A művészetek már gyerekkorában nagy hatást gyakoroltak rá.
Zenei karrier és elismerések
1987-ben Adorján András svájci fuvolakurzusának ösztöndíjasa, 1987-től többször szerepel a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein. 1989-ben Jean-Pierre Rampal kurzusának ösztöndíjasa. 1992-től a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola fafúvós tanszékvezetője. Alapítója az 1992-ben alakult FORRÁS Kamarazenei Műhelynek.
Olyan zenekarok közreműködésével szólaltatott verseny-műveket, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, az Amadinda Ütőegyüttes, a MÁV Szimfónikus Zenekar, olyan kiváló művészek voltak partnerei az elmúlt évek hangversenyein - a teljesség igénye nélkül -, mint Maurice Andree, Jean-Pierre Rampal, Mstislav Rostropovich, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Rolla János, Lukács Ervin, Konrád György, a Bartók Vonósnégyes.
Három szólólemezt készített Vígh Andrea hárfaművésszel a Capriccio kiadónál. A klasszikus és cross-over zenei hangversenyek mellett hosszú idő óta törekszik különleges produkciók megvalósítására.
Így láthattuk Őt a színház világában Gáti Oszkárral, valamint a Thália Stúdió által bemutatott szólóesten Vígh Andreával és Sztevanovity Dusánnal. 2000. januárjában megalapította a Class Jazz Band-et, tagjai Vukán György és a nevével fémjelzett jazz trió. Kiemelkedő pillanat volt azonban az együttes történetében a 2001. január 5-én és 6-án megrendezésre kerülő monstre Zeneakadémiai hangverseny, melynek sztárvendégei Winand Gábor és Tony Lakatos voltak.
A cross-over műfajban elért hatalmas sikerekre alapozva, az elkövetkezendő két évben Horgas Eszter négy szólólemezből álló gyűjteményt jelentetett meg a Gramy kiadó gondozásában, melynek mindegyike más-más műfajban szólal meg. 2005-ben új bemutatót készített Malek Miklóssal és Al Di Meolával. Jézus történetét Mária szemszögéből mutatta be az előadás. J. S. 2006-ban újabb bravúros bemutatóra került sor. Az eredetileg hegedűre írt Vivaldi Négy Évszakát dolgozta át a művésznő fuvolára. 2007-ben saját történetet dolgozott ki a fuvolaművész. A romantikus zeneszerzők világán keresztül mutatta be Charlotte történetét Munkatársai Fekete-Kovács Kornél, Hárs Viktor. Közreműködött:A Ventoscala Szimfonikus Zenekar. 2008-ban újabb bemutató Al Di Meolával és sztár zenészekkel: Ortiz Gumbival, Peo Alfonsival, Hárs Viktorral, Lantos Zoltánnal, Cseke Gáborral, Kaszás Péterrel. Ő és Carmen előadásuk, melyre az egész világról érkeznek meghívások. Rendszeres szólistája a hazai és a nemzetközi zenei rendezvényeknek.
Gyurcsány Ferenc édesanyja
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. -) magyar politikus, üzletember, író. 2004. szeptember 29-étől 2009. Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a ’90-es években üzleti tevékenységet folytatott.
Apja, id. Gyurcsány Ferenc (1933-1996) lecsúszott középosztálybeli családból származott, és ötéves korában elveszítette szüleit, miután apja Gyurcsány Géza adósságokba keveredett, és öngyilkos lett 1938-ban. Édesanyja, Varga Katalin (1933-2020) pápai munkáscsalád gyermeke, egy helyi gyárban dolgozott. Az anyai nagyszülei a szombathelyi születésű Varga Pál, pápai bolti szolga és Horváth Mária (1897-1955) pápai szövőgyári munkásnő volt.
A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort - fürdőszoba - nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család is lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően.
A lakóhelyükhöz tartozó, Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003 óta Tarczy Lajos nevét viseli). Aktívan részt vett az iskolai életben, matematikaversenyen indult, szakkörök tagja volt, illetve sportolt, elsősorban atlétikázott (a rendszeres futást még miniszterelnöksége alatt is űzte). Hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Tanulmányi eredményei jók voltak, osztályfőnöke pedig felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak nyújtott lehetőséget felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába.
Középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdhette meg, 1975-ben. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát - magát tizenhat évesnek kiadva - a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg. A fővárosban aztán konfliktusa támadt a kollégium igazgatójával a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről, így a neves iskolát el kellett hagynia.
1981-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988-1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg.
1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója.
Egyik első nagyobb bevétele a korábban a KISZ legnagyobb vállalataként ismert Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolási feladatainak elvégzéséből származott, a cég felívelése pedig a Horn-kormány idejére tehető, amikor a korábbi kapcsolatoknak nagyobb hasznát lehetett venni. Az Altus 1995 novemberében elnyerte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt. 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt. 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került Altus Zrt. 2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy - az Altus által vezetett - nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában. Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg. Dobrev Klára, az Altus Zrt.
A kormányváltást követően, 2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója lett, majd 2003 májusában, Jánosi György távozását követően, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését vállalta el. Ez volt az első kormányzati tisztsége, melyet 2004 szeptemberéig töltött be. Ez tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte az ún. Gyurcsány miniszterként egyre aktívabban politizált, amely konfliktust eredményezett a kormányfővel.
2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek. A 2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezt követően lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én ezt figyelembe véve őt bízta meg kormányalakítással. Első kormányát 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, melyet az ún. Száz lépés programja határozott meg. Bár a program reformokat tartalmazott, kormányfői működését folyamatos kritikák érték, számos korrupciós vád merült fel ellene, leginkább korábbi üzleti tevékenysége kapcsán.
A 2006. április 9-én és április 23-án megtartott országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt parlamenti többséget szerzett. A köztársasági elnök ezt követően ismét őt bízta meg kormányalakítással, így Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet a választók munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. A második Gyurcsány-kormány 2006. A választási győzelmet követően erősíteni kívánták a reformfolyamatokat, ám a költségvetés helyzete aggasztóan alakult. Már a nyár folyamán takarékossági intézkedéseket, megszorításokat jelentettek be. A "Gyurcsány-csomag" széleskörű csalódást okozott, az ellenzék is bírálta.
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben elmondott beszéde, mely később őszödi beszéd néven híresült el. Még ma sem világos, hogyan szivárgott ki a hangfelvétel, ám annak kikerülése a megszorítások után és a közelgő önkormányzati választás előtt tovább rontotta a kormány helyzetét. A beszéd számos mondata még évekig közszájon forgott, természetesen kontextus nélkül. Elkúrtuk! A felvétel lejátszását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren, a Parlament épülete előtt már 17-én este tüntetés alakult ki, amely sorozatos tiltakozásokkal folytatódott, egészen addig, amíg hónapokkal később a Parlamentet kordonokkal kerítették körül. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott megemlékezés, illetve tüntetés súlyos zavargásokba torkollott, melynek során a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték.
2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa - mint egyetlen jelöltet - 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. 2008. A reformlépések olyan vitatott és népszerűtlen elemeket tartalmaztak, mint pl. a vizitdíj, vagy a felsőoktatási tandíj. Ezekkel szemben a Fidesz vezette szövetség ún. "szociális" népszavazást kezdeményezett. Ennek megtartását az Alkotmánybíróság végül is engedélyezte. A 2008 tavaszán megtartott referendum eredménye lesújtó volt a kormánykoalíció számára. A növekvő ellentétek, melyeket súlyosbított a koalíciós partner által jelölt egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes leváltása, végül újabb kormányválsághoz vezettek.
Bár 2008 őszére a két párt közti feszültség némileg enyhült (köszönhetően részben Fodor Gábor SZDSZ-elnökké választásának), az ekkor kirobbant világgazdasági válság tovább rontotta az ország pénzügyi helyzetét. Gyurcsány Ferenc mindenesetre nem kívánta tovább élezni a helyzetet, és pártja 2009. március 21-én tartott kongresszusán váratlanul "új miniszterelnök keresésére" tett javaslatot, ami tulajdonképpen a lemondását jelentette. Ezzel kezdetét vette 2002 óta tartó kormányzás, egyben a rendszerváltást követő időszak 3. A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ - ahogyan Vértest is - elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést.
Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. A 2010-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájának 4. Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett. Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. 2012. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson - az új nevéből adódóan - a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. 2020-ban pártjával csatlakozott a 2022-es országgyűlési választás miatt alakult Ellenzéki összefogáshoz. A közös lista 8. A Befolyás-barométer 2024-es listáján a 35. A Novák Katalin kegyelmezési ügyének 2024 februári kirobbanása nyomán színre lépő Magyar Péter és TISZA Párt jelentős mértékben átcsábította a DK szavazóit is a 2024-es európai parlamenti választáson, emiatt pedig Gyurcsány akkori pártelnökként új, konfrontatívabb DK-s politikát hirdetett, miközben Magyart interjúkban is kritizálta. A párt támogatottsága azonban később sem lett jobb, sőt az is felmerült, hogy 2026-ban be se jut a parlamentbe. Az EP-választás után több baloldali közéleti személyiség is felvetette, hogy a kudarc miatt Gyurcsánynak, akár jelképesen is fel kellett volna ajánlania a lemondását, ahogy ezt más ellenzéki vezetők tették. Gyurcsány előbb egy hosszabb videóban elemezte a kudarc okait, majd később egyértelműsítette, hogy marad a párt élén. Nagyjából egy év múlva radikálisan megváltozott a helyzet. 2025 tavaszán még egy lakóautós kampánykörútra indult, május 8-án azonban Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége és a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője bejelentette, hogy férje lemond a pártelnöki és frakcióvezetői tisztségeiről, valamint országgyűlési képviselői mandátumáról, és véglegesen visszavonul a közélettől. A bejelentés során egyúttal nyilvánosságra hozta házasságuk felbontását is. A döntés váratlannak hatott, mivel Gyurcsányt maga nem szólalt meg nyilvánosan az ügyben, és a bejelentés napján semmilyen közleményt nem adott ki, valamint nem is jelent meg a sajtó előtt. A visszavonulás különösen meglepőnek számított annak fényében, hogy Gyurcsányt néhány hónappal korábban, a párt januári tisztújításán a tagság 97 százalékos támogatással erősítette meg elnöki tisztségében, és még márciusi országjárása során is tagadta, hogy politikai visszavonulást tervezne. A Válasz Online értesülései szerint a visszavonulás hátterében nem csupán politikai és személyes, hanem családi szempontok is szerepet játszottak. A Direkt36.hu szeptember 16-án publikált egy hosszabb cikket, melyben név nélküli DK-s forrásokra hivatkozva elemezték Gyurcsány visszavonulásának okait. A cikk szerint több körülmény egy...
Ezek a 26. heti kecskeméti anyakönyvi hírek. Íme a friss kecskeméti anyakönyvi hírek. Fotó: Shutterstock.com /Illusztráció Születtek: Skribek Erika (édesanyja neve: Skribek Janka Veronika) Nagykőrös, Hagara-Varjasi Lilla Eliána (Varjasi Lilla) Kecskemét, Budai Milán (Váradi Rita) Nagykőrös, Kelemen Róza (Atkári Szilvia) Orgovány, Csorba Csongor (Csorba Vanessza Tünde) Kecskemét, Benedek Liza (Nyul Renáta) Kiskőrös, Kulcsár Kitti (Réfi Kitti) Helvécia, Horváth Zsófia Orsolya (Deák Orsolya Anita) Kecskemét, Makai Mirella (Gyurász Tímea) Kiskunfélegyháza, Lővei Soma (Téti Szilvia) Jakabszállás, Nyiri Cintia Szofia (Tóth Cintia) Lajosmizse, Bodnár Levente István (Farkas Éva) Felsőlajos, Vincze Nóra (Nagy Adrienn) Fülöpszállás, Farkas Ájlin Liliána (Bucsánszki Liliána) Kunszentmiklós, Szilágyi Zsófi Anna (Sasi Éva) Nagykőrös, Kovács Áron (Feri Katalin) Kiskunfélegyháza, Szalók Szofi (Kilger Alexandra Andrea) Fülöpszállás, Léhner Lajos György (Csontos Zsuzsanna) Nagykőrös, Antal Zorka (Barna Nelli) Tiszakécske, Antal Réka (Barna Nelli) Tiszakécske. Házasságot kötöttek: Borzok Ferenc János és Bartha Edina, Kerekes Viktor és Nagy Katalin, Páli Márton és Dr. Szabó Júlia, Radics Richárd és dr.
A Kolozsvári Rádió napi 24 órát közvetítő, magyar nyelvű közszolgálati adó. Podcast sorozatunkban műsoraink közül válogatunk. Legyen szó művészetekről, szociális és politikai kérdésekről, a tudomány vagy éppen tech világáról, igyekszünk a legizgalmasabb embereket megszólaltatni. Istvánka szalagtára Anyák napja alkalmából egy hangzó kincset osztunk meg önökkel, egyúttal több mint 50 évet utazunk vissza az időben. Főszereplője Ágoston Császár István, akit egykor Istvánkának szólítottak a családban, és mind a mai napig fennmaradtak a legelső gőgicsélései, mondikálásai, az első szavai, a világra való bájos, gyermeki rácsodálkozásai. Édesanyja, Bainné Kabán Ilona hosszú ideig a Kolozsvári Rádió munkatársa volt, aki nagy szeretettel várta, és kellő odafigyeléssel, odaadással rögzítette kisfia első négy évének különböző mozzanatait. Istvánka szalagtára olyanok hangját is őrzi, akik korábban rádiónk munkatársai voltak.
„Itt lüktet bennem” - Kolozsváron is megtekinthető Szűcs Nelli Fedák Sári-estje Fedák Sári-estjével Kolozsváron vendégszerepel Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. A budapesti Nemzeti Színház produkciójának célja feleleveníteni a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét - „megismertetni a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltatni személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben része volt. Szűcs Nelli május 11-én, szombaton este 7 órától lép fel a Kolozsvári Magyar Operában (a belépés ingyenes), egy nappal korábban, pénteken este 7-től pedig a marosvásárhelyi közönség is találkozhat vele a Spectrum Színházban. A neves színművészt, aki áprilisban már a 115. előadást játszotta a Fedák Sári-sorozatból, a Hangolóból tárcsáztuk. Ferencz Zsolt elsőként azt kérdezte Szűcs Nellitől, hogy május 5-e, Fedák Sári halálának évfordulója közeledtével a megannyi információból mit érdemes leginkább elmondani róla. (Fotó: Nemzeti Színház) 03-05-2024 Lefkovicsék gyászolnak - hamarosan Kolozsváron is A Hangolóban Márkos Albert kolozsvári születésű, Budapesten élő zeneszerzővel készülődtünk a Lefkovicsék gyászolnak című magyar film kolozsvári díszvetítésére - még a romániai vetítések előtt, május 14-én a Művész moziban lesz az esemény, amely a vetítés mellett minikoncertet, demonstrációt és beszélgetést is magában foglal majd. A Breier Ádám rendezésében készült alkotás a zsidó hagyományok és szertartások tükrében mutatja be egy diszfunkcionális család életét, a főbb szerepekben Bezerédi Zoltán (Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző), Szabó Kimmel Tamás (a fiú, Iván) és Leo Gagel (Ariel, a hatéves unoka) látható. Info A Kolozsvári Rádió napi 24 órát közvetítő, magyar nyelvű közszolgálati adó. Podcast sorozatunkban műsoraink közül válogatunk. Legyen szó művészetekről, szociális és politikai kérdésekről, a tudomány vagy éppen tech világáról, igyekszünk a legizgalmasabb embereket megszólaltatni.