A csecsemőkori hasfájás, más néven kólika, jelentős terhet róhat a családokra, sok sírással és aggodalommal járva. Bár számos készítményt javasolnak a szülőknek, fontos megérteni a lehetséges okokat és a hatékony megoldásokat.
A hasfájás okai és tünetei
A csecsemők sírással kommunikálnak, jelezve éhségüket, fáradtságukat, hidegüket vagy éppen melegüket. Azonban, ha egy baba hosszan, látszólag ok nélkül sír, az kólikára utalhat. A kólika kifejezést olyan csecsemő esetében használjuk, aki jól táplált, egészséges, ennek ellenére gyakran sírós, nyűgös. A kólikás sírás villámcsapásszerűen, hirtelen kezdődik, rohamokban jelentkezik, leggyakrabban délután és az esti órákban. A sírás hangja eltér a szokásostól: hangosabb, magasabb, szinte sikításszerű. Sírás közben a baba feje vörös lehet, szája körül sápadtság jelenhet meg, hasát feszíti, testét hátrafeszíti, lábait felhúzza, kezét, karját megfeszíti, ökölbe szorítja, szó szerint vergődik, és nehezen vígasztalható. A kólika gyakori, a babák 10-40%-át érintheti, és egyformán gyakori tápszeres, anyatejes, koraszülött és időre született babáknál is. Pontos oka mai napig ismeretlen, de több tényező együttesen játszhat szerepet kialakulásában, mint például etetési problémák (túletetés, habzsolás, sok levegő nyelése), tehéntejfehérje intolerancia, laktóz intolerancia, vagy a bélrendszer éretlensége.
A csecsemőkori hasfájás hátterében állhatnak más, nehezen észrevehető tényezők is. Akár a méhen belül, akár a születés során előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek következményei problémákat okozhatnak. A sírás hátterében állhat "emlékező sírás" is, ami a születés előtti és alatti emlékeket tárolja testi élmények formájában. Matthew Appleton tanai szerint a babáknak szükségük van arra, hogy korai élményeiket "elmesélhessék", és ehhez empatikus odafigyelésre van szükségük. A testbeszédükkel pontosan megmutatják, milyen fájdalmas helyzeteket, elakadásokat, félelmeket éltek át.
Vitaminpótlás és a D-vitamin szerepe
Az emberi szervezet működésében 13 vitamin vesz részt, ebből 4 zsírban oldódó (A, D, E, K) és 9 vízben oldódó (B-vitaminok és C-vitamin). A csecsemő- és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra. Bár az anyatej számos vitaminnal ellátja a babát, összetétele a szoptatás előrehaladtával változik. A kolosztrumban magas az A-, E- és K-vitamin tartalom, de később mennyiségük csökken. A K-vitamin pótlásáról két hetes kortól gondoskodni kell, mivel alig jut át a méhlepényen és kevés választódik ki az anyatejbe. A tápszer tartalmazza a K-vitamint.
Az anyatej csak elenyésző mennyiségű D-vitamint tartalmaz (25-50 NE/l), ezért 2 hetes kortól kezdve, a csontrendszeri problémák megelőzése érdekében, napi 400-500 NE D-vitamin adása javasolt 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban. A D-vitamint a szervezet is képes előállítani napfény hatására, de ehhez márciustól októberig naponta 15-20 perces, arcot és fedetlen végtagokat érintő direkt napsugárzás szükséges. A D-vitamin kulcsfontosságú a csontrendszer, az izmok és az immunrendszer fejlődésében, valamint hozzájárul a kalcium anyagcseréjéhez, az idegrendszer működéséhez és az inzulin-szint szabályozásához.
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a leginkább hasznosítható formája a D3-vitamin. Gyermekeknél a legismertebb D-vitaminhiányos betegség az angolkór. A D-vitamin pótlását mindig gyermekorvos és védőnő ajánlásával kell megkezdeni, mert a zsírban oldódó vitamin könnyen túladagolható. A gyerekorvos által felírt D-vitamint csepp formában, egy kanál anyatejben vagy tápszerben érdemes beadni.
Masszázs és érintés hatása
Gyógytornászként több mint 15 éve tartok babamasszázs kurzusokat szülőknek. A masszázs erős hatása és a gyors változás annak tudható be, hogy az érintés hatására hormonális változások történnek. A stresszhormonok szintje csökken, az antistressz hormonok szintje emelkedik, és az emésztéshez kapcsolódó hormonok szintje egyensúlyi helyzetbe kerül. Ezáltal a tápanyag-felhasználás hatékonysága nő, a hasfájás enyhül, a babák nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek.
Egy 1986-ban a Pediatrics folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a masszírozott koraszülöttek súlygyarapodása 47%-kal volt nagyobb, mint a nem masszírozott társaiké, és átlag 6 nappal korábban hagyhatták el a kórházat. A masszázs nemcsak a hormonális, hanem a vegetatív idegrendszerre is hatással van, megnyugtatva és ellazítva az emésztőszerveket, ami szintén fontos a hasfájás enyhítésében.
A teljes test masszírozása ajánlott, mert az idegrendszer receptorai az egész testben megtalálhatóak, így a masszázs jótékony hatásai jobban érvényesülnek. A babamasszázs az egymásra hangolódásban is segít, mert ilyenkor csak a babára figyelünk, és jobban megismerjük jelzéseit.
Egyéb megnyugtatási technikák és megoldások
A masszázson kívül a hordozás is sokat segíthet a hasfájós babáknak. Érdemes átgondolni, hogy a baba az anyatejen kívül mit kap még: vitaminok, bélflóra támogató cseppek, azok hordozó- vagy adalékanyagai is irritálhatják.
Ha a baba sokat sír, nyugtalan, stresszes, és a szülők nehezen tudják megnyugtatni, érdemes lehet oszteopata szakember segítségét igénybe venni. A csecsemőkori hasfájás leggyakoribb oka, hogy a baba nem produkál minden egyes etetés után egy nagy büfit. A büfiztetési technikák (mellkasra/vállra fektetés, alkarra fektetés, ülő helyzetben előredöntve támasztás) segíthetnek a lenyelt levegő eltávolításában. A baba száj körüli sápadtság, a feszülő has, a felhúzott lábak és a megfeszített végtagok mind a hasfájás jelei lehetnek.
A bélflóra támogatása probiotikumokkal (pl. BioGaia) is javasolt, különösen császármetszéssel született és tápszerrel táplált babáknál, valamint antibiotikum kezelés esetén. A probiotikumok barátságos bélbaktériumokat tartalmaznak, amelyek segítenek a bélflóra egyensúlyának helyreállításában.
A puffadáshoz sok minden vezethet, nem csak a laktózintolerancia. Bélgáz kiürítését segítő szerek (Infacol, Espumisan) vagy laktáz cseppek (ha a laktáz csepp segített, az anyatejes baba anyukájának laktóz mentes étrendre kell váltania) is kipróbálhatók. Székrekedés esetén szélcső használata segíthet, vagy speciális, nehéz székletürítés esetén használható tápszer.
A reflux (anyatej visszacsorgás a gyomorból a nyelőcsőbe) is okozhat hasfájást. Jelei lehetnek a gyakori bukások, hányások, köhögés, sírás, hátrafeszítés. Erős savas reflux esetén a Sandifer-Sutcliffe szindróma is felmerülhet.
A hasfájás minden eleme (savas reflux, sok gáz a bélben, székrekedés) lehet jele tehéntej fehérje- vagy más étel intoleranciának. Ilyenkor szóba jöhet a tehéntej fehérje vagy más allergén mentes diéta bevezetése. A tünetek alapján történő orvosi kivizsgálás, beleértve a széklet vér és kalprotectin vizsgálatot, segíthet az ételallergia és bélgyulladás kizárásában.
A síró csecsemő megnyugtatására számos praktika létezik: a has finom simogatása az óramutató járásával megegyezően, hordozókendő használata, különböző fektetési pozíciók, babakocsiban tett séta, vagy az autóban ülve.