A Munka Törvénykönyvének (Mt.) hatályos előírásai szerint a délutáni műszakpótlék megszűnt, és helyette a 18 óra és 6 óra közötti munkavégzésre, bizonyos feltételekkel, 30%-os pótlék jár. Ez a pótlék az éjszakai munkavégzésre is vonatkozik, amennyiben a munkavállaló nem jogosult más, kedvezőbb pótlékra.
Az új Mt. szabályozása szerint a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A pótlékra való jogosultság feltétele, hogy a munkavégzés 18 és 6 óra között történjen, továbbá a dolgozó beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változzon. Rendszeres változásnak minősül, ha a hónapban a munkanapok legalább egyharmadában eltér a munkaidő kezdete, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Például, ha egy 21 munkanapos hónapban 14 napon 14 órakor, míg 7 napon 22 órakor kezdődik a munkaidő, akkor teljesül a rendszeres változás feltétele.
Az éjszakai pótlék 15 százalék. Ez a pótlék abban az esetben jár, ha a munkavégzés 22 és 6 óra között történik, a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult, és az éjszakai munkavégzés egy órát meghaladja.
Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék jár. Ez a szabály vonatkozik a több műszakos tevékenység, a készenléti jellegű munkakör, valamint a kereskedelmi, kereskedelmet kiszolgáló, vagy turisztikai szolgáltató tevékenységet folytató munkáltatónál történő munkavégzésre.
Amennyiben a dolgozó szombati és vasárnapi napra kap szabadnapot, és a munkavégzés ezen napokon történik, akkor a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó 50% bérpótlék mellett, ha 18 óra után dolgozik, további 30% műszakpótlék is számítandó.
Az új Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bérpótlékok rendszeres megállapítására az alábbi szabályokkal:
- Lehetőség van arra, hogy a felek a több műszakos munkavégzés, illetve a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetében a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg.
- A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt is megállapíthatnak. Ez esetben a törvény megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.
Az átalány megállapítása során figyelemmel kell lenni a következőkre:
- A jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, valamint kölcsönösen együtt kell működni. Az átalány megállapítása során a munkavállaló nem kerülhet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe az eseti elszámoláshoz képest.
- Az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni, azaz egyazon átalány többféle bérpótlékot nem válthat ki.
- Az átalány csak a bérpótlékot foglalja magába, a munkavégzés ellenértékét nem.
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők részére 2017. január 1-jétől új bölcsődei pótlék került bevezetésre, amely magában foglalja a korábbi ágazati és kiegészítő pótlékokat, valamint további emelést biztosít. Ez a pótlék a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kerül megállapításra.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) és a végrehajtási rendeletei (Kjtvhr.) szabályozzák a közalkalmazottak illetménypótlékait is. Ezek közé tartoznak a vezetői pótlékok, a címpótlékok, az idegennyelv-tudási pótlék, a gyógypedagógiai pótlék, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék, a helyettesítési pótlék, a szociális ágazati összevont pótlék, valamint a bölcsődei pótlék.
A bölcsődei ellátásban foglalkoztatott személyek juttatásai, illetménypótlékai azonosak az egyes ellátási típusokban, amennyiben a fenntartó költségvetési támogatást vesz igénybe. A bölcsődei pótlék mértékét a Kjtvhr. 6. számú melléklete tartalmazza.
A pedagógusok bérezése is átalakuláson megy keresztül, beleértve az alapilletmény-emelést és a különféle bérpótlékok növekedését, különösen a hiányszakmás területeken dolgozók esetében. A pótlékrendszer célja a munkaterhelés, felelősség és szakmai kompetencia tükrözése.
A pedagógusoknak járó pótlékok számítási alapja 2025-től az aktuális bruttó alapilletmény százalékában kerül meghatározásra, nem pedig a korábbi, elavult vetítési alap alapján. Az intézményvezetők a jogszabályi keretek között differenciálhatnak a pótlékok összegében.
A 2025-ös szabályozás kiemelten kezeli a tantárgyhiányos területeket, így például a matematika, természettudomány, digitális kultúra oktatását, amelyek esetében 7%-os bérpótlék jár.
A bölcsődei ellátásban dolgozó kisgyermeknevelők és gyógypedagógusok részére gyógypedagógiai pótlék járhat, illetve a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható.
A kollektív szerződés az itt felsorolt pótlékok esetében magasabb mértékű pótlékot is megállapíthat. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók esetében a bérpótlékok kiszámításának alapja eltérő lehet.
A Munka Törvénykönyve alapján 2026-ban is a 18:00 és 6:00 óra közötti időszakban történő munkavégzésre jár a 30%-os műszakpótlék, feltéve, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változik. Az éjszakai pótlék 15%, és legalább egy óra éjszakai munkavégzés esetén jár, ha műszakpótlékra nem jogosult a munkavállaló.
Kisgyermekgondozó-, Nevelő
Fontos megjegyezni, hogy a pótlékok számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére/illetménye, eltérő megállapodás hiányában. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár.
tags: #delutanos #potlek #a #foiskolai #vegzettsegu #kisgyermekneveloknek