A szeróma, vagyis savós folyadékgyülem, leggyakrabban műtéti sebszövődményként alakul ki, de sérülések következtében is előfordulhat. A szervezet válasza a vér- és nyirokedényeket, valamint a környező szöveteket károsító beavatkozásra, amikor a sebben kialakult vagy hátrahagyott üreget savó, vér, főként pedig nyirok tölti fel. Ennek eredményeképpen a seb elődomborodik, enyhe bőrpír övezheti, és érzékennyé válhat.
Általában 7-10 nappal a műtét után jelenik meg, az érintett területen ilyenkor folyadékkal teli duzzanat érezhető. Bár nem hozható összefüggésbe a rákos sejtekkel, leggyakrabban mellrákot kezelő műtétek után, valamint mellkisebbítés, mellimplantátum, mellbiopszia, plasztikai műtét vagy helyreállító sebészeti beavatkozás követően fordul elő. Mindezek mellett kisebb fülkagyló trauma is vezethet a kialakulásához, főként a fülporc és a fülporchártya között. A hasfalplasztika után sem ritka a szeróma képződése, sőt, a lágyéksérvműtétek egyik leggyakoribb velejárója a vérömleny kialakulása mellett. Laparoscopos műtétek után szignifikánsan több esetben fordul elő, mint nyitott műtétek után.
Az operáció utáni sebek korai szövődménye, a legtöbb esetben magától elmúlik, vagy általában konzervatív módon orvosolható problémát jelent. Előfordul azonban, hogy nem tűnik el, hanem a folyadék felszívódása után hegesedik. A szervülő (nem kiürült, hanem keményebb kötőszövetté átalakuló) szeróma tartós, maradandó elváltozást eredményezhet. Ilyenkor az érintett terület keményebb, tömöttebb maradhat, a felette lévő bőr behúzódhat, ez élettani szempontból normális folyamat. Legtöbbször egy hónapon belül, súlyosabb esetekben azonban akár egy évig is eltarthat, mire elmúlik.
A szeróma kialakulása nem megjósolható, de vannak kockázati tényezői: kor, mellméret, rákos csomópontok a hónaljban, korábbi biopszia, véralvadásgátló heparin vagy a hormonérzékeny daganatok kezelésénél használt tamoxifen alkalmazása. Nem szabad összekeverni a haematomával (vérömleny), a lymphocelével és a tályoggal. Ennek érdekében CT-, MR- és ultrahangos vizsgálat is bevethető.
A draincső szerepe a szeróma kezelésében
Ha a terület fájdalmassá válik és nehezen gyógyul, a dréncső az egyik legjobb módszer a műtéti területen képződő szövetnedv elvezetésére. A dréncsövet csak akkor szokták eltávolítani, ha már nagyon kevés váladék ürül rajta, vagy a természetes kiürülés és felszívódás megtörtént. Súlyos esetben akár többször is szükség lehet a dréncsövekre, ami azonban annyiban kockázatos, hogy növeli a fertőzések esélyét és lassítja a sebgyógyulást.
Ha a szeróma 6-8 héten belül fennáll, felmerül a felszúrás igénye, de ilyenkor számolni kell a felülfertőzés veszélyével. A szerómát leggyakrabban szúrással vagy egy kis helyen történő megnyitással ürítik ki, a kitakarítás során gyakran alkalmaznak öblítést is. Ilyenkor nyomókötés használata javasolt. Ha a szeróma nem múlik, fel kell keresni az orvost, és nem árt megfigyelni, hogy mennyi folyadékkal lett több a hólyagban, mennyivel nőtt a duzzadt terület, érez-e bőrpírt, melegséget, fájdalmat, és milyen nyomást gyakorol a műtéti vagy sérült helyre.
Meleg borogatással még gyorsabban múlik el; néhány óránként maximum 15 percig érdemes rajta hagyni a nem túl forró pakolást. Ez segíti a folyadék elvezetését és enyhíti az egyéb műtéti tüneteket. Ügyelni kell rá, hogy ne gyakoroljon nyomást a műtéti területre, és ne okozzon fertőzést, ezért érdemes folyamatosan ellenőrizni. A kiürítésére azért van szükség, mert késlelteti a sebgyógyulást, és kiváló táptalajként elősegíti a fertőzést.
A császármetszés és a draincső alkalmazása
A tervezett császármetszést a terhesgondozás során felismert anyai és/vagy magzati okok indokolják. Azokban az esetekben viszont, amikor a szülészeti vészhelyzet a vajúdás során alakul ki, sürgős császármetszésre van szükség, még akkor is, ha azt valójában gondos előkészítést követően végezzük el. Kórházunkban lehetőleg gerinc közeli érzéstelenítésben, és úgynevezett „bikini”metszéssel, szövetkímélő technikával végezzük a császármetszéseket.
Abban az esetben, ha az előző gyermek császármetszéssel született, 60% esély van hüvelyi szülésre. Hogy császármetszést követően egy újabb szülés hüvelyi útra engedhető-e, azt szakmai és emberi szempontok alapján döntjük el. A mérlegelendő kérdés az, hogy a korábbi heg bírja-e a méhgörcsöket, vagy esetleg megnyílik. Jelenlegi gyakorlatunk az, hogy ha a család partner a hüvelyi szülésben és a szülés spontán beindul, majd annak rendje és módja szerint szépen halad, akkor boldogan asszisztálunk a hüvelyi befejezéshez. Ellenkező esetben inkább ismételt császármetszést ajánlunk.
Nincs egységes szakmai irányelv a császármetszések utáni drain csövek használatával kapcsolatban, de még a tudományos folyóiratokban megjelent cikkek sem egységesek az előnyei-hátrányai tekintetében. Az biztos, hogy kellemetlen a jelenléte és eltávolítása, de bizonyos esetekben segítheti a sebgyógyulást - mondja Dr. Pálla Péter szülész-nőgyógyász szakorvos.
Mi az a drain cső?
A draineket a különböző sebek üregeibe szokták helyezni annak érdekében, hogy az oda folyó váladékot, vért és egyéb testnedveket kivezessék onnan, mert azok az adott területen gyulladásos gócot okozhatnak, illetve akadályozhatják a seb gyógyulását - mondja a szakorvos. Hozzátette, a drain lehet bőr alatti, hasűri vagy hüvelyi, mindegyik célja, hogy a műtött terület szövődménymentes gyógyulását elősegítsék.
Mire szolgál a cipelnivaló zacskó?
A drain csövek végén minden esetben egy gyűjtő „edény” található, ide folynak az említett váladékok, a szakorvosok pedig a tartály tartalmán látják, hogy mennyi vér vagy más testnedv ürült bele. Mint arra Dr. Pálla Péter rámutatott, a különböző kórházak között, illetve kórházakon belül az egyes szakterületek között is eltérő a gyakorlat a drain csövek használata tekintetében. Van, ahol rutinszerűen használják például a császármetszéseknél, még máshol helyzetfüggő az alkalmazása. Nincs ezzel kapcsolatos egységes szakmai irányelv.
Leggyakrabban a bőr alatti zsírszövetbe helyezik, ahol a seb alapjára fektetik. Egy vastagabb hasfallal rendelkező kismamánál könnyebb gyógyulást biztosíthat, a sebváladék kivezetése által, valamint a fertőzések megelőzésében is szerepet játszhat - mutatott rá a szülész-nőgyógyász szakorvos. Kiemelte: a nemzetközi ajánlások annál a kismamánál javasolják rutinszerűen a bőralatti szövetbe való drain behelyezését, akinek 2 centiméternél vastagabb zsírszövet van a hasfalában.
Mikor távolítják el?
Komplikációmentes műtét után általában 12 órával el is távolítják a drain csövet a szakorvosok. Dr. Pálla Péter rámutatott, hogy annyira nincsen egységes irányelv az előnyei-hátrányairól, hogy még a tudományos folyóiratokban megjelent cikkek is ellentmondásosak a tekintetben, hogy használata vagy mellőzése hatással van-e az esetleges műtét utáni hegszétválásra vagy kialakuló fertőzésekre.
Császármetszés után - Sebkímélő felülés
A császármetszés indikációi és folyamata
A császármetszés alapvetően egy olyan műtéti beavatkozás, mely során az újszülött a természetes szülőutak megkerülésével az anya hasfalának és méhének megnyitását követően születik meg. A császármetszések gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Általános elv, hogy császármetszés akkor választandó, amikor a természetes hüvelyi úton való szülés fizikailag nem lehetséges, vagy a szülés folyamán valamilyen rendellenesség, betegség fenyegeti az anya, a magzat, esetleg mindkettőjük egészségét, életét. Ezen esetekben a hüvelyi úton való szülésből fakadó szövődményeknek a kockázata nagyobb, mint a császármetszésből fakadó szövődmények kockázata.
Előzetes méhen végzett műtét esetén
A császármetszés egyik leggyakoribb indoka például az előzetes méhen végzett műtét, mely leggyakrabban egy vagy több előzetes császármetszést jelent, de esetleg myomaműtét. Itt a fő kockázat, hogy egy esetleges hüvelyi szülés során a méh összehúzódásából származó, korábbi műtét során kialakult méhen lévő hegnek a szétválása és az ezzel járó életveszélyes állapot.
Fekvési rendellenességek esetén
Ide soroljuk a magzat különböző fekvési rendellenességeit is, mint például a medencevégű fekvés, esetleg a harántfekvés vagy ferdefekvés.
Magzati oxigénhiány esetén
További gyakori indikációk a magzati oxigén hiány jelei vagy előjelei. Ha a terhesgondozás vagy a vajúdás során CTG-n vagy ultrahangvizsgálat során a magzati oxigén hiány jeleit látjuk, a magzat biztonsága érdekében szintén császármetszés javasolt.
Fájásgyengeség esetén
Indokolt lehet a műtét úgynevezett fájásgyengeség esetén is, amikor vajúdás során nem alakulnak ki megfelelő intenzitású és hatékonyságú méhösszehúzódások. Ilyenkor a magzat nem tud lejjebb jutni a szülőcsatornán, és bizonyos ideig egyhelyben stagnál. Szintén a szülés nem megfelelő haladását, illetve megakadását okozhatja, ha a magzati méretek és az anyai medencei mérete és anatómiai sajátossága nincs szinkronban egymással, ezen esetekben szintén császármetszés elvégzése javasolt. Ezt téraránytalanságnak nevezzük.
Anyai alapbetegségek esetén
Császámetszés indokolt lehet különböző anyai alapbetegségek esetén is, mint például: sebészeti, ortopédiai, vagy akár pszichiátriai betegségek esetén, melyek mellett a hüvelyi szülés és az elhúzódó vajúdás nem javasolt. Ezen esetekben társszakmák szakorvosai javaslatára a hüvelyi szüléstől eltekintünk, és császármetszést végzünk.
Lepény rendellenességek esetén
További indikáció lehet a korábbiakban felsorolt állapotokon felül a lepény különböző rendellenességei (elölfekvő lepény, lepényleválás), az ikerterhesség, vagy méhfejlődési rendellenesség.
A császármetszés lehet tervezett, elektív azaz programozott, vagy lehet akut azaz sürgős. Elektív császármetszésről beszélünk akkor, amikor az műtéti indikáció már a vajúdás megindulása előtt ismert volt, mint pl.: az előzetes császármetszés ténye, a medencevégű fekvés, vagy az anyai társbetegségek. Ezeket a műtéteket a terhesség betöltött 39. hete utánra szokás időzíteni, amikor előre felkészülve, nyugodt körülmények között végezzük el a műtétek. Amennyiben a szülés az előre kiírt dátum előtt indul be, úgy akut császármetszést végzünk.
Akut vagy sürgős császármetszés történik minden olyan esetben, amikor a vajúdás közben alakul ki a császármetszés indikációja, mint például a magzati oxigénhiányos állapot téraránytalanság. Egyes esetekben sürgősen, minél hamarabb szükséges elvégezni a császármetszést (pl.: relatív téraránytalanság, magzati oxigén hiány előjelei), de előfordulnak olyan esetek is, amikor azonnal, késlekedés nélkül szükséges császármetszést végezni (pl.: lepényleválás, köldökzsinórelőesés).
Az elektív császármetszés menete
Amennyiben elektív császármetszés történik, reggel 6 óra 30 percre kell érkezni az A épület III. emeletre, a szülőszobára, ahol éhgyomorra történik a betegfelvétel, mely során CTG, UH és egy hüvelyi vizsgálat, valamint az adminisztrációs teendők történnek. Amint megtörtént a betegfelvétel, az átöltözést követően az egyik szülőszobába vagy az úgynevezett császár őrzőbe feküdnek be a kismamák. Branül behelyezését követően infúzióban bő folyadékot és antibiotikumot kapnak kismamák a műtéttel járó kellemetlenségek és fertőzések megelőzése érdekében.
Egy választott személy (általában az apuka) az előkészületek alatt végig bent lehet a szülőszobán. Amint betolták a műtőbe a kismamát, ez a választott személy egy ablakon keresztül nézheti a műtétet. Amint megtörtént a magzat kiemelése és jó állapotban van az újszülött, az újszülött vizsgálóban vigyázhat a babára, amíg be nem fejezik a műtétet.
Érzéstelenítés
Az érzéstelenítésről a műtét előtt az aneszteziológus fog tájékoztatást adni. Amennyiben lehetséges, az úgynevezett spinalis (gerincközeli) érzéstelenítést alkalmazzuk. Ezáltal ideális esetben kb. köldöktől lefelé éles, vágó, szúró fájdalmas érzések megszűnnek, azonban fontos tudni, hogy húzó-vonó érzés megmaradhat. Ennek az érzéstelenítési módnak egyik előnye, hogy ébren marad végig az anyuka, át tudja élni a kiemelés pillanatát, továbbá a műtét utáni lábadozás is könnyebb lesz.
Amennyiben nem volt hatásos a spinalis érzéstelenítés, vagy nagyon sürgős császármetszés esetén (pl. lepényleválás) altatásban történik a műtét, mely alatt a kismama végig aludni fog. Azokban az esetekben, amikor vajúdás során, a kismama már részesült epidurális fájdalomcsillapításban, az aneszteziológus dönthet úgy, hogy a már behelyezett epidurális katéteren keresztül (újabb szúrás nélkül) adja be az gyógyszert.
A műtétről
A hasat úgynevezett Pfannenstiel („bikinivonal”) metszéssel nyitjuk meg. Ennek során a hasizmok nem kerülnek átvágásra. A hasüregbe való bejutást követően a méh megnyitása után kiemeljük a méhből az újszülöttet, ezt követően a neonatológus az újszülöttet ellátja. Amennyiben jó állapotban van az újszülött, rövid megtekintésre visszahozzák édesanyához, majd a császármetszés végéig az apával lehet. Az újszülött megszületését követően varratokkal helyreállítjuk az eredeti anatómiai viszonyokat. Osztályunkon korszerű, szöveteket kímélő, kevés sérülést okozó sebészeti technikát alkalmazunk.
Szükség esetén drain behelyezése történik, mely elvezeti a hasüregből, vagy a hasfalból a feleslegesen felgyülemlő váladékot, ezáltal megelőzve későbbi szövődményeket. Általában 1-2 nap múlva ezek a csövek eltávolításra kerülnek. A bőrt varrattal zárjuk, melyeket a műtét utáni 4-10. nap között távolítunk el.
A szülést követően
Az újszülött megszületését követően az újszülött vizsgálóba kerül, ahol a gyermekorvos és asszisztense elvégzi a kötelező állapotfelmérést. Amennyiben jó állapotban született az újszülött, a testsúly és testméretek lemérése után visszahozzák a műtőbe, hogy édesanyja rátekinthessen. A műtét befejezéséig (hogyha szeretnék) édesapa tud vigyázni az újszülöttre. A műtétet követően az újszülött az anya mellé kerül az őrzőbe. Azonban olyan esetekben, amikor a neonatológusok szükségesnek látják, további megfigyelés és ellátás céljából az újszülöttet neonatológiai osztályra viszik. Amint az újszülött állapota stabilizálódott visszakerülnek a szülőkhöz.
A császármetszés kockázatai és lehetséges szövődményei
A császármetszés az egyik leggyakrabban végzett szülészeti-nőgyógyászati műtét, de mint minden műtéti beavatkozásnak, a császármetszésnek is van kockázata, előfordulhatnak szövődmények. A műtét közben előfordulhat a hugyhólyag vagy a húgyvezeték, a belek sérülése, vérzés, utóvérzés, gyulladás. Ezek a szövődmények igen ritkán fordulnak elő, elhárításukra, ellátásukra természetesen fel vagyunk készülve. Nagyon ritkán extrém esetben, amennyiben egyéb más módon nem csillapítható a méhből jelentkező vérzés, az anya életének megmentése érdekében méheltávolításra lehet szükség (évente 1-2 esetben történik ilyen).
A műtétet követő 6-12 órán keresztül, még szülőszobán figyeljük meg. Fájdalomcsillapítás mellett, amennyiben igényt tartanak rá, és az anyuka és újszülött állapota megengedi, hármasban (anyuka, újszülött, apuka) együtt lehetnek. Szülőszobai szoros megfigyelés után a, amennyiben jó állapotban van az anyuka, gyermekágyas osztályra kerül, ahol 2-3 napot tölt el.
Műtét utáni javallatok, teendők
Fontos a műtét után a megfelelő diéta betartása, a puffasztó ételek, italok kerülése. A gyermekágyas időszak alatt a kórházi bentartózkodás során szájon át, tablettás készítményekkel szükség esetén fájdalomcsillapításra természetesen van lehetőség. A műtétet elővezető hólyag katétert 6-12 óra múlva távolítjuk el. A műtét utáni 2. napon, amennyiben addig széklet nem volt még, székletlazítókkal rendezzük azt. Szövődménymentes gyógyulás esetén az újszülött állapotának függvényében 2-3. műtét utáni napon bocsátjuk haza. Műtétet követően az esetek jelentős részében trombózis kialakulásának megelőzése céljából operáló orvosa véralvadásgátló injekció használatát rendelheti el, melynek beadását osztályunkon a bentartózkodás során el tudja sajátítani.
Plasztikai sebészet és a draincső alkalmazása
A műtétet megelőző időszakban normális táplálkozás javallt, semmilyen erőltetett vitamin vagy egyéb „gyógykúra” nem szükséges. A fehérjebevitel egyértelműen javítja a sebgyógyulást. A dohányzást azonban szigorúan el kell hagyni, legalább 3 héttel a műtét előtt, főként a nagy sebfelszínű és kényes varratvonalú beavatkozásoknál, mint pl.: hasplasztika, mellfelvarrás, mellredukció, mellfelvarrás implantátummal, arcplasztika, orrplasztika. A műtét tervezett időpontja előtt 6 órával még fogyaszthat ételt és italt, utána már semmit!
A műtét napján szükséges dokumentumok: személyes dokumentumait, korábbi orvosi leleteit, zárójelentéseit (esetleges korábbi implantátuma etikettjét), telefonját. Kényelmes szabadidő-ruhában jöjjön. Hozhat szénsavmentes, nem cukros, nem rostos italt (ásványvíz, ice-tea, szűrt levek) ha egyéni igény van rá, emellett valamilyen sós kekszet vagy ropogtatóst. Kérem, ne feledje, hogy a műtét másnapján reggel korán kell a kísérőnek Önérét megérkeznie, miután Ön nem vezethet.
Elképzelhető, hogy úgynevezett drain-csővel (egy szívópalackkal összekötött vékony cső, mely a műtéti területre vezet) együtt távozik. Ezt a palackot a szabadidőruha nadrágja zsebébe, vagy egy kis háti tasiba rejtheti, illetve elölről a melegítő felsőjébe vagy a haskötőjére tűzheti. MP3-lejátszót, könnyű informatikai eszközt, köntöst, papucsot, elöl gombolható pizsamát igény szerint hozhat, de általában az egy éjszakás bennfekvés alatt nincs rá szükség.
Altatásos műtét előtt szükséges vizsgálatok
- Labor (vérvétel): teljes vérkép, vércukor, Na, K, CN, Kreatinin, SeBi, GOT, GPT, AP, prothrombin (vagy INR), vércsoport + ellenanyagszűrés
- EKG
- Mell UH (redukciós műtétnél elengedhetetlen)
A páciens szerzi be: melltartó (lehet kompressziós vagy egyszerűbb sportmelltartó), haskötő (gumírozott, a végén tépőzáras - nincs benne vászonbetét- és célszerű felpróbálni a megbeszéltek szerint), kompressziós ruha (megbeszéltek szerint).
tags: #drain #cso #csaszarmetszes