Lázmérés: Tippek és technikák a pontos eredményekért

A láz sok betegség, például vírusos vagy bakteriális fertőzés következményeként jelentkezhet, de előfordulhat más egészségügyi állapotok kísérő tüneteként is.

A láz a szervezet egyik leggyakoribb természetes reakciója, amely a testhőmérséklet emelkedésével jár. Normális esetben a testhőmérséklet 36 és 37 °C között mozog, de ez az érték egyénenként, életkoronként és a nap folyamán is változhat. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 38 °C-ot.

A láz önmagában nem betegség, hanem a szervezet védekező mechanizmusának része, amely segít a kórokozók elleni harcban. A normál emberi testhőmérséklet általában 36-37°C között mozog, de ez a érték számos tényezőtől függően változhat. Az életkor, a napszak, az aktivitási szint, valamint az étel- és folyadékbevitel mind befolyásolhatják a testhőmérsékletet. Az életkor vagy a napszak miatt is előfordulhat, hogy a testhőmérséklet eltér a megszokottól. Csecsemőknél és kisgyermekeknél a testhőmérséklet szabályozása még nem teljesen kifejlett, ezért az ő normális testhőmérsékletük kissé magasabb lehet, mint a felnőtteké. A csecsemők és kisgyermekek esetében a lázat általában 38 Celsius-fok feletti testhőmérsékletnek tekintik.

Az elmúlt hónapokban a lázat leginkább a koronavírusra jellemző panaszként emlegettük, de a téli hónapokban az influenza tüneteként is találkozhatunk vele. A COVID-19 megjelenésével az infravörös, érintés nélküli lázmérő használata a világ minden pontján a hétköznapi élet részévé vált.

A lázmérés fontossága és a különböző lázmérőtípusok

Ezeknek a különböző betegségeknek a felismeréséhez és nyomon követéséhez elengedhetetlen a megfelelő eszközök használata, amelyek segítenek pontosan mérni a testhőmérsékletet. A lázmérés segít felismerni a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, és fontos eszköz a beteg állapotának nyomon követésében. A pontos méréshez megfelelő lázmérő használata elengedhetetlen, amely lehet digitális, higanymentes vagy érintés nélküli eszköz is, a beteg életkorától és a mérés helyétől függően.

Ma már többféle lázmérési megoldás létezik a túlmozgásos, nyűgös, ideges, mérést nem akaró betegek testhőjének megmérésére. Mindegyik jó megoldás, de lényeges különbségek is lehetnek a kapott értékek között az eszközhasználattól, annak minőségétől, valamint a beteg életkorától függően is.

• Analóg (hagyományos higanymentes) érintéses lázmérő - Nagyon sok otthonban megtalálható még a hagyományos higanyos hőmérő annak ellenére, hogy ezeket a forgalomból már évekkel ezelőtt kivonták. Kisbaba lázmérésére nem a legjobb ötlet ezt a típust használni, hiszen a higany nagyon veszélyes anyag, és a lázmérő a baba mocorgása közben könnyedén eltörhet. Másrészt, ha véletlenül leejtjük, és eltörik a lázmérő, a higany szanaszét gurul - és a kicsik mindent megtalálnak egy lakásban… Az analóg lázmérők a higannyal ellentétben már galliumkeveréket tartalmaznak. ami nem toxikus, azaz sem az emberre, sem a környezetre nem fejt ki káros hatást. A higanyos lázmérőhöz képest sajnos kb. 3-4-szer annyi rázást igényel. Ha mindenképpen analóg lázmérőt szeretnénk, akkor válasszuk a lerázóval rendelkezőt. Teljesen megbízható és pontos, de nagy hátránya a 3 perces mérési idő, a kevésbé jól olvasható mérési eredmény (léteznek nagyítós tokos változatok is, amelyek megkönnyítik a leolvasást gyengénlátók számára). Ajánlott nagyon ritka használathoz, esetleg kontroll eszközként, de 4 éves kor alatt nem ajánljuk.
• Digitális érintéses lázmérők - Sokkal biztonságosabb a higanyszállal rendelkezőnél a digitális lázmérő, mellyel nem csupán gyorsabban lehet megmérni a lázat, hanem igen pontos eredményt is kapunk, amit a jól látható kijelzőről könnyedén leolvashatunk. A drágábbak ezek közül kb. 10mp alatt mérnek, megjegyzik az utolsó mérés értékét, csipognak 37,5 fok felett túl azon, hogy vízállóak, hajlékony mérőcsúccsal rendelkeznek (ez pl. a kisbabáknál nagyon hasznos) és még antiallergén lázmérők is. Ez akkor nagyon hasznos, ha allergiás a beteg a fémre pl. a mikkelre. Az ilyen lázmérők aranyozott csúcsot kapnak, így különböztetik meg őket az ún. normál lázmérőktől. Ezeket az eszközöket úgynevezett normál lázmérőnek is hívják. Alkalmas ritkább vagy tartósabb használatra, babák esetében leginkább a hajlékony végű digitális lázmérő ajánlott.
• Érintéses fülhőmérő - Nem meglepő módon ez egy olyan gyógyászati segédeszköz, amely a fülben lévő hőmérsékletet méri (ennek később jelentősége lesz). Úgy működik, hogy a mérőfejben egy infravörös érzékelő van, amely elnyeli a fülben lévő hártya által kibocsátott, testhőmérséklettel arányos hősugarakat, és ebből számol értéket. A fülhőmérő előnye, hogy gyorsan és pontosan mutatja meg a testhőmérsékletet, mivel a fülben lévő hártya közvetlen kapcsolatban áll az agyvelővel. Használata egyszerű: a mérőfejet óvatosan be kell illeszteni a fülbe, és meg kell nyomni a gombot. A mérés eredménye 3-4mp belül megjelenik a kijelzőn. A fülhőmérőt rendszeresen tisztítani kell, és cserélhető védősapkákat kell használni, hogy elkerüljük a fertőzéseket és a keresztfertőzéseket. Ha Ön egyedül él, egy ilyen eszközzel nagyon könnyen, gyorsan és legfőképp megbízható eredményt kapva mérheti meg a lázát.
• Érintéses tapaszos lázmérő - Ez egy speciális anyagból készülő ragasztócsík, amelyet a homlokra vagy a mellkasra kell helyezni, és színt vált, ha a hőmérséklet megváltozik, azaz a bőrön keresztül méri a hőmérsékletet. Előnye, hogy könnyen használható, nem igényel elemet vagy akkumulátort, és nem okoz fájdalmat vagy kellemetlenséget. Hátránya, hogy nem olyan pontos, mint a hagyományos lázmérők, mert befolyásolhatja a külső hőmérséklet vagy a verejtékezés.
• Érintés nélküli homloklázmérő - Ez a gyógyászati segédeszköz infravörös sugárzást használ a testhőmérséklet mérésére (ezért is szokás infrás lázmérőnek nevezni). Gyors, a lehető leghigiénikusabb, 5 éves kor felett pontos és megbízható. Előnyös lehet a higiéniai és kényelmi szempontból, valamint a fertőzések terjedésének megelőzésében - ezért volt ennek a lázmérőnek akkora jelentősége a Kovid idején. Az érintés nélküli homloklázmérők általában egy távolságérzékelővel rendelkeznek, amely segít a megfelelő, kb. 4-6cm távolság megtartásában a mérés során (ezt a funkciót többnyire a drágább készülékek sajátja). Ez a lázmérő nagyon kényelmes a higiénián túl. A drágábbak már akár 60-100 mérést is tárolnak, megvilágított kijelzővel rendelkeznek, színkóddal és csipogással jelzik a lázat. Mivel nincs kontaktus a készülék és a beteg között, így ezek az eszközök már alkalmasak felület és szobahőmérséklet mérésre is. Az előbbi akkor hasznos, ha a gyermeknél vagy a betegnél fontos pl. a kádvíz hőmérséklete vagy egy étel melegsége. Helyiséghőmérsékletet pedig akkor mérünk ilyen eszközzel, ha szobai hőmérőnk elromlott és ilyenre kényszerülünk. 5 éves kor alatt nem ajánljuk a használatát, mert nem releváns értékeket is mutathat.

A lázmérés helyes technikái

A normál testhőmérséklet (36-37 °C között) 1 Celsius-fokkal való megemelkedésekor beszélhetünk lázról. A 37-38 Celsius-fok közötti testhőt hőemelkedésnek, a 38 Celsius-fok fölöttit láznak hívjuk. Ez a tünet a szervezetünk egyik védekező reakciója mind gyerekek, mind felnőttek esetében, így 38 °C alatt nem szükséges csillapítani.

A különböző testrészeken történő mérés előnyei és hátrányai

A testhőmérsékletet legkönnyebben és legbiztosabban egy lázmérő segítségével állapíthatjuk meg - a hagyományos és a digitális lázmérők erre egyaránt alkalmasak. De mi a helyzet, ha nincs otthon lázmérőnk? Természetesen a legjobb, ha felkeressük a legközelebbi patikát vagy drogériát, és pótoljuk a hiányt, ám erre sajnos nem mindig adódik lehetőség, főleg a járvány idején, amikor kétszer is meggondolja az ember, hogy betegen érdemes-e közösségbe mennie.

A lázméréshez ezt tudnia kell, hogy megértse az eltérő eredményeket. Ha pl. egy tárgy hőmérsékletét kell nagy pontossággal megmérni, akkor ez fizikai feladat. Szükséges hozzá egy minél pontosabb szenzor (hőérzékelő), egy precíz mintavételi körülmény és egy paramétereit nem változtató tárgy. A fizikában egy nagy tömegű tárgyat nem fűtés közben (pumpált vér), hanem már felfűtés után, burában, a levegő hűtőhatásától védve mérünk. A mérőcsúcsot a tárgyhoz nyomjuk. Lázmérés esetében nem tárgyat, hanem emberi testet mérünk, aminek hőmérsékletét folyamatosan a keringő vér állítja be.

A emberi test hőmérséklete más a végbélben, hónaljban, szájban, homlokon. Tehát a homlokon mért hőmérséklet nem lesz azonos a hónaljba dugott lázmérő által mutatott értékkel. Ezen kívül különbség van a belső es a felületi hőmérséklet között, ahol a bőrön mért felületi hőmérséklet tulajdonképpen a test belső hőmérsékletének és a külső környezet hőmérsékletének az elegye. A legmegbízhatóbb belső hőmérsékletet úgy mérhetjük, hogy a lázmérőt a végbélbe helyezzük (rektális mérés). Ez a mérés pontos és a hibalehetőség alacsony. Az orális mérés elvégezhető a szájüregben a nyelv alatt. A test felületén mért hőmérsékletmérés klinikailag alkalmazott módja a hónaljban (axilláris mérés) és az ágyéknál (inlinguális módszer) történő mérés. Mindkettőnél a megfelelő végtagot a testhez kell nyomni ahhoz, hogy a külső környezet hőmérsékletének hatását csökkenteni lehessen. Ez a mérési mód nem biztosít nagyfokú pontosságot és hátránya, hogy a mérési időtartam hosszú.

A tökéletes „maghőmérséklet” mérése végbélben történik. Itt végbélizmokkal a test szövetei ráfekszenek a lázmérő hegyére. Ez a legpontosabb módszer, de kényelmetlen. Kényelmesebb és helyes kivitelezés esetén még elfogadható a hónaljban mérés. Az ember normális testhőmérséklete hónaljban mérve 36-37°C, végbélben ennél fél fokkal magasabb. 37-38°C között beszélünk hőemelkedésről, 38°C felett pedig lázról.

Konkrét méréstechnikai javaslatok:

• Hónaljban történő mérés (digitális vagy higanyos lázmérővel): Kapcsolja be a digitális hőmérőt a higanyos, illetve higanymentes (gallium) lázmérőt rázza le. Törölje szárazra a hónalj hajlatot. Helyezze a hőmérőt az ún. hónaljárok legmélyebb pontjára, ügyelve arra, hogy ne érintse a ruházatot, csak a bőrfelülettel érintkezzen. Tartsa szorosan a felkart a mellkashoz szorítva, kezével akár a másik kart megfogva (hőmérő-tartás), míg a mérési idő lejár. Digitális hőmérő esetében sípolás után, higanyos, vagy higanymentes (gallium) hőmérő használata során 2-4 perc után távolítsa el a hőmérőt és olvassa le a testhőmérsékletet.
• Szájban történő mérés (digitális vagy higanyos lázmérővel): Kapcsolja be a digitális hőmérőt vagy a higanyos, illetve higanymentes (gallium) lázmérőt rázza le. Helyezze a hőmérő hegyét a nyelv alá. Csukja be a száját a hőmérő körül 2-4 percig higanyos, vagy higanymentes (gallium) hőmérő használata esetén, vagy amíg a hőmérő hangjelzése jelzi, hogy befejeződött a mérés. Távolítsa el a hőmérőt, és olvassa le a testhőmérsékletet.
• Végbélben történő mérés (csecsemőknél és kisgyermekeknél): A lázmérést csecsemőknél és kisgyermekeknél legjobb a végbélben végezni (rektális mérés). A letisztított lázmérő végét vazelinnel vagy babaolajjal kenje be, majd fektesse a gyermeket a hasára vagy az oldalára, hajlított térddel. Óvatosan helyezze be a hőmérő síkos hegyét, 1,3-2,5 cm-re a végbélbe. Tartsa mozdulatlanul a hőmérőt és a gyermeket, amíg a hőmérő hangjelzéssel jelzi, hogy letelt a mérési idő. A sérülések elkerülése érdekében ne engedje el a hőmérőt, amíg az a gyermekben van. Távolítsa el az eszközt, és olvassa le a kiírt hőmérsékletet.
• Fülhőmérő használata: Kapcsolja be a digitális fülhőmérőt. Óvatosan helyezze be a hallójáratba, figyelve, hogy az eszközhöz mellékelt utasítások mit jeleznek biztonságos távolságnak. Tartsa szorosan a helyén a hőmérőt, amíg meg nem hallja a hőmérő sípolását. Távolítsa el a hőmérőt, és olvassa le a kiírt hőmérsékletet.
• Érintés nélküli infravörös lázmérő használata: Az érintésmentes - infravörös technológiát használó - hőmérő azonban, rendkívül pontosan és gyorsan méri a hőmérsékletet, valamint további előnye, hogy a legkönnyebben hozzáférhető helyen (a homlokon) használhatjuk. A legmodernebb érintés nélküli hőmérők alkalmazásakor 3-5 cm-re tartva a készüléket a homloktól, 1 másodperc alatt pontos adatot kapunk gyermekünk testhőmérsékletéről.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A legmodernebb érintés nélküli hőmérők alkalmazásakor 3-5 cm-re tartva a készüléket a homloktól, 1 másodperc alatt pontos adatot kapunk gyermekünk testhőmérsékletéről. A normál testhőmérséklet (36-37 °C között) 1 Celsius-fokkal való megemelkedésekor beszélhetünk lázról. A 37-38 Celsius-fok közötti testhőt hőemelkedésnek, a 38 Celsius-fok fölöttit láznak hívjuk. Ez a tünet a szervezetünk egyik védekező reakciója mind gyerekek, mind felnőttek esetében, így 38 °C alatt nem szükséges csillapítani.

Az egy év alatti gyerekeket láz esetén mindenképpen orvoshoz kell vinni (kivéve, ha kötelező oltás mellékhatása és lázcsillapítás után megszűnik a tünet). Nagyobb gyermekeknél, ha magas lázzal (39 °C) szembesülünk, vagy nem szűnik az alkalmazott gyógyszer után sem, szintén fel kell keresni a háziorvost.

Bár a láz legtöbbször ártalmatlan és magától elmúlik, bizonyos esetekben elengedhetetlen az orvosi vizsgálat. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a láz tartósan fennáll, vagy a testhőmérséklet 39 °C felett van, és a beteg rosszul érzi magát. Ha a láz okát nem tudjuk beazonosítani, vagy a lázhoz egyéb tünetek - például erős fejfájás, hányás, hasmenés, zavartság - társulnak, szintén indokolt a mielőbbi orvosi konzultáció. Gyermekek és idősek esetében a láz mindig nagyobb odafigyelést igényel, mivel náluk a magas láz gyorsabban okozhat szövődményeket, és a szervezetük érzékenyebben reagálhat.

A lázcsillapítás a betegség kezelésének egyik fontos része, de nem minden esetben szükséges. A láz, különösen ha nem túl magas, a szervezet természetes védekező mechanizmusa, amely segíti a fertőzések leküzdését. Magas láz (39 °C felett) vagy rossz közérzet esetén azonban ajánlott lázcsillapító gyógyszerek alkalmazása. A leggyakrabban használt készítmények a paracetamol és az ibuprofen, amelyek különböző módon csökkentik a testhőmérsékletet. Fontos, hogy mindig az ajánlott adagolást kövessük, és ne kombináljunk különböző hatóanyagú lázcsillapítókat, mert ez mellékhatásokat okozhat.

tags: #ebresztes #nelkuli #lazmeres