Az ikrek születése mindig is különleges és rejtélyes jelenségnek számított. Az egypetéjű ikrek, akik genetikai állományuk 100%-ban megegyezik, még inkább felkeltik a figyelmet. Azonban mi történik akkor, ha az egyik iker a terhesség korai szakaszában eltűnik, vagy ha egy ritka, de annál megdöbbentőbb eset következik be, ahol az egyik iker halála után a túlélő testvére magába olvasztja annak genetikai anyagát?
Az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderül, mennyire ritka az ilyen ikerpár. Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától. Nicholas Fisk professzor szerint az ilyen esetek rendkívül ritkák, és azonosításuk is kihívást jelenthet.
A tudomány azonban egyre többet derít ki az ikrek kialakulásának hátteréről. A kutatók eredetileg az úgynevezett epigenetikai folyamatok - vagyis a gének kémiai markereinek - szerepét akarták vizsgálni az ikrek kialakulásában. Az ilyen epigenetikai markereket az emberi test hozzáadhatja a génekhez, vagy eltávolíthatja onnan, a személy környezetében vagy életmódjában bekövetkezett változásokra reagálva. Annak kiderítésére, hogy a DNS-metiláció szerepet játszik-e az ikrek kialakulásában, a kutatócsapat 924, azonos ikrekből származó DNS-mintában elemezte a DNS-metiláció szintjét. A kutatók az egypetéjű ikrek mintáiban a metiláció jellegzetes mintázatát találták, amelyet „molekuláris aláírásnak” vagy „epigenetikai aláírásnak” is neveznek. Ez a teszt pontosan meg tudja állapítani, hogy valaki egypetéjű iker volt-e, függetlenül attól, hogy a másik iker még él-e, vagy a születése előtt elveszett.
Az eltűnő iker szindróma: Egy megdöbbentő jelenség
Az ultrahangos vizsgálatok fejlődésével egyre többet tudunk az ikerterhességekről. Azonban az esetek zömének csak egy gyermeke születik meg, a másik, fejletlenebb magzat a terhesség korai szakaszában elhal, és szinte nyomtalanul felszívódik a méhben. Ezt az "eltűnő iker" vagy "fantomiker" szindrómának nevezik.
Megsaccolni is nehéz, hány terhességet érinthet a fantomiker-jelenség. Kutatások szerint a várandósság 8. hetében a terhességek csaknem 5 százaléka ikerterhesség, viszont az egyik iker az esetek 21-30 százalékában eltűnik. Mesterséges megtermékenyítés esetén még gyakoribb a fantomiker-jelenség, az így született gyermekek akár 10-15 százalékának is lehetett a terhesség legkorábbi szakaszában egy "ikertestvére".
Előfordulhat azonban olyan eset is, melyben az ellentétes nemű ikrek egypetéjűek. A szakirodalmak ugyan dokumentáltak néhány ilyen esetet, de ez kevesebb, mint 10 ikerpár esetén volt kimutatható, így ritka kivételként tekinthetünk a jelenségre. A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött.
Amikor az egyik iker magába olvasztja a másikat
Ritkán, de előfordulhat olyan eset is, amikor a két embrió összeolvad. Az erősebb magzat növekedése során tulajdonképpen magába olvasztja a fejletlenebb génjeit. Ilyenkor a magzat nem feltétlenül tűnik el, előfordulhat, hogy a ki nem fejlődött ikertestvér a testvéréhez hozzánőve jön a világra. Ha a két embrió teljesen összeolvad, úgy kiméra néven születik meg a gyermek, vagyis egynél több DNS-készlettel bír. Az ilyen embereknek akár két különálló immunrendszere is kifejlődhet, amelyek állandóan idegennek ismerik fel egymást és folyamatos küzdelemben vannak.
Egy figyelemre méltó esetben egy férfi termékenységi kezelésen esett át, és kiderült, hogy a spermájában lévő DNS 90 százalékban az övé, 10 százaléka pedig a meg nem született ikertestvéré. Ez arra utal, hogy a nem egypetéjű ikrek esetében az elhunyt iker genetikai anyagának egy része bekerülhet a túlélő ikerbe.
#47 "Eltűnt" ikrek hatása a jelenre
A túlélő iker lelki terhei
Az ikerbaba elvesztése különösen fájdalmas lehet. Miközben az ember örül, hogy az egyik babáját karjaiban tarthatja, szembe kell néznie a halott gyermek temetésének megszervezésével is. A gyász nehéz útja rengeteg lelki terhet ró a szülőkre.
Az eltűnő iker szindrómával foglalkozó kutatások segíthetnek abban, hogy az emberek megértsék identitásukat és az elveszett iker lehetőségével kapcsolatos bizonytalanságukat. Az elveszett ikertestvér témája gyakran előkerül a Hellinger-féle családállításokon, megpróbálva megmagyarázni a pszichológiai problémák változatos skáláját, az elveszettség érzésétől kezdve a korai idilli, szimbiotikus állapot folytonos áhítozásán át a párkapcsolatokban egészen a túlélők bűntudatáig.
A Tárnoki testvérek által létrehozott első magyar ikerregiszter, amely Kelet-Közép-Európa egyetlen ilyen jellegű tanulmánya, segíthet a jövőben az ikrekkel kapcsolatos kutatásokban. A helyzetet az is bonyolítja, hogy míg az egypetéjű ikerség nem örökletes, addig a kétpetéjű igen. A Tárnoki testvérek azt is kifejtették, mely betegségek, változók köthetők a genetikához, és melyek a környezeti behatásokhoz.
Az ikerszületések gyakorisága és tendenciái
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően növekedést mutatnak az ikerszületések. Ennek számos tényezője van, többek között az asszisztált reprodukciós eljárások, a mesterséges megtermékenyítés elterjedtebbé válása, a gyógyszeres kezelések népszerűsége, valamint az anyák gyermekvállalási életkorának kitolódása. Napjainkban a gyermekek hozzávetőlegesen 3%-a születik ikergyermekként.
Érdemes afelé is figyelmet fordítani, hogy 100 iker leánygyermekre mindössze 98,2 iker fiúgyermek jut. Az „egyes” gyermekekhez képest ikerszületéseknél is több leánygyermek születik, mint fiú. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az ellentétes nemű ikerszületések ritkábbak, mint az azonos neműek.
Az ikrek fejlődésbeli aspektusai is figyelemre méltóak. Gyakori, hogy koraszülöttek (40%), és mivel általában hamarabb jönnek a világra, születési súlyuk átlagosan 1000 grammal kevesebb, és hosszuk is legtöbbször kisebb, mint azoknál a babáknál, akik egyedül születnek. Ez a biológiai hátrány legtöbb esetben nem állandó, tehát idővel kiegyenlítődik.
Az ikrek fejlődését tekintve általában az egyik fél nagyobb súllyal születik, hamarabb mászik, míg a másik esetleg ügyesebben kommunikál, és igen hamar kialakul közöttük egyfajta dominancia-viszony. Ez utóbbi a helyzet specifikusságából adódik, hiszen mikor egy gyermek megszületik, az összes figyelem rá irányul. Mikor testvérei születnek, ez a figyelem megoszlik, de teljesen más fejlődési szakaszban, mint mikor egyszerre kettő, vagy három gyermek születéséről beszélünk. Tehát verseny van a figyelemért.