Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) olyan adózási forma, amit meghatározott foglalkozások művelői választhatnak - leginkább a művészet, a média és a sport területén.
Az EKHO a törvénytervezet jelenlegi változata szerint egyaránt választható majd a munkaviszonyból, az egyéni vagy társas vállalkozásból, a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek adózásához.
Feltétel, hogy a magánszemély adózó, és kifizetője a jövedelem egy része után az általános szabályok szerint fizesse meg az adó- és járulékterheket. Amennyiben ez a rész eléri az adott évben érvényes minimálbér összegét, akkor a további jövedelemre 25 millió forintig az EKHO szerinti adó- és járulékfizetés választható.
Ha ez a rész kevesebb a minimálbérnél, akkor a 25 millió forintnál is arányosan kisebb jövedelemre választható az EKHO. Amennyiben például az általános adó- és járulékterhet viselő rész a minimálbér 10 százaléka, akkor a további 2,5 millió forintos jövedelemig választható az EKHO.
Az általános adó- és járulékterhet vállaló jövedelemrész teljes egésze számításba vehető majd a nyugdíj kiszámításánál, az EKHO szerint adózó résznél viszont csak 50 százaléka, mert ez esetben az adózó és kifizetője is alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizet.
Az általános teherviselésű jövedelem után természetesen a táppénz is jár, míg az EKHO-val adózó rész után - mivel itt a járulék is alacsonyabb - nem.
Az EKHO után csak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe.
A fizetett szabadság abban az esetben jár az EKHO szerint adózónak, ha jövedelmét, vagy jövedelme egy részét munkaviszony keretében szerezte.
Az adózó 15 százalék, a kifizető 20 százalék EKHO-t fizet, ezzel a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat teljesítik.
Az EKHO kedvezményébe csak olyan szakterületek vonhatók be, amelyek szerepet vállalnak alkotmányos alapjogok érvényesítésében.
Ilyen alkotmányos alapjog a művészeti alkotó szabadság, a sajtószabadság. A törvénytervezet ezért erre a két szakterületre javasolja az EKHO alkalmazását.
A miniszter szerint az EVA helyett csak azok választják majd az EKHO-t, akiknél teljesen egyértelmű a színlelt szerződés, és a munkáltató a jövő év júliusától már számíthat az ezzel együtt járó szankciókra.
Lucz Zoltánné becslése szerint várhatóan 10 ezren választják majd az EKHO-t.
Amennyiben adóköteles tevékenységet végzel (munkavállalóként, vállalkozóként, vagy megbízási szerződés alapján létrejött jogviszonyban), a NAV információs füzetének 2-4. pontjaiban találhatsz részleteket az EKHO alkalmazhatóságáról.
Az EKHO csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható (részletek: NAV Információs füzet, 6. pont).
Az EKHO-s bevételed kifizetőtől kell, hogy származzon (ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély vagy külföldi személy, az EKHO nem alkalmazható).
Az EKHO-zás független attól, hogy te magad vállalkozó vagy vagy sem. Vagyis alkalmazható az EKHO akkor is, ha egyéni vállalkozó vagy.
Ha kizárólag olyan tevékenységet végeznél vállalkozóként, ami feljogosít az EKHO-zásra, és van 36 órát meghaladó munkaviszonyod, vagy nyugdíjas vagy, elképzelhető, hogy nincs szükséged vállalkozásra, de az is lehet, hogy vállalkozásod mellett, bizonyos tevékenységeid végzéséhez veszed igénybe az EKHO lehetőségét.
Az EKHO alapja az a bevétel, amit a foglalkozás listában szereplő foglalkozással szereztél magánszemélyként, feltéve, ha a minimális járulék már megfizetésre került (azaz rendelkezel olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeted meg a közterheket).
Amennyiben nem, úgy az EKHO-s szerződés szerinti összegből csak az e feletti rész az EKHO alapja.
A kifizető feladatai
Ha a magánszemély az EKHO szerinti adózást választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra szerződő kifizető, munkáltató is kötelessé válik az EKHO alkalmazására (további infó: NAV információs füzet, 5. pont).
Korábban a kifizetőnek 13% az EKHO-t kellett fizetnie az EKHO-alap után, ezt 2022-ben módosították.
Nyilatkozat az EKHO választásáról
Ha jogosult vagy az EKHO választására magánszemélyként, és az ehhez kapcsolódó foglalkozásodat munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatod, az EKHO választására és mértékére vonatkozó írásbeli nyilatkozatodat az adóévben bármikor megteheted.
A nyilatkozat megtételét követően az EKHO a nyilatkozatban meghatározott időponttól, de legkorábban a nyilatkozat megtételének napjától alkalmazható, és a nyilatkozatban meghatározott időpontig, vagy visszavonásig érvényes. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet, de újat tenni igen, ami a korábbi nyilatkozatot hatályon kívül helyezi. Az adóévben az EKHO-t csak egy jogviszonyra lehet választani, amennyiben több jogviszonyod van, akkor is csak egy jogviszonyban tudod az EKHO-t választani, és a többi jogviszonyodra az általános szabályok szerint kell adóznod. Ha a nyilatkozatodat az adóév végéig nem vonja vissza, akkor az a következő adóévre is érvényes marad.
Önadózóként az adóévről szóló személyi jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetned az EKHO-alapként figyelembe vett bevételeidet és az abból levont EKHO összegét, a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön-külön.
Ha a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevételéből EKHO-t vontak, de erre a magánszemély nem lett volna jogosult, akkor e bevétel EKHO-alapnak tekintett részét az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen.
A magánszemély által jogszerűen EKHO-alapként figyelembe vett bevételt az Szja tv. rendelkezései szerint kell figyelembe venni az adóbevallásban.
