A filozófiatörténet elsajátítását célozza. A filozófiai gondolkodás természete és a filozófia mint diszciplína megértése elengedhetetlen a filozófiatörténeti művek mélyebb megértéséhez. A kurzus a filozófia típusait, iskoláit és irányzatait vizsgálja, bemutatva a filozófiai alapfogalmakat és a filozófia nyelvét. A filozófiai problémák természete és a filozófiatörténet szempontjából releváns filozófiatörténeti művek ismeretének megszerzése a cél. A tananyag a következő témaköröket öleli fel, és feltételezi továbbá a Filozófiatörténet I. és II. tárgyak elvégzését.
A filozófiatörténet korszakai és főbb gondolkodói
Ókori filozófia
A filozófiatörténet a preszókratikusokkal kezdődik, bemutatva a Milétoszi iskolát, a Püthagoreusokat, Empedoklészt, Anaxagoraszt. Megvizsgálja a "természetes/konvencionális" ellentétpárt és a mensura-tételt. Gorgiasz a nemlétezőről alkotott nézetei és a szofisták morálfilozófiája is terítékre kerül. Ezt követi Platón és Arisztotelész filozófiája. Platón kategóriái, Arisztotelész szillogisztikája és a Második Analitika alapján kidolgozott módszere, valamint metafizikája és lélekfilozófiája is tárgyalásra kerül. A preszókratikus filozófusokkal foglalkozó művek, mint a G. S. Kirk - J. E. Raven - M. Schofield által írt "A preszókratikus filozófusok", valamint a Steiger Kornél szerkesztette "A szofisták" és A. E. Taylor "Platón" című könyvei, továbbá Sir David Ross "Arisztotelész" című műve segítik az ókori gondolkodás megértését.
Hellenisztikus és ókeresztény filozófia
A hellenisztikus filozófia A. Long "Hellenisztikus filozófia" című művén keresztül kerül bemutatásra. A 2. és a 15. század közötti filozófiai gondolkodást, különös tekintettel az ókeresztény filozófiára, a latin skolasztikára és az újplatonizmusra vizsgálja. Az újplatónizmus metafizikája Plótinosz és Proklosz gondolatai mentén kerül feldolgozásra. A kor analitikus teológiai problémái és alapgondolatai, az egységes emberi természet, az antropológia és az antiórigenista álláspontok, valamint a zsinatok (Nikaia, II. konstantinápolyi zsinat) szerepe is elemzésre kerül. Augustinus kegyelemtana és időfogalma, filozófiai és teológiai módszere, valamint a V. Chr. Stead szerkesztette "Filozófia a keresztény ókorban" és R. T. Wallis "Az újplatónizmus" című művek gazdagítják a korszak megértését.
Középkori filozófia (Skolasztika)
A középkori filozófia középpontjában a skolasztika áll, amelynek lényegi kérdései a kor kultúrájában válnak fontossá. Anselmusnál a filozófia viszonya a teológiához, Abaelardus szándék-etikája, az erény-etika és a teológiai etika, valamint a skolasztikus módszer kerülnek elemzésre. Aquinói Tamás teológiája, mint tudomány, valamint a létezés és lényeg viszonya, és "Az Öt út" című műve kiemelten tárgyalásra kerül. Az 1277-es év és az új természetfilozófia, valamint a 14. századi nyelvfilozófiai teológia is helyet kap. A skolasztika felbomlását Cusanus, a humanizmus (Ficino) és a reformáció új filozófiaképe zárja. Aquinói Tamás és Cusanus egyes műveinek ismerete elengedhetetlen a korszak megértéséhez. The Cambridge History of Later Medieval Philosophy című mű segíti a mélyebb betekintést.
Újkor: Reneszánsz, Felvilágosodás, Klasszikus német filozófia
A reneszánsz és a reformáció új filozófiaképe után a tananyag a XVII-XVIII. századi filozófiát öleli fel, Bacon-től a klasszikus német filozófia megjelenéséig. Ebben az időszakban a régebbi gondolkodási keretek átalakulása figyelhető meg. A XVII. század módszerei, illetve a XVIII. század filozófiai rendszerei kerülnek elemzésre. Wolfgang Röd "Hagyomány és újítás a filozófiában", "Die Philosophie der Neuzeit 1. Von Francis Bacon bis Spinoza" és "Die Philosophie der Neuzeit 2. Von Newton bis Rousseau" című művei, valamint John Cottingham "The Rationalists" és R. S. Woolhouse "The Empiricists" című könyvei segítenek a korszak megértésében.
XIX. századi filozófia
A filozófiatörténet e korszakának feldolgozása a XVIII. század végétől a XIX. közepéig terjedő időszakra fókuszál. Hegel, Fichte, Marx, Feuerbach és Kierkegaard gondolatai, valamint kritikusaik is elemzésre kerülnek. R. Kroner "Von Kant bis Hegel" és N. Hartmann "Die Philosophie des deutschen Idealismus" című művei, továbbá K. Ameriks szerkesztette "The Cambridge Companion to German Idealism" és F. C. Beiser szerkesztette "The Cambridge Companion to Hegel" segítik a német idealizmus megértését. Löwith Károly "Von Hegel zu Nietzsche" című műve a 19. századi gondolkodás forradalmi törését mutatja be.
XIX. és XX. századi filozófia
A 19. és a 20. századi filozófia átfogó képet nyújt a különböző irányzatokról, mint például a kontinentális filozófia, a hermeneutika és az analitikus filozófia. Twentieth-Century Continental Philosophy (szerk. Kearney) és The Continental Philosophy Reader (szerk. R. Kearney - M. Rainwater) című művek a kontinentális filozófia irányzatait mutatják be. A bécsi kör filozófiája Altrichter Ferenc szerkesztésében, valamint The Linguistic Turn. Method. (szerk. Richard Rorty) az analitikus filozófia és a nyelvi fordulat fontosságát hangsúlyozzák. L. Kolakowski "Main Currents of Marxism" a marxizmus főbb irányzatait vizsgálja.
A filozófia főbb diszciplínái
A filozófia diszciplínái közül a kurzus kiemelten foglalkozik az etika, a metafizika, a nyelvfilozófia, a politika- és jogfilozófia, valamint a társadalomfilozófia kérdéseivel. Az erkölcsfilozófiáról átfogó képet nyújt, klasszikus etikai értekezéseket elemezve az ókortól napjainkig, beleértve Mandeville, Reid, Kant, Bentham, Nietzsche, Moore és MacIntyre gondolatait. A következmény-etikák, az ontológiai és motivációelméleti problémák, az etikai emotivizmus és etikai szkepticizmus is tárgyalásra kerülnek. A metafizika, különösen Huoranszki Ferenc "Modern metafizika" című műve, az ész képe és tette (Kelemen János) és a szellemtudományok felépítése (Gondolat) is elemzésre kerül. A nyelvfilozófia terén Kelemen János "A nyelvfilozófia rövid története" és Farkas K. - Kelemen J. "Nyelvfilozófia" című művek kínálnak betekintést. A politika- és jogfilozófia klasszikusaitól a modern irányzatokig terjedő áttekintésben Hannah Arendt, R. P. Wolff, Jean E. Hampton, Luc Ferry - Alain Renaut, Walter Reese-Schaefer, Adam Swift, Jonathan Wolff művei szerepelnek. A társadalomfilozófia kérdéseit G. H. von Wright, J. N. Watkins, S. Lukes, C. G. Hempel, D. Davidson, J. Feinberg, J. Sandel, T. Parsons, G. C. Homans, P. L. Berger-Th. Elster, A. C. Danto, R. G. Collingwood, E. O. Wright - A. Sober, G. A. Reisch szerzők gondolatai mentén vizsgálják. A racionális döntések elmélete (Csontos László), J. Elster "A társadalom fogaskerekei" és Feinberg J. "Társadalomfilozófia" című művei is relevánsak.
Filozófiatörténeti módszerek és források
A filozófiatörténet mélyebb megértéséhez elengedhetetlen a vita, a bizonyítás és az érvelés módszereinek ismerete, valamint a könyvtárhasználat fontossága. A kurzus során lehetőség nyílik szakszövegek olvasására, amelyek segítségével a hallgatók elmélyülhetnek a különböző filozófiai problémákban. A Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény I-II. és a Görög gondolkodók 1.-5. kötetei, valamint Platón "Összes művei" és Arisztotelész "Organon" című művei alapvető forrásként szolgálnak. A különböző tanegységekhez tartozó olvasmányok tartalma és a szövegek egy-egy részlete a megértést és a vizsgára való felkészülést segíti.
Filozófia kezdőknek
