A gyermekbetegségek olyan fertőző betegségek, amelyek leggyakrabban gyermekkorban fordulnak elő. Ezeket többnyire vírusok vagy baktériumok okozzák, és sok esetben a szervezet egy életen át tartó immunitást alakít ki ellenük. Bár ezek a betegségek többnyire enyhe lefolyásúak, néhányuk súlyos szövődményekkel járhat, ezért fontos a megfelelő megelőzés és kezelés.
A gyerekek immunrendszerének fejlődése már a magzati korban megkezdődik, és nagyjából a serdülőkorra fejeződik be. A várandósság harmadik trimeszterében az anyai vérben található antitestek is bejutnak a magzat szervezetébe, melyek általában fél éves korig biztosítanak védelmet. A születés után a csecsemők azonnal rengetegféle kórokozóval kerülnek kapcsolatba. A magzati életkorban átvitt anyai ellenanyagok mellett a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe, ezek is védenek a fertőzések ellen. Különösen a csecsemők szerzett immunrendszere fejletlen és éretlen az első időszakokban. A védőoltásoknak is nagy szerepe van az immunrendszer fejlődésében, de ahogy fokozatosan egyre több kórokozóval találkoznak, úgy fejlődik a védekezőképességük is.
A környezetnek is komoly hatása van a gyermekek immunfejlődésében. Azok a csecsemők, akiknek nagyobb, már közösségbe járó testvéreik vannak, hamarabb találkoznak kórokozókkal. A nem eltúlzottan higiénikus környezet, a háziállatok jelenléte is hozzájárulhat az immunrendszer tanulási folyamatához. Csecsemő-, illetve gyermekkorban a túl gyakran alkalmazott antibiotikumterápia káros lehet az immunrendszer fejlődésére.
A legnagyobb változást az immunrendszer fejlődésében általában az jelenti, amikor a gyerek közösségbe kerül, és így sokkal több, számára korábban ismeretlen kórokozóval találkozik. Ilyenkor jellemzően egymást követik a betegségek. Ezek gyakoriságát és a tünetek súlyosságát természetesen befolyásolja, hogy a gyermek immunrendszere korábban mennyire vált fejletté. Vannak olyan kisgyerekek, akik alig kapnak el fertőzéseket, másoknál időbe telik, amíg hozzászoknak ezekhez a hatásokhoz, és akár egy évig is szinte állandóan van valamilyen tünetük. Ez azonban azt jelenti, hogy az immunrendszer fejlődik, hiszen bár elkapja a betegséget a gyermek, de le is győzi azt.
A közösségbe kerülő gyerekek esetén elfogadhatónak számít az is, ha évente 12 fertőzést kapnak el, és egy-egy betegség akár 10-14 napig is tarthat, sőt, például a köhögés akár hetekig is elhúzódhat. A gyakori és hosszú ideig tartó felsőlégúti fertőzések nem feltétlenül az immunműködés zavarát jelzik, okuk könnyen lehet az is, hogy a gyerekeknél a légutak anatómiája még nem olyan, mint a felnőtteknél. Mivel nehezebben ürül a váladék a járatokból, ott könnyebben megtelepednek a kórokozók fül-, vagy orrmelléküreg-gyulladást okozva. Fertőzésekre hajlamosíthat az is, ha a gyermek szennyezett levegőjű helyen, dohányfüstös környezetben él.
Gyakori gyermekbetegségek és tüneteik
Fülbetegségek
Gyermekkorban leggyakrabban a szezonálisan halmozódó felső légúti fertőzésekhez társuló középfül megbetegedések okoznak fülfájást. Kezdetben fülkürt-hurut jelentkezik. Ennek tünetei a füldugulás, nyeléskor, ásításkor hallható pattanó hang, nyomásváltozáskor fellépő éles, hasító fájdalom társulhat. Bakteriális felülfertőződés esetén beszélünk heveny gennyes középfülgyulladásról. Halláspanasz, dugulás-érzés, láz társulhat.
A fülfájás az egyik leggyakoribb panasz gyerekeknél, mely az esetek többségében egy-két nap alatt spontán gyógyul. 2 évesnél fiatalabb gyermekek, csecsemők esetében a fülfájás tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani. Mindig jó megoldás, hogyha ilyen esetben a kicsit hordozóba vagy pihenőszékbe ülteted, mert a fej felemelt helyzetében a duzzanat képes a fülben és az orrban is visszahúzódni. A kicsik nem értik, hogy miért éreznek fájdalmat, ezért szükségtelenül nyugtalankodhatnak, aminek következtében pedig rosszul esznek és alszanak.
Légúti fertőzések
Az RSV-fertőzés torokfájással, orrfolyással, köhögéssel és általában enyhe lázzal jár. A legtöbb gyerek még két éves kora előtt otthon legyűri a betegséget. Ez a vírus viszont csecsemőkorban nagyon megterhelő tud lenni a kicsik számára, mert a fertőzés következményeként légzési nehézségek is felléphetnek. Ugyan nem törvényszerű, de gyakori, hogy ilyenkor néhány napon keresztül sípoló, sziszegő hangot lehet hallani a váladékkal teli légutakból. Fontos tudni, hogy az RSV-vírus érelnyire felbukkan kevésbé kockázatos és súlyosabb járványok alakjában is.
A téli időszakban minden évben nagyon sokan küzdenek légúti megbetegedéssel, főként a gyermekek körében. „Jelenleg nagyon sok a légúti megbetegedés. Ezeket - mint egyébként minden évszakban - elsősorban vírusok okozzák” - mondta el dr. Berta Georgina, a Bethesda Gyermekkórház szakorvosa. A leggyakoribb légúti tünetek közé tartozik az orrfolyás, a köhögés és a torokfájdalom.
A közösségben terjedő betegségek megelőzése érdekében fontos a higiénia, például a rendszeres kézmosás. A tavaszi és őszi időszakban különösen gyakoriak a légúti megbetegedések.
Gyomorbántalmak
Gyomorbántalmakat okozhat vírus, élősködő és baktérium is. Viszont bármi is áll a gyomorpanasz hátterében, ilyenkor mindig figyelned kell a gyermek közérzetét, és rengeteget kell itatnod a kiszáradás elkerülése miatt! Emellett arra is ügyelned kell, hogy a folyadékot kis mennyiségben adagold számára, nehogy rögtön kihányja! Ha tényleg gyakran adsz neki folyadékot, akkor egyszerre akár egy kiskanálnyi tea is elég lehet. Szoptatás esetén kiskanállal anyatejet is adhatsz a kicsinek, de nagyobb kölyöknél folyadékpótlásként már szóba jöhet a gyümölcslé, sőt, a jégkrém is. Egy gyomorbajos gyereknél felejtsd el az édességekre vonatkozó szabályokat, és mindig kínálj neki olyan lehetőségeket, amiket szívesen elfogad! A gyerekek nagyon hamar ki tudnak száradni, és ennek annál nagyobb a veszélye, minél kisebb a lurkó.
Vírusos bélgyulladás: Többféle vírus okoz bélgyulladást, legjelentősebb kórokozók a Rota vírus és a Calici vírus. A Rota vírus főként csecsemő és kisded korban okoz megbetegedést. 1-3 napos lappangás után hányás-hasmenés, magas láz, hasi fájdalom jelentkezik. A legfőbb veszély a folyadék- és sóvesztés, amelynek következtében a csecsemő súlyos állapotba kerülhet, és kórházi kezelésre szorul. Nagyobb gyermekeknél általában enyhébb formában zajlik a betegség, elegendő lehet az otthoni ápolás, folyadék- és sópótlás. Rota vírus ellen védőoltás adására van lehetőség.
Bőrkiütések és vírusos betegségek
A három napon át tartó magas láz gyermekeknél általában vírusfertőzés tüneteként, elsősorban a három év alatti babáknál jelentkezik. Miután lement a láz, élénkpiros, apró pöttyszerű kiütések jelentkeznek a felsőtesten, de ezek pár nap után általában el is múlnak. A fertőzött gyerekek nagyon könnyen terjesztik a betegséget, a kiütések eltűnésével viszont már nem fertőznek tovább.
Bárányhimlő: Fertőző betegség, melyet a Varicella zoster vírus (VZV) idéz elő. A mintegy kéthetes lappangási idő után a gyermek testét viszkető, változatos megjelenésű, kezdetben apró piros foltos, majd hólyagossá, később pörkössé váló kiütések lepik el. A kezelés lényege a bakteriális felülfertőződés megelőzése, a kiütéses terület tisztán tartásával. Megelőzésre védőoltás áll rendelkezésre.
Kéz-, láb- és szájfertőzés: Ez a furcsa vírusos betegség többnyire tíz év alatti gyermekeknél üti fel a fejét. Fizikai érintkezés révén terjed, ezért például az óvodákban nagyon kell vigyázni vele. Ősszel és nyár végén valamiért gyakrabban előfordul, ezért a lappangási ideje is ezekben az időszakokban intenzívebb. Tipikus tünetének számít a mérsékelt láz, illetve a szájban, torokban, valamint a tenyér és a talp bőrén keletkező kiütés.
Skarlát: A skarlát leggyakoribb tünetei között meg kell említeni a torokfájást, a lázat, a fejfájást és olykor a hányást is. Ami viszont végérvényesen is bebizonyítja, hogy a kicsi skarlátos, az nem más, mint a málnanyelv. Ez a kifejezés elsőre ugyan nagyon aranyosan hangzik, de csak addig, amíg a valóságban meg nem tapasztalod, hogy ez azt jelenti, hogy a nyelv élénkvörössé és rücskössé változik.
Szemgyulladás
A gyerekek szeme több okból is begyulladhat: állhat valamilyen szennyeződés, allergiás reakció, bakteriális fertőzés vagy megfázásos vírus is a hátterében, ami ellen a test gyulladással védekezik. A vírus okozta szemgyulladás könnyen terjed, ezért a fertőzött gyereket semmiképp ne vidd bölcsődébe vagy óvodába, akkor se, hogyha a közérzete jó!
Húgyúti fertőzések
A felnőttek tüneteitől eltérően, a gyerekek egy húgyúti fertőzés esetén egyáltalán nem, vagy csak ritkán tapasztalnak csípő, véres vagy kellemetlen szagú vizeletet. A probléma inkább hasfájással és megfázás nélküli magas lázzal jelentkezik. A legtöbb orvos ezért szokott gyakran vizeletvizsgálatot végezni akkor, amikor a kicsinek látszólag ok nélkül szökik fel a láza.
Paraziták
Kisgyerekes szülőként minden bizonnyal találkozni fogsz majd az élősködők terjedésére figyelmeztető felhívással. Ha szeretnél meggyőződni a bélféreg jelenlétéről, a legegyszerűbb, ha megvizsgálod a kicsi végbélnyílását, amikor alszik, mert a férgek késő este a legaktívabbak. A férgek a közösen használt felületeken könnyen terjednek emberről emberre, ezért ha egy családtag érintett, mindenkit kezelni kell az erre alkalmas, recept nélkül kapható tablettákkal.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a gyermeknél több napig tartó láz jelentkezik (azaz 2-3 napon belül sem megy le a láza), illetve minden étkezést elutasít, szintén irány a rendelő! Így hamar kiderül, hogy a fülgyulladást egy bakteriális felülfertőződés okozza vagy sem, és az is, hogy a probléma csak az egyik fület, vagy esetleg mindkettőt érinti.
Ha a baba még nincs hat hónapos, mindenképp beszélj orvossal, mielőtt bármilyen fájdalomcsillapítót adnál neki!
Aggodalomra a következő helyzetek adhatnak okot:
- egy éven belül négy vagy annál több fertőzés okozta fülgyulladás;
- egy éven belül kettő vagy annál több súlyos arcüreggyulladás;
- két hónapig vagy annál tovább tartó, eredménytelen antibiotikumkezelés;
- egy éven belül kettő vagy annál több tüdőgyulladás;
- visszamaradt testi fejlődés;
- visszatérő, mély tályog a bőrön vagy bármely belső szerven;
- nem vagy nehezen gyógyuló afta a szájban vagy gombás bőrbetegségek tartós megléte;
- intravénás antibiotikumkezelés szükségessége a fertőzések leküzdéséhez;
- kettő vagy több súlyos fertőzés, beleértve a szepszist;
- veleszületett immunhiányos állapot a családi kórelőzményben.
Fontos! Amennyiben a fent felsorolt állapotok közül kettő meglétét észleli gyermekénél, forduljon a házi gyermekorvoshoz! Visszatérő vagy makacs fertőzések megléte esetén javasolt a mielőbbi kivizsgálás az esetleges immunhiányos állapot felismerése érdekében. A veleszületett immunhiányos állapot korai diagnózisa és kezelése életmentő lehet!
Megelőzés és otthoni ápolás
A gyors gyógyulás és a ritkább fertőződés érdekében főként életmódbeli tanácsokat érdemes megfogadni.
Támogassa a gyermek immunrendszerét a megfelelő életmóddal: kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend; megfelelő mennyiségű és minőségű alvás; minél több mozgás, lehetőleg szabad levegőn; személyes higiéné megtanítása (helyes kézmosás, tüsszentés, köhögés során a száj elé tett kéz stb.); illetve adassa be gyermekének a kor szerint szükséges és ajánlott védőoltásokat.
Otthoni ápolás során érdemes kerülni, hogy a gyermek fülébe víz kerüljön, a fülcseppek alkalmazása is szükségtelen. Az ágy fej-felőli vége kissé megemelhető. Tüneti terápia mellett az esetek döntő többségében egy-két napon belül megszűnik a fájdalom, de a fülkürt működése nem áll azonnal helyre. Emiatt az orrcsepp vagy spray használata 3-4 napig még tanácsos.
A legfontosabb ilyenkor az úgynevezett tüneti terápia alkalmazása, amelynek során fontos a gondos orrszívás, illetve orrfújás, az érösszehúzó orrcseppek használata, a hideg sós párázás, és szükség esetén a láz- és fájdalomcsillapító alkalmazása. Sok esetben nem a fertőzés maga veszélyes, hanem a lehetséges szövődmények kialakulása. Szerencsére ezen betegségek jó része védőoltással megelőzhető.
A védőoltások a leghatékonyabb módszerei a fertőző gyermekbetegségek megelőzésének. Emellett a higiéniai szabályok betartása, például a rendszeres kézmosás és a beteg gyerekek elkülönítése szintén csökkenti a fertőzések terjedését. Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és a kiegyensúlyozott pihenés is hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez.
A legfontosabb a pihenés biztosítása, a megfelelő folyadékpótlás és a lázcsillapítás. Ha a betegség viszketéssel jár, akkor hűsítő kenőcsök és antihisztaminok segíthetnek. A fájdalom enyhítésére orvos által javasolt fájdalomcsillapítók adhatók. Ha a tünetek súlyosbodnak, érdemes orvosi segítséget kérni.
