A gyermekgondozási díj (gyed) és a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) a gyermeknevelési támogatások (gyet) olyan formái, amelyek jelentős változásokon mentek keresztül az évek során. Ezek a változások alapvetően befolyásolják a gyermekvállalással kapcsolatos anyagi és társadalmi szempontokat Magyarországon.
A korábbi szabályozás szerint a gyes a gyermek legfeljebb kétéves koráig járt, szemben a mostani hárommal. Ezen kívül a jogszabály szigorította a gyed feltételét is. A két munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a kismamának minimum 365 nap munkaviszonnyal, pontosabban biztosítási viszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet. Ezek a változások a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében léptek életbe.
A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosult, a felső határ azonban nem változott. A törvényre bő egy hónapja az Országgyűlés már áldását adta, ám az államfő aláírás helyett úgynevezett politikai vétót emelt, megfontolásra visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek.
Sólyom László döntésénél azt hangsúlyozta: fontos, hogy az anyák továbbra is szabadon dönthessenek a munkába való visszatérésről. Ezért meggyőződése szerint pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedés a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a családi napközik létesítésének támogatása, a családi gyermekfelügyelet új formáinak megteremtése, a részmunkaidős munkavállalás lehetővé tétele, illetve támogatása, és az internetes távmunka ösztönzése is.
Az államfő akkor elismerte: a törvény célja az anyák foglalkoztatottságának növelése, és nem a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. A parlament ilyen előzmények után ismét elfogadta a kifogásolt törvényt. A köztársasági elnöknek most már nincs mérlegelési hatóköre, alá kell írni a jogszabályt. De elképzelhető, hogy most már nem is kifogásolná a törvényt, mivel néhány szocialista képviselő a zárószavazás előtt benyújtott egy módosító indítványt a salátatörvényhez, azt pedig az Országgyűlés beépítette a jogszabályba.
A törvényen átvezetett módosítás előírja a kormánynak, hogy október 15-ig számoljon be arról, hogy mit tett a három évesnél fiatalabb gyermekek elhelyezését lehetővé tevő bölcsőde- és más intézményfejlesztések terén. Törvényjavaslatot kell kidolgoznia a kabinetnek arról, hogyan egyszerűsíti a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézményrendszert, miként képzeli a finanszírozást. Lehetővé kívánják tenni, hogy a közszférában dolgozóknak alanyi joguk legyen a gyermek 2 és 3 éves kora között részmunkaidőben ellátni munkájukat.
A bölcsődei, óvodai férőhelyek növelésére a Bajnai-kormány ígéretet tett. Ez a jogosultsági idő lerövidítésével együtt szolgálná azt, hogy a gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci aktivitása, munkavállalási hajlandósága növekedjék és az intézményhálózat fejlesztése révén legyen is lehetőségük gyermeküket felügyeletre bízni, miközben ők munkát vállalnak. A kormányfő többször megjegyezte: a gyed-gyes lerövidítése először a 2010. évben lépett hatályba.
A kormány nemrég tárgyalt a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztéséről. A kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Az európai uniós források felhasználásával a már megkezdett és most kiírandó pályázatok révén 2012-ig a kormány 7800 bölcsődei, valamint integrált óvodai-bölcsődei férőhelyet hoz létre.
A kormány 2010. január 1-jétől 20 százalékkal tervezi megemelni a csoportlétszámokat (10-ről 12-főre). A családi napközik létrehozásának ösztönzése érdekében a kormány 2009. szeptember 1-jéig egyszerűsíti a működtetést és finanszírozást. A családi napközik a 2-14 év közötti gyermekek esetében jelentenek akár egész napos felügyeletet, étkeztetést és ellátást kis csoportokban. Ilyen intézmények létrehozása esetén a jövőben nem lesz például szükség a szakhatóságok véleményezésére.
A kormány 2010-től megemeli az állami normatívát is (246 ezer forint/gyerek/évről). Kb. 2010-től a kormány új intézményként hozza létre a családi gyermekfelügyeletet, amely szintén azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni a gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. A családi gyermekfelügyelet a családi napközi mintájára jönne létre, azonban annál egyszerűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása, működtetése - például nem lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra -, igaz, kevesebb gyermeket vállalhat (maximum hármat 5 helyett). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan állami normatívát kap.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről, kiemelte: "Amikor a családról szólunk, a legfontosabbról, a legalapvetőbb kötődéseinkről és a jövőről beszélünk, egy nemzetnek és egy társadalomnak, tágabb értelemben az emberi világunknak a fundamentális sejtjéről és szövetéről." Az MDF programja, családpolitikája egy pozitív jövőstratégia, amelynek középpontjában a gyermek áll. A jövő, a társadalmi-nemzeti perspektíva letéteményese a gyermek, aki egyedül a családban nőhet, növekedhet fel testi, lelki és szellemi harmóniában.
Magyarországnak, a magyar nemzetnek és a magyar társadalomnak egészséges jövőre van szüksége ahhoz, hogy erős és harmonikus társadalomként és ne kiszolgáltatottan csatlakozzék az Európai Unió intézményrendszeréhez. Sokszor halljuk azt az igazságot, hogy az Európai Unió intézményeihez nem kormányok fognak csatlakozni, hanem a társadalmak. Végezetül az Európai Unió intézményrendszeréhez a magyar családok fognak csatlakozni. De hogyan? A Bokros-csomag által kirabolt, lepusztított, kilátástalan, kiszolgáltatott, reménytelenségben élő családokként? Vagy pedig megpróbálunk valamit tenni képességeink szerint s még áldozatok árán is, hogy tudatosan és koncentráltan talpra állítsuk a magyar családokat, és ezzel a segítséggel is felkészítsük őket az EU-csatlakozás várható kihívásaira?
Mindezek összefüggésében a Magyar Demokrata Fórum nagy megelégedéssel és saját programja megvalósulásaként üdvözli, hogy a kormány visszatér egy kiszámítható, az MDF által 1990 és 1994 között megkezdett és működtetett organikus családpolitikához. Külön örülnek annak, hogy a kormány késlekedés nélkül valósítja meg a közös értékrenden alakuló koalíciós programot, hogy minden benyújtott törvényjavaslatban - adótörvények, jövő évi költségvetési törvényjavaslat és a T/331.
A törvényjavaslat második fontos célja demográfiai célkitűzés. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat csak háttérfeltétel és hozzájárulás lehet annak érdekében, hogy megállítsuk a katasztrofális fogyás folyamatát. Az előző négy esztendőben 14 százalékkal csökkent a születések száma. Ha ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, akkor Magyarország lélekszáma belátható időn belül 7,5 millióra csökken, a népesség fele pedig ötven évesnél idősebb lesz. Ezért mi nem osztályokban és egyénekben, hanem családokban gondolkodunk, mert egészséges és jól működő társadalom csak egészséges családokból épülhet fel.
A család, az egészséges család ezt a hidat jelenti és kell jelentse a generációk között. Ezeket a nemzetstratégiai, demográfiai és gazdasági célokat csak és kizárólag az erős, egészséges és biztonságban lévő családok tudják megvalósítani természetes módon. Az előterjesztett törvényjavaslat erősíti a gyermekes családok esélyegyenlőségét, elismeri a gyermekvállalással járó többletterheket, javítja a gyermekvállalás feltételeit, és olyan új alanyi ellátási rendszer alapjait rakja le, amely kifejezi, hogy a társadalom számára minden gyermek azonos értéket képvisel.
A családtámogatások alanyi jogúvá tétele az előterjesztésnek jelentős értéke, ugyanakkor az ellenzék által vitatott eleme. Az alanyi jogú családtámogatások lehetőségét az indokolja, hogy jelen pillanatban Magyarországon a rászorultság elve még nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a bevallott jövedelmek nem tükrözik híven azt, hogy valójában ki mennyit keres. Ennek igazolására hadd idézzem a jövedelemfüggő Bokros-csomaggal kapcsolatosan az Állami Számvevőszék ez év októberi jelentését: "A családi pótlék jövedelemfüggő rendszerének bevezetésétől remélt megtakarítás nem mutatható ki, hiszen viszonyítási alap nincs."
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja sajátjaként támogatja a törvényjavaslatot, ugyanakkor szeretnék nyilvánvalóvá tenni azt is, hogy e mostani előterjesztés még csak a kezdetet jelenti. Szükségesnek és fontosnak érzik a gyed bevezetésének megvizsgálását. Ezt a támogatási formát annak idején az MDF-kormányzat működtette, nagyon pozitív hozadékkal.
Július elsejétől adómentes a csed és a gyed. Július elsejétől a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) is mentes lesz a személyi jövedelemadó (szja) alól, emellett a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megemelése is elindul a csed extra bevezetése mellett. A csed extrával azok a kismamák, akik gyermekük születése után hat héttel visszamennének dolgozni, jövedelmük mellé megkapják a csed 70 százalékát. A kormány támogatja azokat az édesanyákat, akik dolgoznak és gyermeket vállalnak, a családi adókedvezmény kétlépcsős megduplázása pedig "óriási jelentőséggel bír". Ez a kedvezmény otthagyja a családoknál az szja-t és abban segít, hogy "a családok családhoz méltó életet tudjanak élni".
A kormány családpolitikai intézkedéscsomagja a "biztonságot üzeni" és az a fiataloknak stabil hátteret adhat. A kormány a gazdasági teljesítményhez igazodva 2010 óta folyamatosan bővíti a családtámogatási rendszert. Gyermekvállaláskor a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfőbb szempontok, amelyekhez az országvezetés minden eszközt és támogatást igyekszik megadni.
A gyermekgondozási díj (gyed) havi összege a szülő korábbi jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj felső határa a 2023-ban született gyermekek esetében havi bruttó 324 800 forint. A gyermekgondozási díj alapvetően a szülő korábbi jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
A gyermekgondozási díj havi összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a. A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják.
Annak, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül, szintén jár a GYED (diplomás GYED). Nem köteles költségtérítést fizetni az a hallgató, aki 2006. évben kezdte meg tanulmányait.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) évtizedeken át a magyar családpolitika egyik alappillére volt. Nemcsak anyagi segítséget jelentett a kisgyermeket nevelő szülőknek, hanem társadalmi szimbólummá is vált. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelhető, ha nem volt jogosult sem CSED-re, sem GYED-re.
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10 éves koráig jár a GYES.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Ez az összeg évente változik az Országgyűlés döntése alapján.
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et, akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt.
Magyar jótékonysági szervezetek segítenek a rászoruló gyerekeknek
A gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod. Egy gyerek után, egy időben egy szülő veheti igénybe a GYED-et. Ha viszont valamilyen okból meggondolják magukat a szülők arról, hogy ki vegye igénybe a GYED-et, erre is van lehetőség.
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanyúgy, mint a CSED esetében.
A csecsemőgondozási díj (CSED) az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben ha a biztosítási idő folyamatos volt. Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED.
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság alatt jár. Ez az anya esetében 24 hét, amiből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthetsz. A szülési szabadságra viszont más szabályok vonatkoznak, mint a CSED-re. Ha nem hagyományos munkahelyen dolgozol, hanem pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszonyban dolgozó vagy, akkor is jár a CSED, és ugyanúgy kell számolni a szülési szabadságot is.
A CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.