Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. magzati szívműködés-vizsgálat (16. a hat hónapos korig tartó igény szerinti kizárólagos szoptatás ösztönzése, a szoptatás gyakorlatának megtanítása. A szoptatással kapcsolatos problémák megelőzése és megoldásában segítségnyújtás.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A Védőnői Hálózat Szintjei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
Területi Védőnők
Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
Iskolai Védőnők
Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
Kórházak Szülészeti Osztályán Dolgozó Védőnők
Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
Családvédelmi Szolgálatban Dolgozó Védőnők
Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői Feladatok a Várandósgondozástól a Gyermek 3 Éves Koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet.
A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- testsúly, testmagasság mérése;
- vérnyomás és pulzus mérése;
- haskörtérfogat mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata;
- vizeletvizsgálat;
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
- általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is).
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- megméri a kisbaba súlyát és hosszát;
- bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is;
- megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket;
- ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának;
- a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A Gyöngyösi Védőnői Szolgálat Jövője és Kihívásai
A Gyöngyösi Önkormányzat a jövőben megüresedő védőnői álláshelyek sikeres betöltése érdekében tanulmányi szerződést kötne védőnő szakos hallgatókkal. Ösztöndíj-támogatással és lakhatási lehetőséggel is segítik azt a hallgatót, aki vállalja, hogy az egészségügyi alapellátás keretében városunkban védőnőként áll munkába.
Az intézményekben folyó védőnői munka folyamatosságának biztosítása érdekében a munkakör betöltésére több alkalommal írtak már ki pályázatot, eddig azonban mindhiába. Az ösztöndíj-támogatás mellett, a lakhatási problémákat is megoldaná az önkormányzat.
Anyatejgyűjtő Állomás Gyöngyösön
Az anyatej az ideális táplálék a csecsemők számára, azonban vannak anyukák, akik valamilyen ok miatt nem tudják természetes módon táplálni csecsemőjüket, míg másoknak többlet anyatejük keletkezik. A kereslet és kínálat kielégítésében volt szerepe az anyatejgyűjtő állomásnak, amely több mint ötven éven át működött Gyöngyösön, azonban az elmúlt években - miután az anyatej adására és vételére egyéb módok is elérhetővé váltak - egyre kevesebben vették igénybe az önkormányzat által fenntartott szolgáltatást.
Míg 2017-ben még 22 anya adott le anyatejet, 2022-ben már csak 9 tejet leadó anyát regisztrált az állomás, havonta 1 és 4 fő között változott a tejleadók száma.
A Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete korábban többször tárgyalta a védőnői szolgálattal egy épületben működő anyatejgyűjtő állomás további működtetésének ügyét, és minden esetben úgy határozott, hogy kitart az állomás fenntartása mellett, még akkor is, ha az veszteséggel jár számára. A területi védőnői szolgálat állami fenntartásba vétele azonban új helyzetet teremtett, hiszen ez tovább növelte volna a már eddig is tizenegyszeresére drágult rezsiköltségeket, miközben az állomás NEAK-támogatása 2013 óta változatlan. Mindezen hatásokra figyelemmel az önkormányzat - tekintettel arra is, hogy a jogi szabályozás az anyatej adás-vételének más módját is engedélyezi az édesanyák számára - az állomás működtetésének 2023. év végével történő megszüntetése mellett döntött.
Az anyatejgyűjtő állomás szolgáltatásának megszüntetésével azonban továbbra is lesz lehetőség arra, hogy a csecsemők a házi gyermekorvos és a területi védőnő közreműködésével megkapják a szükséges anyatejet. A vényre rendelt anyatejet ugyanis nem csak az Anyatejgyűjtő Állomásokon, hanem az anyatejet adományozó személytől - az ún. háztól-házig rendszerben - közvetlenül is igénybe lehet venni a csecsemők számára.
Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti ára jelenleg 2 700 Ft. A tejadó anyák - akik saját gyermekük szoptatása után többlet tejjel rendelkeznek - az anyatejet otthonukban meghatározott körülmények között fejik le és az anyatejet kapó csecsemő szülei „házhoz” mennek érte. Természetesen ebben a folyamatban fontos feladatai, nagy felelőssége van mind az anyatejet adónak, mind a házi gyermekorvosnak és a védőnőnek.
Az Anyatej Adásának Feltételei és Felelősségi Körei
Az anyatej adásánál az egyik legfontosabb tényező a biztonság. Anyatejet csak az az édesanya adhat, aki teljesen egészséges, nem szed olyan gyógyszert, amely átjut az anyatejbe, nem él káros szenvedélyekkel (nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, kábítószert).
Az Anyatejet Adó Anya Feladatai:
- Szükséges igazolnia a közegészségügyi feltételeknek való megfelelést.
- A fertőző betegségekkel kapcsolatban több, térítésmentes vizsgálatot (Wassermann /vérbaj/, HBsAg /fertőző májgyulladás/, székletleoltás, HIV-teszt, tüdőszűrés) kell elvégeznie, részére a beutalókat a háziorvos adja.
- Az anyatej fejésénél és tárolásánál szükséges a higiéniai előírások maradéktalan betartása.
A Védőnő Feladatai:
Meghatározó a szerepe abban, hogy a felesleges anyatej ne vesszen kárba és minden édesanya tájékoztatást kapjon az anyatej leadás lehetőségéről, javítva ezzel sok arra rászoruló csecsemő egészséges életesélyeit. Az anyatej átadás-átvételi nyilatkozatot a védőnőnek kell biztosítania az édesanya részére, ide pontosan fel kell jegyeznie a tejet leadó és a tejet fogadó anyának, hogy mikor és mennyi anyatejet szállítottak el, továbbá az anyatejet kapó csecsemő táplálását is vezetni kell egy füzetben. (Az elszámolt anyatej mennyisége nem haladhatja meg a tárgyhóra elszámolásra benyújtott vényen rendelt anyatej mennyiségét.)
A Házi Gyermekorvos Feladatai:
Az egészségügyi vizsgálatokhoz szükséges beutalók adása, az anyatejre jogosult csecsemő részére havonta recept kiállítása, illetve az átadás-átvétel teljesítésének igazolása aláírásával.
A Támogatás Elszámolása
A társadalombiztosítási támogatással rendelt anyatej támogatásának elszámolására az anyatejet adó közvetlenül jogosult. A házi gyermekorvos által kiállított receptet és az adott havi átadás-átvételi nyilatkozatokat kell az anyatejet adományozó lakóhelye szerint illetékes, vármegyeszékhelyen működő vármegyei kormányhivatal részére postai úton (Heves Vármegyei Kormányhivatal, 3300 Eger, Pf.: 106.) vagy személyesen (Heves Vármegyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Kormányablak, 3200 Gyöngyös, Göncz Árpád u.) benyújtani.
Fogyatékosság és gyermekvédelem | UNICEF
A Védőnői Szolgálat Története
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt.
A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A Gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosigazgatója, Dr. Watti Jezdancher kiemelte: a védőnői szolgálat a családok egészségét és biztonságát szolgálja a várandósság első hetétől a gyermekek iskoláskoráig. A szolgálat csendes, de pótolhatatlan értékére Horváth László országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. „Amíg van, természetes, amikor hiányzik, akkor érezzük igazán a jelentőségét. A védőnők teljesítménye az elkerült tragédiákban mérhető, hány ezer drámát kerülhettünk el, mert Önök tették a munkájukat. Köszönet, hála, elismerés illeti a védőnőket” - mondta. Dr. Szókovács Péter polgármester hangsúlyozta: háromgyermekes édesapaként személyesen is megtapasztalta, milyen fontos szerepet töltenek be a védőnők a családok életében.