A magzat a méhen belül védett környezetben fejlődik. Az újszülött születés után azonnal nagyon sok mikrobával találkozik. A legelső baktériumokat a hüvelyben és a gáton élő flórából az édesanyától kapja mindenki. Ezek nem ártalmasok, az ember bőrén, a hüvelyben és a gyomor-bélrendszerben élő mikrobákról van szó.
A kezdeti időszakban a fertőzések elleni védelmet az anyától kapott passzív folyamatok biztosítják. Még a méhen belüli fejlődés során a méhlepényen keresztül átlépő antitestek a magzatban hoznak létre immunitást mindazon kórokozókkal szemben, amelyekkel az anya az addigi életében találkozott. Ezt a védekezést folytatja a szoptatással a magzatba bejutott előtej (colostrum) és anyatej.
A szoptatás során mind az előtej, mind az anyatej összetétele az adott életkorhoz legszükségesebb alkotórészeket tartalmazza. Már a szülést követő első órában el kell kezdeni a szoptatást, és célszerű a csecsemő hat hónapos koráig folytatni.
Az anyatej immunológiai szerepe
A colostrum nagy mennyiségben tartalmaz ellenanyagokat (antitesteket), amelyek mintegy 80-90%-a az IgA osztályhoz tartozik. Ezek az antitestek a nyálkahártya felszíneken akadályozzák meg a kórokozók behatolását. A második legnagyobb mennyiségű immunglobulin az IgM, amely a nyálkahártyák felszínén kisebb mennyiségben jelennek meg, de szintén jelentős szerepe van a patogének blokkolásában.
Az anyatej legfőbb feladata, hogy védelmet nyújtson a legelső életszakaszban a fertőzések ellen. A szoptatott újszülöttek és csecsemők gyomor- és bélrendszeri fertőzési ritkábbak, mint a mesterségesen tápláltaké. A középfül gyulladások is ritkábbak és jobb gyógyhajlamúak a kizárólagosan természetes úton táplált csecsemőknél. Ez a hatás még kifejezettebb a kis súllyal született és koraszülött újszülötteknél. Ezekben az esetekben a vérmérgezés (sepsis), a meningitis, a nekrotizáló enterocolitis gyakran halálos betegség. Az anyatej hatásosan csökkenti ezeknek az előfordulását.
Az immunológiai szempontból azért fontos, mivel tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét. A védelemben szerepet játszó ágensek a laktáció során végig nagy mennyiségben vannak jelen. Az emlőmirigyek az általános nyálkahártya immunrendszer részeként működnek, az anyatej által biztosítva az újszülött részére antitesteket, sejteket és számos más védőfaktort. A késleltetett tejbelövellésnek az a célja, hogy védje az újszülöttet, tömény formában kapjon passzív immunizációt, gyakorlatilag a kolosztrum felfogható első védőoltásként is.
Az anyatej endokrinológiai és táplálkozási szerepe
A tejben sok hormon és növekedési faktor is található, amelyek a csecsemő gyomor- és bélrendszerének érését, fejlődését segítik, hozzájárulnak a kiegyensúlyozott anyagcseréhez. A nem fehérje összetevők közül a zsírok nem csak tápanyagok, hanem a kórokozók ellen is védenek, például a Giardia lamblia (protozoon) ellen hatásosak. Az anyatejben sejtes elemek is vannak. Ezek zömmel nagy (macrophagok) és kis falósejtek (neutrofil granulocyták), amelyek szintén a kórokozók elpusztításában működnek közre.
Az anyatej tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek kialakulásával szemben. A WHO ajánlása szerint a csecsemők hat hónapos koráig ajánlott a kizárólagos anyatejes táplálás, de ezt követően sincs felső határa a hozzátáplálás melletti szoptatásnak.
A Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója hozzátette: a klinikán ma is sokrétű kutatások folynak az anyatej élettani hatásaival kapcsolatban. Olyan egyedülálló oligoszacharidokat, zsírtermészetű lipideket, mikroelemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az újszülött és a csecsemő fejlődéséhez.
Gyakorlati vonatkozások és a szoptatás támogatása
Ma az anyák azonban a tervezettnél jóval kevesebb ideig szoptatják gyermekeiket. Ennek oka egyebek mellett, hogy megszűntek a többgenerációs családok, a kismamák nem rendelkeznek a szükséges személyes tapasztalattal, ismeretekkel. Az anyatejes táplálás sikerességének feltétele az erős, magabiztos anya, a mi feladatunk, hogy támogassuk őket. A leendő édesanyáknak pedig már a szülés előtt készülniük kell, hiszen a szülést követő rövid kórházi tartózkodás csak a „technikai finomításokra” elegendő.
A szoptatás alatt a gyógyszerek szedése mindig probléma. Az anyatejben az anya által bevett gyógyszerek mindig megjelennek, időnként koncentrálódnak. A gyógyszerszedés és a szoptatás megtervezését meghatározza az anya betegsége, a gyógyszer jellemzői (felszívódás, kiürülés, anyatejben való kiválasztódás mértéke), a gyógyszernek a csecsemő szervezetére gyakorolt hatása. Mindig javasoljuk az adott gyógyszer alkalmazási előiratának elolvasását, hogy mi a gyártó hivatalos álláspontja. A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat.
A kismamák kilencven százaléka tervezi, mégis mindössze negyven százalékuk szoptatja gyermekét öt hónapnál hosszabb ideig. Augusztus 1-je az anyatejes táplálás világnapja, 1992 óta pedig augusztus 1-je és 7-e között tartják a szoptatás világhetét több mint 170 országban.
A Szoptatás Világhetének gondolata 1991-ben fogalmazódott meg a World Alliance for Breastfeeding Action (Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége) első munkaértekezletén. A kezdeményezők minden év augusztus 1-7. között hívják ünnepre a világot ez alkalomból. Ez alkalomból a Veszprém Vármegyei Szoptatást Támogató Csapat - köztük Bressel-Klein Annamária, kórházunk szoptatási szaktanácsadója - várják a kismamákat, szoptató és nem szoptató édesanyákat 2025. augusztus 1-jén 15-18 óra között a Jutasi Köztéren (8200 Veszprém, Március 15.
Az anyatejes táplálás sikerességének feltétele az erős, magabiztos anya, a mi feladatunk, hogy támogassuk őket. Kovács Judit, a DE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa, az Életkezdet Szakmai Egyesület egyik alapítója a szoptatás társadalmi elfogadottságának erősítéséről beszélt. Mint mondta: a szoptató anyáknak támogató közegre van szükségük, legyen az a munkahelyen, a közintézményekben vagy éppen a családban.
A nemzetközi és - ehhez hangolva - a hazai ajánlások egyaránt az igény szerinti, kizárólagos anyatejes táplálást szorgalmazzák a csecsemő 6 hónapos koráig. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja, amelyek feltárása hozzájárulhat a szoptatási arány hatékony növeléséhez. A tanulmány a mérésmódszertanok összevetése után reprezentatív magyarországi mintán, a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első két, a várandósság idején és a csecsemő 6 hónapos korában megvalósult hullámának longitudinális adatbázisán azonosítja a szoptatás/anyatejes táplálás (54%) és a kizárólagos szoptatás/anyatejes táplálás (25%) relatív gyakoriságát a csecsemő 24 hetes korában. Ezt követően a szerzők hazai és nemzetközi kutatási eredményekre alapozva vizsgálják, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás arányával miként függnek össze bizonyos szociodemográfiai, egészségi és pszichológiai tényezők.
A szoptatás nem csupán az újszülött táplálását jelenti - az anyatej az egyik legértékesebb biológiai „csodaszer”, mely nemcsak a csecsemő, hanem az anya egészségét is hosszú távon befolyásolja. Az anyatej dinamikus, élő szövet, amely minden szoptatással igazodik a baba aktuális igényeihez. Fehérjék, zsírok: az agy fejlődéséhez szükséges esszenciális zsírsavakat is tartalmaz. A szoptatás két ember munkája, de három ember támogatásával működik igazán jól. Az anyatej nem csak táplálék - kapcsolat, védelem és szeretet egyben. A szoptatás természetes, de nem mindig egyszerű. Fontos, hogy minden anya megkapja a támogatást, információt és empátiát, amire szüksége van.
Gyakori szoptatási nehézségek | Csetneki Juliannával
A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja. Számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára nézve rövid és hosszú távon is, ezért a hatékony szoptatás támogatásnak fontos szerepe van a primer prevencióban. A szülést követő azonnali és zavartalan bőrkontaktus alatt az újszülött könnyebben adaptálódik a külvilághoz, gyorsabban stabilizálódik a légzése, keringése. Instabil hőmérsékletét az édesanyja bőre precízen szabályozza, valamint az édesanya bőrflórájával kolonizálódik, nem a kórházi törzsekkel. Ösztönös viselkedési mintán megy keresztül, amelynek a végén magától szopni kezd, ezáltal csökkentve a későbbi problémák előfordulásának lehetőségét.
A szoptatott csecsemők sokkal ritkábban szorulnak kórházi kezelésre életük első három hónapjában és szignifikánsan alacsonyabb az atopias betegségek, mint az asthma vagy atopias dermatitis kialakulásának esélye. Mindezeken túl az anyatejes csecsemőknél felnőttkorban az inzulin rezisztencia, a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség sem gyakori összevetve az átlagnépességgel. A fertőzéseken túlmenően úgy tűnik, hogy az anyatejes táplálás egyes autoimmun betegségek kialakulásának rizikóját csökkenti: 1-es típusú cukorbetegség, rheumatoid arthritis, cöliákia, gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség és Colitis ulcerosa) egyaránt ritkább.
