Az ikrek, ugyanabból a terhességből született két vagy több egyed, mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi képzeletben és a tudományos kutatásban. Az ikrek lehetnek egypetéjűek vagy kétpetéjűek, ami a megtermékenyülés folyamatának sajátosságaitól függ. Embereknél viszonylag ritkán fordul elő, hogy többes terhesség jön létre, Európában nagyjából minden 85. szülés többes. Az egypetéjű ikrek tulajdonképpen a petesejt fejlődési rendellenességének tekinthetők.
Az ikrek két főcsoportra oszthatók: egypetéjű ikrekre (monozigoták) és kétpetéjű ikrekre (dizigoták). Mint az elnevezésük is mutatja, az egypetéjű ikrek egyetlen petesejtből fejlődnek ki, míg a kétpetéjűek két petesejtből. Ennek következtében az egypetéjű ikrek mindig ugyanolyan neműek, és genetikai állományuk szinte teljesen azonos. A kétpetéjű ikrek azonban csak annyiban hasonlítanak egymáshoz, mint általában a testvérek, lehetnek azonos vagy különböző neműek, és genetikai állományuk 50%-ban azonos.
Az ikerszületés valószínűségét számos tényező befolyásolja, mint például az öröklődés (ha már van iker a családban), az anya életkora és a korábbi szülések száma. Különböző meddőségi kezelések következtében az utóbbi időben gyakoribbá váltak az ikerszülések. Embereknél az egypetéjű ikrek esetében a petesejt fejlődésének első 14 napjában következik be a szétválás; ezután már nem lehetséges.
A fejlődés különlegességei és kihívásai
Az osztódás során egy ritka fejlődési rendellenesség léphet fel, az úgynevezett kettős torzok (sziámi ikrek), amikor a petesejt nem egészen válik ketté, és az ikrek valamilyen módon összenőve jönnek világra. Ritkább esetekben kettőnél több petesejt termékenyül meg, ilyenkor „többszörös” ikrek születnek. Az élve született ikrek legmagasabb nyilvántartott száma a kilences ikrek, bár ismertek ennél magasabb számú ikerszülések is, ezeknél azonban több vagy minden testvér halva született.
Az ikerterhesség felismerése ma már ultrahangos vizsgálattal nem nehéz, és általában már az első vizsgálat alkalmával diagnosztizálják. Ez azért is nagyon fontos, mert az ikerterhesség veszélyeztetett állapot, és kezelést igényel. Ikerterhességnél sokszor, már a terhesség közepétől, előírt a fektetés, a kímélő életmód. Fontos a méhszáj rendszeres ellenőrzése, hiszen a magzatok együttes súlyától az szinte észrevétlenül kinyílhat, és többször előfordul, hogy a terhesség alatt össze kell varrni. Az anyának nagyon oda kell figyelnie az étrendjére, a fehérje-, kalcium- és D-vitamin-bevitelre. Rendszeres ultrahangvizsgálattal ellenőrizni kell a magzatok növekedési ütemét.
Mivel ikerterhesség esetén gyakoribb az úgynevezett terhességi mérgezés előfordulása, gyakrabban kell ellenőrizni a vérnyomást és a vizeletfehérjét. A terhesség vége felé nagyon fontos ismerni a magzatok elhelyezkedését, hiszen ez határozza meg, hogy a kismama szülhet-e spontán, vagy császármetszés mellett kell dönteni. A szülés után, bármilyen módon történik is, a lepényi szak után fokozottan kell figyelni a vérzés mennyiségét, mert a méh túlfeszülése nagy vérzéseket okozhat. Összefoglalva: az ikerterhességet veszélyeztető tényezőként kell kezelni mind a terhesség alatt, mind a szüléskor.
Az ikrek kutatási jelentősége
Az ikerpárok tanulmányozása fontos szerepet játszik az orvosi és pszichológiai kutatásban. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen egyformák, mégis eltérő fizikai és pszichikai állapotuk van. Összehasonlítva az egypetéjű ikreket a kétpetéjű ikrekkel, akiknél a gének 50%-a azonos, ki lehet számítani a befolyás arányát az öröklődés és a környezet között, az úgynevezett epidemiológiai kutatásban.
A kutatások során kiderült, hogy az egymásra minél jobban hasonlító emberek genomja is több ponton egyezést mutat. A hasonmások, noha nem ikertestvérek, a nagy számok törvényei miatt jönnek létre a népességnövekedés következtében. Egy másik példa az Oskar Stohr és Jack Yufe ikrek esete, amikor is az egyik katolikus, náci nevelést kapott a Harmadik Birodalomban, míg a másik zsidó nevelésben részesült Trinidadban és az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a kettősség is rávilágít a genetika és a környezet kölcsönhatására.
Magyarországi statisztikák és érdekességek
Magyarországon körülbelül minden 60. szülésnél születnek ikrek. Évente átlagosan kb. 1500 kettes iker születik. A hármas és többes szülés jóval ritkább ennél; statisztikailag a Hellin-szabály szerint minden 602. szülés után jut egy hármas iker, és minden 603. szülés után egy négyes iker. Évente átlagosan 50 hármasiker születik, és 2000-2019 között összesen 10 négyesiker. Ötös ikrek 1983. január 24-én születtek Kiskunfélegyházán, bár ennek valószínűsége csak 1 a 65 millióhoz.
Kb. 130-170 ezer embernek van ikertestvére Magyarországon (2012-es becsült adat). Akárcsak a normál szülések esetén, több fiú születik mint lány (106%), de az ikerszüléseknél a nemek aránya kiegyenlítettebb (101%, 1970-2009 közötti adatok).
| Szüléstípus | Gyakoriság (kb.) | Éves átlag (kb.) |
|---|---|---|
| Kettes iker | Minden 60. szülés | 1500 |
| Hármas iker | Minden 602. szülés | 50 |
| Négyes iker | Minden 603. szülés | - |
A különlegesen ritka események közé tartoznak az egypetéjű hármas ikrek, amelyek akkor jönnek létre, amikor egy megtermékenyített petesejt a terhesség korai szakaszában először két részre oszlik, majd az egyik rész újra kettéválik. Az ilyen terhességek mindig magas kockázatúak és számos komplikációval járhatnak, de a kislányok gyakran szépen fejlődnek.