A várandósság egy csodálatos időszak, tele várakozással és örömmel, ám gyakran jár együtt olyan testi változásokkal és kellemetlen tünetekkel, amelyek ijesztőek lehetnek az édesanyák számára. A has keményedése, más néven méhtevékenység, az egyik leggyakoribb és leginkább aggodalmat keltő jelenség, különösen akkor, ha még nem érkezett el a szülés várható ideje. Fontos azonban megérteni, hogy ezek a tapasztalatok sok esetben természetesek, és a test felkészülését szolgálják a szülésre.
Dr. megállapítása szerint nincs olyan kismama, aki ne tapasztalna terhessége során kisebb-nagyobb mértékű hasfeszülést vagy haskeményedést. Ezek az esetek többségében ártalmatlanok, és számos ok állhat a hátterükben. Az első trimeszterben inkább csak feszülésről és kisebb görcsökről beszélhetünk, nem pedig a későbbi hetekben jelentkező keményedésről. A terhesség elején a feszülést a méh növekedése, valamint a hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás okozhatja. Ezek a tünetek akár intenzívebbek is lehetnek, mint a várandósság előtt.
A második és harmadik trimeszterben a has keményedését jellemzően a méhet tartó kerek méhszalagok nyúlása okozza. Emellett megjelenhetnek az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódások is, amelyek során a méh simaizomzata összehúzódik, majd elernyed, felkészítve a testet a szülésre. Ezeket a kontrakciókat számos tényező kiválthatja: gyakran maguktól jelentkeznek, de az időjárás változása, az intenzív magzatmozgások, stressz, kimerültség vagy dehidratáció is hozzájárulhatnak.
Általánosságban elmondható, hogy addig nincs ok az aggodalomra, amíg a panaszok nem erőteljesek, csak kellemetlenek, nem túl gyakoriak és nem állandósulnak. Azonban, ha vérzés is jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, mivel ez vetélést jelezhet. Fontos tudni, hogy a természetes méhtevékenységek nem okoznak idő előtt méhszáj tágulást.
Ami a Braxton-Hicks összehúzódások és a valódi szülési fájdalom megkülönböztetését illeti, Dr. elmondása szerint a különbség abban rejlik, hogy míg előbbiek pihenésre, folyadékbevitelre vagy testhelyzetváltoztatásra elmúlnak, addig az utóbbiak nem, sőt, erősödnek és sűrűsödnek.
A puffadás és székrekedés mint emésztőrendszeri problémák
A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz. Sok esetben teljesen ártalmatlan, és csak ritkán, például bizonyos puffasztó ételek fogyasztása után jelentkezik. Ilyenkor házi praktikák vagy vény nélkül kapható szerek viszonylag hamar segíthetnek.
Azonban, ha a puffadás állandósul, fájdalommal jár, vagy a has rendszeresen megduzzad, deformálódik, érdemes orvoshoz fordulni. A puffadás legjellemzőbb oka a gyomorban és a belekben felhalmozódott gáz, amely böfögést, gyakori székelési ingert és hányingert is okozhat. Van, akinél csak enyhe diszkomfortérzést kelt, míg mások intenzív fájdalomról számolnak be.
A funkcionális diszpepszia (FD) a funkcionális emésztőrendszeri kórképek közé tartozik. A puffadás mellett tünetei lehetnek a has felső részén jelentkező, étkezés utáni fájdalom, diszkomfortérzés, korai teltségérzet és émelygés. Kialakulhat túlevéstől, alkoholfogyasztástól, gyomrot irritáló gyógyszerektől (pl. ibuprofen) vagy enyhe gyomorfertőzéstől. Az FD főleg az aktív életkorú népességet érinti, és gyakoribb nőknél.
Az állandó puffadás hátterében gyomorfertőzés is állhat, amely puffadás mellett hasmenéssel, hányással, hányingerrel és gyomorfájdalommal járhat. Kórokozói lehetnek baktériumok (pl. Escherichia coli, Helicobacter pylori) vagy vírusok (pl. norovírus, rotavírus).
A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) a vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodását jelenti. Ez puffadást, fokozott gázképződést, hasmenést vagy székrekedést okozhat. A diagnózist laktulóz kilégzéses teszttel lehet megerősíteni.
Gyakori, hogy a puffadás hátterében táplálékintolerancia vagy ételallergia áll. Az ételallergia esetén az immunrendszer reagál bizonyos élelmiszerekre, ami nem csak emésztőrendszeri, hanem bőr- és légúti tüneteket is okozhat. Extrém esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. A táplálékintolerancia esetén a bél falának megváltozott felszívó funkciója felelős a tünetekért, amelyek általában több órával étkezés után jelentkeznek, és puffadás, hasmenés, fejfájás, bőrproblémák kísérhetik.
Krónikus bélbetegségek, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Crohn-betegség, szintén okozhatnak állandó puffadást, fokozott gáztermelődést, hasmenést, hányást és fogyást.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális rendellenessége. Tünetei közé tartozik a görcsös hasi fájdalom, puffadás, fokozott bélgázképződés, hányinger, hányás, korai teltségérzet, hasi diszkomfort, valamint hasmenés vagy székrekedés, esetleg ezek váltakozása. Kialakulásában szerepet játszhatnak a stressz, étkezési szokások, mozgáshiány, bélfertőzések és hormonális hatások.
A gyomor mozgását szabályozó ideg sérülése esetén (gastroparesis) a gyomor kiürülése lelassul, ami puffadást, székrekedést, étvágytalanságot, gyomorégést, hányingert és fájdalmat okozhat.
A puffadás hátterében nőgyógyászati problémák is állhatnak, mint az endometriózis vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
A székrekedés, amely lehet elsődleges (a bélmozgás lassulása vagy a végbél funkció zavara) vagy másodlagos (alapbetegség következménye), szintén okozhat puffadást. Fontos megjegyezni, hogy a székrekedés nem feltétlenül jelent napi széklet hiányát, hanem a székletürítés nehézségét, ritmuszavarát.
Életmódbeli tényezők és megelőzés
Az emésztőrendszeri problémák hátterében gyakran életmódbeli okok állnak. A helytelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgáshiány mind hozzájárulhatnak a puffadáshoz és a székrekedéshez. A stressz is felerősítheti a tüneteket, ezért fontos a mentális egészségre is odafigyelni.
A rostos ételek pozitívan hatnak az emésztésre, míg a túl zsíros, fűszeres, savas vagy nehezen emészthető ételek, valamint az indokolatlanul nagy mennyiségű tejtermék fogyasztása kellemetlen tünetekkel járhat.
A puffadás elkerülése érdekében érdemes kerülni a szénsavas üdítőket, a szívószállal ivást, a rágózást, a kapkodva evést és a túlfogyasztást. Bizonyos ételek, mint az édesítőszerek, méz, laktóz, zsíros ételek, bab, borsó, kelbimbó, káposzta, karfiol, sárgarépa, aszalt szilva, sárgabarack, teljes kiőrlésű ételek is okozhatnak puffadást.
A székrekedés megelőzése érdekében fontos a megfelelő folyadékbevitel, a rostban gazdag ételek fogyasztása (aszalt szilva, alma, körte, kiwi, füge, citrusfélék, spenót, bab, borsó, rebarbara, chia mag, kefir) és a rendszeres testmozgás. Kerülendők az alkohol, gluténtartalmú ételek, fehér kenyér, fehér rizs, fehér tészta, tejtermékek, vörös hús, előre gyártott és mirelit ételek, gyorsételek és a banán.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A hosszú ideje fennálló, nem szűnő emésztőrendszeri panaszok esetén érdemes szakemberhez fordulni. Komolyabb tünetek, mint magas láz, kiszáradás, vagy ha a kellemetlenségek egy hétnél tovább tartanak, orvosi segítséget igényelnek.
Azonnal orvoshoz kell fordulni az alábbi tünetek esetén:
- Fogyás
- Fekete, véres széklet
- Véres hányás
- Családi kórtörténetben daganatos betegség
- Jobbhasi fájdalom
Ha komolyabb beavatkozást nem igénylő panaszok állnak fenn, életmódváltással, rendszeres sporttal, megfelelő étrenddel és étrendkiegészítőkkel lehet javítani az állapoton. A Natúr Élet által kifejlesztett Herbamin tabletta például alkalmas az enyhébb tünetek kezelésére.
Mi az IBS? Tünetek és kezelés | NHS
Az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnózisa kizárásos alapon történik, ezért elengedhetetlen a szervi vagy hormonális eltérések, fertőzések kizárása orvosi vizsgálatokkal. Ha semmilyen eltérés nem igazolódik, akkor funkcionális bélbetegség okozhatja a tüneteket. Orvosa segít a diagnózis felállításában és a tünetek enyhítésében.
A terhesség alatti haskeményedés, puffadás és székrekedés a legtöbb esetben természetes velejárója a várandósságnak, de ha aggodalomra ad okot, mindig konzultáljon orvosával.
tags: #haskemenyedes #puffadas #szekrekedes