Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. A méhen kívüli terhesség előfordulása az összes terhességre nézve kb. 1%-os és emelkedő tendenciát mutat. A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat normálisan, a megtermékenyített petesejt nem tud életben maradni a méhen kívül, és a növekvő szövet életveszélyes vérzést okozhat, ha nem kezelik. A méhen kívüli terhesség a petevezeték szétrepedését okozhatja, ami életveszélyes vérzéshez vezethet.
Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez a folyamat gátolt, vagy zavart szenved, akkor kedvezőtlen helyen történhet meg a beágyazódás.
A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői
A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan. Hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában. A méhen kívüli terhesség leggyakoribb típusa, amikor a petevezeték falába ágyazódik be az embrió; akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt elakad a méhbe vezető úton. Ez gyakran azért van, mert a petevezeték gyulladás miatt sérült vagy eldeformálódott.
Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:
- Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD, spirál) használata: Eközben történő teherbeesés esélye ritka, de ha mégis teherbe esik, miközben spirál van a helyén, nagyobb a valószínűsége, hogy méhen kívüli terhesség lesz.
- Gyulladás vagy fertőzés: A szexuális úton terjedő fertőzések, például a gonorrhea vagy a chlamidia gyulladást okozhatnak a petevezetékben és más közeli szervekben, és növelik a méhen kívüli terhesség kockázatát. A kismedencei gyulladásos betegségek, melyek chlamydia- és gonorrhoea-fertőzés következtében alakulnak ki, károsíthatják a petevezeték finom csillószőrös felszínét, amely normál esetben a megtermékenyített petesejt méh felé történő vándorlását segíti. A korábbi kismedencei gyulladás akár tünetmentesen is lezajlhat, mégis maradandó következményekkel járhat.
- Termékenységi kezelések: Egyes kutatások azt sugallják, hogy az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek. Maga a meddőség is növelheti a kockázatot.
- Petevezetékműtét: A zárt vagy sérült petevezeték helyreállítására végzett műtét növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát.
- Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat. A nikotin és egyéb toxikus anyagok rontják a petevezeték mozgását és a csillók működését, ezáltal növelik annak esélyét, hogy a zigóta nem jut el időben a méh üregébe.
- Életkor: Az életkor előrehaladtával - különösen 35 év felett - szintén enyhén emelkedik a méhen kívüli terhesség előfordulása. Ennek oka részben a petevezetékek természetes öregedése, részben a gyakrabban előforduló korábbi nőgyógyászati beavatkozások.
- Korábbi méhen kívüli terhesség: Aki már átesett méhen kívüli terhességen, annál nagyobb a kockázat a jövőbeli terhességek során.
- Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
- Hasi műtétek, petevezetékben történt beavatkozások, meddőségi kezelések: Szintén befolyásolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe való eljutását a különböző korábbi beavatkozások.
- Császármetszés: Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát.

A méhen kívüli terhesség tünetei
A méhen kívüli terhesség esetén előfordulhat, hogy eleinte nem észlel semmilyen tünetet. Néhány méhen kívüli terhességben szenvedő nőnél azonban jelentkeznek a terhesség szokásos korai jelei vagy tünetei, mint az elmaradt menstruáció, mellérzékenység és hányinger. Ha terhességi tesztet végeznek, az eredmény pozitív lesz.
Ahogy a megtermékenyített petesejt a nem megfelelő helyen növekszik, a jelek és tünetek egyre inkább észrevehetővé válnak. Gyakran a méhen kívüli terhesség első figyelmeztető jelei az enyhe hüvelyi vérzés és a kismedencei fájdalom. Ha a petevezetékből vér szivárog, akkor vállfájdalmat vagy székelési ingert érezhetnek a méhen kívüli terhességben szenvedő nők.
A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünet lehet az, ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik. Ebben az esetben mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is.
Jellemző tünet még a szúró jellegű, általában egyik oldali hasi fájdalom, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, továbbá a végbélfájdalom. A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem csak a méhen kívüli terhességre jellemzőek.
Ha a petevezetékben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nyom nélkül felszívódhat és nem károsítja a petevezetőt. Amennyiben tovább növekszik és megrepeszti a kürt falát, az a hasüregbe történő belső vérzést (hasűri vérzést) okozhat. Ha ez bekövetkezik, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható. Ez sürgősségi állapot, amivel azonnal orvosi segítséget kell kérni.

A méhen kívüli terhesség diagnózisa
A méhen kívüli terhesség pontos diagnózisához vérvételre és ultrahangvizsgálatra van szükség. Habár a kismedence fizikális vizsgálata során és a jellegzetes tünetek miatt már gyanakodhatunk méhen kívüli terhességre, megbizonyosodni ultrahang- és vérvizsgálattal lehet.
A kismedencei fizikális vizsgálat során azonosítható a fájdalom, érzékenység helye, valamint petevezetékben vagy a petefészekben lévő térfoglalás. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
Terhességi teszt: A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. Pontosabb eredményt ad, ha a hormon szintjét vérvétellel nézzük meg, amit az orvos a vizsgálat során el is rendel minden terhesség kapcsán. A HCG hormon szintje megemelkedik a terhesség alatt. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet.
Ultrahangvizsgálat: Ha a terhesség bizonyított, ultrahanggal mindenképp ellenőrizni kell a pontos helyét. Ugyanis a HCG hormon nem a méhből szabadul fel, méhen kívüli terhesség esetén is megemelkedik a szintje. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy lássuk az embrió helyét. A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.

A méhen kívüli terhesség kezelése
A méhen kívüli terhesség kezelése kizárólag kórházi körülmények között lehetséges a vérzésveszély miatt. A választandó kezelési mód az állapot előrehaladottságától és a beteg állapotától függ.
Gyógyszeres kezelés: Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A korán felismert, vérzés nélküli méhen kívüli terhességet leggyakrabban a metotrexát nevű gyógyszerrel kezelik. Ez a gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről. Az injekció beadása után újabb HCG-tesztre lesz szükség rendel el, hogy megállapítsa a kezelés hatásosságát, a méhen kívüli terhesség megszűnését. Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.
Sebészeti beavatkozás: Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
Sürgősségi műtétre akkor kerül sor, ha vérzés, kürtrepedés vagy instabil keringési állapot áll fenn. A modern sebészetben a laparoszkópos eljárás az elsődleges választás, amely kisebb megterheléssel és gyorsabb felépüléssel jár, mint a hagyományos hasi műtét. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása.
Kismama - Hogyan segíthetnek a laparoszkópiás műtétek bizonyos meddőségi problémáknál?
Megelőzés és a jövőbeli terhesség
A méhen kívüli terhességet nem lehet megelőzni. Egyes nők hajlamosabbak a méhen kívüli terhesség előfordulására, de van néhány módja, hogy csökkentsük a kockázatot: Szexuális úton terjedő fertőzésektől védelem, dohányzás abbahagyása.
A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának. A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínűségét.
Ha az egyik petevezeték eltávolításra került, a másik ép állapotban képes biztosítani a természetes fogamzást. Ugyanakkor a korábbi méhen kívüli terhesség után a kiújulás kockázata 10% körüli lehet, ezért a következő terhesség esetén korai orvosi ellenőrzés javasolt.
A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására. A méhen kívüli terhesség jelentős lelki megterhelést is jelenthet. Sok nő veszteségként éli meg az eseményt, még akkor is, ha a terhesség korai stádiumban volt. A pszichés támogatás, szükség esetén szakember bevonása fontos része a rehabilitációnak.
tags: #a #paradicsomon #kivul #rekedt #magzatok