Petevezetéki átjárhatósági vizsgálat: Az inszemináció előtti elengedhetetlen lépés

A petevezetékek kulcsfontosságú szerepet játszanak a megtermékenyítésben, mivel a megérett, illetve a megtermékenyített petesejtet ezen a keskeny csatornán keresztül juttatják el a méhbe. Ha a petevezetékek elzáródtak vagy sérültek, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, és a petesejt megtermékenyítése nem tud bekövetkezni. Az elzáródott petevezeték nem csak a meddőségért lehet felelős, és bár tüneteket jellemzően nem produkál, a teherbeesési képtelenségben nyilvánul meg leginkább a probléma. Éppen ezért a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzése nagyon fontos része minden meddőségi kivizsgálásnak, különösen az inszemináció vagy más termékenységi kezelések megkezdése előtt.

A meddőség egyre több párt érint világszerte, Magyarországon pedig minden 5-7. pár szembesül gyermekvállalási nehézségekkel. A háttérben állhatnak női vagy férfi eredetű problémák, sőt, sok esetben mindkét félnél találnak eltérést. A petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb oka. Azonban nem kell kétségbe esni, számos korszerű, biztonságos és pontos módszer létezik a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára és az esetleges problémák feltárására.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás alapvető és elengedhetetlen része. Amennyiben legalább az egyik petevezető átjárható, még esély nyílhat a spontán teherbeesésre is. A meddőség okának felderítése alapvető fontosságú a későbbi terhesség szempontjából, hiszen a termékenységi problémákra ma már számos eljárás létezik.

Miért fontos a petevezeték átjárhatósága?

A petevezeték egy kürt alakú cső, amelynek feladata, hogy a megérett, illetve a megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. A petevezetékek a has- és a méhüreget összekötő, simaizomból és nyálkahártyából álló, kürt alakú csövek. A petesejtek méhüregbe való jutását - a tüszőérést követően - a petevezetékekben található simaizmok és csillószőrök segítik elő. Ha a petevezetékek valamilyen okból elzáródtak, a megtermékenyülés nem következik be. Az áldott állapot kialakulását segítő kezelések megkezdésének alapja, hogy eldöntsük, érdemes-e páciensünket különböző hormonális kezeléseknek és eljárásoknak kitenni. Természetes fogamzás szempontjából a méh - mint a várandós állapot színtere - mellett kiemelkedő jelentősége van a petevezetőknek. A nők e szerve biztosítja a kapcsolatot a méh ürege és a hasűr között, ugyanis a megrepedő tüszőből kiszabaduló petesejt a méhbe csak ezen az úton vándorolhat el természetes módon. A petevezetékek vizsgálatának célja az ismert problémák kizárása illetve felderítése. Lehetséges, hogy a petevezetők egyike, vagy mindkettő összetapad vagy üregét korábbi gyulladásos izzadmány, valamilyen nehezen átjárható kocsonyás anyag zárja el. Ilyen esetben megfelelő beavatkozással vagy műtéti eljárással a probléma megoldható.

Az elzáródott petevezeték ugyanakkor nem csak a meddőségért lehet felelős. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál ez a probléma, ezért sokan nem is tudnak róla, és csak a vizsgálat során derül rá fény. Bár van néhány tünet, ami utalhat a petevezeték elzáródás problémájára. Ilyen lehet például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz. Legegyértelműbben pedig a teherbeesési képtelenségben nyilvánul meg a probléma.

Milyen esetekben érdemes elvégeztetni a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?

A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három fő okból kifolyólag szoktak végezni:

• Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálása (12 hónapja nem következett be spontán terhesség)
• Megtermékenyítési kezelések előtt
• Ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához

Így 40 éves kor fölött már fél év, 40 éves kor alatt pedig egy év folyamatos próbálkozás után érdemes orvoshoz fordulni.

Hogyan zajlik a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

Számos petevezeték átjárhatósági vizsgálat létezik: a műtéti út, a méhtükrözés (HSG), illetve az ultrahangos módszerek. A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról. Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról.

A vizsgálat leginkább a menstruációs ciklus első felére, a follikuláris fázisra - még az ovuláció előtt - esedékes. Ilyenkor ugyanis a nyálkahártya vékonysága miatt a méh eltérései is jobban kivehetőek. Illetve, nem áll fenn a veszélye annak, hogy egy esetlegesen megfogant magzatban kárt tesz a vizsgálat. A vizsgálatot általában 7-11 nappal az utolsó menstruációs ciklus kezdetét követően végzik. Fontos, hogy semmiképp ne álljon fenn a lehetséges terhesség esete, a vizsgálat ugyanis megzavarhatja az embrió beágyazódását. Ezért a menstruáció első napjától a vizsgálat napjáig kerülendő a védekezés nélküli szexuális együttlét. Ha elképzelhető, hogy a vizsgálati alany terhes, akkor a vizsgálatot a következő menstruációs ciklusig el kell halasztani.

A vizsgálat előtt 6-8 órával pedig figyeljünk oda a folyadékbevitelre, és arra is, hogy ne együnk semmilyen szilárd élelmiszert. Kezelőorvosa tájékoztatja, szükséges-e antibiotikum-kúrát tartania a vizsgálatot megelőzően (ez függ az állapotától és a társbetegségeitől). Javasolt a vizsgálat előtt néhány órával valamilyen NSAID fájdalomcsillapító bevétele, hogy megelőzze a vizsgálattal járó esetleges kellemetlen hasi panaszok kialakulását.

A leggyakoribb vizsgálati módszerek:

1. HSG (Hystero-Salpingography - méh- és petevezetékfestés): Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik. A HSG a legelterjedtebb beavatkozás, ami kórházi keretek között az OEP finanszírozás terhére elvégezhető. A szervezetet terhelő röntgen (RTG) képalkotó eljárást alkalmaz, ezért legtöbbször kórházi körülményeket igényel. A vizsgálat során altatást vagy helyi érzéstelenítést nem szoktak végezni, bár fémeszközt szükséges rögzíteni a méhszájba. A HSG-hez képest nem kell sugárterheléssel számolnunk, és be sem kell feküdnünk az elvégzéséhez 6-8 órára a kórházba. A HSG-nél ugyanis mindkét tényezővel számolnunk kell, valamint a nagyobb mértékű fájdalommal, a kórházi körülményekkel is.
2. HyCoSy (Hystero-Contrast-Sonography - ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat): A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik. A HyCoSy- módszer az egyszerű ultrahangnál jóval pontosabb vizsgálatot tesz lehetővé. Az eljárás 97,5%-os pontossággal tudja igazolni, ha az elzáródás esete fennáll. A HyCoSy a legkíméletesebb és legrövidebb idő alatt kivitelezhető eljárás. Elvégzéséhez ultrahang berendezés és megfelelő kontrasztanyag szükséges, melyek láthatóvá teszik a méhüreget és a petevezetőket is. A vizsgálatot leginkább magánintézmények végzik, mivel a kórházak számára a speciális kontrasztanyag - relatíve magas ára miatt - nehezen hozzáférhető. A páciens szervezetét a három eljárás közül a legkevésbé a HYCOSY terheli. A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak. A HyCoSy petevezeték átjárhatósági vizsgálat a köznyelvben „átfúvásként” ismert. Azonban ez egy pontatlan elnevezés: valójában egy kontrasztanyagos folyadék átjuttatása a méhből a petevezetékek végéig a folyamat központi eleme. A kontrasztanyagot, azaz a steril, élettani sóoldatot alulról, a méhnyakon keresztül juttatja be az orvos a petevezetőkbe, egy katéteren át. Ha minden rendben van, a petevezeték végén ez a folyadék kiáramlik. Ha bárhol is elzáródás van, akkor valószínűleg nem fog eljutni a petevezeték egyik végéig sem a kontrasztanyag. Az eljárást nem altatásban végzik. A vizsgálat legnagyobb előnye, hogy nem használ ionizáló sugárzást, így kisebb megterhelést jelent a szervezetnek. Biztonságosabb, mint a röntgenképalkotás segítségével végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, valamint lehetőséget nyújt a kismedence egyéb szerveit, régióit is átvizsgálni egyidejűleg. A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak. A HyCoSy vizsgálat során a méhnyakon keresztül juttatunk be egy ultrahangot visszaverő folyékony kontrasztanyagot a méhüregbe. Maga a vizsgálat három-négy percet vesz csak igénybe. Komoly fájdalommal sosem jár, bár egy enyhe fájdalomérzet a hölgyek egy részénél jelentkezhet. A módszer láthatóvá teszi a méhüreg esetleges elváltozásait is, például a különféle fejlődési rendellenességeket (például összenövések, sövény, kettőzött méh), valamint a polipok és a mióma, azaz a jóindulatú méhdaganat jelenlétét is.
3. LSK (Laparoszkópia - hastükrözés): A köldökön és az alhasán apró bemetszést végeznek, ezen keresztül száloptikát vezetnek be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. A petevezetők átjárhatóságáról metilénkék festékanyag méhnyakcsatornán keresztül történő befecskendezésével győződnek meg. Az eljárás előnye, hogy az átjárhatósági vizsgálaton kívül lehetőséget ad kismedencei, hasüregi összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá. A laparoszkóp nevű eszközzel elvégzett hastükrözéses átjárhatósági vizsgálat (kromopertubáció) az ultrahangos vizsgálatnál komolyabb megterheléssel járó, műtéti beavatkozást igénylő eljárás.
4. HSK (Hiszteroszkópia - méhtükrözés): Elsősorban a méh üregét vizsgálják eme eljárás során, de lehetőséget biztosít a méhkürtök eredésének, a folyadék áramlása alapján azok átjárhatóságának ellenőrzésére is. Mindemellett indokolt esetben, például ha nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, előfordulhat, hogy tükrözéses vizsgálatra is szükség van.

A HyCoSy vizsgálat pontossága a legtöbb nőgyógyászati rendelőben megtalálható vizsgálati típusokat (Hycosy, Hyfosy, ultrahangos “kontrasztanyagos” vizsgálatok stb.) messze felülmúlja, és egyben szükségtelenné tette a csak ebből a célból, altatásban végzett laparoszkópos, hasi műtét során végzett átjárhatósági vizsgálatot. A HSG-hez képest pedig nem kell sugárterheléssel számolnunk, és be sem kell feküdnünk az elvégzéséhez 6-8 órára a kórházba. A HSG-nél ugyanis mindkét tényezővel számolnunk kell, valamint a nagyobb mértékű fájdalommal, a kórházi körülményekkel is.

A vizsgálat legnagyobb előnye, hogy nem használ ionizáló sugárzást, így kisebb megterhelést jelent a szervezetnek. Biztonságosabb, mint a röntgenképalkotás segítségével végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, valamint lehetőséget nyújt a kismedence egyéb szerveit, régióit is átvizsgálni egyidejűleg. Diagnosztikai szempontból a HYCOSY vizsgálat eredménye mindenképpen megnyugtatóbb, mivel a röntgen-eljárással előfordulhat, hogy a méhűrben bizonyos elváltozások nem ismerhetők fel, például endometrium polip vagy myomagöb. Mindemellett a HYCOSY nem okoz röntgen-sugár terhelést, lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, és nem igényel kórházi bennfekvést sem.

Mi történik a vizsgálat alatt és után?

A HyCoSy vizsgálat során a hüvelyen keresztül egy kontrasztanyagot tartalmazó oldatot juttatnak katéter segítségével a méh üregébe. Az ultrahang segítségével figyelik a petevezeték átjárhatóságát (azaz a petevezetékeken át tud-e jutni a kontrasztanyag). Amennyiben nem, úgy azt nagy valószínűséggel az elzáródás valamely formája okozza. A beavatkozás 5-10 percet vesz igénybe. A vizsgálat hossza változó lehet, de általában 15-20 percig tart. A vizsgálat a nőgyógyászati vizsgálathoz szükséges testhelyzetben - háton fekve, lábakat a lábtartóra felhelyezve - történik. Egy arra alkalmas eszközzel hüvelyfeltárás történik, a hüvely és a méhnyak megtisztítását követően katétert vezetnek a méhüregbe. Hüvelyi ultrahangfejen keresztüli vezénylés mellett fiziológiás sóoldatot, majd kontrasztanyagot fecskendeznek a méhűrbe a katéteren keresztül, miközben ultrahangos képalkotás történik. A katéter behelyezése és a fiziológiás sóoldat, valamint a kontrasztanyag beadása kellemetlen alhasi érzetet, menstruációs görcshöz hasonló panaszokat okozhat.

A beavatkozás optimális ideje a menstruáció első napját követő 7-10 nap. A vizsgálat előtt 6-8 órával pedig figyeljünk oda a folyadékbevitelre, és arra is, hogy ne együnk semmilyen szilárd élelmiszert. Az eljárás az előzetes adategyeztetéssel, a beavatkozással és a nőgyógyászati alapvizsgálattal, a képalkotó eljárásokkal és a kiértékeléssel, konzultációval együtt összesen kb. 1 órát vesz igénybe. A beavatkozás enyhe kellemetlensége után még lehet, kicsit később is érzünk majd fájdalmat. Ettől nem kell megijednünk: némi fájdalomcsillapítóval valószínűleg kezelni tudjuk mi magunk is.

Amennyiben a vizsgálatot követően hazamegy, nyugodtan folytathatja napi tevékenységeit. A vizsgálatot követően 24 órán át enyhe hüvelyi pecsételő vérzés és kismedencei görcsök jelentkezhetnek. Szükség szerint fájdalomcsillapító, görcsoldó alkalmazható a görcsös panaszokra (olyan fájdalomcsillapító, melyet esetenként a menstruációs görcsök oldására szed). A vizsgálatot követően 4-5 napig javasolt az ülőfürdő és a szexuális együttlét kerülése. Bizonyos esetekben antibiotikum szedése lehet indokolt a beavatkozást követően - ennek szükségességéről a kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben erősödő, nem szűnő fájdalom, láz vagy erős vérzés jelentkezne a beavatkozást követően, azonnal értesítse kezelőorvosát!

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat előnye, hogy ambulánsan végezhető, rövid ideig tart, minimális fájdalommal jár, és nem jár röntgensugár-terheléssel. A páciensek a vizsgálat után azonnal hazamehetnek. Ha teljesen panaszmentesek vagyunk, már 15-30 perccel a vizsgálat után hazatérhetünk.

A petevezeték elzáródás kezelése és a teherbeesés esélye

A kezelés lépései attól függnek, hogy a petevezeték milyen mértékben, és hogyan záródott el (véglegesen vagy átmenetileg), illetve műtéti úton megnyitható-e az elzáródás, vagy sem. Előfordulhat, hogy az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetékbe juttatott kontrasztanyag távozása is megoldja a problémát. A folyadék ugyanis nagy nyomással távozik a méhüregből, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni.

Amennyiben a petevezetékek elzáródását kisebb mennyiségű hegszövet vagy enyhe összetapadás okozza, azt az orvos laparoszkópiás műtét során meg tudja szüntetni. Ha az elzáródás a petevezeték sérülése miatt lép fel (méhen kívüli terhesség, vagy fertőzés miatt), az orvos el tudja távolítani a sérült részt, és összevarrja a két egészséges véget.

A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel. Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást a teherbeesésre. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják.

A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ez vérzést, éles, szúró hasi fájdalmat okozhat, komoly hasüregi vérzés is kialakulhat, amely akár életveszélyes is lehet.

Hogyan előzhető meg a petevezeték elzáródása?

Az elzáródásnak sok oka lehet, köztük olyan betegségek is, mint az endometriózis. A legtöbbször azonban felszálló fertőzés, gyulladás áll a háttérben, mely szerencsére kiküszöbölhető. A kismedencei gyulladás, illetve az azt leggyakrabban kiváltó gonorrhea- és chlamydia-fertőzés leghatékonyabb megelőzési módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés. A megelőzés érdekében védekezz a szexuális úton terjedő betegségek/fertőzések és az egyéb bakteriális fertőzések (pl. felfázás) ellen, illetve ha már kialakult a fertőzés vagy a kismedencei gyulladás, akkor azonnal kezdd meg a megfelelő kezelést. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.

Az életmódváltás is segíthet: egészséges étkezés bevezetése, az alkoholfogyasztás és a dohányzás abbahagyása.

tags: #inszeminacio #elott #petevezetek #megcsipese