Jótánácsok édesanyáknak a csecsemőgondozásról

A primer prevenció, vagy elsődleges megelőzés célja a betegségek fellépésének megakadályozása.

A szoptatás a csecsemők táplálásának természetes, biológiai módja. Kutatási eredmények ezrei bizonyítják a szoptatásnak a gyermek és az anya testi-lelki egészségére gyakorolt jótékony hatását, ami a legtöbb esetben a szoptatás időtartamával arányos. Az anyatej speciális összetételénél fogva nemcsak az akut fertőző betegségektől védi a csecsemőt, hanem hosszútávon csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A szoptatás jótékony hatással van az anya aktuális és hosszú távú egészségére is, és pozitívan befolyásolja mind az anya, mind a csecsemő lelki egészségét, jóllétét.

A csecsemők táplálásáról és gondozásáról szóló ismeretek átadását érdemes már az óvodáskorban elkezdeni, annál is inkább, mivel manapság kevés minta áll a gyermekek rendelkezésére a családjukban vagy környezetükben. A témára - a gyermekek életkorának és érdeklődésének megfelelő szinten - az iskolás években újra és újra vissza lehet térni.

A mai édesanya legtöbbször magára marad újszülött csecsemőjével, az apa vagy a tágabb család legfeljebb az első néhány hétben tud besegíteni. A fizikai segítség hiánya mellett a legnagyobb nehézség a megfelelő minta és tapasztalat hiánya. A szülés utáni amúgy is labilis érzelmi állapotban az új anya tele van kérdésekkel és bizonytalanságokkal, és nincs körülötte az a tapasztalt asszonyi kör, ami támogatást és biztonságot nyújthatna.

A szoptatásról szóló információk átadása történhet a szülészeti intézmény vagy a területi védőnői szolgálat által szervezett szülésfelkészítő tanfolyamon, laktációs szaktanácsadó által kínált szoptatásra felkészítő tanfolyamon, anyacsoportban és egyéni konzultáció alkalmával. A várandós ambu­lancia várótermében elhelyezett szórólapok vagy a szoptatásról szóló videó szintén hozzájárulhat­nak a várandós anyák ismereteinek bővítéséhez. Az írásos anyagok vagy filmek azonban nem helyettesítik a szóbeli információátadást, és minden anyának lehetőséget kell biztosítani négyszemközti megbeszélésre is, ahol felteheti a kérdéseit.

Fontos, hogy a felkészítőn pozitív üzeneteket adjunk át a szoptatással kapcsolatban, és ne a kóros állapotok kerüljenek elő. Arról beszéljünk, ami a biológiai norma, amit érdemes tudni ahhoz, hogy ne alakuljanak ki nehézségek. Ezért ne a fájdalmas, sebes mellbimbót emlegessük, hanem azt, hogy mire kell figyelni a helyes mellre tapadásnál, szoptatási pozíciónál. Ugyanígy, ne rémisztgessük a leendő anyát azzal, hogy ha nem fej, akkor szinte biztos, hogy előbb-utóbb mellgyulladás alakul ki, amiből nem ritkán melltályog fejlődik ki, hanem magyarázzuk el a mell ürülésének menetét és azt, hogy milyen ritka alkalmakkor lehet mégis szükség a fejésre.

A legtöbb szülésfelkészítőn a szoptatással kapcsolatban csak az hangzik el, hogy milyen eszközöket kell beszerezni annak, aki szoptatni szeretné a gyermekét. A felkészítés tematikájának tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amik támogatják az anyát a szoptatás melletti elkötelezettségében, valamint segítik abban, hogy sikeresen megkezdhesse a szoptatást.

A beszélgetések lehetőleg több alkalommal történjenek, ne legyenek hosszúak, és egyszerre csak kevés információt tartalmazzanak. Az egyszerre túl sok ismeretet az anyára zúdító előadások nem elég hatékonyak. Ugyanakkor fontos, hogy az anya feltehesse a kérdéseit, már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az anya addig nem nyílik meg a szakember által fontosnak tartott témákra, amíg az őt foglalkoztató aggodalmakra választ nem kap.

A legfontosabb tudnivalókat röviden összefoglaló írásos anyagok jól kiegészítik a szóbeli megbeszéléseket, és az anya később is előveheti azokat, ha elbizonytalanodik. Fontos, hogy a szórólapok nyelvezete az alacsonyabb iskolázottságú anya számára is érthető legyen, és hasznos, ha képeket is tartalmaz.

A csoportos felkészítőn is lehetőséget kell adni arra, hogy a résztvevők kérdezhessenek. Jobb, ha interaktív beszélgetés alakul ki minél több jelenlévő bevonásával, mintha csak egy előadás hangzik el. Ugyanakkor fontos, hogy a vezető szem előtt tartsa a fontossági sorrendet, és elsősorban azokat az ismereteket igyekezzen átadni, amik a szoptatás megalapozásához szükségesek, figyelembe véve a várandósok korlátozott befogadóképességét.

A téma feldolgozásához számos segédeszközt fel lehet használni, pl. filmrészletet, képeket, rajzokat, demo babát a testhelyzetek bemutatására, vagy kis golyót (mogyorót, diót) az újszülött gyomorméretének illusztrálására stb.

A szoptatós baba-mama csoportban való felkészülés előnye, hogy a várandós élőben láthatja, hogyan viselkednek a különböző korú csecsemők és kisdedek, hogyan zajlik a mellre helyezés, a szoptatás, és első kézből kaphat információkat a szoptató édesanyák hétköznapjairól. A beszélgetés során ötleteket meríthet a gyakori problémák megelőzéséhez, de a nehézségek megoldásához is.

Rendkívül fontos az is, hogy a helyi anyacsoportban befogadást és támogatást kap azoktól a környezetében élő anyáktól, akik hasonló élethelyzetben vannak. A csoportos felkészítés nem menti fel az egészségügyi dolgozót annak a felelőssége alól, hogy minden egyes anyával személyre szabott megbeszélést folytasson a csecsemőtáplálásról.

Az egyéni konzultációnak magában kell foglalnia az emlő megtekintését, ami jó alkalom a szoptatásról való beszélgetés elindítására. A szoptatás sikere érdekében nem hanyagolható el a szülés utáni folyamatos támogatás, még akkor sem, ha a szülészeti intézményben pozitív szoptatási tapasztalatokat szerzett az anya.

A táblázatos forma lehetőséget ad arra, hogy a megbeszélések megtörténtét könnyen nyomon követhessük. Az ajánlás szerint a felsorolt témákat a 32. hét körül érdemes elkezdeni megbeszélni a várandósokkal.

A baba ösztönösen tudja, mi a jó neki. A szoptatás nemcsak a testi, hanem a lelki igényeit is kielégíti. Fél éves kor után fokozatosan lelki igénnyé alakul át: anyánál biztonságban érzi magát a kicsi, ezért kéri éjszaka is az anyamellet. Sokan úgy beszélnek erről, mintha valamilyen átok lenne a szoptatás, amitől minél előbb meg kellene szabadulni. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy a szoptatás jó dolog, és gyakran még praktikus is, hiszen könnyedén áthidalhatóak vele olyan problémák, mint a nyüzsgő totyogó elaltatása napközben, a baba megnyugtatása, ha beteg.

A baba megszületése utáni néhány hét az összeszokás időszaka, amely rendkívül fárasztó. A kezdeti időszakban úgy érezheted, hogy másból sem áll a napod, csak a szoptatásból. Amennyiben szükséged van rá, bátran kérj segítséget anyatejes és tápszeres baba esetében egyként. Érdemes egy szakember tanácsait kikérni, hogy könnyebb legyen a folyamat. Annak érdekében, hogy ki tudd pihenni magad, aludj akkor, amikor a baba is alszik. Ne a házimunkával teljenek ezek az órák, inkább várjon a mosogatnivaló, minthogy teljesen kimerülj. Továbbá a házimunka elvégzéséhez is bátran kérhető segítség.

Előfordul, hogy a baba jóllakott és kipihente magát, mégis nyugtalan. Kezdetben nehéz megfejteni, hogy pontosan mit is szeretne, de néhány trükköt érdemes bevetni. Például jó szolgálatot tehet ebben az esetben a fehér zaj vagy a babazene, valamint a hinta és a mozgó pihenőszék. Továbbá fontos, hogy alakíts ki egy külön helyet a szoptatásra.

Lesznek jó és rossz napok és helyzetek. Lehet, hogy kiborul a tápszer vagy rosszul adod rá a babára a pelenkát vagy pelenkázás közben lepisil. További jó tanács, hogy ne foglalkozz másokkal, ne arra figyelj, hogy másoknál, hogy telnek az első hetek, csak magadra figyelj és a babára. A jó hír, hogy a 12. héttől minden könnyebb lesz, hiszen a baba nem fog egyfolytában sírni, ugyanis ekkorra érik már a csöppség idegrendszere.

A baba szüksége van rád. Egy újszülött baba ahhoz szokott, hogy te mindig ott vagy - hiszen a hasadban volt. Most még meg kell szoknia, hogy nem vagy vele 24 órában. Ezért lesz olyan, amikor csak a te illatod, simogatásod, hangod fogja megnyugtatni. Az alvási rutin idővel alakul ki, az első hetekben ne vedd túl szigorúan. Hagyd, hogy hozzászokjon.

Minden gyerek más, így ami valakinél működött, lehet, hogy a te gyerekednél nem fog. A gyerekek sírnak. A babák csak így tudnak kommunikálni, ezért különösen sokat sírnak. Ettől nem kell megijedni.

Ha tisztaságot és otthon főzött ételeket szeretnél, azt ezentúl bonyolultabb lesz megvalósítani. Ha jó időben születik a babád, akkor szerencséd van. Legyen egy kis asztal, ahol mindig a babát eteted. Mindenki azt mondja, hogy akkor aludj, amikor a baba alszik. De ő sokszor csak 40 percet alszik. Semmi baj. Ilyenkor ne aludj, csak pihenj.

Időbe telik, míg összeszoktok, hogyan is jó mindkettőtöknek. Ha állandóan szopni akar a gyerek, akkor se félj attól, hogy túl sokat eszik. Gondolj arra, hogy eddig hozzászokott: folyamatosan táplálod. Egy kis friss levegő és D vitamin csodákra képes.

Minden gyerekednek más lesz a természete, és ez már kiskorban megjelenik. A személyiségjegyeik később alakulnak ki, de a temperamentumuk már ekkor látszik. Vannak a nagyon nyugodtak, és vannak követelőzők is.

Ne hasonlítsd össze magad senkivel, senki sem lát bele az életedbe, elég az, ha te mélyen, belül tudod, hogy minden tőled telhetőt megteszel, hogy jó anyuka legyél. Más anyukák talán máshogy lavíroznak a babájuk körüli teendők között, ez nem jelenti azt, hogy ők jobbak, csak más a problémamegoldó útvonaluk.

Talán ez az egyik legfontosabb tanács. Vannak anyai ösztöneid, ez az egy biztos. Ha neked rossz érzésed van attól, ha hagyod a babádat sírni, akkor vedd fel. Ha azt látod jónak, hogy együtt fürödj vele, akkor irány a kád. Amiről az az érzésed, hogy jót tesz a babádnak, az jó eséllyel tényleg jót tesz neki, bármennyire is az ellenkezőjét mondja a szomszédasszony, anyukád, anyósod.

Mindent, de tényleg mindent ki fog nőni pár hét, de maximum egy hónap alatt, nem kell neki egy fél falunak elegendő ruhát, kis cipőt, sapkát venni. Számolj úgy, hogy napi 3 váltás ruhája legyen 5 napra, és ha ezt beszerezted, inkább tedd félre azt a pénzt, amit még rugdalózókra költenél.

A baba biztonságérzete tőled függ, rád van hangolva, úgyhogy ha te bizonytalan vagy, és kapkodsz, akkor ő is nyugtalan lesz. Maradj nyugodt, és a babád is sokkal nyugodtabb lesz.

Ne feledkezz meg a hobbidról, sem arról, hogy mi az, ami jó neked. Szakíts időt magadra, a férjedre, a barátnődre, vagy egy jó könyvre, hogy még jobb szülő válhasson belőled.

Minél hamarabb elkezded a rutin kialakítását az alvás körül - általában 3 hónapos kor körül érdemes belekezdeni már -, annál inkább megkönnyíted a saját életedet.

Pont abban a korában, pont azt az időt értékeld. Ne mondogasd magadnak, hogy „már alig várom, hogy másszon, járjon, biciklizzen”, mert egy pillanat alatt elrepül a babás időszak, aztán már hiába sóhajtoznál, hogy bárcsak baba lenne megint.

Amúgy is elég nehéz a gyereknevelés, nem kivétel ez alól a babakor sem, ne nehezítsd meg magadnak még felesleges elvárásokkal is. Nem kell szuperanyának lenni, nyugodtan lehet hibázni, és az sem tragédia, ha néha a háztartás is elúszik.

Gondold át jól, hogy milyen szabályokat szeretnél otthon betartatni a gyermekeddel. Kicsi gyerekként nem kell túl sok, de azok a határok legyenek szilárdak és megdönthetetlenek. Tanuld meg elengedni a nem annyira fontos szabályokat, mert vannak olyanok, amik egész egyszerűen nem érik meg a küzdelmet.

Mármint a gyereknek is, ne csak magadban. Egészen pici koruktól kezdve varázsold őket el a könyvekkel, mesékkel, versekkel, mondókákkal.

A várandósság kilenc hónapja alatt jelentős változások mennek végbe az anya testében és lelkében, amelyek részint folyamatos átalakulásként, részint hirtelen változásokként jelentkeznek. A terhesség harmadai élettanilag is különböznek egymástól, de az anya szubjektíve is másként éli meg ezeket a szakaszokat - pl. a koraterhességi rosszullétek a harmadik hónap végére szűnnek meg, a középső harmadban érzi magát fizikailag legjobban az édesanya, míg a várandósság utolsó trimeszterében jelentkeznek a növekvő magzat okozta kényelmetlenségek.

Az anya lelkiállapota és a terhességéhez fűződő viszonya is lényegesen különbözik az egyes trimeszterekben. Az első trimeszterben a téma maga a várandósság, a befogadás. Még kérdés, hogy az anya örül-e az érkező gyermeknek, illetve mer-e örülni neki. A hormonhatások okozta fizikai és pszichés változások igen hangsúlyosak lehetnek. Gyakori a várandósság elvesztésétől való félelem. Ebben az időszakban rendkívül fontos a félelmek meghallgatása, és hogy teret hagyjunk a negatív érzelmeknek is.

Az első időszak félelmeinek elmúltával, a második trimeszterben az anya hangulata is javul. Figyelme a magzat felé fordul, és míg korábban csak a közvetett tünetek utaltak a várandósság létére, a magzatmozgások érzékelésével közvetlen kapcsolatba kerül a babájával. Ebben az időszakban fontos az anya bizalma a saját testében, hogy a magzat jól van és növekszik, a ráhagyatkozás, hogy ami történik, az jól történik. A második harmadban lehet beszélgetni a jövőről, a születendő gyermekkel közös életről, akár a szoptatásról is, de a középpontban a szülés áll. A második szakasz addig tart, amíg az anya már életképesnek tudja a gyermekét (27-28. hét).

A harmadik trimeszter témája az elengedés, a szülés. Sok édesanya csak ebben az időszakban érkezik el oda, hogy a szüléssel tudjon foglalkozni. Gyakori tapasztalat az is, hogy a várandós „csak a szülésig lát”, és kevéssé fogadja be azokat az információkat, amik a szülés utáni időszakra vonatkoznak.

A nemzetközi kutatási eredmények szerint az anyák többsége már a várandóssága előtt dönt a táplálásról. A többiek legnagyobb része a második trimeszter vége előtt elhatározásra jut, és csak kevesen vannak, akik még a harmadik trimeszterben is bizonytalanok vagy csak a szülés után jutnak dűlőre ebben a kérdésben.

A csecsemőtáplálás módjáról való döntést nagyon sok tényező befolyásolja, és nagyon sokszor nem is tudatos. Azok a tanulmányok, amelyek megpróbálták feltérképezni, hogy mely faktoroknak van a legnagyobb szerepe abban, hogy az anyák a szoptatást válasszák, azt találták, hogy a korábbi pozitív szoptatási tapasztalat, a magasabb iskolázottság és a várandósság előtt vagy korai szakaszában meghozott döntés (a szoptatás mellett) volt a legjelentősebb.

Más tanulmányok azt találták, hogy ha az anya rokoni vagy baráti körében van olyan személy, akinek pozitív szoptatási tapasztalata van, akkor az anya sokkal gyakrabban választja a szoptatást, nagyobb lesz az önbizalma a szoptatási képességében, és sikeresebb is lesz, mint ha nincs ilyen ismerős a környezetében. Ezen felül a szoptatás menetének gyakorlati megtapasztalása a mindennapi életben sokkal nagyobb hatással lehet, mint a szoptatás jótékony hatásairól való elméleti tudás, különösen az alacsonyabb társadalmi helyzetű anyák esetében.

A fejlett, ipari országokat jellemző siralmas szoptatási helyzethez képest Magyarország még mindig viszonylag jó helyzetben van. Hazánkban a csecsemők 97%-a négy hónapos korban még szopik, és a szoptatást megkezdők aránya ennél is nagyobb. Ez jelzi, hogy társadalmunkban a szoptatást az anyák még mindig fontosnak tartják, és kétségkívül nagy hatása van annak is, hogy a nyugati civilizáció többi országában élőkkel ellentétben nálunk az anyák nem kényszerülnek arra, hogy hetekkel a szülés után visszamenjenek dolgozni.

A várandósság második (és harmadik) trimesztere alkalmas időszak arra, hogy támogassuk az anyát a szoptatás melletti döntés meghozatalában, bővítsük a szoptatással kapcsolatos ismereteit, korrigáljuk a nem megfelelő információkat, eloszlassuk a tévhiteket, és a még határozatlan anyát bátorítsuk arra, hogy lehetőleg a szoptatást válassza. A gyermek apja, az anya édesanyja, illetve mindazok a személyek, akiknek a véleménye számít az anyának, jelentős befolyással vannak a csecsemőtáplálással kapcsolatos döntésekre, ezért az erről szóló beszélgetésekbe - akár személyes, akár csoportos megbeszélésről van szó - érdemes őket is bevonni.

A szoptatásról szóló információk átadása történhet a szülészeti intézmény vagy a területi védőnői szolgálat által szervezett szülésfelkészítő tanfolyamon, laktációs szaktanácsadó által kínált szoptatásra felkészítő tanfolyamon, anyacsoportban és egyéni konzultáció alkalmával. A várandós ambu­lancia várótermében elhelyezett szórólapok vagy a szoptatásról szóló videó szintén hozzájárulhat­nak a várandós anyák ismereteinek bővítéséhez. Az írásos anyagok vagy filmek azonban nem helyettesítik a szóbeli információátadást, és minden anyának lehetőséget kell biztosítani négyszemközti megbeszélésre is, ahol felteheti a kérdéseit.

Fontos, hogy a felkészítőn pozitív üzeneteket adjunk át a szoptatással kapcsolatban, és ne a kóros állapotok kerüljenek elő. Arról beszéljünk, ami a biológiai norma, amit érdemes tudni ahhoz, hogy ne alakuljanak ki nehézségek. Ezért ne a fájdalmas, sebes mellbimbót emlegessük, hanem azt, hogy mire kell figyelni a helyes mellre tapadásnál, szoptatási pozíciónál. Ugyanígy, ne rémisztgessük a leendő anyát azzal, hogy ha nem fej, akkor szinte biztos, hogy előbb-utóbb mellgyulladás alakul ki, amiből nem ritkán melltályog fejlődik ki, hanem magyarázzuk el a mell ürülésének menetét és azt, hogy milyen ritka alkalmakkor lehet mégis szükség a fejésre.

A legtöbb szülésfelkészítőn a szoptatással kapcsolatban csak az hangzik el, hogy milyen eszközöket kell beszerezni annak, aki szoptatni szeretné a gyermekét. A felkészítés tematikájának tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amik támogatják az anyát a szoptatás melletti elkötelezettségében, valamint segítik abban, hogy sikeresen megkezdhesse a szoptatást.

A beszélgetések lehetőleg több alkalommal történjenek, ne legyenek hosszúak, és egyszerre csak kevés információt tartalmazzanak. Az egyszerre túl sok ismeretet az anyára zúdító előadások nem elég hatékonyak. Ugyanakkor fontos, hogy az anya feltehesse a kérdéseit, már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az anya addig nem nyílik meg a szakember által fontosnak tartott témákra, amíg az őt foglalkoztató aggodalmakra választ nem kap.

A legfontosabb tudnivalókat röviden összefoglaló írásos anyagok jól kiegészítik a szóbeli megbeszéléseket, és az anya később is előveheti azokat, ha elbizonytalanodik. Fontos, hogy a szórólapok nyelvezete az alacsonyabb iskolázottságú anya számára is érthető legyen, és hasznos, ha képeket is tartalmaz.

A csoportos felkészítőn is lehetőséget kell adni arra, hogy a résztvevők kérdezhessenek. Jobb, ha interaktív beszélgetés alakul ki minél több jelenlévő bevonásával, mintha csak egy előadás hangzik el. Ugyanakkor fontos, hogy a vezető szem előtt tartsa a fontossági sorrendet, és elsősorban azokat az ismereteket igyekezzen átadni, amik a szoptatás megalapozásához szükségesek, figyelembe véve a várandósok korlátozott befogadóképességét.

A téma feldolgozásához számos segédeszközt fel lehet használni, pl. filmrészletet, képeket, rajzokat, demo babát a testhelyzetek bemutatására, vagy kis golyót (mogyorót, diót) az újszülött gyomorméretének illusztrálására stb.

A szoptatós baba-mama csoportban való felkészülés előnye, hogy a várandós élőben láthatja, hogyan viselkednek a különböző korú csecsemők és kisdedek, hogyan zajlik a mellre helyezés, a szoptatás, és első kézből kaphat információkat a szoptató édesanyák hétköznapjairól. A beszélgetés során ötleteket meríthet a gyakori problémák megelőzéséhez, de a nehézségek megoldásához is.

Rendkívül fontos az is, hogy a helyi anyacsoportban befogadást és támogatást kap azoktól a környezetében élő anyáktól, akik hasonló élethelyzetben vannak. A csoportos felkészítés nem menti fel az egészségügyi dolgozót annak a felelőssége alól, hogy minden egyes anyával személyre szabott megbeszélést folytasson a csecsemőtáplálásról.

Az egyéni konzultációnak magában kell foglalnia az emlő megtekintését, ami jó alkalom a szoptatásról való beszélgetés elindítására. A szoptatás sikere érdekében nem hanyagolható el a szülés utáni folyamatos támogatás, még akkor sem, ha a szülészeti intézményben pozitív szoptatási tapasztalatokat szerzett az anya.

Az 1. sz. mellékletben található az az ellenőrző lista, amit az Egészségügyi Világszervezet javasol annak érdekében, hogy minden fontos téma szóba kerüljön a várandós nőkkel történő beszélgetések során. A táblázatos forma lehetőséget ad arra, hogy a megbeszélések megtörténtét könnyen nyomon követhessük. Az ajánlás szerint a felsorolt témákat a 32. hét körül érdemes elkezdeni megbeszélni a várandósokkal.

A korábban is említett gazdasági, társadalmi és kulturális változások, amelyek a nagycsaládok felbomlásához, a generációk elkülönüléséhez és a nukleáris családok kialakulásához vezetett, egyben a fiatal szülők, sokszor minden társas támasz nélküli, teljes magára hagyatottságát is jelenti a gyermekük születésével együtt járó új helyzetben. (Poszt)modern társadalmunkban eltűntek az életszakaszok közötti átmenetekhez fűződő különböző rítusok és hagyományok, amelyek azelőtt megkönnyítették az egyén számára az eligazodást, az új élethelyzet és új identitás megélését. Egy nő számára a legkritikusabb átmenet az anyává válás, amit a régi társadalmakban még megünnepeltek. Ma a csecsemő megszületését ünnepeljük, nem azt, hogy az anya gyermeket szült.

Az ipari forradalom előtti társadalmakban az anyává válás a kényeztetés időszaka volt. A szülés után egy ideig az asszonytársak gondot viseltek az új anyáról, akinek a csecsemő gondozásán kívül más dolga nem volt. A támogatás és az egészséges csecsemő szükségleteiről, gondozásáról és szoptatásáról való beszélgetés iránti igény nem szűnt meg a nukleáris családokban sem...

Pár napja vagy hete szültél, minden csupa káosz, tejszag és büfifolt. Hormonhullámvasút, reménytelenség és bizonytalanság. Tudod mit? Ne röhögj! Szoptatósból is van olyan, ami nem úgy néz ki, mint amitől még a dédike is sírva fakad a lengyel piacon. Nem olcsók, az tény. Na, és a tejfakasztó mennyibe került, kedves apuka? A kettlebell várhat, helyette nézz utána az intimtornának! Védőnőnél, gyerekorvosnál, babakocsitologatás közben sorstársakba botlasz. Nyugi, mielőtt elapad a tejed a rémülettől: te nem leszel otthon! Kérd meg, hogy vigyázzon a picire félóráig, amíg leugrasz a kisboltba/pékségbe/lottózóba - ami a legközelebb van hozzátok. Ennyi időt egy igény szerint szoptatott baba is kibír nélküled. Merészebbek mehetnek Hajdúszoboszlóra is, de bőven elég, ha kimódolsz heti egy óra magányt a fürdőszobában. Ne azt szokja meg a környezeted, hogy te majd úgyis mindent megoldasz! A legtöbb friss anyuka hajlamos beleesni a csapdába, miszerint a ruhák iránt való érdeklődését a babacuccokra korlátozza. Tudom, tudom, ilyenkor a hátad közepére se… a jó hír viszont, hogy minél gyakrabban csinálod, annál hamarabb visszatér a libidód. Nagyon kényelmes otthon kuksolni, és a picire hivatkozva remeteéletet élni. Hosszú távon viszont nagyon rossz taktika.

Másképp csinálta a szomszéd csaj, másképp az anyukád, és megint másképp Rózsika néni a piacról. A te családod, a te életed! Ne feszülj be hülyeségeken! Rohadt dühítő, amikor éjszakát átalvó kéthetesekről olvasol, a tied meg ötször kel két hónaposan is. Minimum. Az első gyerekemnél értékes heteket vesztegettem el az életemből, hogy megfejtsem ennek okát, és megoldást találjak. Tévhit, hogy gyerekkel macerás nyaralni.

Lustálkodj! Légytudatos: az emberiség jövője szempontjából tök mindegy, hogy a babád alvásidejét padlóvikszolással vagy békés szundikálással töltöd. Te viszont az utóbbitól kiegyensúlyozottabb és ránctalanabb leszel. Fontos, hogy ne hagyd magad megingatni, de akkor se ess kétségbe, ha valami nem úgy megy, mint ahogy elképzelted. Kávézz! Igen, szoptatás alatt is lehet. Igen, akár többet is egy nap-persze nem a méregerős kávét nyomd magadba! Oké, hogy egész nap a babádat fényképezed, de téged ki fog? Úgy érzed, elrontottad? Az anyaságban az a szuper, hogy minden nap egy új esélyt tartogat: ha tegnap nem lettél szuperanya, ma még simán sikerülhet!

A szoptatás nemcsak a testi, hanem a lelki igényeit is kielégíti. Fél éves kor után fokozatosan lelki igénnyé alakul át: anyánál biztonságban érzi magát a kicsi, ezért kéri éjszaka is az anyamellet. Sokan úgy beszélnek erről, mintha valamilyen átok lenne a szoptatás, amitől minél előbb meg kellene szabadulni. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy a szoptatás jó dolog, és gyakran még praktikus is, hiszen könnyedén áthidalhatóak vele olyan problémák, mint a nyüzsgő totyogó elaltatása napközben, a baba megnyugtatása, ha beteg.

A baba ösztönösen tudja, mi a jó neki. A szoptatás nemcsak a testi, hanem a lelki igényeit is kielégíti. Fél éves kor után fokozatosan lelki igénnyé alakul át: anyánál biztonságban érzi magát a kicsi, ezért kéri éjszaka is az anyamellet. Sokan úgy beszélnek erről, mintha valamilyen átok lenne a szoptatás, amitől minél előbb meg kellene szabadulni. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy a szoptatás jó dolog, és gyakran még praktikus is, hiszen könnyedén áthidalhatóak vele olyan problémák, mint a nyüzsgő totyogó elaltatása napközben, a baba megnyugtatása, ha beteg.

A baba megszületése utáni néhány hét az összeszokás időszaka, amely rendkívül fárasztó. A kezdeti időszakban úgy érezheted, hogy másból sem áll a napod, csak a szoptatásból. Amennyiben szükséged van rá, bátran kérj segítséget anyatejes és tápszeres baba esetében egyaránt. Érdemes egy szakember tanácsait kikérni, hogy könnyebb legyen a folyamat. Annak érdekében, hogy ki tudd pihenni magad, aludj akkor, amikor a baba is alszik. Ne a házimunkával teljenek ezek az órák, inkább várjon a mosogatnivaló, minthogy teljesen kimerülj. Továbbá a házimunka elvégzéséhez is bátran kérhető segítség.

Előfordul, hogy a baba jóllakott és kipihente magát, mégis nyugtalan. Kezdetben nehéz megfejteni, hogy pontosan mit is szeretne, de néhány trükköt érdemes bevetni. Például jó szolgálatot tehet ebben az esetben a fehér zaj vagy a babazene, valamint a hinta és a mozgó pihenőszék. Továbbá fontos, hogy alakíts ki egy külön helyet a szoptatásra.

Szoptatás vagy tápszer? Külön alvás vagy együtt alvás? Minden kérdés esetében kizárólag az ösztöneidre és a tapasztalataidra hallgass. Ne azzal foglalkozz, hogy a játszótéren az anyuka milyen tanácsot adott. Mindemellett fontos, hogy ne foglalkozz a testeddel ebben az időszakban, hiszen most szültél egy babát, nem kell azonnal a tökéletes alak elérésén gondolkodnod.

Lesznek jó és rossz napok és helyzetek. Lehet, hogy kiborul a tápszer vagy rosszul adod rá a babára a pelenkát vagy pelenkázás közben lepisil. További jó tanács, hogy ne foglalkozz másokkal, ne arra figyelj, hogy másoknál, hogy telnek az első hetek, csak magadra figyelj és a babára. A jó hír, hogy a 12. héttől minden könnyebb lesz, hiszen a baba nem fog egyfolytában sírni, ugyanis ekkorra érik már a csöppség idegrendszere.

A babának szüksége van rád. Egy újszülött baba ahhoz szokott, hogy te mindig ott vagy - hiszen a hasadban volt. Most még meg kell szoknia, hogy nem vagy vele 24 órában. Ezért lesz olyan, amikor csak a te illatod, simogatásod, hangod fogja megnyugtatni. Az alvási rutin idővel alakul ki, az első hetekben ne vedd túl szigorúan. Hagyd, hogy hozzászokjon.

Minden gyerek más, így ami valakinél működött, lehet, hogy a te gyerekednél nem fog. A gyerekek sírnak. A babák csak így tudnak kommunikálni, ezért különösen sokat sírnak. Ettől nem kell megijedni.

Igen, a párod eljár otthonról, találkozik emberekkel, nyugodtan tusol. De gondolj bele, hogy ő is épp olyan fáradt, mint te. És lehet, hogy frusztrálja az, hogy úgy érzi, kevés időt tölt veletek, nem segít eleget.

A csukló, röfögő hangok mindennaposak egy babánál, sokszor álmában is. Ha furcsa mozdulatokat is végez hozzá, az is normális.

Ha jó időben születik a babád, akkor szerencséd van. Legyen egy kis asztal, ahol mindig a babát eteted. Mindenki azt mondja, hogy akkor aludj, amikor a baba alszik. De ő sokszor csak 40 percet alszik. Semmi baj. Ilyenkor ne aludj, csak pihenj.

Időbe telik, míg összeszoktok, hogyan is jó mindkettőtöknek. Ha állandóan szopni akar a gyerek, akkor se félj attól, hogy túl sokat eszik. Gondolj arra, hogy eddig hozzászokott: folyamatosan táplálod.

Egy kis friss levegő és D vitamin csodákra képes. El sem hiszed, milyen praktikusan fog jönni. Mert a lakás minden pontján el fog jönni az a pillanat, amikor törlőkendőre van szükséged.

Ne foglalkozz most a testeddel. Minden gyerekednek más lesz a természete, és ez már kiskorban megjelenik. A személyiségjegyeik később alakulnak ki, de a temperamentumuk már ekkor látszik. Vannak a nagyon nyugodtak, és vannak követelőzők is.

Nincs olyan, hogy az együttalvás vagy a külön alvás a jó, hogy a szoptatás vagy a tápszer a nélkülözhetetlen.

Lesznek olyan napok, amikor a baba alig alszik, minden csupa káosz és nem ettél rendesen. Ilyenkor is, mielőtt nagyon kétségbeesnél, lefekvés előtt gondolj valami jóra: egy mosolyára, egy új mozdulatára.

Lesznek elég kétségbeejtő helyzetek, amikor elborít a tápszer, vagy lepisil a gyerek. Hidd el, egy ponton majd nevetve meséled már ezeket a történeteket.

Sokat puszilgasd, ölelgesd a gyereket. Csikizd meg a talpát. Nézegesd a pici kezét. Nézz rá a pici babára. Neki te vagy a legfontosabb dolog a világon. Ha koszos a hajad, foltos a pólód, akkor is tökéletes vagy neki.

Ne vedd fel a babát, vagyis inkább mégis, de jobb az, ha sírni hagyod, nehogy hagyd sírni, mert akkor a világnak is vége lesz, hat hónaposan már egyen pacalpörköltet, de mégis inkább csak szoptasd, ne is lásson rendes ételt kétéves koráig…

Egy friss anyukát a rengeteg tanács simán az őrületbe kerget, sokan sokfélét mondanak, csupa jó szándékból. A Cafe.Mom.com oldal tette fel azt a kérdést a tapasztalt anyukáknak, hogy milyen tanácsot hallottak volna örömmel, amikor ők voltak kezdő anyukák.

Ne hasonlítsd össze magad senkivel, senki sem lát bele az életedbe, elég az, ha te mélyen, belül tudod, hogy minden tőled telhetőt megteszel, hogy jó anyuka legyél. Más anyukák talán máshogy lavíroznak a babájuk körüli teendők között, ez nem jelenti azt, hogy ők jobbak, csak más a problémamegoldó útvonaluk.

Talán ez az egyik legfontosabb tanács. Vannak anyai ösztöneid, ez az egy biztos. Ha neked rossz érzésed van attól, ha hagyod a babádat sírni, akkor vedd fel. Ha azt látod jónak, hogy együtt fürödj vele, akkor irány a kád. Amiről az az érzésed, hogy jót tesz a babádnak, az jó eséllyel tényleg jót tesz neki, bármennyire is az ellenkezőjét mondja a szomszédasszony, anyukád, anyósod.

Mindent, de tényleg mindent ki fog nőni pár hét, de maximum egy hónap alatt, nem kell neki egy fél falunak elegendő ruhát, kis cipőt, sapkát venni. Számolj úgy, hogy napi 3 váltás ruhája legyen 5 napra, és ha ezt beszerezted, inkább tedd félre azt a pénzt, amit még rugdalózókra költenél.

A baba biztonságérzete tőled függ, rád van hangolva, úgyhogy ha te bizonytalan vagy, és kapkodsz, akkor ő is nyugtalan lesz. Maradj nyugodt, és a babád is sokkal nyugodtabb lesz.

Ne feledkezz meg a hobbidról, sem arról, hogy mi az, ami jó neked. Szakíts időt magadra, a férjedre, a barátnődre, vagy egy jó könyvre, hogy még jobb szülő válhasson belőled.

Minél hamarabb elkezded a rutin kialakítását az alvás körül - általában 3 hónapos kor körül érdemes belekezdeni már -, annál inkább megkönnyíted a saját életedet.

Pont abban a korában, pont azt az időt értékeld. Ne mondogasd magadnak, hogy „már alig várom, hogy másszon, járjon, biciklizzen”, mert egy pillanat alatt elrepül a babás időszak, aztán már hiába sóhajtoznál, hogy bárcsak baba lenne megint.

Amúgy is elég nehéz a gyereknevelés, nem kivétel ez alól a babakor sem, ne nehezítsd meg magadnak még felesleges elvárásokkal is. Nem kell szuperanyának lenni, nyugodtan lehet hibázni, és az sem tragédia, ha néha a háztartás is elúszik.

Gondold át jól, hogy milyen szabályokat szeretnél otthon betartatni a gyermekeddel. Kicsi gyerekként nem kell túl sok, de azok a határok legyenek szilárdak és megdönthetetlenek. Tanuld meg elengedni a nem annyira fontos szabályokat, mert vannak olyanok, amik egész egyszerűen nem érik meg a küzdelmet.

Mármint a gyereknek is, ne csak magadban. Egészen pici koruktól kezdve varázsold őket el a könyvekkel, mesékkel, versekkel, mondókákkal.

tags: #jotanacsok #anyaknak #csecsemokrol