Gyakori kérdés a kismamák részéről, hogy mikortól lehetnek táppénzre, vagy hogy kérték-e a munka alóli felmentésüket a főnöktől a várandósságra hivatkozva, de nem adták meg nekik, s hogy ez jogos-e? Szóval azt látom, hogy van itt még zavar a fejekben, így nézzük meg, hogy terhesen mikortól lehet táppénzre menni, kié is a döntés, mi szükséges hozzá, s hogyan néz ki ennek a munkajogi szabályozása.
Kinek a döntése a táppénz terhesség alatt?
Az első és legfontosabb tény: tisztán jogszabály szerint a keresőképtelenség megítélése orvosi döntés, nem a te kérésed… azaz akkor vehetne az orvos keresőképtelen állományba (mert így hívjuk a munkajog nyelvén), ha nem tudod ellátni a munkádat betegség, jelen kérdés vizsgálatánál pedig a várandósság miatt. Azaz csak maga a tény, hogy babát vársz, még nem jelenti azt, hogy azonnal feltett lábbal kell és lehet otthon ülni. És nem is érdemes… hogy miért? Olvasd csak tovább!
A magyar egészségügyi rendszerben a keresőképtelenség okát kódokkal jelölik a táppénzes papíron. A kismamák számára a bűvös szám a 9-es kód, amely kifejezetten a veszélyeztetett terhességet jelöli. Ennek a kódnak a használata alapjaiban változtatja meg a kifizetési szabályokat a normál betegszabadsághoz képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem keletkezik közvetlen bérkifizetési kötelezettsége a hiányzás idejére, csupán a táppénz-hozzájárulást kell megfizetnie. A kismama számára pedig ez biztonságot ad, hiszen a táppénz összege a teljes időszakra kalkulálható.
A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni.
A táppénzes papírt a háziorvos kéthetente állítja ki. Ezt a munkáltatóhoz kell eljuttatni, aki, ha tb-kifizetőhely, maga intézi a folyósítást.
Miért nem tudsz dolgozni?
Több oka van annak, hogy valaki nem tudja ellátni a jelenlegi munkakörét. A jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha olyan anyagokkal dolgozol, amelyek veszélyeztetik a magzatodat - például mérgező, daganatkeltő, mutagén vegyi anyagok - vagy ha olyanok a munkakörülmények - 10 kg-nál nagyobb tömeg emelése, hő-expozícióban végzett, nehéz fizikai munka vagy hideg esetleg fertőző munkakörnyezet - akkor másik, egészségügyi szempontból számodra megfelelő munkakört kell biztosítania. Ráadásul az alapbéred nem lehet kevesebb, mint a korábbi munkakörödben, kivéve, ha ennek az új munkakörnek magasabb az alapbére, mert akkor bizony azt a magasabbat kell megkapnod! És ez meglehet, lényegesen több, mint a maximalizált táppénz… Sőt, ha esetleg nem lenne ilyen megfelelő munkakör, amit fel tud ajánlani, akkor pedig köteles felmenteni, s az alapbéredet megfizetni! Ugye, hogy ez nem is hangzik olyan rosszul? Érdemes tehát tisztában lenni a jogaiddal, mielőtt úgy döntesz, hogy a legjobb lépés a táppénz terhesség alatt…
Ha a várandóssággal összefüggő egészségi állapotod miatt nem tudsz dolgozni, az természetesen más helyzet, ha a magzat megfelelő fejlődéséhez pihenés, fekvés, nyugalom kell, akkor azt a nőgyógyászod úgyis igazolni fogja, s ennek alapján a háziorvos már veszélyeztetett terhesként táppénzre vesz. Attól a pillanattól kezdve, hogy ő ezt indokoltnak tartja.
Ha azonban nem a várandósságod az ok a munkaképtelenségre, hanem például egy jó kis influenza, lábtörés, vagy bármi egyéb betegség, akkor az nem táppénz lesz, hanem először betegszabadság (itt a kifizetett összeg is magasabb :-)), s csak ha ezt teljes mértékben igénybe vetted, akkor jön a táppénz.
Vannak olyan munkakörök, amelyeket akkor sem tanácsos várandósan ellátni, ha egyébként a kismama nem veszélyeztetett terhes, és nincs semmilyen egészségügyi panasza. Ilyenek a veszélyes vegyszerekkel, ionizáló sugárzással járó feladatkörök, a nehéz fizikai munka, amikor például komolyabb súlyú tárgyakat kell emelni, vagy nehézgépekkel dolgozni. Terhesség idején a három műszakos munkarend, és különösen az éjszakai munkavégzés sem ajánlott.
Ezekben az esetekben a munkáltató feladata a várandós nőt más, kevésbé megterhelő munkakörbe helyezni, de a munkavégzés helye csak a kismama beleegyezésével változtatható meg. Ha a munkáltató nem tud ilyen munkakört felajánlani, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól, de az alapbérére ebben az esetben is jogosult marad.
Milyen hátrányt rejthet még a táppénz terhesség alatt?
Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg elküld felmondással a munkáltatód, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak - ha mondjuk két várandósság alatt 7 és 8 hónapig vetted igénybe - több mint egy évvel csökkenti a munkaviszonyod hosszát! Azaz meglehet, ettől függ majd, hogy nem 3 hanem csak 2 havi végkielégítést kell kifizetniük, s ez akár súlyos százezreket is jelenthet neked! Szóval érdemes meggondolni, hogy valóban az egyetlen jó megoldás a táppénz terhesség alatt, vagy esetleg más, számodra jobb lehetőség is van…
A táppénz összege után nem fizetünk nyugdíjjárulékot, és ez az időszak is beleszámít a nyugdíjba jogosító időbe. Bár a köznyelvben gyakran mossuk össze a két fogalmat, a betegszabadság és a táppénz két teljesen eltérő kategória. A betegszabadság évente 15 munkanapra jár, és ezt a munkáltató fizeti. Mértéke a távolléti díj 70%-a. Ez az ellátási forma kizárólag a saját betegség miatti keresőképtelenségre vonatkozik, de veszélyeztetett terhesség (9-es kód) esetén nem alkalmazható. A táppénz ezzel szemben a társadalombiztosítási rendszerből érkezik.
A táppénz feltételei és mértéke
Nem mindenki jogosult táppénzre, aki veszélyeztetett terhes. Az ellátást csak az kaphatja, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és akinek az orvosa igazolja, hogy keresőképtelen, tehát nem tud dolgozni.
Ha a fenti feltételeknek megfelel, a várandós nőnek veszélyeztetett terhesség esetén egyből táppénz jár, azaz nem előzi meg a munkáltató által fizetett, a bér 70 százalékának megfelelő összegű, 15 munkanapos betegszabadság. Kórházi ellátás, illetve két évnél rövidebb, folyamatosan biztosításban töltött idő esetén a táppénz a kereset 50 százalékának megfelelő összeg.
A táppénzt naptári napra állapítják meg, jár a szabad- és munkaszüneti napokra is, és egynapi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ez 2018-ban bruttó 138 ezer forint x 2 = 276 ezer : 30 = 9200 forintot, 2019-ben bruttó 150 ezer x 2 = 300 ezer : 30 = 10 ezer forintot jelent.
A táppénz napidíja legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
A táppénz összege alapvetően a korábbi jövedelem százalékában kerül meghatározásra. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a 60%-os és az 50%-os mértéket. A 60%-os táppénz azoknak jár, akik legalább kétévnyi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. A számítás alapja a keresőképtelenség kezdőnapját megelőző naptári év jövedelme, vagy ha ott nincs elég nap, akkor az azt megelőző időszak. A számítás során a bruttó jövedelmet veszik alapul, de a kifizetett összegből 15% személyi jövedelemadót vonnak le.
Fontos tudni, hogy a táppénznek van egy felső korlátja, az úgynevezett táppénzplafon. Ez a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad része naponta. A kifizetett összeg tehát érezhetően kevesebb lesz, mint a korábbi nettó fizetés. Éppen ezért érdemes előre tervezni és családi költségvetést készíteni.
A táppénz igénylésének folyamata
A táppénz igénylése precizitást igényel, hiszen egy hiányzó aláírás vagy elfelejtett dokumentum hetekkel késleltetheti a kifizetést. Az első lépés a szakorvosi javaslat beszerzése. Ez egy olyan papír, amelyen a nőgyógyász rögzíti, hogy a várandósság veszélyeztetett, és javasolja a kismama munkából való kiemelését.
A háziorvos általában kéthetente állítja ki az igazolásokat. Nagyon fontos, hogy ezeket a kismama időben juttassa el a munkáltatójához. Ha a cég rendelkezik TB kifizetőhellyel, az ügyintézés házon belül marad, és viszonylag gyors. Ha azonban a cég kisebb, és nem kifizetőhely, akkor a munkáltatónak továbbítania kell a dokumentumokat az egészségbiztosítási pénztár felé.
Érdemes figyelni a határidőkre is. A táppénz iránti igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elfelejtette leadni a papírjait, még fél évig megteheti, de a családi kassza szempontjából jobb a folyamatosság.
A folyamat elindításához a nőgyógyász szakorvos javaslata szükséges, amelyet a háziorvos vezet át a rendszerbe. A háziorvos jogosult kiállítani az igazolást, amelyen szerepel a 9-es kód. Ezt az igazolást általában kéthetente kell megújítani, és eljuttatni a munkáltatóhoz vagy a bérszámfejtéshez.
A szakorvos (nőgyógyász) a kompetens személy abban, hogy megállapítsa a veszélyeztetettséget. Ő írja elő a szükséges vizsgálatokat, a pihenést vagy a kórházi megfigyelést. Azonban a szakorvos - néhány kivételtől eltekintve - nem jogosult közvetlenül „táppénzre venni” a beteget. A háziorvos az a személy, aki az adminisztratív részt kezeli. Ő az, aki a szakorvosi javaslat alapján megnyitja a táppénzes állományt a 9-es kóddal. Fontos tudni, hogy a háziorvos nem bírálhatja felül a szakorvos döntését a veszélyeztetettség tényéről, de ő felel a folyamatos igazolásokért.
Vannak esetek, amikor a háziorvos kérheti a kismamát, hogy keressen fel egy felülvéleményező főorvost. Ez rutineljárás, ha a táppénzes időszak hosszúra nyúlik (például több hónap). Ilyenkor az ellenőrző orvos csupán azt vizsgálja meg, hogy a keresőképtelenség indokai továbbra is fennállnak-e.
Az orvosok közötti kommunikációt segíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Itt a háziorvos látja a nőgyógyász által feltöltött ambuláns lapokat és leleteket.
Felmondási védelem terhesség alatt
Sok kismama tart attól, hogy ha táppénzre megy, elveszítheti az állását. A jó hír az, hogy a magyar Munka Törvénykönyve rendkívül erős védelmet biztosít a várandós nők számára. A felmondási védelem a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig, sőt, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére is kiterjed. Lényeges momentum, hogy a védelem akkor is megilleti a kismamát, ha a terhesség tényét még nem közölte a munkáltatóval a felmondás közlésének pillanatában. Ilyenkor utólag is bejelenthető az állapot, és a felmondást vissza kell vonni.
Azonban a veszélyeztetett terhesség és a táppénz nem jelent abszolút immunitást minden helyzetben. A munkajogi védelem részét képezi az is, hogy a kismamát a táppénzről való visszatérés után eredeti munkakörében, vagy annak megfelelő pozícióban kell tovább foglalkoztatni. A táppénz ideje alatt a munkavállaló nem kötelezhető munkavégzésre, és nem érheti hátrányos megkülönböztetés az állapota miatt.
Bár a felmondási védelem erős, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a munkaviszony mégis megszűnik. Ilyen például a határozott idejű munkaszerződés lejárta, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése (például felszámolás). Ezekben a helyzetekben a kismama nem marad ellátás nélkül, de a státusza megváltozik. Jelenleg, ha a biztosítási jogviszony megszűnik a keresőképtelenség alatt, a táppénz folyósítása tovább folytatódhat, de csak korlátozott ideig. Ezt méltányossági alapon vagy baleseti táppénz esetén más szabályok mentén kezelik.
A munkaviszony megszűnése után a táppénzt közvetlenül az egészségbiztosítási szerv (kormányhivatal) folyósítja. Ilyenkor a kismamának kell tartania a kapcsolatot a hivatallal, és közvetlenül nekik beküldeni az orvosi igazolásokat. A megszűnt munkaviszony utáni táppénz összege nem változik, de a kifizetés ritmusa eltérhet a megszokottól. Lényeges, hogy a kismama ilyenkor is betartsa az orvosi utasításokat, mert a keresőképtelenség felülvizsgálatára a hatóság bármikor sort keríthet.
A várandósság első trimeszterében erre mindenképpen figyelj oda! | MyDoctor Egészségprogram
Egyéni vállalkozók és táppénz
Az egyéni vállalkozók világa speciális szabályokat követ a táppénz tekintetében. Számukra nem létezik a munkáltatói kifizetés fogalma, minden igényt közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtani. A jogosultság alapfeltétele itt is a fennálló biztosítási jogviszony és a járulékok pontos megfizetése.
A KATA-s vállalkozók (Kisadózó vállalkozások tételes adója) helyzete még egyedibb. Mivel ők fix összegű adót fizetnek, a táppénzük alapja nem a tényleges bevételük, hanem egy törvényben rögzített ellátási alap. Ez az alap sajnos gyakran alacsonyabb, mint egy átlagos alkalmazotti bér utáni táppénz.
Vállalkozóként a táppénz igényléséhez szükséges a „Személyes közreműködői nyilatkozat” és a járulékfizetési igazolások. Lényeges szabály, hogy a táppénz folyósítása alatt a vállalkozó nem végezhet személyesen munkát a vállalkozásában.
A mezőgazdasági őstermelők vagy a megbízási szerződéssel dolgozók számára is nyitott a táppénz lehetősége, ha elérik a minimális járulékfizetési szintet.
Veszélyeztetett terhesség és táppénz: Tévhitek és valóság
Bár a köznyelvben gyakran mossuk össze a két fogalmat, a betegszabadság és a táppénz két teljesen eltérő kategória. A betegszabadság évente 15 munkanapra jár, és ezt a munkáltató fizeti. Mértéke a távolléti díj 70%-a. Ez az ellátási forma kizárólag a saját betegség miatti keresőképtelenségre vonatkozik, de veszélyeztetett terhesség (9-es kód) esetén nem alkalmazható. A táppénz ezzel szemben a társadalombiztosítási rendszerből érkezik.
Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a táppénz „jár”, ha valaki terhes. Sokan gondolják, hogy a várandósság önmagában elegendő ok az otthonmaradásra. Valójában a magyar szabályozás szerint a terhesség nem betegség, így ha nincsenek komplikációk és a munkakör sem veszélyes, a kismamának elvileg dolgoznia kellene.
Egy másik tévedés, hogy a táppénz alatt tilos kilépni az utcára. Ahogy korábban említettük, van korlátozás, de az nem jelent házi őrizetet. A cél a regenerálódás, így egy könnyű séta vagy a gyógyszertárba menetel természetesen megengedett.
Szintén gyakori hiba azt hinni, hogy a táppénz összege minden hónapban ugyanannyi. Végezetül sokan gondolják, hogy a táppénz rontja a későbbi nyugdíjukat. Valójában a táppénz időtartama szolgálati időnek számít, így nem jelent kiesést a nyugdíjba vonuláskor szükséges évek számításánál. Bár a táppénz összege után nem fizetünk nyugdíjjárulékot, az állam ezt az időszakot elismeri.
A veszélyeztetett terhesség miatti táppénzre (9-es kód) a keresőképtelenség első napjától jogosult vagy, amennyiben rendelkezel érvényes biztosítási jogviszonnyal. A táppénz összege a napi átlagkereseted 60%-a, ha legalább két év folyamatos biztosítási idővel rendelkezik.
Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy nő a terhessége alatt végig dolgozzon. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a várandós munkavállalók összesen huszonnégy hét szülési szabadságra jogosultak, amiből négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. Ez azonban nem kötelező, a kismama és a munkáltató megegyezhetnek másképp is.
Ha valaki veszélyeztetett terhes, akkor az orvosa megállapítja a keresőképtelenséget. Ebben az esetben a kismama betegszabadságra mehet, amiből évi tizenöt nap jár minden munkavállalónak, majd, amikor a betegszabadság ideje letelik, táppénzre mehet. A veszélyeztetett terhességnek számos oka lehet, többek között a kismama valamilyen alapbetegsége, például ha cukorbeteg, valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzd.
Néhány hét pihenés a szülés előtt: Ha egy kismama nem veszélyeztetett terhes, és olyan munkája van, ami nem jár komolyabb fizikai terheléssel, akkor sem tanácsos egészen a szülésig dolgozni. Bármennyire is jól bírja valaki a terhelést, a szülés előtti 3-4 hetet már érdemes inkább otthon tölteni. Már csak azért is, mert a munkavégzéssel nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális terhek, sok esetben erős stressz is jár. Ez pedig még inkább kimerítheti az amúgy is fáradékonyabb várandósokat.
Abba kell hagyni a munkát akkor is, ha a kismama folyamatosan kimerültnek érzi magát, ha a munka miatt ideges, feszült, és már otthon sem nem tud igazán kiengedni, lazítani. Akkor is érdemes feladni a munkát, ha a várandós nő gyakran émelyeg, szédül, komolyabb fizikai fájdalmai vannak, például hát-, derék- vagy nyakfájás. A terhességgel ugyan kétségtelenül járnak bizonyos természetesnek mondható kellemetlen tünetek, de ha ezek állandósulnak, akkor változtatni kell. Nem érdemes a szülés és gyermekágyas, amúgy is nagyon kimerítő időszaknak eleve kimerülten nekimenni. Rosszabb esetben az állandó stressz és fizikai fáradtság vetéléshez, koraszüléshez is vezethet, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket.
Ha biztosra akarsz menni, kérd most a várandósoknak írt ingyenes tanulmányomat és hírlevelemet, amiben 9 nélkülözhetetlen munkajogi és karriertanácsot kapsz a 9 hónapra most azonnal, s további fontos infókat hírlevél formájában!