Az élet a gyermek születése után sem áll le, sőt esetenként egyre több helyre kell autóval utaznunk. Emellett ugyanúgy szeretnénk részt venni a családi ünnepségeken, ugyanúgy elmennénk nyaralni, kirándulni, vagy bevásárolni az autóval.
A 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 48. §-a szabályozza a gyermekek biztonságos szállítását gépjárműben. A rendeletben megfogalmazott gyermekbiztonsági rendszer az autóba beköthető babahordozót, a gyerekülést és az ülésmagasítót jelenti. Tehát 150 cm alatti gyermek autóban történő szállításához mindenképp szükség van autóba köthető babahordozóra, gyerekülésre, vagy ülésmagasítóra.
A gyermekek izomzata és csontozata nem olyan ellenálló, mint a felnőtteké, sérülésre hajlamosabbak, valamint a testméretük alatta marad annak, amelyhez az autók beépített felár nélküli biztonsági rendszereit tervezték. A testmagasság azért fontos, mert az autók passzív biztonsági rendszerei az adott magasságok alatt nem hatékonyak, sőt sérülést is okozhatnak. A túl alacsony ember kicsúszhat például a biztonsági öv alól, illetve az öv felső szára, nem a vállnál, hanem a nyaknál fut, ami szintén veszélyes.
Mikor kötelező a gyermekülés?
A magyar KRESZ pontosan meghatározza a feltételeket a gyermekbiztonsági rendszerek használatához. A jogszabályi fogalmazás mellőzésével, gyakorlatilag 3 évnél fiatalabb gyermek csak olyan személyautóban szállítható, amelynek a gyári kialakítása lehetővé teszi a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazását - szükséges a gyermekülés használata. Az alapvető szabály szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve utazhat. Ez alól létezik egy engedmény a hátsó ülésekre vonatkozóan. Ha a gyermek legalább 135 centiméter magas, akkor hátul már elég lehet a biztonsági öv, amennyiben az öv megfelelően rögzíti a testét.
A gyerekülést a hátsó üléseken addig kell használni, amíg a gyermek el nem éri a 135 cm-es magasságot. Az elülső ülésekre a határ a 150 cm-es magasság.
Mikor használhatunk ülésmagasítót?
Akkor kell ülésmagasító, ha a gyerek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően (túl magasan helyezkedik el, így a nyakánál szorítja a gyermek). Az ülésmagasítóra tekinthetsz úgy is, mint a gyerekülés leegyszerűsített változatára. A klasszikus, kagylós kialakítású ülésekkel ellentétben ez nem rögzíti a gyereket oldalról, és nincs fejtámasza sem, a fő feladata ugyanis az, hogy „megemelje” a kis utast. A hazai szabályozás pontos életkort nem köt ki, a KRESZ azonban előírja, hogy 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. Ha tehát a gyerek elmúlt 3 éves és 135 cm-nél magasabb - vagyis a gyerekülést már kinőtte -, de a biztonsági öv nem rögzíti megfelelően, akkor ülésmagasítóra van szükség.
A biztonsági övnek a váll közepén (a kulcscsontnál) és a csípőnél kell elhelyezkednie. Nem elég, ha a gyerek be van kötve - az is számít, pontosan hol fut az öv.
- Felső rész: Az övnek a váll közepén és a kulcscsonton kell áthaladnia.
- Alsó rész: Mindig a medencecsonton (a csípőlapátokon) vezesd át, és soha nem a hason!
Fontos tipp: Ha a gyereken vastag télikabát van, a legjobb, ha levesszük róla a bekötés előtt.
Bár az ülésmagasító praktikusabbnak tűnhet és kevesebb helyet foglal, fontos tudni, hogy ütközés esetén sem hátulról, sem oldalról nem védi a gyereket. A biztonsági szakemberek véleménye egyöntetű: minél tovább használja a gyermek az ülésmagasítót, annál jobb. Az ajánlás szerint addig érdemes az ülésmagasítót használni, amíg a biztonsági öv nem illeszkedik megfelelően a vállán és a csípőjén.
Csak hátul ülhetnek a gyerekek, vagy akár elöl is?
Az autógyártók általában úgy tervezik a légzsákokat, hogy azok a minimum 150 cm testmagasságú felnőtteket védjék. A légzsákok egy ütközés során ugyanis robbanásszerűen nyílnak ki, közel 300-320 km/órás sebességgel. Az autógyártók általában úgy tervezik a légzsákokat, hogy azok a minimum 150 cm testmagasságú felnőtteket védjék. A légzsákok egy ütközés során ugyanis robbanásszerűen nyílnak ki, közel 300-320 km/órás sebességgel.
A légzsákok felnőttek esetében életet menthetnek egy autóbaleset során, az anyósülésen utazó gyermekeknek azonban akár súlyos sérüléseket is okozhatnak. A KRESZ ezért szigorúan szabályozza, hogy a család legkisebb tagjai miként utazhatnak, milyen biztonsági intézkedések szükségesek, ha útra kelünk.
Általános szabályként elmondható, hogy az aktív első utasoldali légzsákkal rendelkező járművek első ülésére nem szerelhető fel menetiránynak háttal gyermekülés. Egy baleset esetén a működésbe lépő légzsák "kilőheti" a gyermekülést, és ez jelentős terhelést jelenthet a gyermekre, vagy akár meg is ölheti.
Az előre néző gyermeküléseket a legtöbb esetben fel lehet szerelni az anyósülésre. A gyermek azonban nem ülhet túl közel az első légzsákhoz! A biztonsági öv csak az ajtókartól oldalra vagy előre futhat a gyermeküléshez. Ha az öv hátrafelé, az ülés felé vezet, az ütközés esetén veszélyes előre mozduláshoz vezethet.
Az újabb járművekben az úgynevezett légzsák kulcskapcsolókat alapfelszereltségként vagy felár ellenében kínálják, amelyekkel a vezető maga is kikapcsolhatja az első utasoldali légzsákot. Bizonyos esetekben ezek a légzsák kulcskapcsolók utólag is beszerelhetők az újabb modellekbe. Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyekben a légzsákot automatikusan deaktiválja egy speciális érzékelő rendszer a gyermekülésben.
Még akkor is, ha a törvény nem ír elő korlátozásokat az első utasülésen menetirányba néző gyermekülésekre vonatkozóan, mindig figyeljen a jármű és a gyermekülés gyártóinak használati utasítására. Vannak olyan járműgyártók, akik általában nem ajánlják az első utasülést gyermekbiztonsági rendszerekhez, mert a légzsák kioldása vagy az első utasülés helytelen beállítása veszélyes helyzeteket okozhatnak.
A jogszabály tehát azt mondja, hogy utazhat elöl a gyermek. Azonban ha 150 cm-nél alacsonyabb, akkor kizárólag a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású biztonságos gyerekülésben. Abban az esetben nincs szükség biztonsági gyermekülésre vagy ülésmagasítóra, ha a gyermek már elmúlt 3 éves és magasabb, mint 135 cm.
Ha a gyermek már nagyobb, és menetirány szerint ül az első ülésen, a légzsákot általában bekapcsolva kell hagyni. Ilyenkor viszont told az ülést a lehető leghátrébb, hogy csökkentsd a sérülésveszélyt. Igen, a gyermek ülhet ülésmagasítóval az első ülésen, ha a magassága 135 és 150 centiméter között van. Ebben az esetben azonban az ülésmagasító használata kötelező, hogy a biztonsági öv megfelelően fussanak el. Figyelni kell rá, hogy az öv ne a nyakánál, hanem a vállánál helyezkedjen el. Bár a törvény engedi, a szakértők biztonsági okokból mégis a hátsó ülést javasolják.
A szülők többsége izgatottan várja azt a napot, amikor gyermeke melléjük ülhet az első ülésre. Fontos azonban tudnod, hogy Magyarországon a KRESZ pontosan meghatározza ezt a keretet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak életkorhoz kötött. Valójában a testmagasság a legfontosabb mérőszám a szabályozásban. Az alapvető szabály szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve utazhat. Ez alól létezik egy engedmény a hátsó ülésekre vonatkozóan. Ha a gyermek legalább 135 centiméter magas, akkor hátul már elég lehet a biztonsági öv. Elöl viszont szigorúbbak az elvárások a biztonság érdekében.
Gyakran felmerül, hogy bébihordozót szabad-e az első ülésre tenni. A válasz igen, de csak menetiránynak háttal fordítva. Ilyenkor a legfontosabb teendőd az utasoldali légzsák kikapcsolása. Ezt soha ne felejtsd el, mert egy kinyíló légzsák súlyos sérüléseket okozhat.
A 150 centiméteres magasság nem véletlenül lett a jogszabályi határ. Ez az a pont, ahol a legtöbb autó biztonsági öve megfelelően illeszkedik. Ha ennél alacsonyabb a gyermek, az öv nem a csontos részeken fut le. Balesetnél az öv elcsúszhat, és belső szervi sérüléseket vagy fojtogatást okozhat.
A szülők többsége izgatottan várja azt a napot, amikor gyermeke melléjük ülhet az első ülésre. Fontos azonban tudnod, hogy Magyarországon a KRESZ pontosan meghatározza ezt a keretet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak életkorhoz kötött. Valójában a testmagasság a legfontosabb mérőszám a szabályozásban.
Mivel a csecsemőt még nem szabad ültetni, így az autóban történő utaztatása babahordozóban történik. Mivel a csecsemő életkori sajátossága, hogy teste egészéhez képest arányaiban nagyobb a feje, nyaki izomzata pedig még fejletlen, ezért csecsemők esetén a babahordozót és a gyerekülést az autóban menetiránynak ellentétesen kell elhelyezni. Egyes országokban előírások is szabályozzák, hogy a gyermek 2 éves korig kizárólag menetiránynak ellentétesen ültethető a gépjárműbe, mert így a legbiztonságosabb.
Az anyósülésen menetirányban ellentétesen azonban (jellemzően a babahordozó helyezkedik el így) biztonsági okokból kizárólag akkor szállítható a gyermek, ha az ülés előtt nincs légzsák, vagy az kikapcsolt állapotú. Ebben az üléspozícióban ugyanis a kinyíló légzsák nem védené a babát, hanem veszélyt jelentene rá.
A legbiztonságosabb helyek az autóban
A tapasztalatok szerint egy személyautó legbiztonságosabb ülése a jobb hátsó ülés. Ez a járda felőli oldal, itt a legbiztonságosabb a be- és a kiszállás, így a legkényelmesebb a biztonsági öv be- és kicsatolása. Ha a jármű oldallégzsákokkal van felszerelve, mindig ügyelni kell arra, hogy a gyermek feje alvás közben ne essen oldalra a légzsák hatóterületére.
A legtöbb törésteszt és statisztika alapján a hátsó ülés középső része a legbiztonságosabb hely. Ez a pont van a legtávolabb az autó oldalaitól, így az oldalirányú ütközések itt okozzák a legkevesebb bajt. Ha a középső hely nem alkalmas az ülés rögzítésére, akkor a jobb hátsó ülés a következő opció.
A biztonsági szakemberek véleménye egyöntetű: minél tovább használja a gyermek az ülésmagasítót, annál jobb. Az ajánlás szerint addig érdemes az ülésmagasítót használni, amíg a biztonsági öv nem illeszkedik megfelelően a vállán és a csípőjén.
Mivel a biztonsági övvel rögzíthető üléseknél maga az öv felelős a fixen tartásért és a stabilitásért, ezért mindenképp elég hosszúnak kell lennie. A biztonsági övek hossza autótípusonként változó.
A gyerekülésekre vonatkozó szabályokat elsősorban nem azért érdemes betartani, hogy elkerüljük a büntetést, ha megállít a rendőr. Fontos, hogy a család legifjabb tagjai minden utazás során biztonságban legyenek.
A gyermekbiztonsági rendszerek, gyermekülések, babahordozók, ülésmagasítók annyiféle kivitelben készülnek, hogy a köztük való eligazodás figyelmet igényel.
Típusok és rögzítési módok
A leggyakoribb modell az ECE-R 44-es szabvány követelményeihez igazodó ülés, ezzel a besorolással rendelkező termékek „E” tanúsítvánnyal rendelkeznek.
I. csoport: Babahordozók
Ezek az ülések vagy hordozók maximum 13 kg-os babáknak készülnek, melyekben menetiránynak háttal utazhatnak. Az 1-es csoportba tartozó ülések 9 hónapostól egészen 4 éves korig használhatók. Két fajtájával találkozhatunk: az ötpontos biztonsági övvel és a gépkocsi saját biztonsági övével rögzíthető változattal.
II. csoport: Gyermekülések
Ezeket többnyire 4 éves kortól célszerű használni és minden esetben az autó saját biztonsági övével kötjük be a gyermeket. Óvják az olyan érzékeny testtájakat, mint például a fej és a nyak, emellett egyfajta oldalpajzsként védenek a repülő tárgyakkal, üvegszilánkkal szemben.
III. csoport: Ülésmagasítók
Ülésmagasító 135 cm magasságtól használható, ez alatt nem biztonságos. Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett ülésmagasítók is, de vannak háttámlával és az oldalpárnákkal kialakított ülések is.
Rögzítési módok:
- Biztonsági övvel rögzíthető: Mivel a biztonsági övvel rögzíthető üléseknél maga az öv felelős a fixen tartásért és a stabilitásért, ezért mindenképp elég hosszúnak kell lennie. A biztonsági övek hossza autótípusonként változó.
- ISOFIX: Az ISOFIX a gyárilag az autóba szerelt fix rögzítési pont az autósüléseknél, amihez a gyerekülést illeszteni kell. A gyerekülés beszerelése ez esetben is a horgok az e célra kialakított ISOFIX-rögzítőszemekbe kattintásával kezdődik, majd a felső hevedert (Top-Tether) az üléstámla hátoldalának megfelelő tartójához kell csatlakoztatni. Természetesen léteznek biztonsági övvel rögzíthető típusok is, de 2010 utáni gyártású autók esetén már jellemző az ISOFIX rögzítési pontok megléte. Az ISOFIX-rögzítőszemek mellett egy harmadik rögzítési pont is gondoskodik a gyerekülés stabilitásáról, amely többnyire az ülések előtti lábtérben található. Az ISOFIX-rögzítőszemeken kívül - harmadik rögzítőpontként - speciális felső hevederes (Top-Tether) rögzítés is létezik, amelyek a hátsó ülés két külső üléshelye támlájának hátoldalán helyezkednek el.
A gyermekülést az autóülés ülőfelületére kell helyezni és a benne ülő gyerekkel együtt kell a biztonsági övvel becsatolva rögzíteni, emellett alternatív megoldásként még az ISOFIX-rendszerrel is rögzíthető.
Bázistalp rögzítése biztonsági öv segítségével az autóba - Adamex Baza 2in1 Isofix-öves bázistalp
Használt gyermekülések és a lejárt szavatosság
Nem újonnan vásárolt, használt ülések esetén érdemes figyelni rá, hogy miként a bukósisakok, úgy a gyermekülések is évhez kötött lejárattal rendelkeznek. A gyártók általában 6-10 év garanciát vállalnak a termékeikre, ami után a műanyagok elöregedhetnek, így már nem garantálják a megfelelő biztonságot.