Az első néhány hónap egy kisbabával izgalmas, szeretettel teli, de gyakran kihívásokkal tarkított időszak minden család életében. Az újszülött érkezése rengeteg örömet hoz, ugyanakkor számos új feladat és kérdés is felmerül - különösen, ha a baba altatása nehezebben megy. Sok szülő tapasztalja, hogy a kisbabájuk elaltatása nem mindig egyszerű, ami nemcsak a kicsire, hanem az egész családra hatással van. Ebben a blogbejegyzésben olyan hasznos tanácsokat és stratégiákat osztok meg, amelyek segíthetnek abban, hogy a baba nyugodtabban és kiegyensúlyozottabban aludjon.
A babák számára az alvás nem csupán pihenés - elengedhetetlen testi és szellemi fejlődésükhöz. Az újszülöttek általában napi 15-17 órát alszanak, ám ezek az alvások gyakran szakaszosak és rövidek. A 3 hónapos baba altatása különösen nagy figyelmet igényelhet, mivel ebben az időszakban már elkezd kialakulni egy bizonyos alvási ritmus. A nyugodt alvás nemcsak a babának, hanem a szülőknek is jót tesz. Ha a kisbaba jól alszik, a család többi tagja is pihentebbé és türelmesebbé válik - ez pedig kulcsfontosságú a mindennapok gördülékenyebb működéséhez. Épp ezért érdemes megtalálni azokat a technikákat, amelyek segítenek a baba elaltatásában és megnyugtatásában, akár nehezebb pillanatokban is.
Hatékony módszerek és tippek az altatáshoz
Az egyik legfontosabb lépés a stabil napi rutin bevezetése. A rendszeresség segít abban, hogy a baba biztonságban érezze magát, és könnyebben alkalmazkodjon az alvási ciklusaihoz. Már 3-5 hetes kortól javasolt figyelni az ébrenléti ablakokra, azaz az ébren töltött idő megfelelő hosszára - így elkerülhető, hogy a baba túlfáradtan vagy éppen nem eléggé álmosan kerüljön ágyba, ami gyakran nehéz altatáshoz vezethet.
A gyermekek számára megnyugtató a tudat, hogy amikor ők alszanak, akkor mindenki más is alszik. Ezt a gyakorlatot számos kultúrában használják már évszázadok óta, és a gyerekek számára is hasznos lehet.
Az első és legfontosabb, hogy iktassunk ki minden kijelzővel rendelkező elektronikai eszközt, így a telefont, a tabletet és a tévét. Ha a gyerek nem kapja meg a szükséges minőségi időt a szülővel, akkor számítani lehet rá, hogy ezt majd az éjszaka közepén szeretné bepótolni.
A cikk írói szerint a csecsemő és a kisgyermek életében az ébrenlétből az alvás állapotába kerülés egy fontos átmenet, ezért a felnőttek által kialakított, biztonságot adó, kiszámíthatóan ismétlődő ceremóniák segítik őt ebben a folyamatban. A gyermek életkori- és egyedi szükségleteire válaszoló testi és érzelmi közelség biztosítása elengedhetetlen feltétele a sikeres alvásnak. Az altatási szokásokban is fontos követni a gyermek fejlődését, és alkalmazkodni az egyéni önszabályozó képességeihez és biológiai szükségleteihez.
A gyermek növekedésével és érésével a nappali alvások hossza és száma csökken, míg az éjszakai egyvégtében átaludt időtartam nő, a felébredések száma csökken. Hat hónapos kor előtt a csecsemők túlnyomó része nem képes az alvási-ébrenléti állapotát a nappal és éjszaka ciklikus váltakozásaihoz igazítani, ezért nem elvárható, hogy átaludja az éjszakát.
Hat hetes kortól a sötétített szoba segíti a mélyebb, pihentetőbb alvást. A fehér zaj szintén hasznos lehet - megnyugtatja a babát, és segít kiszűrni a zavaró külső hangokat. Az ideális szobahőmérséklet alváshoz 20-22 °C között van - inkább hűvösebb szoba, több réteg ruhával, mint túl meleg környezet.
A hasfájós baba altatása különösen nagy türelmet igényelhet. A hasfájás nemcsak nappal, hanem éjszaka is sok sírást, ébredést okozhat - és sok szülő számára ez az altatás legnagyobb kihívása. Ilyenkor különösen fontos a türelem és a finom próbálkozások. Masszázs, testhelyzet-váltás (például a baba hasra fektetése az alkarodra), vagy akár egy kis séta ringatással sokat segíthet. Evés után mindig gondoskodjunk a böfiztetésről, mielőtt letesszük a kiságyba - ezzel csökkenthetjük a hasfájásból eredő nyugtalanságot. És ne feledd: minden baba más. Ami az egyiknél csodát tesz, a másiknál lehet, hogy nem válik be. Ez teljesen rendben van. Légy türelmes magaddal és kisbabáddal. Figyeld meg a jelzéseit. Meg fogod találni a módját, hogy megnyugtasd.
A cikk szerzői szerint a babák nagyon szeretik az ütemes, ringató, rugózó mozgást. A szakértők szerint azért, mert ez a mozgás arra az időszakra emlékezteti őket, amikor még bent voltak az anyukájuk pocakjában és folyamatosan ringatóztak (ezt a mozgást az anyuka járásának ritmusa adja). Gyakorlott anyukák azt javasolják, hogy előre-hátra ringassuk karban a babát, vagy a térdünket rogyasztgatva jobbra-balra.
Az egyik anyukánál nagyon bevált ez a módszer: A kicsit beültette az ölébe háttal, magához ölelte, néhány ringatás jobbra-balra és pár perc alatt elszenderült a baba.
Elég sokáig alkalmazható ez a módszer, ám ennél is fontos a megfelelő időzítés. Ha már fáradt a kicsi, akkor magunkhoz emelhetjük, simogathatjuk, érezheti a testközelséget, az illatunkat. Azért is szeretik a babák, mert közben hozzá tudnak fészkelődni apához/anyához és a fel-le sétálgatás közben jókat nézelődhetnek, amitől egy idő után elfáradnak és észrevétlenül el is alszanak.
A babakocsis séta sok anyuka bevált módszere a napközbeni nagy alvás előtt, de fontos, hogy a kicsi kellően fáradt legyen, amikor elindulunk, mert csak akkor fog működni. Ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy gyermekünk még egy darabig nézelődik, aztán egyszercsak elnyomja őt az álom.
Ez a módszer ugyancsak a napközbeni altatásnál vethető be sikeresen. Ha fáradt a baba, akkor a monoton zúgás és a rázkódás, zötykölődés hatására percek alatt elalszik a gyerekülésben. Fontos, hogy kényelmes legyen az ülés, így akár órákat is alhat benne a kicsi.
Amíg rendszeresen szopizik a baba, addig ez a módszer gyors és hatékony: a tele pocak, anya közelsége és melege gyorsan álomba ringatja őket. Nagyobbaknál azonban azért nem tanácsos ezt rendszeresíteni, mert ha már közeledünk az elválasztáshoz, duplán lesz nehéz az altatás. Nagyjából a bab féléves koráig alkalmazható sikeresen az etetéssel egybekötött altatás, utána érdemes más technikát bevetni.
Sokan javasolják és sokaknak beválik. Létezik éjszakai cumi, ami sötétben világít, így ha a baba „elhagyja” alvás közben, könnyebben megtalálja és aludhat tovább. Általában hanyatt alvó babáknál alkalmazzák gyakrabban.
Egy kis gyengéd hintapalinta nagyon sok babának segít az elalvásban. A ritmikus mozgás megnyugtatja és álomba ringatja a legtöbb babát. Létezik kimondottan babáknak való elektromos hinta - hasonló a pihenőszékhez - vagy fekvőhinta.
A kicsit nagyobbaknál alkalmazhatjuk ezt a módszert. Titka, hogy szépen megbeszéljük gyermekünkkel, mi történik és kialakítunk egy rutint, amit meg tud szokni idővel. Bemegyünk a szobájába, elmondjuk neki, hogy este van, ilyenkor mindenki alszik, becsukjuk az ajtót, az ablakot, lehúzzuk a redőnyt. Énekelhetünk neki egy altatódalt vagy mesélhetünk egyet, miközben ringathatjuk az ölünkben, simogathatjuk és mikor azt érezzük, hogy ellazult, letesszük az ágyába. Maradjunk még vele pár percig, hogy érezze, nem hagyjuk ott azonnal. Később eleve kezdhetjük az altatást az ágyban, melléülünk vagy melléfekszünk és a mesélést, simogatást követően, ha már látjuk, hogy elpilledt, pár perc után kijöhetünk.
A kis kedvenc lehet egy alvóka, egy plüss, egy kis takaró. Ezek a tárgyak segítenek, hogy ne érezze magát egyedül, ne féljen, el tudjon lazulni. Ez kis kedvenc aztán - bárhová megyünk-, mindig ott lehet vele, hogy könnyen menjen az elalvás akár idegen környezetben is.
Ahány kisgyerek, annyi szokás. Az egyik fél a sötétben, a másikat éppen a fény zavarja. Szülőként a mi feladatunk, hogy gyermekünket megismerve olyan környezetet biztosítsunk neki, amiben biztonságban érzi magát és amiben szeret elaludni.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta. Az alvás legalább annyira fontos gyermekünk testi épségének megőrzésében, mint az étkezés vagy a megfelelő ápolás. Nézzük először, hogy is néz ki az alvás, ami bármilyen meglepő, amellett hogy pihentet, egy aktív, dinamikus folyamat. Két fázisát különböztetjük meg, a REM (rapid eye movement) - a szemek gyors mozgásának fázisát -, ami alatt álmodunk, és a lecsendesedést, a non-REM fázist. Az újszülöttek alvását nagyobb százalékban tölti ki a REM fázis, azonban az álmok alatt könnyebben felébrednek a környezeti zajokra - emiatt nem állja meg a helyét az a nézet, hogy nyugodtan zajongjunk a baba mellett, meg kell szoknia, hogy családban él. A non-REM fázisban történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet hormonális, immunológiai és egyéb élettani mechanizmusainak karbantartása. A két alvási fázis (REM és non-REM) ciklikusan követi egymást, attól függően hogy milyen idős a gyermek. Az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása kiszámíthatatlan, ciklusaik rövidebbek, kb. 50 percenként váltakoznak, melyeket apró ún. mikroébredések követnek. Az első hónapokban az ébredést 2-3 óránként leginkább az éhség szabályozza, ugyanis az anyatej könnyen emészthető, a babák gyomra kicsi, így akár 2 óránkénti ébredés sem meglepő. Tápszeres babáknál az éjjeli ébredés 3-4 óránként várható. A nappali alvások kis csecsemőkorban gyakran csak 20-30 percesek. Alvásuk még éretlen, de néhány hónap elteltével képesek lesznek egy ciklusnyi alvásra, ami kb. egy óra és már pihentető is. Kezdetben nappal 3-4 x alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra. Fontos az egyhuzamban ébren töltött órák száma is, ami az első két hónapban 1,5 óra, 3-4 hónaposan 2 óra majd fél éves kor körül 2,5 órára nyúlik.
Néhány ritka példától eltekintve ez anyatejes újszülöttől sajnos nem elvárható. Tanítsuk meg a gyermekünket aludni! Csecsemőkorban a rutin kialakításával tudatosíthatjuk gyermekünkben a kívánt dolgokat. A baba idővel megtanulja, hogy etetés-fürdés-mese vagy játék-fürdés-etetés után az alvás következik. Teljesen mindegy, hogy ez éppen hét vagy kilenc órakor történik, csak a dolgok egymásutánisága fontos. Sok csecsemő szereti fürdés után a masszázst, ami kiváló közös program anyával és apával, mellette pedig ellazítja és felkészíti az alvásra.
Ha éppen hasfájós, fogzik vagy beteg, sajnos nem fog jól aludni! Orvosoljuk a problémát és jöhet a nyugodt alvás.
A legnagyobb jószándék és anyai szeretet ellenére be kell látni, a babákat sokszor zavarják a szüleik. Az egy-ágyban alvás néhány kivételtől eltekintve nem megfelelő sem a gyermek, sem szülei számára.
Egy hangulatos gyermekszoba, puha takaró és alvós kiskedvenc rengeteget segíthet. A korababák és normál súlyú újszülöttek is különösen szeretik a kuckós, szűk helyeket, emiatt nagyon praktikus a babafészekben altatás, ami egycsapásra megoldás lehet a sokat mozgolódó, nyugtalanul alvó kisbabáknak! Az első hónapokban jó szolgálatot tesz a pólya is, ami igazoltan növeli a mély alvás hosszát.
A napszakok kezdetben nem különülnek el az újszülötteknek, akkor alszanak amikor álmosak! Néhány hónapos korra azonban megtanulják összekötni a sötétet az alvásidővel és a nappalt a világossággal. Fontos a szülőknek is tudatosítani ezt a gyermekben, este besötétíteni és reggel elhúzni a függönyöket.
Az igény szerinti szoptatás mellett ha túl sokszor ébred a baba éjjel, átgondolást érdemel, hogy nap közben volt-e elég alkalma jóllakni? A nap második felében, nem túletetve a gyermeket, de praktikusabb gyakrabban mellre tenni, vagy több, magasabb kalória tartalmú étellel kínálni. Az éjszakai ébredések egy része az éhség által vezérelt, de ha ez 3 óránál sűrűbben jelentkezik, egyéb visszaaltatással kell próbálkozni éjjel - ha nem pelus gondja van, nem fázik, suttogva beszélve, „csicsicsics” hanggal vagy dúdolva álomba lehet simogatni. És végül nyugodjon le mindenki! Friss szülők, gyakran heteket gubbasztanak éjszaka a gyermekük felett és nézik hogy vajon vesz-e levegőt?! A gyermek a szülei rézgését maximálisan megérezve nyugtalanná válhat, így jó tanács, hogy bizonytalan szülők szerezzenek be légzésfigyelőt és tanulják meg az újszülött újraélesztés lépéseit!
Az éjszakai felriadás (pavor nocturnus) nem más mint alvás-ébrenlét zavara, egyféle kisgyermekkori alvajárás. Az oka, hogy a gyermek a mélyalvásból vagy a mélyalvást követő felszínes alvási szakaszba érve felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír, beszél vagy mozgolódik. Kiválthatja, ha a gyermeket túl sok élmény érte napközben vagy az átlagosnál jobban elfáradt, esetleg a megszokottnál később feküdt le. Amennyiben mindennapos, érdemes naplóban rögzíteni a napi programot, mit csinált a gyerek aznap, mikor feküdt le, mennyit aludt napközben és ezt követően mikor jelentkezett a pavor-roham, így néhány nap után kiderülhet milyen életmódbeli változásra lehet szükség, hogy megszűnjenek az ébredések. Felébreszteni ilyenkor nem lehet a kisgyermeket és nem is szabad. Ne kapcsoljunk lámpát, amikor felriad, mert így általában tovább tartanak a “rohamok”! Amit tehetünk, hogy mellette maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük.
A rémálmok az éjszaka második felében illetve hajnalban jelentkeznek, amikor gyakoribbak a REM fázisok. A 3-6 éves korosztályt érinti leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébredés emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet. Ötletes megoldás még a rossz álmok elleni varázspálca vagy szörnyűző plüssállat.
A csecsemők alvása alapvetően eltér a felnőttekétől, mert jóval rövidebb alvásciklusokból áll. Egy újszülött alvásciklusa mindössze 40-50 perc, míg egy felnőtté kb. 90 perc. Ez azt jelenti, hogy a babák gyakrabban kerülnek könnyű alvási fázisba, és ilyenkor könnyen felébrednek akár apró zajokra vagy testi diszkomfort miatt. Emellett az újszülöttek idegrendszere még éretlen, ezért nincs kialakult cirkadián ritmusuk (belső biológiai órájuk). Az anyaméhben a baba nem tanulja meg, mikor van nappal és mikor van éjszaka. Sőt, sokszor a magzati mozgások épp éjszaka a legaktívabbak.
Nappal tartsd világosban a szobát, ne sötétíts be teljesen. Beszélj hozzá nyugodt hangon, és ne kerüld a hétköznapi zajokat (pl. Éjszaka biztosíts teljes sötétséget és csendet. Rutint alakíts ki: már az első hetekben próbálj meg egy rövid, ismétlődő esti rutint (pl. Ebben a korban a legfontosabb a következetesség és a megnyugtató környezet biztosítása. Nappal figyelj rá, hogy a baba ne maradjon túl sokáig ébren - így elkerülhető a túlfáradás. Biztosíts nyugodt, félhomályos helyet a nappali alváshoz, és próbáld az altatást hasonló időben, hasonló módon végezni. Éjszaka a lehető legkevesebb fény és zaj legyen a szobában, az etetés és pelenkacsere legyen csendes és rövid. A baba nappal-éjjel ritmusának beállításához segít, ha nappal aktívabb, több fény és zaj éri, éjjel viszont minden inger minimálisra csökken. Növekedési ugrás idején (3-4 hetes, 6 hetes, 3 hónapos) gyakrabban kér enni - ez természetes.
Túlzott aggódás és folyamatos ringatás: A baba csak úgy alszik el, ha állandóan ringatod vagy hordozod, ami hozzászokáshoz vezet. Nappal és éjjel összecserélése: Türelmetlen próbálkozás a nappal-éjszaka ritmus gyors megfordítására. Túl késői altatás: Ha túl sokáig hagyod ébren a babát, túlfárad és nehezebben alszik el. Megoldás: Figyeld a baba álmos jeleit (dörzsöli a szemét, ásítozik), és időben fektesd le! Állandó aggodalom miatt kevés pihenés: A túlzott stressz a szülőknél rontja a baba nyugalmát is. Azonnali megoldások keresése: Gyors javítási kísérletek a baba alvási problémáin, ami frusztrációhoz vezet.
Miért nem alszik a babám éjjel? Mert az újszülöttek biológiai órája még nem állítódott be. Mi a teendő, ha nappal keveset alszik, éjjel pedig ébren van? Nappal biztosíts fényt és aktivitást, éjjel csendet és sötétséget.
A gyermekkel való együttalvásról. Az együtt vagy külön alvás kérdése a szülők választásán alapul. Az az ideális, ha a csecsemő egyéves koráig, vagy legalább az első hat hónapban egy szobában alszik a szüleivel, mivel ez nagyban segíti a csecsemő jelzéseire történő gyors reagálást, és a szoptatás sikerét is. Amikor megszületik, az újszülöttnek és az anyának egyaránt a közelség a legtermészetesebb érzés. Ebben az időszakban a legtöbb anya igyekszik testi közelségben tartani gyermekét, így azonnal észleli, ha bármi baja van. Az anya testi közelsége segít szabályozni a baba légzését, a testhőmérsékletét, a vérnyomását és a stressz-szintjét, vagyis a gyermek fejlődését legjobban segítő környezet az anya teste, annak közelsége.
Amennyiben az együttalvás, az egy ágyban való alvás mellett döntenek, néhány fontos szabályt mindenképpen be kell tartaniuk: csak akkor válasszák az együttalvást, ha gyermekük nem koraszülött, és 2500 gramm felett született, alkohol és/vagy gyógyszerek fogyasztása tilos, az ágy legyen egyenes, kemény felületű, az ágyon ne legyen felesleges párna, takaró, ne legyenek az ágyban lógó zsinórok, melyek a babára tekeredhetnek, az ágy minden oldalról zárt legyen, kanapén, vagy fotelon alvás tilos, a matrac és a fal közötti réseket ki kell tömni, a kisbabával csak felnőttek aludjanak, testvérek, vagy állatok semmiképpen ne!
A közelséget az is megteremtheti, ha a pici egy szobában, a szülők ágya mellett lévő kiságyban, bölcsőben vagy az anya ágyához csatolható bébiszigeten, félszigeten, stb. alszik.
Ebből a közelségből a gyermek fejlődési ütemének megfelelően lehet eljutni a külön szobában való alvásig. Az, hogy a gyermek mikor érik meg a különalvásra, teljesen egyéni kérdés. Jó, ha ez fokozatosan történik: a kiságya először a szülők hálószobájában lehet, később átköltözhet külön szobába úgy, hogy nyitva hagyják az ajtaját. Az esti alvási szokásokat lehetőleg úgy érdemes alakítani, hogy a saját ágyában aludjon el, és ha éjszaka esetleg felébred, átmehessen a szülőkhöz.
Ezt a folyamatot segítheti, ha a kicsi a testvérével vagy a testvéreivel közös szobába kerül, mert ott kevésbé érzi magát magára hagyottnak. Az is sokat old ezen a feszültségen, ha van egy úgynevezett átmeneti tárgya, egy alvóállatkája, babája, rongydarabja.
Ha van gyerekszoba, érdemes ott is saját alvóhelyet létrehozni, kis lakásban pedig egy önálló sarkot, kuckót kialakítani. Érdemes időnként felkínálni a lehetőséget a saját ágyban való pihenésre, de az is előfordulhat, hogy azt a gyermek igényli egy idő után.
A nagyobb gyermeknél a biztonságérzet mellett szintén fontos szempont, hogy fejlődhessen az önállósága. A féltés nehezítheti az autonóm, önálló személyiséggé válást, azaz hogy kialakulhassanak azok a megküzdési módok, amelyek csökkenteni tudják a feszültségérzést.
Az egész különalvás nem lesz olyan nehezen kezelhető kérdés, ha vannak kivételes időpontok: például hétvégén vagy a szünetben megengedett lehet, hogy a gyermekek együtt aludjanak a szüleikkel.
Az alvással kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy átmeneti nehézségek, visszaesések minden gyermeknél előfordulhatnak. Ezeket okozhatja egy betegség, de akár egy aktuális fejlődési ugrás is. A rövid ideig tartó, átmeneti alvásproblémák még nem jelentenek alvászavart.
Alvási zavarokról a csecsemő hat hónapos korától beszélhetünk, amennyiben legalább hetente ötször az elalvásnál, vagy az átalvásnál komoly nehézségekkel küzd. A csecsemő, vagy a kisgyermek nem, vagy csak nehezen tud elaludni, óránként, vagy kétóránként felébred, sír, nehezen megnyugtatható. Az elalvás és az átalvás csak szülői segítséggel működik, az elalvás időtartama meghaladja a fél órát, és az éjszakai ébrenlét 20 percnél tovább tart.
Két, az önszabályozással össze nem függő, ám viszonylag gyakori alvászavarról is fontos szót ejtenünk: az alvajárásról (szomnanbulizmus), és az úgynevezett pavor nocturnusról (éjszakai felriadás vagy rémület), amikor a gyermek pánikszerűen megébred, gyakran felsikít, összefüggéstelenül beszél. A felriadást általában kétségbeesett sírás követi, amely a szülő vigasztalására sem csillapodik. Mindkét alvászavarra igaz, hogy a mélyalvás fázisában, éjfél körül történik, amelyből a gyermek nem tér éber tudatára, ezért utólag nagyrészt nem is emlékeznek ezekre az epizódokra.
A szülők számára fontos, hogy tudják, hogyan viszonyuljanak, és mit tegyenek ezeknél a különös alvásviselkedéseknél. Mivel az alvási nehézségek hátterében organikus okok is állhatnak, ezért először ezeknek a problémáknak a kizárására van szükség. További szakorvosi vizsgálatra a házi gyermekorvostól kaphatnak beutalót. Ha organikus okok nem mutathatóak ki, az életkorral foglalkozó pszichológus, szülő-csecsemő- és kisgyermek konzulens, vagy perinatális szaktanácsadó segítségét érdemes igénybe venni.
A műtét előtt tájékozódni szükséges a gyermek kórtörténetéről és egyéb tényezőkről, melyek a műtét során az altatást, vagy a gyermek várható reakcióit befolyásolhatják. Leggyakrabban altatással (más kifejezéssel általános anesztéziával vagy érzéstelenítéssel) ritkábban úgynevezett helyi, regionális érzéstelenítéssel. Az általános érzéstelenítést gyermek-aneszteziológus orvos és asszisztens végzi. Ők biztosítják azt is, hogy a gyermek a lehető legjobb állapotban kerüljön altatásra, így a műtéti előkészítéskor már találkozni fognak velük. A szükséges adatokat sok intézményben kérdőíves formában foglalják össze, ennek kitöltését kérik a szülőtől, a pontos válaszadás igen fontos. A műtét előtt az altatóorvos megvizsgálja a gyermeket és a sebésszel együtt döntik el a műtét optimális idejét, amely függ a műtét jellegétől, sürgősségétől, a gyermek kórtörténetétől és a gyermekgyógyászati állapotától. Bizonyos esetekben a gyermek nincsen tervezett műtétre alkalmas állapotban. Ezek közül a legfontosabbak és a leggyakoribbak: heveny lázas megbetegedések és azt követő napok, a fertőző betegségek lappangási ideje, a védőoltások utáni 2-6 hét, a menstruáció időtartama és az azt követő néhány nap. A műtőbe a gyermek a félrenyelés (aspiráció) elkerülése végett éhgyomorral kell, hogy kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a műtét előtt hat órával már nem ehet, és nem ihat folyadékot. Három órával a műtét előtt már vizet és vízszerű folyadékot sem kaphat. A beavatkozás előtt a beteg gyógyszeres előkészítést kap. Ennek hatására a műtéti feszültség oldódik, legtöbbször nyugodt, sokszor már alvó állapotban kerülnek a műtőbe. Regionális anesztéziánál a fájdalmat vezető idegek ingerületvezetését kikapcsoljuk ki, közvetlenül a műtéti terület helyén, helyi érzéstelenítő hatást okozó, injekció formájában beadott gyógyszer segítségével. Altatás alatt a gyerekek életfunkcióit folyamatosan ellenőrizzük, monitorizáljuk. Az altatószereket vénásan, illetve a szája elé helyezett maszkon keresztül gázok, és gőzök formájában adjuk. Az oxigén és az altatógázok- és gőzök bejuttatása történhet a légcsőbe vagy a gége elé helyezett tubuson keresztül is. Hatásukra a gyermek elveszti öntudatát, és érzéketlenné válik a fájdalommal szemben. Így a műtétről emléke nem marad. Szükség esetén az izmok ellazítását eredményező gyógyszereket is adunk a sebész munkájának megkönnyítése érdekében. A műtőből a gyermek ébredező állapotban érkezik a kórterembe, vagy a szorosabb megfigyelést lehetővé tevő őrző helyiségbe. Ilyenkor még nincs teljesen tudatánál, mozgása bizonytalan, legtöbbször még visszaalszik hosszabb-rövidebb időre. Ilyenkor legjobb, ha nyugalomban hagyjuk, hogy magától ébredjen.
Tippek a gyerek altatásához
Tegye fel a kezét, aki szokta úgy érezni, hogy a 3-6 éves gyereke a világ legelfoglaltabb kis embere lesz, ha az alvás kerül szóba? És ki az, aki úgy érzi, hogy a kis ovisa annyira, de annyira ellenkezik az alvás ellen, hogy már elfogadta, hogy az ő gyereke nagyon alacsony alvásigényű? Sajnos (vagy szerencsére) ezek mind teljesen természetes, életkori viselkedések a gyerekek részéről. Ez a napi alvás szükséglet 6-12 éves korban 9-11 órára csökken, de ilyenkor már többnyire nem alszanak a gyerkőcök délután.
Könnyen felismerheted, hogy ha több alvásra van szüksége a gyereknek, ha ezekből a tünetekből egynél több rendszeresen igaz rá: fáradt, rossz hangulat napközben; hisztis, nyűgös viselkedés délután, estefelé; nehéz esti elalvás/altatás; nagyon korai (hajnali 4-6 óra) ébredések; étkezési gondok; figyelemzavar, koncentráció zavar. Azaz, ha rendszeresen azt látod az ovisodon, hogy fáradt, nyűgös, szüksége lenne az alvásra, de nem akar lefeküdni, hisztizik, küzd ellene, akkor az is előfordulhat, hogy már túlfáradt az idegrendszere és azért nem tud könnyen aludni.
De mit is jelent az időben lefekvés és időben ébredés? Természetesen a családi ritmus az első, ami meghatározza a napirendet, de érdemes az ovis korú gyerekek reggeli ébresztőjét legalább 6 órára, az esti lefekvést pedig legkésőbb 20.00 órára időzíteni.
“Ha jól lefárasztjuk és nem alszik napközben, akkor majd este jobban alszik.” Sajnos ez így nem igaz. :( Mennyivel könnyebb is lenne! Annyira nem igaz, hogy inkább az ellenkező történik…
A nappali alvás még 3-5 éves korban is fontos! Hogy miért? Mert a kicsik fantasztikusan gyorsan fejlődő idegrendszere bizony nagyon el tud fáradni a rengeteg új információ, tapasztalás és élmény által - ami számukra tulajdonképpen minden nap történik. A nappali alvást általában 5 éves kor körül szokták elhagyni a gyerekek, de ezután is fontos csendes pihenőzni egészen iskoláskorig. A nappali alvás elhagyása egy hosszú folyamat szokott lenni. Eleinte csak 1-2 alkalommal marad ki az alvás, aztán egyre gyakrabban is előfordulhat. Sőt, sokszor az is lehet, hogy oviban még alszik napközben a gyerkőc (hisz ott tényleg rengeteg inger, élmény éri és jobban elfárad), de otthon már nem. Ilyenkor azért otthon is érdemes megpróbálni az alvást felkínálni és ha nagyon azt látjuk a kicsin, hogy nem fogja elfogadni, akkor egy kis csendes pihenőt tartani: legalább fél óra, erős fénytől és ingerektől mentes közegben valami pihentető foglalkozást tartani, akár a gyermeket hagyni egyedül pihenni vagy a mi segítségünkkel (például meseolvasás). Ha azt érezzük, hogy azokon a napokon, amikor napközben aludt a gyerkőc, nehezebb az esti fektetés, akkor is érdemes tartani az esti 8-as ágyba kerülést és inkább ott olvasni, csendesen beszélgetni, a következő nap pedig érdemes akár egy picivel korábban kezdeni a napot (de nem korábban, mint reggel 6 óra).
Az esti lefekvés előtt 1-2 órával már érdemes elkerülni a képernyőidőt, vacsorára pedig jobb olyan ételt enni, ami nem tartalmaz cukrot és ételfestéket.
És akkor nézzük is, hogy mik azok a szeretetteljes határvonalak, amik segítenek az ovisoknak, hogy megkapják azt az alvásmennyiséget, amire szükségük van. Azaz jöjjenek az ovis altatási tippek: 1. Napirend: Nagyjából ugyanakkor legyen az ébredés és az esti lefekvés minden nap. Napközben pedig mindenképp legyen alvás/pihenés. 2. Esti Rutin: A lefekvési rutin ugyanolyan fontos az ovisok számára is, mint baba korban (vagy akár felnőtt korban). Érdemes minden nap egy kb. 30-45 perces rutint tartani, ami ugyanazokból a lépésekből áll és egyre inkább az alvásra készíti elő a kicsit. Ehhez segítség lehet egy képes esti rutin, amit akár együtt is megcsinálhattok a gyermekkel. 3. Az irányítás átengedése: Biztosan mindenki számára ismerős, hogy a gyerkőce imádja, ha valamit ő irányíthat. Az is, hogy egészen különböző módokon tudja a tudtunkra hozni a nemtetszését, ha valamit nem ő irányíthat? Igen, talán ez a legnehezebb az alvással kapcsolatban is. Mégis melyik gyerek szeretne aludni menni inkább, minthogy a szüleivel bulizzon? A lefekvés időpontja viszont egy olyan dolog, amit jó, ha a felnőttek határoznak meg és tartanak be. A lefekvéssel és alvással kapcsolatos dolgokban viszont kérhetjük a gyerekek segítségét ezzel a kezükbe adva az irányítást. Például a szülő dönti el, hogy mikor kezdődik a lefekvés, de a gyerkőc választhat mesét, vagy pizsamát, alvós állatkát… A gyerekek számára felkínálható választási lehetőségek száma végtelen, de érdemes egy este 1-2 választási szituációt kínálni (hisz jóból is megárt a sok) és csak olyan választási lehetőséget adni a kicsi kezébe, amivel biztosan elégedettek leszünk mi is. (Például télen egy vékony nyári pizsi, nem tűnik jó választásnak, ezért ne is kínáljuk fel lehetőségként, mert csak csalódást és könnyeket okoz, helyette inkább válasszon két vastag zokni közül egy számára tetszőt). 4. Az érzések: Az ovisokkal már nagyon jól lehet beszélgetni az általuk megélt érzésekről is. Nagyon fontos, hogy segíts a gyerkőcöt abban, hogy megismerje a benne felmerülő érzéseket, és biztosítsd arról, hogy ezeknek a megélése teljesen rendben van. Beszélgessetek ezekről az érzésekről és az esetlegesen felmerülő félelmeiről is, akár arról is, hogy miért nem szeretne aludni. Van valami, a szobában, amitől fél? Rossz álmok? Esetleg szeretne Veled lenni még? ❤️ Biztosítsd őt arról, hogy akármilyen érzéseket is él meg, mellette vagy és szereted, de az alvás továbbra is szükséges. 5. Altatás: Akármilyen módon altatod a gyerkőcöt, ha működik a család számára, akkor nektek az a legjobb választás! Csak így tovább! 🙂
Az újszülöttek és a nagyon pici babák alvása az első hónapokban teljesen más, mint a nagyobb csecsemőknél. Sok szülő azt hiszi, hogy a baba csak alszik-alszik, és ez így is marad hónapokig. A valóságban azonban már néhány hetes korban előfordulhat, hogy a kicsi többet van ébren, mint amennyit alszik, és gyakran nyűgös, sírós. Ez könnyen kimerítheti a friss szülőket. Fontos: Az újszülöttek alvásmintája szabálytalan, és éjjel-nappal 2-4 óránként felébrednek etetésre. Ez teljesen természetes, hiszen a gyomruk kicsi, így gyakran kell pótolniuk az energiát.
A csecsemők alvási pozíciói eltérőek lehetnek. A mai szakmai ajánlások (WHO és Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége) szerint a háton altatás biztonságosabb a babák számára. A babáknak eltérő igényeik vannak. Ezekhez jó alkalmazkodni, hiszen az ő kényelme és pihentető alvása elsődleges. Emellett hasznos megismerni az egyes testhelyzetek adta előnyöket és hátrányokat is. A hátán alvó baba légzése teljesen akadálymentes, mert a mellkasa és a hasa nem nyomódik, légutai szabadok. Mivel a pici ebben a pozícióban kapja a legnagyobb mozgási szabadságot, ezért alvás közben előfordulhat, hogy a végtagjai akaratlan mozgása miatt felriad. Háton fekve éri a legtöbb képi inger a külvilágból, ami egyrészt fejleszti, másrészt nehezítheti számára az elalvást. Mégis, a háton fekvés a leggyakoribb pozíció, mert kényelmes, biztonságos, és láthatóvá teszi az anyuka számára kisbabája arcát.
A hason fekvést sok szülő kedveli, mert ebben a pózban a kicsik általában nyugodtabban alszanak. Maga a pocak enyhe nyomása ellazítja a babát, ez különösen jó lehet, ha épp hasfájós időszakban van. Ha a pici bukik, a tej akadálytalanul ki tud folyni a szájából. Gyakori bukás esetén mindenképpen készítsünk a feje alá nedvszívó textilt. Meg kell említenünk, hogy a félelmetes bölcsőhalál (SIDS) többsége hason fekvésben jön létre, melynek okai ma is ismeretlenek. A pár hetes gyermekek mozgásai még akadályozottak, és ha nem jutnak elég oxigénhez, nem tudják a fejüket elfordítani, tehetetlenek. A babák hason fekve mélyebben alszanak és könnyebben túlmelegednek. Biztonságos kitámasztással (leginkább a célhoz tervezett párnával) ez a helyzet a baba számára nem csupán kényelmes, de elősegíti a szabad légzést és bukás során a tej kicsorgását.
A túl sok háton fekvés miatt lapossá válhat a koponya hátsó része. A baba körülbelül 30 hetes korától a fokozatosan csökkenő hely miatt születéséig magzatpózban összegömbölyödve tölti a méhen belüli életet. Ez annyira természetes a számára, hogy a világra jövetele után is szívesen veszi fel a helyzetet, lábait felhúzva. Az ismerős pozíció megnyugtatja őt és mélyen tud benne aludni.
Háton fekvésnél általában a bukástól való félelem áll első helyen. A feljövő tej a légutakba kerülhet. Az oldalt fekvést gyakran az elborulás miatti félelemből nem alkalmazzák az anyukák. A hason fekvés a légzéskimaradás miatt okoz aggodalmakat.
Hogyan szeret leginkább aludni? Mikor alszik legmélyebben? Érdemes a pozíciókat váltogatni, hogy ne legyen egyoldalú számára a testhelyzet és ez a gerince, mozgása, koponyája miatt is előnyös. Időnként jó újra és újra megpróbálni azokat a helyzeteket, amelyeket eddig nem kedvelt, mert lehetséges, hogy az idő előrehaladtával már örömmel fogja venni őket. Minden alvási helyzetnek vannak előnyei és hátrányai. A hátrányok leggyakrabban biztonsági okokra vezethetőek vissza. Az újszülött nem képes a takaróját megmozdítani, de eljön a pillanat, amikor az egyre jobban izgő-mozgó csecsemő teljesen véletlen magára húzza a plédjét. Ilyenkor megijed, és kezeivel, lábaival kalimpálni kezd. Hogy ne legyen ebből gond, érdemes a textil alját 2-3 ponton ez erre a célra kapható egyszerű csíptetővel rögzíteni addig, amíg forgolódni nem képes. Ha a szoba hőmérséklete túl magas, a takaró nagyon vastag, vagy a ruhácskák nem szellőzőek, akkor a baba túlságosan felmelegedhet. Figyeld a helyiség levegőjét és ha szükséges, szellőztess! Biztosítanád babád számára a hason fekvés mozgási lehetőségeit, de nem szívesen altatod őt ebben a testhelyzetben? Esetleg gyakran fáj a pocija? Csupán néhány ismert alvási pozíció van, amelyet a szülők alkalmaznak.
tags: #kisgyermekek #altatasa #ppt