A magyar felsőoktatási rendszerben a kisgyermeknevelői szakképzettség megszerzésének feltételei, valamint az ezek alóli mentesülésre vonatkozó szabályok összetettek és jogszabályok által pontosan meghatározottak.
A kisgyermeknevelői szakképzettség alapvető követelményei
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket. Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik. Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
A képzés során az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.
Mentességek és speciális esetek
A 15/1998. NM rendelet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha egy személy rendelkezik védőnői főiskolai végzettséggel, és vállalja a rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, ez feljogosíthatja őt a pedagógus-besorolásra, feltéve, hogy megfelel a további feltételeknek is. A bölcsődében a kisgyermeknevelő pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személynek minősül.
A rendelet előírja, hogy alap- és mesterképzési szakokon, valamint felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő informatikai írástudás, digitális képzési tartalmak ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
A képzési és kimeneti követelmények a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben is alkalmazandók. A képzés jellege lehet kiemelten elméletorientált, elméletorientált, kiegyensúlyozott, gyakorlatorientált vagy kiemelten gyakorlatorientált.
Az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről a felsőoktatási intézmény a képzési programjában és annak részeként a képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat. A szak, szakképzés idegen nyelven történő indítása esetén a képzésbe való felvétel feltételeként a felsőoktatási intézmény a képzés nyelvéből államilag elismert nyelvvizsga teljesítésének a felvételi eljárásban történő igazolását írhatja elő.
A duális képzésben a szakmai gyakorlatot a hallgató a fogadó gazdasági szervezetnél teljesíti.
Jogszabályi háttér és hatálybalépés
A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló jogszabály határozza meg a képzési és kimeneti követelményeket. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, bizonyos pontjai azonban 2016. szeptember 1-jén lépnek hatályba. A rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelményeket a 2017/2018. tanévben felsőoktatási szakképzésben, alap-, mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokat végzőkre az alap- és mesterképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet vagy a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet szerinti képzési és kimeneti követelményeket, valamint a felsőoktatási intézménynek a tanulmányai megkezdésekor hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatában és tantervében meghatározottak szerinti követelményeket kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény - feltéve, hogy az a hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető.
A rendelet módosítja a tanári felkészítés közös követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletet, új paragrafusokkal és mellékletekkel egészítve ki azt, amelyek az osztatlan tanárképzésbe való belépés feltételeit és a tanárszakok szakterületi alapfokozatú szakképzettségeit szabályozzák.
Gyermekfejlődés vs. koragyermekkori nevelés
A korábbi rendeletek, mint az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet, hatályukat vesztik.
A végzettségi szinteket leíró általános jellemzők és kompetenciák
Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői magukban foglalják a tudás, képesség, attitűd, valamint autonómia és felelősség kompetenciákat. A tudás körébe tartozik az adott képzési terület alapvető tényeinek, irányainak és határainak ismerete, a szakterület fő elméleteinek és módszereinek birtoklása, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás és etikai normák ismerete. A képességek között szerepel a szakképzettségnek megfelelő munkakör ellátása, a problémamegoldás, az információkeresés és -feldolgozás, valamint az önálló tanulás tervezése és szervezése. Az attitűd magában foglalja a szakmai szerep vállalását, a nyitottságot a fejlesztésekre és innovációkra, valamint a folyamatos önképzést. Az autonómia és felelősség kiterjed az önálló döntéshozatalra, a kritikus értékelésre és a szakmai nézetek kialakításában való felelős részvételre.
A mesterképzésben (osztott és osztatlan képzésben) szerezhető végzettségi szint jellemzői ennél mélyebb tudást és magasabb szintű képességeket igényelnek. Ide tartozik a szakterület általános és specifikus jellemzőinek, határainak, fejlődési irányainak ismerete, a kutatási módszerek részletes ismerete, valamint az anyanyelven és legalább egy idegen nyelven történő hatékony kommunikáció képessége. A mesterfokozat birtokában a hallgatók képesek az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések szintetizált megfogalmazására és értékelésére.
tags: #kisgyermekneveloi #szakkepzettseg #aloli #mentesites