A vetélés a terhesség 24. hete előtt, vagy ha a magzat súlya nem éri el az 500 grammot, akkor bekövetkező terhességmegszakadás. A vetélésnek számos oka lehet, és többféle formában jelentkezhet. Fontos, hogy a kismamák tisztában legyenek a tünetekkel és a lehetséges kockázatokkal, hogy időben orvoshoz fordulhassanak.
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A vetélés okai
A vetéléseknek számos oka lehet, melyek lehetnek genetikai, fertőző, hormonális vagy anatómiai eredetűek.
Genetikai okok
A kromoszómarendellenességek a vetélések mintegy 50%-áért felelősek. A Turner-szindróma például a terhességek zömében vetéléssel végződik.
Fertőző okok
Bizonyos baktériumok és vírusok is okozhatnak vetélést. Ilyen például a Listeria monocytogenes, a brucellózis, vagy a Cytomegalovírus-fertőzés.
Hormonális okok
A sárgatest-elégtelenség, amikor a sárgatest nem termel elegendő progeszteront, megakadályozhatja a terhesség megfelelő megtartását.
Anatómiai okok
A méh rendellenességei, mint például a méhsövény vagy a méhösszenövések (Asherman-szindróma), akadályozhatják a megtermékenyült petesejt beágyazódását vagy a terhesség megtartását.
A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. hét. Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt történnek. Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken.
A gyakoriság több tényezőtől függ, egyebek mellett az anya korától: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés.
A vetélés típusai és tünetei
A vetélésnek több típusa létezik, melyek eltérő tünetekkel járhatnak.
Fenyegető vetélés (abortus imminens)
Ebben az esetben görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
Kezdődő vetélés (abortus incipiens)
A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
Komplett vetélés (abortus completus)
Ebben az esetben a méh teljesen kiürül. A vérzés és a görcsök hamar megszűnnek.
Inkomplett vetélés (abortus incompletus)
A folyamat beindul, de nem fejeződik be teljesen, a méh nem ürül ki kellőképpen. Erős, darabos vérzés és görcsök kísérhetik.
Elmaradt vetélés (missed abortion)
A magzat elhal a méhben, de kilökődése nem indul meg spontán. A kismama akár tünetmentes is lehet.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot.
A vetélés diagnosztizálása és kezelése
A vetélés diagnózisát nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítják fel. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Inkomplett vagy elmaradt vetélés esetén műszeres befejezésre, azaz küretre lehet szükség.
A vetélés jelei és tünetei, amelyekről tudnia kell
A vetélés megelőzése
Bár a vetélések nagy részét nem lehet megelőzni, bizonyos kockázati tényezők csökkentésével növelhető a terhesség sikeres kimenetelének esélye.
Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni a vetélést. Fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. A terhesség alatti dohányzás jelentősen megnövelheti a vetélés kockázatát.
A babatervezés időszakában érdemes odafigyelni a megfelelő tápanyagbevitelre, például folsav szedésével. A várandósvitaminok szedése is javasolt, különösen a különböző trimeszterek eltérő tápanyagigényeit figyelembe véve.
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be.