Az újszülöttkori oxigénhiány, más néven perinatális asphyxia, egy súlyos állapot, amely a magzatot már a terhesség utolsó trimeszterétől kezdve, a születés utáni első 28 napig érintheti. Ez az állapot, melynek során a magzat nem jut elegendő oxigénhez, kiemelt figyelmet igényel a szülészeti ellátás során.
Az oxigénhiány következtében a gyermek vérének oxigénszintje lecsökken, míg a szén-dioxid szintje emelkedik. Ez acidózishoz, vagyis a vér elsavasodásához vezet, melynek során a pH-érték savas irányba tolódik el. Bár az oxigénhiány minden szövetet és szervet érint, az agy és a vese a legérzékenyebb erre az állapotra.
A magzati oxigénhiány kialakulásának hátterében többféle tényező állhat, amelyek egyaránt érinthetik az édesanyát és a magzatot. Ezek közé tartoznak:
- Köldökzsinór-előesés
- Magzat túlhordása
- Méhlepény idő előtti leválása
- Méhen belüli fertőzések
- Koraszülés
- Toxémiás terhesség
A köldökzsinór-előesés során a köldökzsinór a szülőcsatornába kerül a magzat előtt, és a magzat előrehaladása során a fejével összenyomja, elzárva ezzel az oxigén útját. Ebben az esetben a császármetszés jelenti a megoldást az oxigénhiány elkerülése végett.
A magzat túlhordása akkor válik veszélyessé, ha a méhlepény elöregszik, ami oxigénhiányos állapothoz vezethet. Ez magában hordozza a mekónium (magzati bélsár) ürítésének kockázatát a magzatvízbe, melyet a baba születéskor belélegezhet. Megelőzésként a baba garatját születés után azonnal le kell szívni.
A méhlepény idő előtti leválását különféle tényezők idézhetik elő, leggyakrabban a méhfal és a méhlepény között kialakuló hematóma. Ilyenkor sürgősségi császármetszésre van szükség az újszülött életének megmentése érdekében.
Méhen belüli fertőzés esetén, leggyakrabban a B típusú streptococcus baktérium okozhat oxigénhiányt. Ezt szülés előtti antibiotikum kúrával lehet kezelni, és ha az újszülöttnél is kimutatható a baktérium, ő is antibiotikumos kezelést kap.
A koraszülés (a 37. hét előtt születés) azért veszélyes, mert a magzat tüdejében még nem képződött elegendő surfactant, ami a légutak megnyílásához elengedhetetlen, így az oxigéncsere károsodhat. Ilyenkor az anyának szteroid adása indokolt lehet.
A magas vérnyomás következtében kialakuló toxémia szintén magzati oxigénhiányhoz vezethet. Ha a toxémia a terhesség utolsó napjaiban jelentkezik, méhlepény leválást okozhat, ami sürgősségi császármetszést tehet szükségessé.
Kockázati tényezők
Az oxigénhiány előfordulásának gyakoriságát növelhetik az alábbi tényezők:
- Ikerszülés
- Az anya figyelmen kívül hagyja a terhesgondozást
- A magzat rendellenes helyzete szülés során
- Preeclampsia vagy eclampsia
- Kórelőzményben szereplő újszülöttkori hypoxia
Az újszülöttkori oxigénhiány az 5 év alatti gyermekek egyik haláloka, és évente mintegy 920 ezer újszülött halálozásáért felelős világszerte. Magyarországon az aránya 2-2,5 ezrelék.
Az asphyxia perinatalis görög eredetű szó, jelentése "pulzus nélküli". Az oxigénhiány leginkább az idegrendszert károsíthatja, de ennek mértéke számos tényezőtől függ, például attól, hogy mennyi ideig volt a baba oxigénhiányos állapotban, teljes vagy részleges volt-e az oxigénellátás, és hogy a születés után részesült-e speciális kezelésben.
A súlyos oxigénhiány következményei lehetnek az értelmi fogyatékosság, agyi bénulás (cerebrális parézis), epilepszia, valamint látás- és halláskárosodás. Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai az oxigénhiány súlyosságától függően eltérőek lehetnek. Az enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány kognitív és viselkedésbeli változásokat okozhat, míg a súlyos fokú oxigénhiány értelmi fogyatékossághoz, cerebrális parézishez, epilepsziához, látás- vagy halláskárosodáshoz vezethet.
A hipoxémia, amelyet a vér alacsony oxigénszintje jellemez, súlyos egészségügyi problémát jelent, mivel az oxigén létfontosságú a szervezet összes sejtjének működéséhez. A hipoxémia diagnózisát klinikai vizsgálat, pulzoximetria, artériás vérgázelemzés, képalkotó vizsgálatok és tüdőfunkciós tesztek alapján végzik.
Az újszülöttkori oxigénhiány tünetei
A születés során jelentkező tünetek lehetnek:
- Szokatlan bőrszín
- A baba erőtlenül sír fel vagy nem sír fel
- Alacsony pulzusszám
- Gyenge izomtónus
- Renyhe reflexek
- Légzés hiánya vagy légzési nehezítettség
- Magzatszurokkal szennyezett magzatvíz
- Rohamok
- Elégtelen keringés
- A baba erőtlen vagy letargikus
- Alacsony vérnyomás
- Vizeletürítés hiánya
- Véralvadási zavar
Az APGAR-pontozás (0-10 pont) segítségével ítélik meg az oxigénhiány súlyosságát. Az első, ötödik és tizedik percben értékelik a légzést, szívműködést, bőrszínt, reflexeket és izomtónust. A 0-3 pontos érték súlyos, a 4-7 pontos érték közepes-enyhe fokú hypoxiás állapotot jelez.
Terápiás hipotermia: Hipoxiás ischaemiás encephalopathia kezelése 1. rész, D. Casey
Kezelés és megelőzés
Az újszülöttkori oxigénhiány kezelése a súlyosságtól és a kiváltó októl függ. Azonnali kezelések lehetnek:
- Extra oxigén biztosítása az édesanyának
- Sürgősségi szülésindítás vagy császármetszés
- Folyadék leszívása a légutakból meconium-aspirációs szindróma esetén
- Az újszülött lélegeztetőgépre helyezése
Súlyos esetekben hiperbárikus oxigéntartályban történő elhelyezés, indukált hipotermia (hűtés), dialízis, gyógyszeres kezelés, parenterális táplálás, lélegeztetés és életfolyamatok fenntartása szív-tüdő géppel is szükségessé válhat.
A megelőzés nem egyszerű feladat, de a megfelelő terhesgondozás, rendszeres ellenőrzés, hatékony újraélesztés, testhőmérséklet-szabályozás, megfelelő felszerelés és képzett egészségügyi szakemberek jelenléte kulcsfontosságú. Speciális kezelések, mint például a test hűtése, segíthetnek a másodlagos szövődmények megelőzésében.
Az újszülöttkori oxigénhiányos állapotban született gyermekek utógondozása elengedhetetlen. A központi idegrendszer sérülése miatt leggyakrabban cerebrális parézis alakul ki, de értelmi fogyatékosság, epilepszia, látás- és halláskárosodás is előfordulhat.
Amennyiben orvosi műhibára gyanakszik a család, érvényesíteniük kell kártérítési igényeiket, hogy a gyermek megkaphassa a szükséges kezeléseket és fejlesztéseket.