A koraszülés kifejezés az idő előtti szülést, születést jelenti. Orvosi értelemben koraszülésről a 37. terhességi hét előtt befejeződött szülésről beszélünk. Azok a kicsik, akik a 36. gesztációs hét előtt érkeznek erre a világra, koraszülöttek. Valójában az ennél korábban megszülető, élő magzat is koraszülöttként kezelendő, így a határ valahol 20-24. hét között van. A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvedjenek. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. A várandósság általában körülbelül 40 hétig tart, azonban a 37. hét első napjától kezdve már teljes időtartamúnak számít a terhesség. Azok a babák, akik a 32. A koraszülött babáknak időre van szükségük ahhoz, hogy egyes szerveik teljesen kifejlődjenek.
Magyarországon az újszülöttek nagyjából 8-10 százaléka jön világra idő előtt, a terhesség 24. és 37. hete között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a gyermek életjelenséget mutat, születési súlya pedig ugyan az 500 grammot meghaladja, de nem éri el a 2500 grammot. Ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy az orvosok mentettek meg már ennél kisebb tömegű vagy korábban született magzatot is. Bár a pontos okokat nem lehet egyértelműen meghatározni, az esetek közel felénél ugyanakkor akadnak olyan konkrétumok a háttérben, amelyek minden bizonnyal elősegítették a szülés korai megindulását.
A koraszülések kiváltó oka gyakran nem egyetlen tényező, hanem több, egymásra ható, előzményekkel bíró illetve újonnan jelentkező faktor összhatásának eredménye. A koraszülés létrejöttének lehetősége mindkét szülőn múlhat. Vannak olyan tényezők, melyek megfelelő tápanyagellátottság mellett kikerülhetőek. A férfiak spermatogenezis során létrejövő ivarsejtjeinek minősége is a tápanyagellátottság függvénye. Az alacsonyabb minőségű spermiumokban a DNS sérülésének esélye is nagyobb, illetve csökken a megtermékenyítés valószínűsége is, de nem lesz lehetetlen. Az alacsony minőségű spermiummal létrejött megtermékenyítés után azonban jelentősen megugrik a vetélés, a koraszülés és a genetikai gondok kialakulásának esélye.
A koraszülés kockázati tényezői
Az ikerterhesség esetén kifejezetten gyakori, hogy a kiírt időpontnál előbb indul meg a szülés, ám ilyenkor egyébként is jóval gyakoribb orvosi ellenőrzés alá vonják a kismamát, így a vajúdás korai megkezdődése vagy a magzatburok idő előtti megrepedése nem éri teljesen váratlanul sem az anyát, sem az orvosokat. Hasonlóan óvatosan kezelik azokat a nőket, akiknél a kórelőzményekben előfordult már koraszülés. A koraszülés ismétlődési kockázata a szakirodalmi adatok szerint 25-50%! A koraszülések nagy része, közel 20%-a rossz szociális helyzetű terhes nőknél fordul elő. Az alultápláltság, a nem megfelelő táplálkozás, az alacsony anyai testsúly (kisebb, mint 50 kg) is okai lehetnek a koraszülésnek. A terhességhez kapcsolódó elhízástól sokan kórosan félnek, ez szintén szélsőséges diétához vezethet. Az anyai életkor is befolyással lehet a terhesség lefolyására. A méh fejlődési rendellenességei, illetve a méhnyak záródási elégtelensége érthetően kockázati tényezők.
Koraszülést okozhat számos nemi betegség, felszálló hüvelyi fertőzés, rossz szociális körülmény, de akár az anya krónikus betegségei (magas vérnyomás, veseprobléma, cukorbetegség, epilepszia) vagy a méh rendellenes fejlődése is. A túl fiatal vagy túl idős kismamáknál is számolni kell bizonyos mértékű kockázattal. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a droghasználat ugyancsak növelik a veszélyt, akárcsak a terhességet megelőző abortuszok, vetélések. Stressz és egyéb pszichés betegség szintén megindíthatja idő előtt a szülést, de egy jóindulatú méhdaganat (mióma), egy rosszul tapadt méhlepény vagy annak hirtelen leválása, továbbá egyes magzati rendellenességek is előidézhetik a gondokat. Rizikócsoportba tartozik az a kismama, aki kórosan alultáplált vagy kórosan alacsony testtömeggel rendelkezik. Veszélyes, ha a várandós nő kiszárad, baleset éri a terhesség alatt, húgyúti fertőzéssel rendelkezik, meddőségi kezelésen esett át, vagy korábbi terhességei során toxémia, peeclampsia vagy HELLP-szindróma jelentkezett.
A koraszülések hátterében igen gyakran valamilyen anyai fertőzés áll. Ez lehet az anyát is megbetegítő lázas betegség vagy a szülőcsatorna felől, a magzatburkokon keresztül kialakuló, úgynevezett chorioamnionitis, az amnionűr fertőzése. A kórokozó mikroorganizmusok leggyakrabban baktériumok (Streptococcus, Ureaplasma, Neisseria, Mycoplasma) vagy gombák (Candida), de lehetnek vírusok is (CMV, herpes). A vaginális fertőzések felszállóvá válása okozza a vetélések és koraszülések mintegy 70%-át! A méhlepény nem megfelelő helyen történt tapadása is jelentős kiváltó ok. Erre utalhatnak a terhesség során észlelt kisebb-nagyobb vérzések is. Az elől fekvő vagy túl mélyen tapadó lepény kóros, és könnyen vérzést okozhat. A lepény részleges leválása, majd az alvadt vérömlenyben kialakuló fertőzés koraszüléshez, a koraszülött súlyos betegségéhez vezető súlyos állapot. Ebbe a csoportba tartozik a terhességi mérgezés, szaknyelven a terhességi toxaemia is. Bármilyen anyát ért hasi sérülés a terhességet idő előtt befejezheti. A terhes méh túlfeszülése igen jelentős, kockázati tényező. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben minden második terhességben koraszülés következik be. A méh túlfeszülését okozhatja iker- vagy többes terhesség vagy polyhydramnion, azaz a magzatvíz kóros felszaporodása.
A fenyegető vetélés - a 6-13 hétben fellépő enyhe vagy erősebb hüvelyi vérzés és a koraszülés, lepényleválás, illetve a 24. hét előtt bekövetkező magzati veszteség között találtak összefüggéseket. Egymást követő terhességek, amennyiben túl rövid idő telik el a két szülés között. Bacteriális vaginózis: Bacterialis vaginosis esetén a normál hüvelyflórát felváltja egy kóros hüvelyflóra, melyben a leggyakrabban Gardnerella vaginalis, Mobiluncus-fajok és Mycoplasma hominis található (Nugent és mtsai 1991). A kórkép összefüggésbe hozható a spontán vetélés, koraszülés, idő előtti burokrepedés, chorioamnionitis, illetve magzatvíz-infekció kialakulásával.
Hogyan vegyük észre a koraszülést?
Intenzív méhösszehúzódások, korai vajúdás, kitágult vagy kinyílt méhszáj egyaránt lehet a koraszülés jele, ellentétben a jóslófájással. Nem könnyű azonban megkülönböztetni a Braxton-Hicks kontrakciót a fenyegető koraszüléstől. Rendszertelen méhösszehúzódások, váratlanul jelentkező kellemetlen, feszítő érzés. A 37. hét vége előtt kezdődő rendszeres, produktív (kísérő jelenségként a méhszáj tágulásával járó) összehúzódásokat korai vajúdásnak hívják. Fenyegető koraszülésről akkor beszélhetünk, ha 10-15 percnél gyakoribb a méhtevékenység, amely méhszájtáguláshoz vagy méhszájkifejtődéshez vezethet a terhesség 24. és 37. hete között. Ilyenkor a kórházi ellátás megpróbálja az okokat tisztázni és kezelni, a fájásokat legalább 24 órára leállítani. A baba mozgásában bekövetkező változás is figyelmeztető jel lehet. Menj kórházba amilyen gyorsan csak tudsz. Ha lehetséges, maradj fekvőhelyzetben a kórházig.
Diagnosztika és kezelés
A koraszülés diagnosztizálásának és kezelésének gyakorlata messze a világszínvonal alatt van. Nem lehet ugyan teljes biztonsággal megelőzni a koraszülést, de a kockázatát időben fel lehet ismerni és hatásosan kezelni, ez pedig jelentősen javítja a kisbaba életkilátásait. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a hüvelyi ultrahangvizsgálat a legfontosabb eszköz a felismerésben, hiszen segítségével kimutatható a méhszájtágulás, illetve a méhszájrövidülés, ezek koraszülésre utaló jelek. Ahhoz azonban, hogy minél pontosabb képet kapjunk, érdemes a hüvelyi ultrahangot az úgynevezett magzati fibronektin-vizsgálattal is kiegészíteni, amely a koraszülés előrejelzésének leghatékonyabb módja, bár sajnos hazánkban kevesen ismerik és alkalmazzák. A magzati fibronektin a méhnyakváladékban található, egyfajta ragasztóként helyezkedik el a lepény és a méh között. A vizsgálat során ennek mennyiségét mérjük.
A rendelkezésre álló kezelési módok nem a koraszülés okát, hanem a tüneteit kezelik. Hazánkban sajnos még sok nőgyógyász magnéziumot, illetve tartós ágynyugalmat ír elő a kismamának, amennyiben megállapítható nála a koraszülés kockázata. A szakmai protokollok azonban ma már ezeket nem javasolják, mivel hatástalanok, sőt veszélyesek is lehetnek. Bár univerzális gyógymódnak tekintik koraszülés ellen, az ágynyugalom stresszt, akár vénás trombózist vagy akár anyai izomsorvadást idézhet elő.
Amennyiben megállapítható a koraszülés kockázata, először is azt kell tisztázni, hogy nagy kockázatú vagy fenyegető koraszülésről beszélünk, mivel mindkét esetben más kezelési módszerhez kell folyamodnunk. Amennyiben magas a koraszülés kockázata, célszerű progeszteron hormont adni a kismamának, és alapos megfigyelés alatt tartani, így azonnal felismerhetővé válnak a fenyegető koraszülés jelei. Az egyéb kiegészítő kezeléseket pedig - mint például a méhösszehúzódásokat csökkentő gyógyszer, folsav, vitaminok adása - el kell felejteni, mivel a tapasztalatok szerint egyáltalán nem hatásosak. Fontos hangsúlyozni, hogy azoknál a kismamáknál, ahol alacsony a koraszülés kockázata, egyetlen teendő van: a megnyugtatás.
Fenyegető koraszülés esetén - a korábban említett hüvelyi ultrahang- és magzati fibronektin-vizsgálatok segítségével - meg kell állapítani, hogy valóban fenyegető koraszüléssel vagy csak fokozott méhaktivitással állunk szemben. Az utóbbi esetben nem kell beavatkozni, de szoros kontroll szükséges, fenyegető koraszülés esetén azonban már lépni kell. A 34. terhességi hét előtt szteroidkezelést kell kezdeni, hogy a magzat tüdejét éretté tegyük a gázcserére. Mivel a szteroid nagyjából 48 óra alatt fejti ki a tüdőérlelő hatását, késleltetni kell a szülés bekövetkeztét. Ilyenkor a kismamának a méhtevékenységet csökkentő készítményeket kell kapnia kórházi körülmények között.
A koraszülöttek ellátása és túlélési esélyei
A koraszülöttek szervei bár kifejlődtek, kicsik és éretlenek, ennek megfelelően a működésük még nem tökéletes. A bőrük vékonyabb, szakadékony és az alábbi zsírréteg vastagsága még nem megfelelő. Mivel a máj és az epe fejlettsége sem megfelelő, a koraszülöttek a sárgaságra is hajlamosabbak. Az állapot egyik legveszélyesebb velejárója a fokozottabb vérzékenység. Ez hajlamosabbá teszi a kicsiket többek közt az agyvérzés kialakulására, melynek következtében sokszor maradandó sérüléssel is számolni kell. Ez kisebb vagy nagyobb mértékű mozgáskorlátozottságot eredményezhet, és sajnos az értelmi képességek elmaradásával is járhat.
A koraszülöttek immunrendszere sem működik kielégítően, ennek megfelelően pedig sajnos sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre is. Alapvetően már maga a születés is veszélyeket rejt a baba számára, ez a koraszülöttek esetében fokozott. Nehezen ellenőrizhető, ezért korrigálni sem tudják időben, így a halláskárosodás sajnos igen gyakran fordul elő. A látás és az idegrendszer sérülései szintén a veszélyek között szerepelnek.
A 32-34. gesztációs hét előtt a szopóreflex még nem, vagy nem megfelelően alakult ki, így az ilyen korban érkező babák táplálása nehézkes. A még ennél is fiatalabb babák esetében a nyelési mechanizmussal is gondok lehetnek, éppen ezért a táplálás a legtöbb esetben szondán keresztül, vagy vénásan történik. A szondán lefejt anyatejet juttatnak a baba gyomrába, a lehetőségekhez mérten az édesanya tejét. Ez azért fontos, mert kutatások igazolták, hogy a koraszülő kismamák teje jelentősen eltér a normál időben érkező babákat szülő nők tejétől. Az összetételbeli eltérés alkalmasabbá teszi a tejet a koraszülöttek táplálására, vagyis az anya szervezete igyekszik mindent megtenni, hogy a csöppségnek javítsa az esélyeit.
A koraszülöttek kiváló szakellátásban részesülnek, szerencsére a koraszülött babák nagy része egészségesen kerül ki a kórházból. A koraszülött csecsemőknek az evéshez is szükségük van segítségre. Ilyen esetben az orrukon keresztül vezetnek be egy csövet, amely anyatejet juttat a gyomrukba, később pedig megtanulnak szopni. Az extrém koraszülöttek intenzív ellátásban részesülnek. Ilyenkor a picit folyamatosan figyelik és biztosítják számára a megfelelő oxigénellátást. Az ilyen esetekben fordulhat elő az, hogy nem foghatod meg a babádat. Szülőként ez nagyon nehéz, de sajnos a várakozáson kívül nem tehetsz mást.
Koraszülés megelőzése
Megelőzés és felkészülés a várandósságra
A koraszülés, mint számos más egészségi probléma, nagyrészt megelőzhető. A folyamatot már a terhesség előtt el kell kezdeni általános szűrővizsgálattal, továbbá vitamin- és folsavkészítmények alkalmazásával. November 17-e a koraszülöttek világnapja, ennek kapcsán pedig érdemes megismerkedni azokkal a kockázatokkal, melyek képesek növelni a koraszülés esélyét. Különösen fontos kiemelni, hogy ezeknek a kockázatoknak egy jórésze bizony megelőzhető, és ehhez igazán csak az kell, hogy a szülők felkészüljenek a várandósságra, támogassák azt. A szülők felkészültsége, vagyis a koraszülés lehetősége az édesanyán és az édesapán is múlik! A terhességre való felkészülés nem csak a nők, hanem a férfiak számára is fontos. A megfelelő tápanyagellátottság ugyanis alapfeltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű spermiumnak.
A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, azt a pluszt, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészségedet. A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin szint, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind létfontosságú feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében. Az alacsony anyai folátszint a fejlődő magzat velőcső-záródási rendellenessége kialakulásának kockázati tényezője. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban. Hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához, az egészséges csontozat fenntartásához és az immunrendszer normál működéséhez. A vas szerepet játszik a sejtosztódásban.
Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni. A szülőknek, vagyis a koraszülés lehetősége az édesanyán és az édesapán is múlik! A megfelelő tápanyagellátottság ugyanis alapfeltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű spermiumnak. A mennyiségi kérdés a fogantatás létrejöttében játszik jelentős szerepet, a minőség azonban emellett több dolgot is befolyásol. A férfiak esetében is fontos, hogy kifejezetten számukra kialakított vitaminkészítményt válasszunk, hiszen igényeik eltérnek a nőétől. Emellett pedig akár a várandósvitaminok esetében, itt is fontos kérdés a komplexitás, illetve a szerves kötések megléte, hiszen a férfiak szervezetében is jelentősen növelik a hasznosulást!
