A kismama pulzusa terhesség alatt: mi a normális és mire figyeljünk?

A terhesség egy csodálatos, ugyanakkor a test számára nagy kihívást jelentő időszak. Számos változás megy végbe a kismama szervezetében, hogy optimális környezetet biztosítson a fejlődő magzat számára. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri változások is, melyek gyakran megemelt pulzusszámban nyilvánulnak meg.

A terhesség alatt a vér mennyisége nagy mértékben növekszik a kismama szervezetében, hogy több vér juthasson a méhlepényhez, amelyen keresztül a növekvő babához oxigén és tápanyag jut. A szívnek erősebben és gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy a megfelelő keringést biztosítsa. “A kipumpált vér mennyiségét perctérfogatnak nevezik, és a mértéke a terhesség alatt 30-50 százalékkal növekszik” - mondta el dr. A pulzus megmutatja, hogy a szív 1 perc alatt mennyiszer pumpálja ki a vért a testünkbe. Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusban, periodikus lüktetéssel továbbítják a vért. A normál pulzus felnőttek esetében 72/perc, azonban ez az érték nagyban függ az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól is. Ezek alapján, a 60-80 ütés/perc közötti értékek is elfogadottak.

A BMC Medicine egy 2019-es metaanalízise alapján, amely 36 239 terhes nőnél vizsgálta a pulzusszám növekedését, az átlagos növekedés 10 százalék körül volt, tehát percenként 7-8 szívverés. A tanulmány azt is megállapította, hogy az átlagos pulzusszám folyamatosan emelkedik a terhesség alatt, a 10. héten 79,3 volt percenként, míg a 40. héten már magasabb lehet. A várandósság kb. 6. hetétől az alap pulzus tartományunk megemelkedik. A pulzus szaporaságát befolyásolhatja továbbá a kor, nem és az edzettség is. Csecsemőknél, gyermekeknél például a normál pulzus értéke ettől sokkal magasabb, valamint a nők a férfiaknál általában magasabb pulzusszámmal rendelkeznek.

A terhesség alatt a pulzusszám emelkedése több okra vezethető vissza. A hormonális változások, mint például a progeszteron hatása, az erek ellazulásához vezetnek, amit a szív kompenzál a gyorsabb szívveréssel. A megnövekedett vérmennyiség, amely akár 40-50%-kal is növekedhet, szintén nagyobb terhelést ró a szívre. A 2. trimeszterben, amikor a baba növekedése felgyorsul, a szívverés is szaporábbá válik. Ilyenkor a kismama azt érezheti, hogy már egy rövidebb séta vagy néhány lépcsőfok után is elakad a lélegzete, és a szíve „a torkában dobog”.

A normál pulzus értékek nagymértékben függnek az egyéni adottságoktól, a terhesség előtti edzettségi állapottól és az alkattól. Egy sportos életmódot folytató nőnél a nyugalmi pulzus alapvetően alacsonyabb, így nála a 80-as vagy 90-es érték már emelkedettnek tűnhet, míg másoknál a 100-as pulzusszám is a normál tartomány felső határán mozog terhesség alatt. Érdemes tudni, hogy a pulzus nem egy statikus adat; napszakonként, az elfogyasztott ételektől, a hidratáltsági szinttől és az érzelmi állapottól függően is változik.

Fontos elkülöníteni a folyamatosan magasabb pulzust az alkalmanként jelentkező szívbedobogás-érzéstől (palpitáció). Utóbbi során a kismama úgy érezheti, mintha a szíve kihagyna egy ütemet, vagy éppen extra dobbanásokat végezne. A fizikai változásokon túl számos olyan külső hatás is érheti a várandós nőt, amely hirtelen pulzusugrást okozhat. Ha a szervezetben kevés a víz, a vér sűrűbbé válik, a volumen pedig csökken, amire a szív válasza az ütésszám növelése lesz, hogy fenntartsa a keringést. A koffein és az étkezési szokások szintén döntő befolyással bírnak. A szív receptorai érzékenyebbé válnak, így ugyanaz a mennyiségű fekete, ami korábban meg sem kottyant, most heves szívdobogást válthat ki. A lelkiállapot, a szorongás és az anyasággal járó természetes aggodalom szintén jelentős pulzusnövelő tényezők.

Mire figyeljünk oda, ha kismamák vagyunk és emelkedett a pulzusunk?

• Figyeljünk a testünk jelzéseire: Ha a pulzus nyugalmi állapotban is tartósan 110-120 felett marad, vagy ha a szapora veréshez mellkasi fájdalom, légszomj vagy szédülés társul, mindenképpen szakemberhez kell fordulni.
• Vashiány: Az egyik leggyakoribb egészségügyi ok a terhességi tachycardia mögött a vashiányos vérszegénység. Ha nincs elég hemoglobin, amely az oxigént szállítaná, a szívnek sokkal gyorsabban kell forgatnia a vért.
• Pajzsmirigy problémák: A pajzsmirigy túlműködése szintén állhat a háttérben. Ha ez a szerv túl sok hormont termel, az felgyorsítja az anyagcserét és a szívverést is.
• Preeclampsia: A preeclampsia, vagyis a terhességi toxémia egy súlyosabb állapot, amelynek egyik tünete lehet a vérnyomás emelkedése mellett a pulzus megváltozása is.
• Hidratáció: Ha nem iszol eleget, a véred térfogata csökken és sűrűbbé válik, amit a szív csak gyorsabb ütemű veréssel tud kompenzálni.
• Koffein: Bár napi egy-két csésze gyenge kávé általában megengedett, a koffeinre való érzékenység terhesség alatt fokozódhat.
• Stressz és pihenés: A stresszhormonok, mint az adrenalin és a kortizol, közvetlenül hatnak a szívizomra. Fontos a megfelelő pihenés, akár rövidebb szieszta formájában is.
• Testhelyzet: A súlyos méh nyomhatja a gerinc mellett futó nagy visszeret (vena cava szindróma), ami akadályozza a vér visszajutását a szívbe. A szív erre gyorsabb veréssel reagál.

Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a panaszok alaposabb utánajárást igényelnek, az első lépés általában egy nyugalmi EKG elkészítése. Ez a fájdalommentes vizsgálat pillanatképét adja a szív elektromos tevékenységéről, és segít kiszűrni az esetleges ritmuszavarokat. A 24 órás Holter-monitorozás során a kismama egy kis készüléket visel a testén, amely egy teljes napon át rögzíti minden egyes szívverését. A laborvizsgálatok során az orvosok elsősorban a vérképet (vérszegénység keresése), az ionszinteket (magnézium, kálium, kalcium) és a pajzsmirigy funkcióit ellenőrzik. Gyakran előfordul, hogy a magnéziumhiány áll a heves szívdobogás hátterében.

Ha az orvos megállapította, hogy nincs szó komolyabb elváltozásról, a kismama sokat tehet azért, hogy kordában tartsa a száguldó szívét. Az első és legfontosabb a megfelelő légzéstechnika elsajátítása. Amikor érezzük, hogy a pulzusunk emelkedik, álljunk meg, helyezkedjünk kényelembe, és alkalmazzuk a mély, hasi légzést. A testhelyzet megváltoztatása is azonnali enyhülést hozhat. Az étrendi kiegészítés terén a magnézium mellett a kálium pótlása is fontos lehet, de ezt csak orvosi javaslatra tegyük. A rendszeres, mérsékelt testmozgás, mint a kismama jóga vagy a séta, paradox módon segíthet alacsonyabban tartani a nyugalmi pulzust.

Fontos tudatosítani, hogy a vizsgálatok többsége teljesen biztonságos a babára nézve. Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a panaszok alaposabb utánajárást igényelnek, az első lépés általában egy nyugalmi EKG elkészítése. A 24 órás Holter-monitorozás során a kismama egy kis készüléket visel a testén, amely egy teljes napon át rögzíti minden egyes szívverését. A laborvizsgálatok során az orvosok elsősorban a vérképet (vérszegénység keresése), az ionszinteket (magnézium, kálium, kalcium) és a pajzsmirigy funkcióit ellenőrzik.

A várandósság alatti megugró pulzus tehát az esetek nagy részében a test csodálatos alkalmazkodóképességének bizonyítéka. A szívünk értünk és a babánkért dolgozik, kettőzött erővel. Ha odafigyelünk a testünk jelzéseire, betartjuk az alapvető életmódbeli tanácsokat, és nem félünk kérdezni az orvosunktól, ez az időszak nem a szorongásról, hanem a várakozás öröméről szólhat.

A Bisoprolol Sandoz szedésével kapcsolatban mindenképpen konzultáljon a kardiológusával az adagolást illetően. Szükség esetén terhesség alatt is szedhető, de az orvosi felügyelet elengedhetetlen.

tags: #mennyilehet #a #kismama #pulzusa