Terhesség alatti táplálkozás: Útmutató az első trimeszterhez

A várandósság időszakában a megfelelő folyadékbevitel és a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás kiemelten fontos. Az édesanya szervezete a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül biztosítja a fejlődő magzat számára a szükséges tápanyagokat, ezért ebben az időszakban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az étrend minőségére.

A tudatos táplálkozás hozzájárul a kismama jó közérzetéhez, egészségéhez, fizikai erőnlétéhez, valamint támogatja a baba optimális fejlődését. Emellett segíthet a várandósság alatti túlzott súlygyarapodás megelőzésében és a szülés utáni regenerációban is.

A várandósság alatti ideális testsúlynövekedés egyénfüggő, és elsősorban a terhesség előtti testtömegindex (BMI) határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy normál testsúly esetén a javasolt súlygyarapodás 11-16 kg; túlsúly esetén ennél kevesebb, sovány testalkatnál valamivel több lehet.

Fontos tudni, hogy a kismamának nem kell „kettő helyett ennie”.

Az energiaszükséglet változása

Az energiaszükséglet az első trimeszterben általában nem nő; a második trimeszterben napi kb. 200-300 kalóriával; a harmadik trimeszterben kb. 300-450 kalóriával emelkedik. Ez a többlet elsősorban tápanyagban gazdag élelmiszerekből származzon, ne cukros vagy zsíros nassolnivalókból.

A helyes táplálkozás alapelvei

Naponta 5-6 alkalommal, kisebb adagok fogyasztása javasolt. A túlzott diétázás és az egyoldalú, hiányos táplálkozás kerülendő. Az étrend legyen változatos, tápanyagban gazdag.

Elsősorban növényi olajok (pl. olíva-, repceolaj) használata ajánlott, a vaj mérsékelt mennyiségben fogyasztható. A sóbevitel mérséklése javasolt, fűszerezéshez a zöldfűszerek használata előnyös.

A koffein fogyasztása mérsékelten megengedett (legfeljebb 200 mg/nap, kb. 1 kávé), túlzott bevitele kerülendő. Naponta kb. 2-2,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott, elsősorban víz formájában.

Fontos továbbá, hogy a kizárólag növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásánál kialakulhat vashiány, kalcium-, B12-vitamin-, D-vitamin- és fehérjehiány is. Ezt gondos odafigyeléssel, illetve étrend-kiegészítők szedésével lehet megelőzni, és biztosítani, hogy megfelelő mennyiség kerüljön a szervezetbe ezekből a szükséges anyagokból.

Élelmiszercsoportok ajánlásai

Gabonafélék

A gabonafélék fontos energia- és tápanyagforrások. Előnyben részesítendők a teljes kiőrlésű változatok (barna kenyér, teljes kiőrlésű tészta, barna rizs), mivel rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk magasabb. A fehér kenyér sem tiltott, de ne ez képezze az étrend alapját.

Zöldségek és gyümölcsök

Naponta több alkalommal ajánlott fogyasztani őket frissen vagy kíméletesen párolva. Magas rosttartalmuk segíthet megelőzni a várandósság alatt gyakori székrekedést, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk pedig támogatja az anya és a magzat egészségét.

Rostokban gazdag élelmiszerek: zöldségek, gyümölcsök, korpás kenyér, mogyoró, dió, korpás lisztből készült tészta, barna, magvas kenyerek és lisztek, barna rizs, mazsola, aszalt sárgabarack, zöldborsó.

A gyümölcsökön, zöldségeken földmaradványok lehetnek, ami megbetegedést okozhat. Minden gyümölcsöt, zöldséget alaposan meg kell mosni fogyasztás előtt.

Tojás

Heti 3-4 tojás fogyasztása megfelelő. Fontos az alapos hőkezelés; nyers vagy lágy tojás, illetve az ezekkel készült ételek kerülendők.

Sajtok, tej és tejtermékek

Fogyasztható: pasztőrözött tej, joghurt, tejszín és fagylalt; pasztőrözött vagy nem pasztőrözött kemény sajtok, például cheddar, gruyère és parmezán; pasztőrözött félkemény sajtok, például edami; pasztőrözött lágy sajtok, például túró, mozzarella, feta, krémsajt, paneer, ricotta, halloumi, kecskesajt fehér külső bevonat (penészréteg) nélkül, valamint feldolgozott sajtkrémek; lágy vagy kék sajtok (pasztőrözött vagy nem pasztőrözött), ha hőkezelve vannak.

Nem fogyasztható: minden egyéb, nem pasztőrözött tejből készült élelmiszer, például érlelt, lágy kecskesajtok; pasztőrözött vagy nem pasztőrözött, penésszel érlelt lágy sajtok fehér külső bevonattal, például brie, camembert és chèvre (kivéve, ha hőkezelt); pasztőrözött vagy nem pasztőrözött lágy kék sajtok, például danish blue, gorgonzola és roquefort (kivéve, ha hőkezelt); nem pasztőrözött tehén-, kecske- vagy juhtej, illetve tejszín.

A nem pasztőrözött vagy lágy, érlelt tejtermékek ritkán szennyezettek lehetnek a Listeria baktériummal, ami liszteriózis nevű fertőzést okozhat. A liszteriózis vetéléshez vagy halvaszületéshez vezethet, illetve az újszülöttet súlyosan megbetegítheti. A fehér penészréteggel rendelkező lágy sajtok magasabb nedvességtartalmúak, ami megkönnyíti a baktériumok szaporodását. A sajt hőkezelése elpusztítja a baktériumokat, így csökkenti a liszteriózis kockázatát.

Húsfélék

Fogyasztható: húsok, például csirke, sertés és marhahús, ha teljesen átsültek, nincs bennük rózsaszín rész vagy vér, különösen körültekintően kell eljárni szárnyasok, sertéshús, kolbászok és hamburgerek esetén; hideg, előre csomagolt húsfélék, például sonka. Óvatosság javasolt hidegen érlelt, pácolt húsok esetén, mint például szalámi, chorizo és prosciutto (csak akkor fogyaszthatók, ha alaposan átsütik/átfőzik).

Nem fogyasztható: nyers vagy nem kellően átsült hús; máj és májból készült termékek; mindenféle pástétom, beleértve a vegetáriánus pástétomokat is; vadon élő állatok húsa, például liba, fogoly vagy fácán.

A nyers vagy nem kellően átsült hús fogyasztása kis kockázattal jár a toxoplazmózis szempontjából, amely vetélést okozhat. A pácolt, érlelt húsok nincsenek hőkezelve, ezért tartalmazhatnak olyan parazitákat, amelyek toxoplazmózist okoznak. A máj és májtermékek nagy mennyiségű A-vitamint tartalmaznak, ami káros lehet a magzatra. A vadhúsok ólomsörétet tartalmazhatnak.

Halak

Fogyasztható: főtt vagy sült hal és tengeri herkentyűk; sushi, amennyiben a hal alaposan átsült; főtt kagylófélék, például kagyló, homár, rák, garnéla, fésűkagyló és vénuszkagyló.

Korlátozandó: olajos halak (pl. lazac, pisztráng, makréla, hering): legfeljebb heti 2 adag; tonhal: legfeljebb heti 2 tonhal steak (kb. 140 g), vagy 4 közepes konzerv tonhal hetente (kb. 140 g lecsepegtetve).

Nem fogyasztható: kardhal; cápa; nyers kagylófélék; hidegen füstölt vagy pácolt halak (pl. füstölt lazac, gravlax - sushi részeként is), kivéve, ha hőkezelt.

A tonhal nem számít olajos halnak. Hetente fogyasztható 2 adag olajos hal, és ezen felül: 2 tonhal steak vagy 4 közepes konzerv tonhal.

A tonhal fogyasztást korlátozni kell, mert több higanyt tartalmaz, mint más halak. A túl sok higany káros lehet a magzatra. Az olajos halak tartalmazhatnak szennyező anyagokat (pl. dioxinok, poliklórozott bifenilek), amelyek nagy mennyiségben szintén árthatnak a magzatnak. A készre csomagolt, hidegen füstölt vagy pácolt halak Listeria baktériummal szennyezettek lehetnek. A füstölt vagy pácolt halak hőkezelése elpusztítja a baktériumokat. A nyers kagylófélék káros baktériumokat, vírusokat vagy toxinokat tartalmazhatnak, amelyek ételmérgezést okozhatnak.

Vitaminok és ásványi anyagok

A várandósság alatt nő a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete. Kiemelten fontos a folsav, a vas, a kalcium és a D-vitamin megfelelő bevitele.

Folsav

Kiemelten fontos a fogantatás előtti időszaktól a várandósság első trimeszteréig. Hozzájárul az idegrendszer és a gerinc megfelelő fejlődéséhez. Táplálékkal nehéz elegendő mennyiséget bevinni, ezért folsavkiegészítés ajánlott.

Vas

A várandósság alatt nő a vasigény. Hiánya esetén fáradtság, vérszegénység alakulhat ki. Pótlása egyéni elbírálás alapján történik.

Kalcium és D-vitamin

Szükségesek a csontozat fejlődéséhez. A D-vitamin-hiány gyakori, különösen az őszi-téli időszakban, ezért javasolt a D-vitamin rendszeres pótlása.

Táplálékkiegészítők

A kiegyensúlyozott étrend alapvető fontosságú, azonban bizonyos tápanyagok (folsav, D-vitamin, esetenként vas) pótlása a várandósság alatt általánosan ajánlott.

Az első trimeszter specifikumai

A terhesség alatti hormonális változások (pl.: HCG, HPL) befolyásolják a kismama szervezetét. A beágyazódás időszakában (7-12. hét) a magas HCG hormon szint miatt a kismama aluszékonyabb, fáradékonyabb lehet.

A reggeli émelygés, hányinger, hányás, rosszullét, undor egyes ételektől, kívánósság, esetleg puffadás, székrekedés a leggyakoribb tünetek. Gyakori kis étkezések, akár napi 5-6-szor is segíthetnek enyhíteni ezeket a panaszokat.

Mit együnk és mit kerüljünk?

Ajánlott:

• Teljes kiőrlésű gabonák (teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs, zab).
• Friss zöldségek és gyümölcsök (naponta legalább 5 adag).
• Sovány húsok, szárnyasok, halak (jól átsütve).
• Tojás (jól megfőzve).
• Pasztőrözött tejtermékek (joghurt, túró, sajt).
• Egészséges zsírok (olívaolaj, avokádó, olajos magvak).

Kerülendő vagy korlátozandó:

• Nyers vagy nem kellően átsült húsok, halak, tojások.
• Pasztőrözetlen, lágy sajtok (pl. brie, camembert).
• Máj és májtermékek (magas A-vitamin tartalom miatt).
• Magas higanytartalmú halak (pl. kardhal, cápa).
• Túlzott koffeinbevitel (max. 200 mg/nap).
• Alkohol.
• Nagy mennyiségű cukor és só.

tags: #mennyit #szamit #hogy #az #1 #trimeszterben