A kisbaba érkezése az élet egyik legcsodálatosabb eseménye, de egy kutyás családban ez egyben nagy változást is jelent. Fontos, hogy felkészítsük kedvencünket az új helyzetre, hogy elkerüljük a konfliktusokat és biztosítsuk a harmonikus együttélést.
Az állatorvosi vizsgálat fontossága
A baba érkezése előtt a legfontosabb teendő, hogy a kutyát az összes állatorvosi szűrésre elvidd. Az állatorvosnak mondd el, hogy hamarosan kisbaba érkezik a házhoz, és kérd meg, hogy vizsgálja át a kutyust ilyen szemmel, hogy megbizonyosodhass arról, hogy nincs semmiféle egészségügyi problémája. Így megnyugodhatsz, hogy a baba nem lesz veszélyben a kutya miatt.
Kutyakiképzés a baba érkezésére
Függetlenül attól, hogy a kutyád ki van-e már képezve, vagy még egyáltalán nem ismer parancsszavakat, a baba érkezése előtt érdemes polírozni a tudását. A két legfontosabb parancsszó, ha baba érkezik, a "Hagyd!" és a "Marad!". Az első azért fontos, hogy rá tudj szólni a kutyára, hogy ne kapja fel a baba játékait, holmijait. Mivel a legtöbb kutya örömében ugrálós, a "Marad!" is egy nagyon hasznos parancsszó, hogy a baba felé ne akarjon ugrani, amikor meglátja a babát, és lelkes lesz miatta. Ez utóbbi akkor is hasznosnak bizonyul majd, ha a baba járni tanul majd. Később a "Helyedre!" parancsszó is fontossá válik.
A baba holmijainak megismertetése
Fontos, hogy a baba dolgait - főként a nagyobbakat, mint a kiságy, a babakocsi, stb. - már azelőtt megismerhesse a kutyus, hogy a kicsi is megérkezik. Épp elég nagy változás lesz neki az, hogy egy új emberke költözik a házba, jobb, ha nem akkor ismerkedik csak meg a dolgaival is.
Területek kijelölése
Ha szeretnéd, hogy a baba érkezése után legyenek olyan területek, ahova a kutya nem léphet be - például a kicsi szobája - akkor ezekre a helyiségekre érdemes lesz kutyaajtókat felszerelni.
Az első találkozás
Ha hazaviszed a babát a kórházból, érdemes időt hagyni a kutyával való találkozására, nem szabad siettetni a megismerkedés pillanatát. Mivel a kismama is kórházban van ilyenkor, nem csak a baba, ezért érdemes először üdvözölnöd a kutyát, a baba nélkül, hogy kiugrálhassa magát, örülhessen neked. Ezután a legjobb taktika, ha az apuka hozza be a kisbabát a lakásba. Ha extrán hiperaktív a kutyus, érdemes előtte jól megsétáltatni, hogy lefáradjon.
A babával ezután ülj le egy székre, a lehető legbiztonságosabban tartva a kicsit. A kutyusnak engedd meg, hogy megszaglassza a kicsit, ismerkedjen az új illatokkal. Semmiképpen ne told az orra közelébe a babát, hagyd, hogy a saját tempójában, a maga módján szimatolgassa meg. Így ő is jobban meg fogja tanulni, mit tehet a babával, hogy viselkedjen a közelében.
A fokozatosság elve
Se az első találkozókor, se a későbbiekben ne erőltess semmit: hagyd meg a kutya és a baba számára is a lehetőséget, hogy a saját tempójukban ismerkedjenek. Ha már összebarátkoztak, akkor is jobb, ha nem hagyod felügyelet nélkül a kutyát és a babát. Mindig legyél velük egy helyen, ha mindkettő ott van, ha pedig a baba egyedül alszik például a kiságyban, akkor a kutyát is vidd magaddal oda, ahol éppen vagy.
A kutya jelbeszéde és a stressz jelei
A kutyáknak is van saját jelbeszéde, amellyel figyelmeztetnek arra, milyen állapotban vannak. Ha stresszes, ideges, akkor valószínűleg ugat, vagy rohangál, de feszültséget jelez a megfeszített hátsó, a leeresztett farok és a hátrahúzott fülek is.
A kutya nevelése a baba érkezése után
Az első hetekben nagyon fontos, hogy ne szidd a kutyát, ha valamit rosszul csinál - ilyenkor inkább vidd el a közeléből a babát egy biztos helyre. Ha folyton szidod a kicsi miatt, azt rossz néven veheti, és nem úgy megy majd az összeszoktatásuk, ahogy azt te remélnéd.
A kutyádnak te ugyanolyan fontos leszel a baba születése után is, ezért próbálj vele is időt tölteni. Mivel van egy megszokott rutinja, ezért az új dolgokat - például a babával való foglalkozás miatti rövidebb sétaidőt - csak fokozatosan vezesd be.
Időmegosztás és külső segítség
Természetes, hogy egy újszülött mellett kevesebb időd lesz kutyádra, ezért érdemes őt is felkészíteni időben a változásokra. Jó esetben a párod segít, hogy ne kelljen ketté szakadnod a baba és a kutya között, de általában még így is megérzik a kutyák, hogy bizony rájuk kevesebb idő jut. Ezért még a kistesó megérkezése előtt keress egy megbízható kutya sittert, aki ki tudja majd vinni sétálni, ha te épp nem tudod. Amíg még nincs kis tesó heti 1-2 alkalommal együtt vigyétek ki kedvencedet, hogy kialakuljon köztük a bizalom és hogy a kutyusodnak ne legyen majd akkora váltás, hogy nem veled sétál. Azt is csinálhatod, hogy mikor már babázol akkor is kimész velük, de ha a kicsinek már elég a kint lét, mert fáradt vagy éhes akkor ti felmentek, kutyád viszont még lent maradhat a kutya sitterrel. Így meg van a közösen együtt töltött idő és a nagy séta is.
Fontos, hogy ne érezze kutyád, hogy ő háttérbe szorult és ne változzon meg az élete gyökeresen. Biztosítsd kutyád kényelmét és biztonságérzetét is.
A baba hangjaira való felkészítés
Amennyiben kutyád érzékeny idegrendszerű és nem biztos, hogy bírni fogja a gyerek sírást, a röpködő játékokat és a hirtelen mozdulatokat úgy a baba érkezése előtt fel kell készítsd ezekre. Játssz le neki babasírást. Először egészen halkan és közben jutalmazd finom falatokkal. Ha már kezdi megszokni akkor állítsd hangosabbra egészen addig, míg már a nagyon hangos sírás sem zavarja. Mindeközben ne spórolj a finomságokkal. (Ha hízásra hajlamos kedvenced akkor a vacsoráját is adhatod neki így, vagy egyszerűen kevesebbet adj neki este.)
Ugyanígy gyakorolhatjátok, hogy ha a családban valaki hirtelen mozdulatot tesz, elhajít valamit vagy éppen hangosan felkiált azért is jár jutalom. Ez is jó élmény és mostantól természetes.
A kutya saját pihenőhelye
Ha eddig még nem volt egy kis nyugisarka kutyusodnak. Például egy fekhely, amit szeret akkor ideje beszerezni. Olyan helyre tedd neki a kis menedékét, ahol a baba nem fogja őt zavarni. Így, ha túl sok neki a sírás vagy éppen az ahogy a kicsi játszik akkor van hova elmenjen pihenni. Ez nagyon fontos egy újszülött mellett, máskülönben komoly stressz tüneteket produkálhat kutyusod. Amennyiben kicsi a lakás úgy vegyél neki egy szoba kennelt. Ezt akár egy pokróccal is letakarhatod így, ha a baba hangoktól nem is, de a macerálástól el tud menekülni. Még a kicsi megérkezése előtt szoktasd őt a ketrechez. Ehhez kérheted kiképző segítségét, mert fontos, hogy a ketrec jó érzéseket keltsen benne. Ez lesz az ő gyerekszobája, ahol béke van és biztonság.
A kutya védelme a gyermektől
Nem csak a gyereket kell megvédeni a kutyától, de a kutyát is a gyerektől. Nyilván elő fog fordulni, hogy a kicsi úgy nyúl a kutyához, ami nem esik jól neki, talán még fáj is. Főleg, ha nem egy kimondottan magas fájdalom küszöbű kutyád van. Ilyen esetben még az is előfordulhat, hogy kutyád felmorog. Nyilván tisztázni kell a kutyával, hogy nem morgunk a gyerekre, rá kell szólni és hagyni kell kilépni a szituból. Semmi esetre se verjük el a kutyát ilyenkor, hiszen csak jelezte, hogy aúú ez fájt, de ne is hagyjuk rá. Mert meg kell tanulja, hogy a gyerekkel türelmesek vagyunk. És nem így kommunikálunk vele. Amennyiben ilyesmi történik kérjük tapasztalt kiképző segítségét.
És lehetőleg mikor már elég nagy hozzá a baba akkor hagyjuk, hogy kézből etesse finomfalatokkal a kutyát így a kutya jó érzéseket fog táplálni iránta és a kicsi is megszokja, hogy bizony a kutya megnyalja a kezét, és ficánkol és egyáltalán kutya. Mindig legyen lehetősége a kicsinek is és a kutyának is kilépni a szituból, ha nincs kedvük egymáshoz. Mikor már nagyobb, tanítsd meg a kicsit, hogy nyúlunk a kutyához. És bátorítsd, hogy együtt játszanak.
A változások elfogadása
Gondoljuk végig, hogy mivel is jár az eb számára ez az esemény! Amikor megérkezik a baba, előfordulhat, hogy a kutya nem jöhet-mehet a lakásban olyan szabadon, ahogyan azt eddig tette. A kutya kevésbé lesz központi helyzetben, a család, legalábbis egy része a babának szenteli figyelme, szeretete, törődése java részét. Összességében tehát a baba érkezése egy családi kutya számára sok új szabályt, szokás elsajátítását jelentheti, miközben jó eséllyel csökken az emberek által a kutyára fordított idő, törődés és szeretet mennyisége. Mindemellett a kisbaba, a babaholmik, ételek, a pisis-kakis pelenkák, a játékok sok kutya számára rendkívül vonzó dolgok. A kutyák nagyon érzékenyek a társas viszonyok átalakulására, tehát például arra, ha az emberek éppen nem ővelük, hanem mással foglalkoznak, illetve ha most nem csinálhatnak valamit, amit korábban szabad volt nekik. Erre a hétköznapi megfogalmazás szerint „féltékenységgel” reagálhatnak, ami általában olyan viselkedésekben ölt testet, mint pl. fokozott közelségkeresés a gazdával, mindig annak sarkában járás, illetve ha a „vetélytárssal” (jelen esetben a babával) foglalkozik az ember, akkor a kutya megpróbálhat odaékelődni az interakcióba.
A kutya reakcióinak megismerése
Nyilvánvalóan előzetes döntése kérdése, hogy a kutya jelenléte, mozgása korlátozva lesz-e a kisbabás háznál. Ha nem, akkor is lesz teendő, hiszen maga a kisgyerek jelenléte is fontos és erős inger az eb számára. Mindenképpen ki kell ismerni a kutya reakcióját kisbabákra, kisgyermekekre - már jóval a saját babánk születése előtt. Ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy tulajdonképpen fogalmunk sincs, mit várhatunk ilyen helyzetben a saját kutyánktól. Ha tehetjük, hívjunk meg magunkhoz ismerőst, akinek nagyon pici gyereke van, hogy a kutya találkozhasson ilyen apró emberekkel. Ne feledjük, hogy a kutya nem feltétlenül „veszi emberszámba” elsőre a kisbabákat - hiszen talán a szagot kivéve szinte minden teljesen más egy baba viselkedésében, kinézetében, méretében, hangjában stb. mint az addig megszokott felnőtteknél, nagyobb gyerekeknél.
A baba hangjai és illatai
A babák komoly támadást jelentenek a kutya érzékszervei ellen. Különböző hangokat adnak ki: magas hangon sikítanak, kacagnak, bömbölnek. Megjelennek a különböző illatú, szagú tárgyak is, mint a pelenka, a babasampon, a sok kenőcs, törlőkendő. Fontos észben tartani, hogy minden kutya más, ami az egyiket megijeszti, az nem biztos, hogy a másikat is kihozza a sodrából.
Felkészülés a gyakorlati életre
Kezdjük el a felkészülést hónapokkal korábban: állítsuk be a helyére a babaágyat és a babakocsit, szereljük fel a babarácsokat, játsszunk le a Youtube-ról babasírós klipeket. Hozzunk létre egy olyan teret, barlangot, ami a kutya saját biztonságos tere lehet, ahova bármikor visszavonulhat. Mutassuk meg a kutyának, mit jelent a babakocsi melletti séta, használunk nyugtató diffúzort (pl. Feliway). A bemutatás napján a kutya valószínűleg nagyon izgatott lesz, hogy viszontláthatja a gazdit. Köszöntsük őt a szokásos módon, és ha megnyugodott, mutassuk be a babának. Tartsuk a gyermeket a hordozóban, tartsuk távol, de látó- és szimattávolságon belül a kutyától.
A kutya elfogadásának jelei
A közösségi média tele van olyan fotókkal és videókkal, ahol a kutyák a csecsemők mellett fekszenek, finoman bújnak. Ezek láttán könnyű azt gondolni, hogy ez a szeretet jele, valójában azonban a kutya legtöbbször enyhe vagy közepesen súlyos stressz jeleit mutatja. A szakember szerint úgy lehet a legkönnyebben eldönteni, hogy a kutya valóban elfogadta a babát, ha figyelmen kívül hagyja. Ha ugyanazt csinálja, mint a baba érkezése előtt, függetlenül attól, hogy a baba jelen van-e vagy sem, az azt mutatja, hogy elfogadta a gyereket.
A szocializáció fontossága
Egy kölyökkutya nevelése önmagában hatalmas vállalkozás, időre, türelemre és figyelemre van szükség, aminek nagy részét valószínűleg a csecsemőre fordítjuk. Ahogy a baba totyogóssá érik, ugyanolyan fontos őt is megtanítani arra, hogy miképp viselkedjen a kutyával. Kezdetben célszerű egy meglehetősen semleges együttélést kialakítani kisgyermek és kutya között. Ideális esetben a gyermek szinte bútordarabként tekint a kutyára. Nagyon élesen fel kell állítani a kutyának azt a szabályt, hogy a gyerek felé semmilyen előjoga nincs! Mivel a gyerek erre magától nem képes, ez a szülő dolga - emelte ki a szakértő. Akkor kell majd ismét résen lenni, ha a gyerek már mászik és a kutyát az alvóhelyén vagy evés közben zavarja, húzza-tépi. A fülhúzásokra és hasonló kellemetlen mozdulatokra előre készítsük fel a kutyát, fokozatosan erősítve a mozdulatokon, és mindig jutalommal megerősítve azt, ha nyugton tűri. Lényeges persze az is, hogy a gyereket fokozatosan megtanítsuk a helyes bánásmódra. Elengedhetetlen, hogy a kutya is megkapja a neki járó figyelmet, szakítsunk rá időt, hogy aki eddig foglalkozott a kutyával, az ezután is töltsön vele - és csak vele - némi időt, hogy a kutya ne érezze a gyerek érkezését negatív eseménynek.
A kutyusok és a gyerekek a legtöbb esetben le vannak nyűgözve egymástól, ráadásul közös vágyuk egy játszótárs, illetve a figyelem. A létrejövő kapcsolat fizikai és pszichológiai előnyökkel is járhat a kicsik fejlődése szempontjából. A négylábú társ boldoggá teszi a babát, ezt onnan is tudhatjuk, hogy jelenlétük a kisgyerekek szervezetében kimutathatóan megemeli két fontos boldogsághormon, a szerotonin és a dopamin szintjét. Ha mi, szülők úgy neveljük gyermekünket, hogy megértő, kedves, gyengéd legyen az állattal, akkor az eb is boldogságot érezhet a kicsi közelében.
Az immunrendszer erősítése
Kutatások kimutatták, hogy a kutyával együtt felnőtt babáknál kisebb valószínűséggel alakulnak ki bizonyos allergiák, és általában ellenállóbb az immunrendszerük. Ha négylábú van a közelben, a babák egészségesebbek, védettebbek.
A felelős kutyatartás és a gyermeknevelés
Egy másik érdekes kutatás szerint a kutyáknak is vannak érzéseik, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a különböző, a gyerektől érkező jelzéseket megértsék. Például érzékelhetik, hogy a baba sebezhető és ártalmatlan. A kicsit még ellenőrzik és szeretgetik is, ezt általában úgy fejezik ki, hogy megnyalják az arcát vagy a testét. Mivel az eb környezetében bekövetkező változások szorongást okozhatnak, készítsd fel kedvencedet az új jövevény érkezésre, és lassan mutasd be az új dolgokat. Elvárhatjuk az állattól, hogy gyengéd legyen a csecsemővel, ám ezt gyakran nekünk kell megtanítanunk az állatnak, ahogy fordított esetben is: ideális esetben felelős kutyatartót nevelünk a gyerekünkből. Gazdiként, szülőként nyugodt, védelmező magatartást érdemes tanúsítani és szépen lassan szoktatni az ebet a babához - és fordítva. A kulcs a megfelelő kötelék kialakításához a korán elkezdett szocializációban rejlik.
A kutya és a baba közötti távolságtartás
A kutya és baba közti távolságot célszerű korán kialakítani, akár még akkor, amikor a baba még a pocakban van. Így elkerülhető, hogy az eb nekifutva a pocaknak sérülést okozzon a magzatban vagy az anyában. Amíg az anya és baba a kórházban van, ismertessük meg a kutyusunkat a baba illatcsomagjával úgy, hogy az újszülött egyik kis sapkáját egy kisméretű babatakaróba csomagoljuk. Vigyük haza ezt az illatanyagot, s helyezzük a kanapéra. A kutyának meg kell tanulnia, hogy amíg az illatanyag a kanapén van, nem ugorhat fel. Ugyanez érvényes a bébiételekre és a szoptatáshoz szükséges felszerelésekre is. Arra is ügyelni kell, hogy a kutyusunk ne érintkezzen az újszülött ételeivel.
A "Hagyd!" parancsszó elsajátítása
Felkínálok egy jutalomfalatot a kutyusnak, közvetlenül az orra előtt, de csak akkor adom oda neki, ha félrenéz, hátralép és leül, magyarán önként, szabad akaratából előbb lemond róla. Három-öt sikeres gyakorlat után abbahagyhatjuk a feladatozást, majd este visszatérhetünk rá. Később vezényszót (Hagyd!) is kapcsolhatunk a kínáló (csukott ujjú) kéztartásunkhoz. Amikor lemondott a falatról, nyitott tenyérből adjuk neki oda. Egy idő után az óvodás korú gyereket is megtaníthatjuk vezényszavakra (Marad!, Hagyd!), kézjelekre.