A vashiány a világ legelterjedtebb és leggyakrabban előforduló táplálkozási hiányossága, a vérszegénység vezető oka. Kiemelten veszélyezteti a termékeny korban lévő hölgyeket, hiszen náluk kisebb a vasraktár a menstruációs vérzés, terhesség, szülés és szoptatás miatt bekövetkező fokozott vasvesztés miatt. Várandósság és szoptatás alatt a megfelelő vasbevitel a kisbaba és az édesanya számára egyaránt létfontosságú.
A vas az emberi szervezetben nélkülözhetetlen, mivel a hemoglobinhoz kötődve az oxigén sejtekhez való szállítását végzi. Ha vasraktáraink kimerülnek, akkor különböző jeleket és tüneteket tapasztalhatunk, például: fáradtság, hideg végtagok, szédülés, gyengeség, mellkasi fájdalom, törékeny körmök, sápadtság, rendszertelen szívritmus, fejfájás, alacsony testhőmérséklet, légszomj. A vashiányos vérszegénység jellemzően akkor alakul ki, ha valaki étrend vagy étrend-kiegészítés útján nem jut elegendő vashoz; valamilyen okból sok vért veszít (pl. erős menstruáció, gyomor-bélrendszeri vérzés, gyomorfekély); vagy szervezetében nem szívódik fel megfelelően a táplálékokból a vas (pl. cöliákia vagy Crohn-betegség miatt).
A vashiány és a vashiányos vérszegénység jelentősen több nőt érint, mint férfit. A probléma legnagyobb mértékben a termékeny korban lévő vagy várandós nőknél van jelen.
A vashiányos vérszegénység jelei és okai
A vashiány enyhébb esetekben alig észrevehető tüneteket produkál, de az állapot súlyosbodásával egyre nyilvánvalóbbá válnak a jelei. Vashiányos vérszegénység akkor alakul ki, amikor a szervezet a túlzottan alacsony vasszint miatt nem képes elegendő egészséges vörösvérsejtet termelni. A vörösvértestek az élethez nélkülözhetetlen oxigént szállítják a szövetek számára.
A vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának.
Terhesség és vashiány
A vasszükséglet jelentősen megnövekszik terhesség alatt, ugyanis a vas elengedhetetlen a baba normális növekedéséhez és fejlődéséhez, különösen a terhesség második felében. A vashiányos vérszegénység kockázata sokkal magasabb terhesség alatt. Kialakulása ilyenkor alapvetően két fő okra vezethető vissza: a vér volumene számottevően megemelkedik (5 literről kb. 7,5 literre!), amitől a vér vastartalma felhígul, és a már teherbeesés előtt is vashiányos vérszegénységben szenvedő nők általában még vashiányosabbak lesznek, ezért szorosabb orvosi felügyeletre van szükségük.
A nőknek várandósan kétszer annyi vasra van szükségük, mint nem várandósan. Ez napi 25-30 mg elemi vasat jelent. Így az édesanya, a méhlepény és a magzat is elegendő oxigénhez tud jutni.
Terhesség alatt a megnövelt vasbevitel az alábbi okok miatt fontos:
- A vérszegénységet nagyon fontos még a baba születése előtt kezelni, azért, hogy ezzel ellensúlyozzuk a normál szülés alatt várható vérveszteséget.
- A szülés előtti vérszegénység fokozza a vérátömlesztés szükségességének kockázatát.
- Ezenkívül a vérszegénység összefüggésbe hozható az alacsony születési súllyal, koraszüléssel, preeklampsziával, anyai halálozással és a szülés körüli (perinatális) magzati és újszülött halálozással. A koraszülés és az alacsony születési súly egyaránt növeli a születési és gyermekkori fejlődési problémák kockázatát.
- A szülés utáni depresszióhoz is hozzájárulhat.
A terhesség alatti vaspótlásról viszonylag sokat beszélünk. Kevesebb szó esik azonban arról az időszakról, amikor megérkezik a baba, az anyukának pedig számos új feladattal kell szembenéznie.
Vashiányos vérszegénység szoptatás alatt
A szoptatás nehezebb lehet vérszegénységgel. A szoptatás is elvon annyi vasat a kismama szervezetéből, mint a menstruáció. Ezért a szoptatás ideje alatt az édesanyáknak az átlagosnál több, napi 20 mg elemi vasra van szükségük. Ha a szoptatás időszaka alatt menstruáció is jelentkezik, akkor még ennél is magasabb bevitel lehet indokolt. A vaskiegészítés a szoptatás alatt azért is fontos, mert a vashiányos állapot kialakulásának esélye minden terhességgel tovább növekszik. Ha az első várandósság végére kimerül a kismama szervezete, az a későbbi gyermekekre nézve jelent kockázatot.
A vashiányos vérszegénység megelőzése és kezelése terhesség után is kiemelten fontos. A szülés utáni hetekben-hónapokban sok nő javulást tapasztal a vashiányos vérszegénység okozta tüneteiben, mivel a szoptatás alatt menstruáció az esetek 80 százalékában nem jelentkezik. Az sem ritka azonban, hogy a vasraktárak terhesség után is hiányosak vagy alacsonyabbak a szükségesnél. A terhesség utáni vashiányos vérszegénységnek jellemzően a terhesség alatti nem megfelelő vasbevitel vagy a szülés miatti nagy fokú vérveszteség az oka. Emellett ikerszülésnél is gyakoribb az előfordulása, ez ugyanis több tápanyagot von el az édesanya szervezetétől.
A szülés utáni vérszegénység felerősítheti a szorongással, stresszel és depresszióval összefüggő tüneteket, valamint gyengítheti az anya-csecsemő kötődést. Súlyos esetben akár intravénás vaspótlásra vagy vérátömlesztésre is szükség lehet.
A szoptatás és a csecsemő körüli teendők miatt eleve fáradtabbak a kismamák, ám ha mellette vashiánnyal is küzdenek, akkor a panaszok óriási méreteket ölthetnek. A szakemberek számos tanácsot fogalmaztak meg a szoptatós kismamák számára.
Miért alakul ki vashiány? Itt a 3 leggyakoribb ok!
A vashiányos vérszegénység megelőzése és kezelése
A kezelőorvosok általában elvégeznek egy vérszegénység szűrést a terhesség kezdetén, illetve később, a második és harmadik trimeszterben is. Szülés után a terhesség alatt vérszegénységet tapasztaló vagy szüléskor sok vért vesztő édesanyáknál szintén el szoktak végezni egy szűrést. A WHO ajánlása szerint a szülés után minimum 3 hónapig szükség lenne a vaspótlásra. Ennek oka, hogy a terhesség alatt kimerülhetnek a vasraktárak, sőt a szülés során is vért veszítenek az anyukák. A császármetszés tovább növelheti a vérveszteség mértékét.
Habár a vas sokféle növényi ételben is megtalálható (pl. zöld leveles zöldségek, hüvelyesek, olajos magvak, quinoa), fontos tudni, hogy a növényi forrásokban található vas nem szívódik fel olyan jól, mint az állati forrásokban (húsok, halak, tojás) található. A felszívódás javítható, ha a vasban gazdag ételeket C-vitaminban gazdag ételekkel, például citrusfélékkel együtt fogyasztjuk.
A vas étrend-kiegészítő rendszeres szedésével is hatékonyan pótolható. Érdemes figyelni arra, hogy szerves formát válasszunk, mert ez nemcsak jobban szívódik fel, de a gyomorhoz is sokkal gyengédebb. Emellett az is hasznos, ha a készítmény egyéb, a vas felszívódását és a vérképzést segítő tápanyagokat is tartalmaz, például C-vitamin, folát, B12-vitamin, réz.
A felszívódás maximalizálása érdekében a vasat tartalmazó készítményeket éhgyomorra, savas gyümölcslével (pl. narancs, grapefruit) ajánlott fogyasztani. A magas rosttartalmú ételek, teljes kiőrlésű gabonák, kalcium, magnézium, tea, kávé, tej és tejtermékek, savcsökkentők, antibiotikumok, hormon készítmények mind gátolják a vas felszívódását - jobb, ha ezeket a vasfogyasztás körüli 1-2 órában elkerüljük.
A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek előnyben részesítendők. Az állati eredetű, úgynevezett „hemvas” jobban szívódik fel és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett „nem hemvas”. Példaként a növények között kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és a marhamáj vastartalmát lehet összehasonlítani: a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, míg a marhamáj 100 g-ja 8,8 mg-ot. Több mint tízszeres a különbség!
| Étel | Vastartalom |
|---|---|
| Cékla | 0,8 |
| Marhamáj | 8,8 |
A vashiány esetén a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyógyszeres vaspótlásra is szükség lehet. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények. A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlja több gyógyszer betegtájékoztatója. Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti. Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével.
A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet. Gyermekeknél a hígítás nélkül bevett vaspótló szirup a fogak múló, feketés elszíneződését eredményezheti. A mellékhatások egy része kordában tartható: a székrekedés elkerülésére/ mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott.
A Salus termékcsaládban kétfélét is találsz, amelyek nem tartalmaznak káros adalékanyagokat és a szoptatási időszakban is fogyaszthatók: a Floradix Kräuterblut szirup és a Floradix Floravital szirup. Ezek táplálékkiegészítők, szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaznak, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
Fontos tudni, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos és vegyes étrendet. Kérünk, hogy bármilyen egészségügyi panasz esetén első lépésként konzultálj kezelőorvosoddal és az ő ajánlása szerint járj el.
