A modern orvostudomány egyik legfontosabb vívmánya a császármetszés, melynek során a szülést a szokásosnál kevésbé természetes úton, sebészeti beavatkozással segítik elő. Azonban a hagyományos technikák gyakran járnak jelentős megterheléssel az anya számára, és nem mindig optimálisak a gyógyulási folyamatok szempontjából. Ezen problémák orvoslására született meg a Misgav-Ladach-módszer, amely egy gyöngédebb és hatékonyabb alternatívát kínál.
A Misgav-Ladach-módszer eredete és alapelvei
A Misgav-Ladach-módszer a jeruzsálemi Misgav Ladach Kórházban fejlesztett ki Stark professzor és kollégái. Stark professzor egy interjúban elárulta, hogy lépésről lépésre tanulmányozni kezdte a császármetszés minden egyes elemét, hogy eldönthesse, szükségesek-e vagy sem. A kutatás eredményeként 1996-os publikációjukban úgy fogalmaztak, hogy olyan módszert fejlesztettek ki, amely a test anatómiai és élettani sajátosságaival összhangban, és nem ellene dolgozik. Alapelvük az volt, hogy minél kevesebb kárt tegyenek a szövetekben, korlátozva az éles orvosi eszközök használatát és előnyben részesítve a manuális, kézzel is elvégezhető műveleteket.
A publikáció a módszer alapjának a Joel-Cohen-féle metszést említi meg, melyet méheltávolításkor alkalmaztak eredetileg. A Misgav-Ladach-eljárás külső szemlélőként meglepően egyszerűnek bizonyul.
A Misgav-Ladach-módszer lépései és előnyei
A Misgav-Ladach-módszer lényege, hogy a hagyományos technikával szemben a beavatkozás során számos lépés elhagyható, anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná a gyógyulást, sőt, számos előnnyel jár a beteg számára. A has megnyitása után a zsírt csak érmentes területen, középen vágják át, ügyelve arra, hogy a hashártya felett található erek és idegek ne sérüljenek meg. Ezt követően szike használata nélkül, ujjal tágítva választják szét az egyenes hasizmokat. A beavatkozást végző orvos mindvégig figyel arra, hogy a hasizmokat tápláló erek ne sérüljenek meg. A hashártya kvázi magától gyógyul, nincs szükség - szemben a hagyományos műtéti technikával - arra, hogy mesterségesen egyesítsék őket.
A méhen mindössze egy pár centiméteres bemetszést ejtenek. Ezt követően egyrétegű öltéssel öltik össze a méhet. Hihetetlen, de a méh a szülést követően ugyanis igen radikálisan képes összehúzódni, hosszadalmas összeöltése ezért teljesen indokolatlan. További érdekesség, hogy a hasizmot és a hashártyalemezeket nem, csak a fölöttük lévő szétvágott bőnyét illetve bőrt öltik össze. Ennek oka, hogy a varratok megfeszülhetnek, és vérellátási zavarokhoz vezethetnek, pont ezek okozhatnak veszélyes szövődményeket, például hasüregi összenövéseket.
A módszer tehát láthatóan kevésbé terheli meg a szülő nőt. Az anyák már a szülést követő harmadik-negyedik órában felkelhetnek, hamarabb képesek újra szilárd ételt enni, és a gyerekükkel is tudnak foglalkozni. Így értelemszerűen lerövidül a kórházi ápolás ideje és költsége is.
Kíméletesebb császármetszés: A "gyöngéd császármetszés" koncepciója
A Misgav-Ladach-módszer elemei, különösen a nem sürgős esetekben alkalmazott változatai, a "gyöngéd császármetszés" koncepciójába illeszkednek. Fontos a lehetőségekhez képest a stresszmentes környezet, halk zene vagy átlátszó paraván alkalmazása. A baba kiemelése lassabban történik, sőt, egyes esetekben megvárják, amíg a magzat "kiküzdi" magát némiképp, hasonlóan a szülőcsatornán való áthaladáshoz. A köldökzsinór elvágása is késleltetett. Az édesapák a gyermekük megszületésénél jelen vannak. Egyes helyeken a tervezett császármetszés esetén alkalmazzák az úgynevezett „seeding”-et, melynek lényege, hogy az anya hüvelyflórájának mikrobiomjával átitatott gézlappal áttörlik az újszülöttet a megszületés után.
Michel Odent szerint a módszer „gyöngéd császármetszésnek” való elnevezése azt a célt szolgálja, hogy a magas műtéti arányt racionalizálják és így eltussolják a túlzott operálási kedvet. Ugyanakkor a módszer alapelvei - a szövetek kíméletesebb megóvása és a gyorsabb felépülés - vitathatatlanul a gyöngédebb beavatkozás irányába mutatnak.
Hazai tapasztalatok és a jövő
Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer a Misgav-Ladach-módszer. A budapesti Péterfy Sándor utcai kórház szülészetén 1999. októberéig több, mint ötszáz császármetszést végeztek a Misgav-Ladach módszer szerint. Krasznai Péter osztályvezető főorvos rendkívül jó tapasztalatokról számolt be: sebgyógyulási zavarok rendkívül ritkán fordulnak elő, a kórházi ápolási napok száma jelentősen csökkent. Negyedik nap hazaengedik a császáros anyákat is. A Péterfyben az országos gyakorlattól eltérően 99%-ban epidurális, nem pedig spinális érzéstelenítésben végzik a műtétet, ami csökkenti a gyakori, súlyos fejfájás kockázatát, és alkalmas a műtét utáni fájdalomcsillapításra is.
Michael Stark a NEWS.am Medicine-nek adott interjújában arról is beszámolt, hogy azóta számtalan vizsgálat született a világ különböző pontján, amely a módszer hatékonyságát igazolta. Ez a megállapítás azért is lényeges, mert ezt az olcsóbb módszert a professzor és kollégái elsősorban a szegényebb, fejlődő országoknak javasolták. A kenyai kórházi eredmények is hangsúlyozottan foglalkoznak a módszer költséghatékonyságával, ami miatt valóban alkalmas elmaradottabb térségekben is az alkalmazása.
Világszerte törekednek a császármetszések számának csökkentésére, de ennek ellenére mindenütt emelkedik az arányuk. A Misgav-Ladach-módszer elterjedése hozzájárulhat ahhoz, hogy a beavatkozás kevésbé legyen megterhelő az anyák számára, és a felépülés gyorsabb legyen.
tags: #misgav #ladach #csaszarmetszes