A denevérek táplálkozása és élete

Mivel közel 1000-féle denevér él, nem annyira meglepő, hogy a denevérek nagyon eltérő táplálkozásúak. A legtöbb denevér rovarokat eszik, és ezért rovarevőknek hívjuk őket. Ezeknek a denevéreknek a kedvencei a szúnyogok, a bogarak és a molylepkék. És tényleg nagyon sok rovart megesznek. Tudtad, hogy egy barna denevér óránként 500 szúnyogot is megehet? Az rengeteg. Ha sok a denevér, nem kell rovarirtót használnod.

Vannak olyan denevérek, amik gyümölcsöket, magvakat és virágport esznek. Ezeket a denevéreknek gyümölcsevőknek hívjuk. A kedvencük a füge, a mangó, a datolya és a banán. Néhány gyümölcsevő fajról megfigyelték, hogy megissza a kolibri etetőkből a cukros vizet.

Ezen kívül még mit esznek a denevérek? Vannak fajok, amik madarakat, halakat, békákat, gyíkokat vagy akár más denevéreket esznek. Olyanok is vannak, amik vért isznak. Ezeket a denevéreket vámpírdenevéreknek nevezzük. Csak három ilyen faj van, és mind Közép- és Dél-Amerikában élnek. És ne aggódj - a vámpír denevérek nem szeretik az emberi vért. Főleg tehenek, birkák és lovak vérét szívják. Hogy hozzájussanak, a denevérek egy kis lyukat vágnak az alvó állatok bőrén, és a kiserkenő vért nyalják le.

A Közönséges denevér

Leírás és elterjedés

A Közönséges denevér, vagy más néven nagy barna denevér Európa legnagyobb denevérfaja. Testhossza akár 12 centiméter is lehet, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 40 centimétert is. A Közönséges denevér (Myotis myotis) külsejére jellemző a közepes testméret, mely általában 6-9 cm hosszú és 40-60 gramm súlyú. A bunda színe sötétbarna, melynek hossza 3-5 mm. A szárnyuk hossza körülbelül 32 cm, melyet az ujjakon lévő bőrredők segítségével tartanak fenn. Az állkapcsuk rendkívül erős a rovarok elfogyasztásához, az orruk pedig nagy és kerek. A nőstények nagyobbak, mint a hímek. Az ifjú denevéreknek még nem fejlődött ki a karakterisztikus bundaszerkezetük, így rózsaszín bőrrel rendelkeznek. Ezek az információk segítenek megkülönböztetni a Közönséges denevért más fajoktól is.

A Közönséges denevér (Myotis myotis) elterjedése a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az európai kontinens szinte valamennyi országában megtalálható, elsősorban a mérsékelt övi erdőkben, de előfordulhat városi környezetben is. E. Skandináviát és Anglia északi részeit kivéve egész Európában megtalálható. Előfordulása keleten Koreáig, délen Észak-Afrikáig terjed.

Élőhely és életmód

A Közönséges denevér (Myotis myotis) egy közönséges emlős, amelynek élettérét Európa számos részén megtalálhatjuk. Ezek a denevérek általában nagy barlangokban vagy épületekben élnek, és aktívak éjjel-nappal, attól függően, hogy milyen idő van. Életükhöz nagy szükségük van a megfelelő élőhelyre, mint például barlangokra vagy fákra, melyekben fészkelnek és táplálkoznak. A populációk védelme és fenntartása érdekében fontos a természetes élőhelyek megőrzése és a mesterséges barlangok építése.

A Közönséges késeidenevér erdők, erdőszélek, kertek lakója, de a településeknél is megtalálható. Nyáron padlásokon, templomtornyokban alszik, telelésre is csak ritkán húzódik barlangokba, de ha mégis, akkor a hidegebb, 0-6 Celsius fokos barlangokat kedveli. Napnyugta után ébred, és a hajnali órákig vadászik.

Táplálkozás

A Közönséges denevér táplálékát tekintve főleg rovarokból áll. Az étrendjük legfőbb összetevői a lepkék, szúnyogok és más repülő rovarok. A denevérek kiváló látással és hallással rendelkeznek, ami segíti őket az éjszakai vadászatban. Az étvágyukat naponta több órás repüléssel csillapítják, amely során akár 3000 rovart is elfogyaszthatnak egyetlen éjszaka alatt. A denevérek számára az ételek mennyisége nem olyan fontos, mint a minősége, ezért gyakran kisebb rovarokat fogyasztanak, amelyek nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésükre.

A Közönséges denevér étrendje változatos, főként rovarokból táplálkozik, mint például lepkék, legyek vagy poszméhek. Táplálékát repülő rovarok: lepkék, kétszárnyúak, nagytestű bogarak, néha tegzesek, hártyásszárnyúak alkotják, amelyeket röptükben kap el, vagy az ágakról, de akár a talajról is felszed.

A hegyesorrú denevér vadászati stratégiája nagyon érdekes, főleg a talajszint közelében lévő növényzetről, illetve közvetlenül a talajról gyűjti össze lombszöcskékből, futóbogarakból, cserebogarakból és tücskökből álló táplálékát. Erdőszegélyeket, illetve extenzíven használt legelőket és kaszálókat keres fel legszívesebben.

Szaporodás és utódok

Az éves ciklusuk során a Közönséges denevérek tavasszal és nyár elején szaporodnak. A hímek ilyenkor birtokolnak egy területet, amelyet megvédnek a másik hímektől. Az ivarérett nőstények ezt követően csatlakoznak hozzájuk, és párzanak. A Közönséges denevérek társas állatok, akik csoportosan élnek. Ezek az állatok kommunikálnak egymással, hangos csipogásokkal és egyéb hangokkal. A nőstények gyakran egymás mellett alszanak a barlangban.

A Közönséges denevér vagy Myotis myotis párzási szokásai: A közönséges denevérek az ősszel, általában szeptember-október hónapban pároznak. A hímek a nőstényeket követik, és versenyeznek egymással a párzási jogért. A párzási időszak általában rövid, és csak néhány percig tart. A nőstények terhesek lesznek, és a vemhesség időtartama általában körülbelül 60-70 nap. Az újszülött denevérek a téli álmot az anyjukkal töltik, és a születés után rögtön elkezdenek szopni. Az anyák nagyon gondoskodóak az újszülöttjeikkel szemben, és táplálják őket az anyatejjel. A fiatal denevérek fokozatosan elkezdenek önállósodni, és általában körülbelül hat hetes korukra teljesen függetlenül tudnak repülni.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök - fajtól és az aktuális időjárástól függően - május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.

Az utódok száma 1-2, melyek csupaszon és vakon, de például az embergyerekekkel összehasonlítva, lényegesen fejlettebben jönnek a világra. Az anya az ellést követően 1-2 hétig még testén hordozza kicsinyét, aki kampószerű tejfogaival az emlőbe, míg fejlett hátsó lábaival és hüvelykujjaival mamája szőrébe kapaszkodik. Anyja vitorláival takarja és védi. A szürkés színezetű fiatalok 4-6 hét elteltével röpképessé válnak, de néhány hétig még anyjuk gondoskodására szorulnak.

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik.

Populáció és veszélyeztetettség

A Közönséges denevér (Myotis myotis) népességszáma Európában több mint 1 millió, de az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést tapasztaltak. Az állat az IUCN Vörös Listáján "veszélyeztetett" besorolást kapott. A fő fenyegetést a szárazföldi élőhelyek elvesztése és a barlangok zavarása okozza. Az emberi tevékenység azonban negatív hatást gyakorol rájuk, például az élőhelyük elvesztése vagy a rovarirtók használata miatt. A faj helyzete sajnos a legtöbb országban romlik, ennek legfontosabb oka a gyepterületek túlhasznosítása, illetve a téli és nyári szállások zavarása.

A Közönséges denevérnek fontos szerepe van az ökoszisztémában, hiszen rengeteg kártevő rovart fogyaszt el, így segít megőrizni az ökológiai egyensúlyt. Az állat ökológiai rendszerekre gyakorolt hatása jelentős lehet, mivel a denevérek fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma működésében, például a rovarok populációinak szabályozásában. A Közönséges denevér táplálkozása kiemelkedő fontosságú a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából, mivel az általuk elfogyasztott rovarok egy része károsítja az emberi élelmiszertermelést és az ökoszisztémát is veszélyezteti.

Hogyan segíthetünk a bajba jutott denevéreknek?

A harapások elkerülése érdekében az állat megfogása mindig kesztyűben történjen! De hogyan segíthetünk addig, amíg a megtalált kölyök tapasztalt kezekbe kerül?

1. A megtalált állatot helyezzük tiszta, tetején kilyuggatott, zárható műanyag tárolódobozba, amiben megfelelő hőmérséklet és páratartalom van. Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a kölyök, ez nyári melegben pár óra alatt bekövetkezhet. Jó megoldás a párásításra ha folyamatosan nedvesen tartott rongy van a dobozban, de soha ne használjunk bolyhosodó szövetet vagy papírtörlőt, mert az állat rá fog harapni, és a szétfoszló anyag a szájában marad! A denevérkölykök nagyon melegigényesek, az ideális hőmérséklet a tárolódobozban min. 25-28 °C. Ezt egy átlagos szobában melegítés nélkül nyáron sem tudjuk biztosítani, így használjunk zselés melegítőpárnát vagy melegvízzel feltöltött palackot. (Tárolásra a fentiekből adódóan papírdoboz nem alkalmas.)
2. Ha az 1) pont szerint biztonságba helyeztük az állatot, akkor telefonáljunk az illetékes nemzeti park igazgatóságra vagy mentőhelyre!
3. A várakozási idő alatt lehetőség szerint, gondoskodjunk a kölyök kiszáradásának megelőzéséről táplálással/itatással is. Cukros víz, macskakonzerv, hús stb. nem alkalmas denevérkölykök ellátására! Erre laktózmentes (!) forrázott tej és macskáknak való tejpótló tápszer (pl. Royal Canin BabyCat Milk; Panzi Milk Powder) 30-70%-os keveréke használható (mindkettő könnyen beszerezhető élelmiszerboltban és állateledel üzletben). Alkalmanként a testtömeg 10 %-át ajánlott etetni, ez kb. 0,2 ml tejkeveréket jelent. Az etetést nagyon óvatosan, 3-4 óránként megismételve, cseppentő vagy fecskendő segítségével végezzük. Ezeket a műveletet mindig hagyjuk mentőközpont munkatársaira!

A denevérkölykök emberi kegyetlenség miatt is segítségre szorulhatnak. Betegségeket és veszettséget is terjeszthetnek. sok esetben már erősen dehidratáltak szoktak lenni. fel 3 ml vízben, és ezzel próbáljuk megitatni a kisemlőst. Calo PET-es folyadékot max 2 napig kaphatja. cukrot vagy szőlőcukrot és ezzel próbáljuk itatni. után jöhet az etetés. A denevérek rovarevő állatok. nagy csapatokban kirepülnek és repülő rovarokkal táplálkoznak. mentett kis denevérünket is rovareleséggel kell etetni. ki a denevért a helyéről és tegyük a törülközőre. érintsük a szájához a fej nélküli részét. csámcsogva elfogyasztja a kukacot. kukacot is meg lehet vele etetni. rovarokkal is lehet kínálni. Gyászbogár lárva vagy barna tücsök. megmaradt résszel kínáljuk. Előfordulhat, hogy nem hajlandó rovart enni. kell megpróbálni a tápszeres etetést. hogy kissé krémesen folyó tápszert kapjunk. tápszert és pipettával próbáljuk cseppeket tenni a szájához. fel és egy kicsit finoman mozgassuk meg. tetszeni ezért a kezeivel elkezd csapkodni és vicsorogni. a szájába a pipettával. meg. együtt aktívabb is lesz.

tags: #mivel #taplalkoznak #az #ujszulott #deneverek