A méhnyaknyák, mint a női test természetes váladéka, kulcsfontosságú szerepet játszik a menstruációs ciklus megértésében és a termékeny napok azonosításában. Nem csupán a hüvely nedvesítéséért felelős, hanem a kórokozók elleni védelemben is segít, és a hormonális változásokra reagálva változtatja állagát, színét és mennyiségét. Ezen változások megfigyelése értékes információkkal szolgálhat a női szervezet működéséről, különösen a teherbeesés szempontjából.
A méhnyaknyák folyamatos vizsgálatával pontosan tudjuk követni, hogy mikor mi zajlik odabent. A ciklus során bekövetkező hormonális változásokra, az ösztrogén- és progeszterontermelődésre reagálva a méhnyaknyák állapota közvetlen és nagyon pontos jelzőrendszere hormonális működésünknek.
Az ovuláció, vagyis a petesejt kiszabadulása a petefészekből, általában a két menzesz közötti ún. középidőben történik. Ez a folyamat elengedhetetlen a teherbeeséshez. A szabaddá vált petesejt a petevezetékbe kerül, majd tovább halad a méh üregébe, és ezzel egy időben beindul a progeszteron termelődés. Azok, akik babát szeretnének, általában ismerik és figyelik az ovulációjukat, de minden nőnek érdemes lenne követnie, mert innen tudná megállapítani, hogy vajon termel-e progeszteront vagy sem. Ugyanis abban a ciklusban, ahol nincsen ovuláció, nulla progeszteron termelődik. Minél többször marad ki az ovulációnk, annál gyorsabban borul fel az ösztrogén-progeszteron egyensúlyunk.
A méhnyaknyák típusai és jellemzői a ciklus során
A méhnyaknyák termelődését az ösztrogén hormon stimulálja, és a menstruációs ciklus során sűrűsége, mennyisége és minősége is változik a hormonszintek ingadozása miatt. A méhnyaknyák jellemzően 5-8 napon át termelődik minden egyes havi termékenységi ciklusban. Szerepe az, hogy életben tartsa a spermiumokat, mivel a hüvely enyhén savas kémhatása kedvezőtlen a számukra.
1. típus: Legkevésbé termékeny időszak
Közvetlenül a menstruációt követően a legkevesebb méhnyaknyák termelődik. Sok nő ilyenkor szárazságról számol be, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem is termelődik semennyi váladék. Ebben a szakaszban a legkisebb a teherbeesés esélye. Ezek a pre-ovulációs napok többnyire terméketlenek.
2. típus: Alacsony termékenység
A menstruáció vége után kb. egy héttel híg, világos fehér színű váladékozást tapasztalhatsz. Az alsóneműd kicsit nyirkosabbnak érződhet, ahogy megindul a 2. típusú méhnyaknyák termelése. A teherbeesés valószínűsége még ilyenkor is eléggé alacsony. Ezek a napok már kétesélyesek, lassan közeledünk a nagyon termékeny napok felé.
3. típus: Magas termékenység
Ahogy a petesejted kezd megérni, a szervezeted megkezdi a 3. típusú méhnyaknyák termelését. Ez a sűrűbb váladék krémes kinézetű, fehéres, sárgás a színe és ragacsosnak vagy tapadósnak érződik az ujjaid között. Ez jelzi azt, hogy a legtermékenyebb időszakod felé közeledsz.
4. típus: Leginkább termékeny időszak (ovuláció környéke)
A szervezeted az ovulációra készülve termeli a legtöbb méhnyaknyákot. A 4. típusú váladék átlátszó és nyúlós, a nyers tojásfehérjéhez hasonló állaga van. A teherbeesés esélye ilyenkor 2-3-szor nagyobb. A legtermékenyebb nap, az utolsó ebben a szakaszban, mikor a nyák még ilyen halmazállapotú. Könnyű ezt a szakaszt észlelni: pisilés előtt toalettpapírral kell a hüvelynyílást megtörölni. Ha nedves, akkor annak állagából megállapítható, hogy váladék tojásfehérje-szerű-e.
Terméketlen időszak (ovuláció után)
Ovuláció után a méhnyaknyák termelődése csökkenni kezd, ilyenkor a váladék felhős és ragadós lehet. A ciklus utolsó szakaszában a nyák kevesebb, színe fehéres, sűrűbb, egyáltalán nem nyúlik, szerepe, hogy spermiumok és baktériumok ne juthassanak be.
Módszerek a méhnyaknyák és az ovuláció megfigyelésére
Számos módszer áll rendelkezésünkre a ciklus és az ovuláció nyomon követésére, melyek közül a méhnyaknyák vizsgálata az egyik legmegbízhatóbb és legkönnyebben hozzáférhető.
1. Méhnyaknyák vizsgálata
A méhnyaknyák folyamatos vizsgálatával pontosan tudjuk követni, hogy mikor mi zajlik odabent. Fontos tudni, hogy közösülés után minimum 24 órával állapítható meg a nyák állapota ismét biztonsággal, mert a spermium állaga nagyon hasonló, így megtéveszthet minket!
2. Ovulációs mikroszkóp
A ciklus első időszakában a megnövekedett ösztrogénszint miatt a nyálunk kikristályosodik, azaz páfrányhoz hasonló képet fog mutatni mikroszkóp alatt. A nyál kikristályosodását az ösztrogén hormon jelenléte okozza bizonyos koncentráció elérése után. Fontos részlet: mivel az ösztrogén bizonyos koncentrációban a ciklusunk első felében szinte bármikor jelen lehet, csak azokat a napokat vegyük termékenynek, amelyeken színtiszta páfrány a lencsénk. Amint színtiszta páfrány a lencsénk, azaz ösztrogén csúcsunk van, az ovuláció bekövetkezte 3 napon belülre tehető.
3. LH-tesztek
Az LH tesztek alkalmazása a ciklus 8. napjától javasolt egy 28 napos átlagos ciklus esetén. A teszt arra való, hogy az ún. LH csúcsot kimutassa, mert az LH csúcstól számított kb. 36 órán belül bekövetkezik az ovuláció. Az LH csúcsot úgy mutatja ki, hogy dupla csík jelenik meg rajta. Ha babát szeretnénk, innentől, hogy megvan az LH csúcsunk, minden éjjel érdemes együtt lennünk 3 egymást követő éjszakán. Fontos, hogy az LH szintet tesztelni nem a reggeli órákban a legjobb, főleg nem ébredés után, hanem délután 14 órától estig bármikor.
4. Ultrahang
Ultrahanggal is követhető a tüsző fejlődése, gyakori orvos-beteg találkozást igénylő módszer.
5. Hőmérőzés
Az ébredési hő mérése egy igen régi módszer, megbízható, egyetlen hátránya, hogy ezzel a módszerrel utólag tudunk az ovulációnkról. Az alaphőmérsékletünk (ébredéskor mért) a hormonok is befolyásolják, a ciklus első feléhez képest (ösztrogén dominál) az ovuláció után (progeszteron dominál) az ébredési hőmérséklet már másnap emelkedik, 2-5 tizedfokkal magasabb. Ha tehát minden reggel megmérjük, igazolhatjuk az ovulációt, igazolhatjuk, hogy volt peteérés, a görbe alakjának feldolgozásával azt is megmondhatjuk, hogy mikor volt.
6. Naptár-módszer
Ez a legkevésbé megbízható módszer. Előzőleg legalább 8 hónapon keresztül kell pontosan vezetni a menstruációs naptárt.
A méhnyaknyák minőségének javítása
A megfelelő folyadékbevitel, különösen a tiszta víz fogyasztása (minimum 8-9 pohárral), pozitívan hat a méhnyaknyák minőségére és mennyiségére. Kerülni kell az antihisztaminokat vagy az orrcseppeket, mivel ezek kiszárítják a nyálkahártyákat. Alapvető fontosságú a szervezet megfelelő tápanyagokkal való ellátása is, beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat, minőségi fehérjét, egészséges zsírsavakat és rostokat. A feldolgozott élelmiszerek, finomított lisztek, cukrok és gyulladásfokozó ételek kerülése is javasolt.
A ligetszépe olaj és az L-arginin aminosav is segíthet a méhnyaknyák termelésének szabályozásában és javításában.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
Gyakori értelmezési hibák és figyelmeztető jelek
Sok téves következtetés nem azért születik, mert a méhnyaknyák haszontalan lenne, hanem mert egyetlen megfigyelés túl nagy súlyt kap. Igazán használható képet csak több egymást követő nap együttese ad. Nem elég csak a színt nézni. A nedves, sima és síkos nyák akkor is fontos lehet, ha nem tűnik tökéletesen átlátszónak. Egyetlen száraz nap egy nedvesebb szakasz közepén nem jelenti automatikusan a termékeny ablak végét. Több folyadék szex után, hüvelyi gyógyszer miatt vagy enyhe vérzés körül ideiglenesen torzíthatja a képet. Ha bizonytalan vagy, az egész napos összkép fontosabb, mint egyetlen pillanat a fürdőszobában.
A zöldes, habos vagy erősen kellemetlen szagú folyást orvosi szakembernek kell megítélnie. A darabos folyás viszketéssel, kismedencei fájdalommal vagy menstruációk közötti vérzéssel nem írható le egyszerű ciklusmegfigyelésként. Ha a folyás szokatlanul szaglik, zöldessé válik, viszketéssel vagy fájdalommal jár, vagy ha a menstruációk között vérzel, mindenképp orvoshoz kell fordulni.