A fogzás időszaka szinte minden babánál komoly kihívás: nyűgösség, rágás, alvási zavarok - és talán a leglátványosabb tünet: a fokozott nyáltermelődés. De vajon mi okozza és mennyi folyadékról is beszélünk valójában? Miért ázik át minden body és pulóver? Ebben a cikkben olyan válaszokat kapsz, amelyek túlmutatnak a hazai babás blogok által ismertetett információkon.
Mi történik a baba szervezetében fogzáskor?
A fogzás idején a baba szervezete - különösen a nyálmirigyek - fokozott működésbe kezdenek. Tudományos vizsgálatok szerint a fogzás alatt a nyáltermelés akár 6-szorosára is nőhet a nyugalmi állapothoz képest. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fogzó baba óránként akár 70-130 ml nyálat is termelhet - ami egy kis pohár víz mennyiségének felel meg. A nyál nemcsak vízből áll. Tartalmaz enzimeket, savas anyagokat és immunfehérjéket, amelyek a szájban hasznosak, de a bőrrel érintkezve irritálóak lehetnek.
A fokozott nyáltermelődés teljesen normálisnak tekinthető, ha csecsemőknél, kisgyermekeknél a fogzás idején jelentkezik. Ilyenkor a nyáltermelődés oly mértékű lehet, hogy a gyermek ruháját, felsőjét naponta többször is cserélni kell, célszerű ezért nyálkendőt a nyakába tenni napközben, amíg ez az időszak tart. Egyéb tennivalónk nincs, mint megvárni, amíg kinőnek a fogai sorban, akkor a fokozott nyálzás is megszűnik.
A nyáladzás okai és tünetei
A nyáladzás a nyál akaratlan kiáramlása a szájon kívül, ami gyakran nedves állat vagy nyakat eredményez. Bár a gyermekkori fejlődés normális része lehet, a felnőtteknél tapasztalható tartós vagy túlzott nyáladzás egy mögöttes egészségügyi állapotra utalhat. A nyáladzás akkor fordul elő, amikor a szervezet több nyálat termel, mint amennyit lenyelni tud, vagy ha nyelési nehézség lép fel.
Gyermekeknél a nyáladzás gyakran a fejlődés normális része, különösen a fogzás idején. A fokozott nyálképződés mellett jellemző a nyaki nyirokcsomók duzzanata és kellemetlen szájszag. A betegséget vírus okozza, főként kisgyermekeknél fordul elő, akik mindent a szájukba vesznek, ezzel az érzékeny nyálkahártyát könnyen felsértik, ami megkönnyíti a kórokozók szervezetbe jutását.
A gyermekkori nyálcsorgás hátterében előfordulhat, hogy a száj- és az arcizmok gyengesége, fejletlensége áll. Ilyen esetben a kicsik nem tudják megfelelően kontrollálni a nyelést, ami egyébként csak látszólag egyszerű folyamat, valójában 25 különféle izom összehangolt működésére van hozzá szükség. Mivel ez a beszédben is okozhat késlekedést, ezért célszerű logopédus segítségét kérni az izmok erősítéséhez.
Az orrmandulák túltengése is okozhat fokozott nyáltermelődést kisgyermekeknél. Ilyenkor a gyermek nem kap az orrán rendesen levegőt, ezért éjjel nyitott szájjal alszik, horkolhat is, napközben pedig nyitott szájjal közlekedik, emiatt a nyál sokszor kicsorog a száján. Ha ezt tapasztaljuk, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz, mivel a tartós szájlégzés az állkapocs- és a fogazat fejlődésének rendellenességét is okozhatja.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a gyermek lázas, fáj a torka és feltűnően étvágytalan, a szájában apró hólyagok, afták jelennek meg, akkor nagy valószínűséggel szájnyálkahártya gyulladása van. A fokozott nyálképződés mellett jellemző a nyaki nyirokcsomók duzzanata és kellemetlen szájszag.
A legtöbb baba szekrényében ott lapul 1-2 pamut nyálkendő - de ezek gyakran kevesek. Egy átlagos, egyrétegű pamut nyálkendő (kb. 200 cm²-es felületű) csupán 10 ml nyálat képes felszívni, mielőtt telítődik és csöpögni kezd, de ekkor már a kendő alatti ruha vizes. A fogzás időszaka nem kell, hogy egyenlő legyen az átázott ruhákkal és bőrpírral.
A nyáladzás gyakori tünet, amely különféle okokból jelentkezhet, beleértve a neurológiai állapotokat, allergiákat és szájhigiéniai problémákat. A kiváltó ok megértése és a megfelelő kezelés felkutatása segíthet a nyáladzás kezelésében és az életminőség javításában.
A stroke utáni nyáladzás továbbra is fennállhat, ha nyelési nehézségek vagy arcizmok gyengesége jelentkezik.
A fogzás és a hozzá kapcsolódó tünetek
Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig kínozhatja a gyermeket. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén. Az áttörés után a fog koronája már pár hét alatt kibújik és a kellemetlen érzés is mérséklődik.
Nagyfokú változatosság van a fogak megjelenési idejét illetően, 6 hónapos korra tehető az első fog előbukkanása és 3 éves korig mind a 20 tejfog kibújása megtörténik. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.
A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető.
Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, orrukból vizes váladék ürül, székletük hígabb lehet, időnként nyálkás és pelenkakiütés társulhat. Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak.
A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögethetik (! szükség lehet a fülgyulladás kizárására is). Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csecsemők ebben az időszakban gyakran kapnak el banális vírusfertőzéseket, amik már magyarázatot adnak a napokig tartó kifejezett hurutos panaszokra és magasabb lázra is.
A fogzás kezelése és a biztonságos készítmények
A fogzás - mind az áttörés előtti hetek, akár hónapok és a fog áttörésének időszaka is - kifejezett fájdalommal járhat. Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket. Ha mérsékelt a fájdalom, a csecsemő rendszeres foglalkoztatása, figyelmének elterelése elegendő lehet.
Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltani. A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingereli a fájdalmas ínyt.
Hasznos praktika, az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal, illetve csörgők és hűtött (nem fagyasztott!) rágókák alkalmazása. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek. A gyermekek gyakran rágják textil pelenkájukat, lehűtve a legtermészetesebb megoldást nyújthatják a fájdalom ellen.
A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.
Több készítmény hozzáférhető a patikák polcairól, melyek az íny fájdalmát hivatottak csillapítani. A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak. A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő. A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet.
A homeopátiás szerekkel sokáig az volt a hozzáállás, hogy tökéletesen biztonságosak, kis mennyiségű, természetes anyagot tartalmaznak, melyekről feltételezhető, hogy gyógyhatásuk van. Ez egészen addig volt igaz, amíg alaposan meg nem vizsgálták a különböző szerek összetételét és kérdéses hatóanyag tartalmát. 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.
A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.
The Truth About Teething: Everything Parents Need to Know!
A fogzás és a szájhigiénia
A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy a felelősség, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését.
Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket kerüljük el. Ásványvizeket kerüljük, mivel ásványianyag tartalma nem a baba szervezetéhez van kalibrálva. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.
Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket.
tags: #nyal #megvaltozasa #fogzas #alatt