A Pápai Gábor erdőmérnök szerkesztésében megjelenő "Gyökerek és lombok" könyvsorozat az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) egyik legfontosabb kiadványa, amely neves erdész (és bányász) személyiségek életútját mutatja be. Ez a sorozat nem csupán szakmatörténeti szempontból értékes, hanem a magyar erdészeti kultúra és örökség megőrzésében is kiemelt szerepet játszik.
Az első kötetek már a korai években is nagy figyelmet kaptak. Az OEE Szaktudás Füzetek 1. című kiadvány, melynek témája a "Habitat-fák és holtfa az erdőben", 2022 júniusában jelent meg. Ez a sorozat egy-egy kiemelt, aktuális témakört dolgoz fel, felhasználva a kapcsolódó tudományterületek elismert szakembereinek legújabb kutatási eredményeit. A füzetsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai erdőgazdálkodást alapjaiban befolyásoló, gyorsan átalakuló környezeti és gazdasági változások hatásaira, miközben szakmai ismeretterjesztő jelleggel és szemléletformálási céllal kínál megoldási lehetőségeket az erdészeti ágazatot érintő legfontosabb kihívásokra.
Az Erdészeti Lapok 2022. évi decemberi lapszámának jubileumi különszámaként jelent meg az OEE Szaktudás Füzetek 2. című, 2022 júniusában útjára indított egyesületi kiadványsorozat második része, "Erdők a világban, Európában és Magyarországon" címmel. Az Erdészei Lapok alapításának 160. évfordulóját ünnepelve a Szerkesztőbízottság és az Egyesület vezetősége elhatározta, hogy a sorozat következő füzete a tíz évvel ezelőtt megjelent, a másfél évszázados jubileumra kiadott különszám jelentősen megújított, bővített, aktualizált folytatása lesz, mely egyszerre szól a nagyközönségnek és az erdész szakembereknek. Tartalma megfrissült és kiegészült, szükségszerűen tükrözi a változó világot, vázolja az erdők ügyéhez, sokrétű szerepéhez, a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kockázatokhoz kapcsolódó legfrissebb ismeretanyagokat. Vezérgondolata az előrelátóan cselekvő erdővédelem és erdőgazdálkodás, ami azoknak az erdőművelési, erdőkezelési, kutatási és oktatási tevékenységeknek az összessége, melyekkel erdeinkben a kárkockázatokat érdemben csökkenteni lehet.
A sorozat fontos része a múlt nagy alakjainak megemlékezése is. Dr. Oroszi Sándor szerkesztésében 2015-ben kezdte el kiadni az Országos Erdészeti Egyesület "Életem, családom, pályafutásom" címmel, dr. Madas András visszaemlékezéseit. A két kötet 100 év eseményeit öleli át. Az első kötet lapjain megelevenednek a hazai erdészeti ágazat meghatározó személyiségének gyermekkori élményei, a pályaválasztás és a gazdag életút kezdő lépéseinek korszaka, beleértve az egyetemi éveket és a háború, illetve a hadifogság embert próbáló időszakát. Ez az értékes könyvsorozat nemcsak a szűkebben vett erdész szakma tagjai számára lehet érdekfeszítő olvasmány. Ajánlható mindazoknak, akik a közelmúlt magyar történelméről, egy a korszakot formáló és a magyar erdőgazdálkodást meghatározó személyiség munkásságának és életének megőrzött emlékein keresztül szeretnének képet kapni.
A "Gyökerek és lombok" sorozat 9. kötete már elérhető. A 8. kötet ára 5250 Ft (OEE tagoknak 2625 Ft), míg a 9. kötet ára szintén 5250 Ft (OEE tagoknak 3150 Ft). A könyvek az Egyesület titkárságán szerezhetők be.
A sorozat kiemelten foglalkozik a magyar erdészettudomány nagy alakjaival is.
Bedő Albert és Kálnoki Dr.
Andrési Pál szerkesztésében jelent meg az Országos Erdészeti Egyesület 150 éves jubileuma alkalmából Bedő Albert élete című kiadvány. Nemcsak szakmatörténeti, hanem nemzetpolitikai szinten is példakép dr. Bedő Albert személye, aki országos főerdőmesterként, majd államtitkárként a Kárpát-medencei erdőgazdálkodás kialakításának egyik vezéralakja volt a 19. század végén. Az 1918-ban elhunyt országos főerdőmester, az MTA tagja, az Országos Erdészeti Egyesület alapító titkárának életútját feldolgozó tanulmányok nemcsak egy adott személy, hanem az egész korszak történetét megelevenítik. Bedő nemcsak szakember, hanem korának aktív társadalmi életet élő tagja is volt, így tevékenységén keresztül megismerhetjük az erdészeti oktatás és kutatás mai határokon túli gyökerekkel rendelkező kezdeteit, a magyar erdészeti szervezet kialakulását, sőt az korszak vallási-társadalmi viszonyaiba is bepillanthatunk a Nemzeti Hajós Egyletben és az unitárius egyházban betöltött tisztségein keresztül.
Kálnoki Dr. Bedő Albert élete című egyesületi kiadványunk is említést érdemel. A független magyar erdészeti kultúra megteremtésében és a magyar nyelvű és tartalmú erdészettudomány (szakoktatás, szakirodalom, szaksajtó) létrehozásában oroszlánrészt vállaló, 1866 december 9-én megalapított Országos Erdészeti Egyesület első titkára, majd első alelnöke volt. 1872-1899 között az Erdészeti Lapok szerkesztője. Elévülhetetlen szakmai érdemeket szerzett az 1879. évi erdőtörvény megalkotásában és végrehajtásában, valamint az állami erdész képzés alapjainak megteremtésében. Jelentős szerepe volt az egyesületi adakozásból felépített budapesti Alkotmány utcai OEE Székház létrejöttében. 1885-től az MTA levelező tagja és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára volt. Az OEE Tiszteletbeli Tagja és Tiszteletbeli Elnöke volt. Róla nevezték el az 1957. november 4-én alapított első OEE emlékérmet.
Wagner Károly és Kaán Károly
A szakkönyvtár névadója, Wagner Károly, a XIX. században a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésének úttörő szakembere, az Erdészeti Lapok megalapítója, első szerkesztője és kiadója volt. Az alábbi címlapképre kattintva a Wagner Károly élete című egyesületi kiadványunkat töltheti le.
Az Országos Erdészeti Egyesület jelen kiadványa Kaán Károly születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg. Kaán Károly születésének 140 évfordulója alkalmából vándorkiállítás nyílt szülővárosában Nagykanizsán 2007. április 20-án. A Kaán hagyaték gondozója, Farkas Lajos ötlete és az általa összeállított anyagok alapján, Farkas Dániel, Kaán Károly unokája tervezte meg a 15 tablóból álló kiállítást, ami további hét helyszínen hirdette abban az évben a magyar erdészet egyik legkiválóbb alakjának munkásságát. Az Országos Erdészeti Egyesület finanszírozásában megvalósuló vándorkiállítást az Egyesület indította útjára. Ennek során a második állomás Mezőtúr, majd Szolnok, Kecskemét, a Vándorgyűlés helyszíne, ezután Budapesten a XII. kerületi Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény mutatta be, majd Leányfalun később Debrecenben, végül a Budakeszi úti Erdészeti Információs Központ Nagytermében volt látható a kiállítás. A tablók összesen több, mint 1200 km-t vándoroltak az országban, míg végül elhelyezést nem nyertek az OEE Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában.
Az Országos Erdészeti Egyesület története és kiadványai
Az Országos Erdészeti Egyesület a magyar erdészek legrégebbi és a mai napig is legnagyobb súllyal bíró szakmai érdekképviselete, amelynek hosszú, több mint 150 éves történelmét végigkíséri az erdészet szakmai hagyományainak, kultúrájának, irodalmának fejlesztése és őrzése. Az 1851-ben alapított Magyar Erdész Egylet 1866-os Magyar Erdész Egyletté, később Országos Erdészeti Egyesületté átalakulását követően Pozsonyból Pestre költözött és itt vetődött fel Tisza Lajos egyesületi elnök, Szeged újjáépítője vezetésével egy önálló székház építésének gondolata. Ez a gondolat 1886-ban valósult meg az Alkotmány utcai székház felépítésével.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (ma Földművelésügyi Minisztérium) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mint hivatalos kiadók támogatásával jelent meg 2013 novemberében a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete, a MEVME történetét tartalmazó kiadvány. A megjelent példányokat rövid időn belül sikerült a legszélesebb körben eljuttatni az erdészeti, vadászati és természetvédelmi szakmai közönséghez. Az Országos Erdészeti Egyesületen túl iskolákhoz, könyvtárakhoz, magán és állami erdőgazdálkodókhoz, erdészeti szakigazgatásban dolgozó kollégákhoz (megyei hivataloktól a szaktárcákig bezárólag), illetve a történet főbb szereplőihez, vagy azok leszármazottaihoz, jogutódjaihoz és természetesen a szerzői közösségen keresztül a magyarországi egyházak jelentős részéhez, sőt még határon túli magyar szervezetekhez is, illetve a rokoni szálakat is kihasználva a tengeren túlra más földrészekre is el tudtunk juttatni példányokat. Élve a világháló adta lehetőséggel, a szerzői közösség és a hivatalos kiadók írásbeli jóváhagyásával, mára sikerült a digitalizált változatot mindenki számára hozzáférhető módon az Országos Erdészeti Egyesület honlapján is elhelyezni, így azok is olvashatják már, akik a nyomtatott példányokból nem részesülhettek.
A címlap képre kattintva letölthető az "150 éves az Erdészeti Lapok - erdészszakmánk másfél évszázados közlönye" című jubileumi OEE kiadvány. A Lapok történetét bemutató ünnepi füzetet Dr. Sárvári János könyvtárunk őre szerkesztette.
Az alábbi címlapképre kattintva letöltheti az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában megjelent, "Erdők a világban, Európában és Magyarországon" címmel publikált Erdészeti Lapok tematikus különszámot, melyet hazánk legrégebbi folyamatosan megjelenő agrár szakfolyóiratának 150 éves jubileumához kapcsolódóan és a 2011-es évben adtak ki.
Az alábbi címlapképre kattintva letölthető az Erdészeti Lapok 2012 decemberi számának "Erdőgazdálkodás a Darányi Ignác Tervben" című melléklete. A Darányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A stratégia négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, az élelmiszertermelésben, a vidékfejlesztésben és a környezetvédelemben határozza meg a legfontosabb tennivalókat. A legtöbb erdőgazdálkodással kapcsolatos téma a vidékfejlesztési fejezetben jelenik meg.