A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) jelentős változásokat hozott a köznevelési intézményekben dolgozók szabadságának kiadásával kapcsolatban. A jogszabály célja a gondos munkáltatói tervezés elősegítése és a pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak jogainak érvényesülése.
A szabadság mértéke és kiadásának szabályai
Fontos változás az előzőekhez képest, hogy míg a korábbiakban a pedagógusok számára 21 nap alapszabadság, valamint 15 nap pedagógus pótszabadság járt, 2024. január 1-jétől megszűnt a pedagógus pótszabadság, és az alapszabadság (a korábbi pedagógus pótszabadság beolvasztásával) 50 napra emelkedett.
A Púétv. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot természetben kell kiadni.
A Púétv. 91. § (2) bekezdése szerint a szabadság kiadási időpontját a munkáltató határozza meg, de döntése előtt meg kell hallgatnia a foglalkoztatottat. Ez azt jelenti, hogy téves az a gyakori szóhasználat, amely a „kiveszem a szabadságot” fordulatot alkalmazza, hiszen a szabadság kiadásának joga egyértelműen a munkáltatót illeti meg. A foglalkoztatott meghallgatásának kötelezettsége azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett előre jelezze azt, hogy mely időszakban szeretné a szabadságát vagy annak egy részét igénybe venni. Ha a kérés teljesítésére van reális lehetőség, a munkáltatónak feltétlenül érdemes a kérésnek megfelelő időpontban biztosítani a szabadság kiadását.A Púétv. 91. § (4) bekezdése szerint a szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - esedékességének évében kell kiadni.
A Púétv. 90. § (4) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult.
A Púétv. 106. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban állót az apasági szabadság első öt napjára a Púétv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a távolléti díj, hatodik napjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg. A 106. § (4) bekezdésének elrendelése alapján pedig a szülői szabadság tartamára a szülő a távolléti díj tíz százalékára jogosult.
A Púétv. 90. § (11) bekezdése szerint minden gyermek után évente két-két nap pótszabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadság kiadásának időpontját - az alapszabadságtól eltérően - a foglalkoztatott jogosult meghatározni, ha azt legalább tizenöt nappal korábban írásban kérte.
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen.
Az alapszabadság egy részének munkavégzés céljából történő igénybe vételére minden köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló esetében van lehetőség, tehát mind a pedagógusok, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók esetében élhet ezzel a lehetőséggel a munkáltató.
Az így igénybe vett napokra azonban a munkáltató kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg.Azon pedagógusok esetében, akik szabadságuk egy részét - többségében bizonyára saját kérésükre - a szorgalmi időben (tehát nem a tanítási szünetben) kapják meg, a munkáltató az alapszabadságukból akár tizenöt munkanapot munkavégzésre is beoszthat. Ebben az esetben nem érvényes a tevékenységre vonatkozó korlátozás, tehát az érintett bármilyen - munkakörébe tartozó - szakmai tevékenységre beosztható. Fontos megjegyezni, hogy már egyetlen nap szorgalmi időszakban igénybe vett szabadság esetében is akár tizenöt munkanapra is beosztható a munkavégzés.
A szabadság tervezése és kiadása
A szabadság tervezésével és kiadásával kapcsolatos alapvető szabályokat a Púétv. 90.-94. §-ai tartalmazzák.
A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése elrendeli, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. A köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható.
A munkáltatóknak javasolt az alapszabadság egy részének igénybe vételét írásban közölni a foglalkoztatottal, az igénybevett szabadságnapok számának és időpontjának pontos megjelölésével. A konkrét döntés a munkáltató mérlegelésén, az intézményben elvégzendő feladatok minőségén és mennyiségén múlik.
Tanácsos elkerülni azt a döntést, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott összes kollégát egységesen, például tíz vagy akár több napra munkavégzésre osszák be annak ellensúlyozására, hogy jelentősen megnövekedett az alapszabadságuk. Az intézmény feladatellátását úgy érdemes átgondolni és tervezni, hogy a megnövekedett szabadságot mind a pedagógusoknak, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak ki tudják adni.
Az igazgató kollégáknak alaposan meg kell fontolniuk döntésüket, mielőtt bármelyik kollégát az alapszabadságából igénybe vehető munkavégzésre osztanának be. Mérlegelniük kell, hogy valóban nélkülözhetetlen-e az érintettek munkavégzésének igénybe vétele alapszabadságuk terhére, vajon nem oldható-e meg a feladatok ellátása a feladatok vagy a munkafolyamatban résztvevő személyek átcsoportosításával vagy más eszközökkel. Helyes lépésnek gondolom, hogy az igénybevételről szóló végleges döntésük előtt konzultáljanak az érintettekkel arról, hogyan lehetne leghatékonyabban ellátni az elvégzendő feladatokat.
Szabadság a gyermekgondozás miatt távol lévő pedagógusoknál
A gyermekeik születése és a gyermekek gondozása miatt a köznevelési intézménytől akár évekig távol lévő, aktív pedagógus jogviszonyukat időlegesen passzív jogviszonnyá alakító foglalkoztatottak szabadságának kiszámítása jelentős módon eltér az eddig ismertetett számítási rendtől. A kisgyermekük/kisgyermekeik születése, majd gondozása miatt szabadságon, szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon tartózkodó foglalkoztatottak szabadságának kiszámítása és tervezése kiemelten fontos a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés és a tényleges munkába állás tervezésekor.
Az anya huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot általában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, amelyre szabadság jár. Ezt követően a fizetés nélküli szabadságon töltött időre már nem jár szabadság.
Ha a gyermek hároméves korának betöltését követően a foglalkoztatott visszatér a munkavégzéshez, a munkáltatónak ki kell adnia számára a szülési szabadságra és az azt követő hat hónapra járó szabadságot. Emellett jár számára az aktív jogviszony helyreállása után az időarányos szabadság is.
Példák a szabadság kiszámítására
Példa 1: Egy gyermek születése
Tegyük fel, hogy a gyermek születéséig az anya megkapta az egész évre járó 46 munkanap szabadságot. A szülési szabadság 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart. Ezt követően az anya 2024. március 19-től gyermeke otthoni gondozása céljából igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, 2024. március 19-től 2024. szeptember 19-ig, munkában töltött időnek minősül. Ezen időszakra, valamint a szülési szabadság 2024. január 1-je utáni részére járó szabadság 38 nap. Ezt követően a gyermek hároméves koráig, 2026. október 1-jéig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. A tényleges munkába állás 2026. december 12-én várható.
Példa 2: Két gyermek születése
Az első gyermek születése 2022. június 1-jén volt, a második gyermek születése 2023. október 1-jén. Az első gyermek születését követő fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, 2022. november 17-től 2023. május 17-ig, 66 nap szabadság jár. A második gyermek születését követő szülési szabadság 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, 2024. március 19-től 2024. szeptember 18-ig, 52 nap szabadság jár. A gyermekek hároméves korának betöltését követően, 2026. október 2-ától a foglalkoztatott visszatér a munkába. Ekkor még 113 nap (felhalmozódott szabadság) + 12 nap (2026. október 2-tól december 31-ig járó időarányos szabadság) = 125 nap szabadság jár, ami 5,7 hónapot tesz ki. A tényleges munkába állás várhatóan 2027. március 23-án lesz.
A szabadság kiadásának tervezése és a gyermekgondozási szabadságokkal kapcsolatos szabályok betartása kiemelten fontos mind a munkáltatók, mind a pedagógusok számára a zökkenőmentes munkavégzés és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében.