A jó kertész és a virágokat szerető ember úgy alakítja ki díszkertjét, hogy egész évben nyíljanak benne virágok. A természetes díszkert, ha megfelelő évelőkkel, és egynyári virágokkal ültetjük be, egész évben tápnövényként és értékes pollenforrásként szolgál a különböző rovarok és az egyéb kertben élő állatok számára. A díszkertben az első virágzó növény a hóvirág, melyet a téltemető, a csodahagyma és a sárga nárcisz követ. Amennyiben azt szeretnénk, hogy virágaink virágszőnyeget alkossanak, érdemes jó sok hagymát (gumót) ültetni, fajonként egy négyzetméter területre tíz-húsz hagymát ültessünk. A hagymás virágokat, a tulipánt és a nárciszokat a nefelejcs követi, ami le is zárja ezt az időszakot. A szezont a nyár elején folytatja a nagy szívvirág, a harangláb, a gyűszűvirág, a mályva fajok, valamint az ökörfarkkóró. Ekkora már az egynyári virágok magjai a földbe kerültek és mielőtt még virágot bontatnának, elevenné teszik az ágyást a vad évelőkhöz hasonló virágok, mint a sisakvirág, a tollbuga, a páfrányok és díszfüvek. Az évelők közé ültetve szépen mutatnak az egyéves nyári virágok: a borzaskaták, az oroszlánszájak, a körömvirágok, őszirózsák színesítik a látványt. A virágszezont a helyi állatvilág számára fontos dáliák egyszerű fajtái zárják, amik nálunk ugyan nem honosak, de hasznosak. Kertünkben, a hazánkban honos vadvirágoknak helyet kell kapni, mivel ezek a virágok elősegítik megjelenését a hasznos állatoknak, amik megakadályozzák a kártevők túlzott elszaporodását. Minden vadnövény, ami helyet kap a kertünkben, egy tápláléklánc része, és minél változatosabb őshonos növény található kertünkben, annál több és változatosabb az élővilág is.
Az évelők között jól mutat a piros mécsvirág, melynek mutatós virágai kiemelkednek a többi korai virág közül. A piros gólyaorr és a fekete nadálytő gazdagítja a virágszegély kialakítási lehetőségeket, és néha spontán megjelenik a kertben. A természetes kertbe való virágok választéka óriási. A mai kertekben botanikai szempontból szinte a világ minden részéről találunk növényeket. Ilyen növények a kas és lángvirág, mely Észak-Amerikából, a dáliák Mexikóból, a sarkantyúkák Dél-Amerikából, és a kristályvirágok Dél-Afrikából kerültek hozzánk. Ha ezeket az egzotikus virágokat a hazai vadvirágokkal összhangban alakítjuk ki, akkor lesz egyensúlyban a kert és a benne lévő állatvilág.
Ahhoz, hogy a növény minél több virágot hozzon, az elnyílt virágokat rendszeresen vágjuk le. Ha az évelők túlságosan elburjánzanak, válasszuk szét a töveket és ültessük szét a kertben. Használjunk komposztot a trágyázásra, és abból sem sokat, mert túl magas nitrogénmennyiség esetén, a növény több levelet növeszt, mint amennyi virágot hoz. Vannak virágok, amelyek az itthoni természeti feltételekhez csak akkor tudnak alkalmazkodni, ha speciális a növényvédelmük és a trágyázásuk.
A vetés és ültetés időzítése
A nagy volumenű tavaszi vetés és ültetés után a nyár elejéig tart sok Kertbarátnál, pedig megfelelő tervezéssel és társítással kihasználhatjuk a kertünkben rejlő lehetőséget és az üresen maradt ágyásokat, kertészeket. A veteményesben nyár elején sem áll meg az élet, sőt egészen az első fagyokig is találunk olyan növényt, melyet vetni lehet, de a nyár az, ami sok izgalmat tartogat a számunkra. A kabakosok közül a tökféléket és az uborkákat, ezek között akadnak olyan fajták, melyek két hónap alatt beérnek. Júliusban már az egyre melegedő idő érezteti a hatását, így fokozott figyelemmel öntözzük a már meglévő növényeinket és a frissen elvetett magokat. Július végétől a téli retek vetése is megkezdődhet.
A palánták és a magok jó minőségű, előkészített talajban fejlődnek a legszebben. A talajjavítás sok esetben értékes és nem elhanyagolható feladat. A magról szaporítható bazsalikomot júniusban még vethetjük helyre, de az oregánó vagy lestyán magról történő nevelését is megpróbálhatjuk, de ne feledkezzünk meg a biztos sikert jelentő kapormagok kiszórásáról sem! A bazsalikom egy igen kedvelt fűszernövény.
Egynyári és évelő virágok gondozása
Az egynyári virágokat kétféle módon ültethetjük: vagy közvetlenül a talajba vetjük a magokat, vagy először palántákat nevelünk, és azokat ültetjük ki a fagyveszély elmúltával. Néhány egynyári virág magjait már márciusban elvethetjük a szabadföldbe, de ez ritka. A legtöbb egynyári virág vetésére áprilisban vagy május közepén, a fagyosszentek után kerül sor. Az olyan egynyári növények, mint például a begónia, petúnia, kék bojtocska (Ageratum), a „büdöske”, “büdösvirág”- vagy másnéven bársonyvirág (Tagetes), illetve a paprikavirág, stb. többsége mediterrán, vagy trópusi vidéken honos, ebből következik, hogy fagyérzékenyek, sőt nem kedvelik még a hajnali hideget sem. Ha túl korán ültetjük ki őket, akkor a gyökereik megfáznak, palántáink legyengülnek, és könnyebben megtámadhatják őket a különféle betegségek, rovarkártevők. Kiültetésre számos lehetőség adódik a balkonládáktól a kőedényeken át a virágágyásokig, de kétségtelen, hogy az utóbbiak az igazán látványosak. Ehhez viszont elengedhetetlen a rendszeres nyári öntözés, hiszen a kis növények a nagy virágfelületükkel hamar kiszáradnak a hőségben. A tápanyag utánpótlása is fontos a hosszú virágzás érdekében. A legtöbb egynyári tűrőképessége igen nagy. Az egynyáriaknál az esős időszakokban a gombás megbetegedések, míg száraz időben a levéltetvek és a tripszek okozhatnak problémát. Az egynyáriak egy részét azon kívül, hogy a kész palántákat megvásároljuk, szaporíthatjuk magunk is magvetéssel. Az alacsony csírázási hőigényű fajokat ugyanis helybe vethetjük az egynyári ágyásba. A vetést március vége és május eleje között kell megejteni.
Az évelő virág vetőmag vetése türelmet igényel, de az egyik leghálásabb kertészeti módszer. Egy apró magból több éven át díszítő növény fejlődik, amely évről évre egyre szebben mutat a kertben. Az évelő virág vetőmag vetésének időzítése nagyban befolyásolja a csírázás sikerét és a növények fejlődési ütemét. Ha szeretnél erősebb, előre nevelt palántákat, az évelő virág vetőmag vetését már február végétől elkezdheted beltérben. Fontos azonban, hogy ilyenkor megfelelő fényt biztosíts. A talaj legyen felmelegedett, morzsalékos szerkezetű és jó vízáteresztő. Egyes évelők természetes körülmények között csak a téli hideg után csíráznak. A csírázás általában 1-4 hét. A kelés után adj elegendő fényt, majd 2-4 valódi levél esetén tűzdeld külön cserepekbe. Az évelő virág vetőmag vetése alapvetően nem bonyolult, mégis van néhány tipikus hiba, amely jelentősen csökkentheti a csírázás sikerét vagy a palánták életképességét. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az apró szemű magokat túl vastag földréteg alá kerülnek. Ha túl mélyre veted, a csíranövény nem tud áttörni a talajrétegen, vagy el sem indul a csírázás. Általános szabály, hogy az apró magokat csak a talaj felszínére szórd, majd finoman nyomd le. A túl sok víz az egyik leggyakoribb oka a palánták pusztulásának. Fontos, hogy a közeg mindig enyhén nedves legyen, de soha ne tocsogjon. Permetező használata ajánlott, különösen a csírázás időszakában. A csírázás után a palánták fejlődésének kulcsa a megfelelő fény. Ha kevés a fény, a növények megnyúlnak, vékony szárat fejlesztenek és gyengék maradnak. Az évelő virág vetőmag palántáit világos ablakpárkányon vagy szükség esetén növénylámpa alatt érdemes nevelni. Sok kertész türelmetlenül várja a kiültetést, de a túl korai kitelepítés komoly visszaesést okozhat. Az évelő virág vetőmag nevelése során fontos a fokozatos edzés. A palántákat néhány napig csak rövid időre tedd ki a szabadba, majd fokozatosan növeld a kinti tartózkodás idejét.
Téli vetés és szaporítási módszerek
A téli vetés egy remek és egyszerű módszer a hideget tűrő, évelő virágmagok csíráztatására. A palánta vetés ideje még várat ugyan magára, de a novemberi, januári vagy februári vetés segítségével előkészíthetjük azt. Válaszul a hideget kedvelő évelő virágok listája fog szolgálni. Ugyanis vannak olyan növények, amelyek magjainak kifejezetten hideghatás kell ahhoz, hogy később kicsírázhassanak. Ahogy a tavaszi hagymás virágok is igénylik a téli hideget, úgy ezeknek az évelőknek is szükségük van az úgynevezett fagyhatásra. Ez a tulajdonságuk kedvez nekünk a hobbi kertészeknek is, még akkor is ha nincs profi fóliasátrunk vagy üvegházunk a hátsó kertben. A vetés februárban megkezdődhet néhány esetben szabadföldre is. Azokat a virágokat, amiket egyszerűen kiszórhatunk a földre, anélkül, hogy fednénk bármivel is a népnyelv korábban „hóra vethető” növényekként emlegetett. Ilyen például a mézontófű, azaz a facélia is, amely csodálatos lila színével vonzza a tekintetet tavasszal. Ide sorolható még a bársonyos kakukkszegfű vagy akár a harangláb is. Ezeknek a virágoknak igazából mindegy, hogy mikor szórjuk ki a magját, a következő tél után, tavasszal fognak majd kihajtani.
Az évelős kerti virágok gondozása sokszor egyszerűbb mint az egynyáriak karbantartása, hiszen nem szükséges minden évben újra ültetni őket. Ha egyszer megeredtek a kertünkben ezek az évelők, utána már biztosított lesz a szép színes ágyás. Egy-egy csomag mag pedig csupán párszáz forintba kerül, amiből sok-sok növény nevelhető. A tavasszal megvásárolható évelő növények kertészeti darab ára pedig általában egy csomag virágmag ötszöröse.
Először is gyűjts 5 literes, vizes PET palackokat, amiket alaposan tisztíts ki. Ne maradjon bennük olaj vagy más szennyeződés. Ne használj soha szennyezett palackokat! A legjobbak a kiürült vizes palackok erre a célra. Szerezz be jó minőségű virágföldet és perlitet. A palackokat vágd félbe keresztben úgy, hogy szétnyitható legyen, és csak egy kis részen maradjon egyben. A virágföld mennyiségéhez körülbelül 25-30 % perlitet szoktam keverni, ez a mennyiség kellően lazítja az ültető közeget. A pet palackok alját 5-6 centi magasan most töltsd fel a perlites virágfölddel és öntözd meg. Ha ezzel megvagy, akkor jöhetnek a virágmagok. Finoman szórd a felszínre a magokat. Ha nagyon aprók a magok, akkor nem kell további földréteg, csak az ujjaddal finoman nyomkodd meg a földréteg tetejét, de csak éppen hogy. A nagyobb méretű virágmagokra egy milliméter réteg föld kerülhet, de nem kell több. A palackot most zárd össze és ragasztószalaggal ragaszd körbe ott, ahol ketté vágtad. A palack tetején ne hagyd rajta a kupakot, mert a föld és a dísznövények igénylik a szellőzést. Így a kikelő kis növények nem füllednek majd be, de a palackban párás mikroklíma alakul ki, ami elősegíti a csírázást. A módszert alkalmazhatod bizonyos díszfüvek magjaival is, például működik az árvalányhaj esetében is. Az egész nagyon egyszerű és ha nincsenek 5 literes palackjaid, akkor használhatod az előre csomagolt zöldségek magasabb műanyag dobozait is vagy például a dobozos kiwi műanyag doboza is jó hozzá, csak így mindig azonos méretben - párosan gyűjtsd a dobozokat! Ugyanis az egyik dobozba tesszük a földet és a másik doboz lesz a felső rész azaz a “mini üvegház”. Ha kész vagy, akkor már csak egy dolog van hátra: vízálló, alkoholos filccel feliratozd a palackokat, dobozokat, mert garantáltan el fogod felejteni, hogy melyikbe mit ültettél. Ha ez is megvan, akkor mehetnek is ki a kertbe napos részre. Időnként, mondjuk hetente azért majd nézz rájuk, és ha nem volt csapadék, akkor spricceld meg egy kis vízzel! Idén mi is a dobozos módszert használjuk, később majd a fejleményekről is közzéteszünk itt fotókat. Most már itt az ideje, hogy jöjjön a tavasz és a sok virágzó, illatos évelő virágok díszíthessék a kertünket. Reméljük, hogy sikerült kedvet csinálnunk neked is a téli vetéshez és kipróbálod ezt a költségkímélő praktikát!
Népszerű virágfajok és gondozási útmutatójuk
1. Macskamenta (Nepeta subsessilis)
Magasra növő, bokros, évelő növény, ami jól viseli a hőséget, a szárazságot, ráadásul talajban sem “válogat”, fehér, kék vagy lila színű ajakos virágaival, lándzsás alakú, széles, élénkzöld leveleivel egész nyáron át dísz lehet a kertednek. A Nepeta növénynemzetségbe több mint 250 faj tartozik, ezek közül az egyik legismertebb és legnépszerűbb a kerti macskamenta, mely Európában őshonos növény, de megtalálható a világ számos más pontján is. Elsősorban sziklakertekbe, a kerti kőlépcsők, vagy utak szegélyeként ültetik. Előnye, hogy rendkívül strapabíró, könnyen gondozható dísznövény, ellenálló a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, az öntözésére csak a hosszabb csapadékmentes időszakok esetén kell odafigyelned.
2. Petúnia (Petunia)
A Petunia növénynemzetségbe 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik. Őshazája Brazília és Argentína. A 19. század elején került be az a két faj Európába - a P. violaceae, ibolyás petúnia és az önsteril P. axillaris, fehér petúnia -, amelyek kereszteződéséből jött létre feltehetőleg a kerti petúnia, amit azóta folyamatosan nemesítenek, újabb és újabb formákat és színeket létrehozva. A könnyen gondozható, erőteljes színű petúniáknak számtalan hibridje ismert, a virágai lehetnek egyszínűek, foltosak, csíkosak, szegéllyel vagy szemmel mintázottak, pöttyösek és erezettek. A tölcséres virágok mérete is eltérhet: lehetnek kicsik vagy nagyok, szimplák vagy duplák, rojtosak vagy fodrozottak. Májustól az első fagyokig nagyon bőségesen és hosszan virágzanak. Csüngő változatuk a Petunia Surfinia hibridek igazi virágcsodák, hiszen a hajtásaik akár 180 cm hosszúak is lehetnek. Az esőnek, szélnek, betegségnek jól ellenállnak, imádják a tűző napfényt ezért soha ne kerüljenek árnyékos helyre, mert az visszavetheti a virágzásukat. A virágzás serkentésére és a virág színének mélyítésére hetente egyszer alkalmazhatsz tápoldatozást. Mivel viszonylag gyorsan nő, rendszeresen vissza kell vágni félméteresre a túl hosszú ágakat - ezzel biztosíthatod, hogy egész nyáron bokros maradjon a növény.
3. Sásliliom (Hemerocallis sp.)
Tökéletes választás akkor, ha olyan növényt keresel, ami kánikulában is teljes pompájában virágzik. Nem véletlenül lett évszázadok óta a díszkertek nagy kedvence: nem kényes a talajra, és azt sem sínyli meg, ha hébe-hóba elfelejted megöntözni. Ennek a fűfafélék családjába tartozó hagymás évelő növénynek a legtöbb faja Kína és Japán területéről származik, egyedül a sárga sásliliom (Hemerocallis lilioasphodelus) képez kivételt, amely Európában is honos, és Magyarországon védettséget élvez. Nagyon szép virág, fajtól függően, már júniustól kezdve hozza fehér, rózsaszín, élénk sárga, narancssárga, vörös, bordó vagy zöld virágait. A sásliliom a kerted különleges dísze lehet: levélzetét hosszú, sásszerű, földre hajló levelek alkotják, nagyméretű virágai hosszú tőkocsányon nyílnak. Nagyon egyszerűen nevelhető, hálás növény, ami elsősorban a napos, világos helyeken virágzik bőségesen, de jól boldogul a félárnyékos helyen is. Az idősebb példányok, jól viselik a szárazabb időszakokat, viszont a fiatal növények igénylik a rendszeres öntözést. Elvirágzott virágait a virágzási időben folyamatosan távolítsd el, tavasszal pedig érdemes megszabadítani a növényt az elhalt levelektől. Ültetésére a kora tavasz vagy az ősz a legideálisabb megfelelő ültetőgödörbe: a a talaj homokos, vagy nehéz, agyagos célszerű feljavítani jó sok szerves anyaggal. Az ültetőgödör mindig legyen kétszer olyan széles és mély, mint a rizómás gyökérzet.
4. Kerti begónia
Olyan egynyári dísznövény, ami tökéletes választás lehet akkor, amikor egy elegáns, de strapabíró virágot keresel a kertedbe vagy az erkélyed balkonládájába. A kerti begónia pompázhat piros, sárga, rózsaszín, fehér színben, de nemcsak a virágok színében, hanem levelükben is eltérhetnek egymástól: a világos zöld levéllel rendelkezőktől kezdve, a sötét bordó a levélzetig. Legkönnyebben a begónia palántákhoz juthatsz hozzá, de a magvetéssel is megpróbálkozhatsz, ha biztosítani tudod az ehhez szükséges feltételeket (nedvesség, hőmérséklet, páratartalom). A palántákat májusban lehet kiültetni, mivel mindössze 10-15 cm magasra nőnek, ideális virágnak számítanak a teraszon vagy erkélyen lévő balkonládákba (15-20 cm-es tőtávolságra), cserepekbe, ahol egészen októberig, novemberig nyílnak a színes kis virágok. A begóniákkal beültetett virágtartókat érdemes napos helyre elhelyezni, de jól viseli a félárnyékos részeket is csak kevesebb virág lesz rajtuk. Ahhoz, hogy a begóniák folyamatosan virágozzanak lényeges a rendszeres locsolás, az elvirágzott részek eltávolítása, amivel újabb virágzásra serkenthető a növény.
5. Porcsinrózsa (Portulaca grandiflora)
Az 1-2 arasznyi magasságot elérő porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) - sok helyen kukacvirágnak, kővirágnak, portulácskának hívják - Brazíliából származik. A pozsgás egynyári dísznövény a földfelszínhez közel szinte szőnyeget alkotva terül el. Húsos apró levelei tűszerűek, tölcsér alakú virágai rikító rózsaszín, sárga, bordó, narancssárga és pink színűek, nagy számban nyílnak. A porcsinrózsa kifejezetten igénytelen - a csekély törődést is színpompás virágokkal hálálja meg - de annál mutatósabb, így virágágyás szegélyeként, sziklakerti növényként, de balkonládába is érdemes elültetni. Jól tűri a forróságot, a szárazságot, a tűző napot, így júniustól egészen a nyár végéig nyílik. Szaporítani többféleképpen lehet: magról, dugványról és palántáról egyaránt.
6. Levendula (Lavandula)
Az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetségbe tartozik a levendula (Lavandula) ami 39 fajjal és több hibrid fajjal rendelkezik. Európában őshonos; de a világ számos részén megtalálható. A mérsékelt éghajlaton a nemzetség sok tagját kerti dísznövényként ültetik, felhasználják fűszerként, illóolaját pedig számtalan kozmetikai termékekben (kenőcsök, krémek, parfűmök alkotórésze). Illata erős, aromás, virága ehető. A nemzetség legismertebb faja a közönséges levendula (Lavandula angustifolia), ami az 1700-as években került Magyarországra. A levél alakja változatos: egyes termesztett fajoknál egyszerű lándzsás; másoknál szárnyas, néha többszörösen szárnyas és tagolt. A virágok örvökben állnak, színük jellemzően kék vagy lila, de lehet fehér, vagy rózsaszín is Kitűnően bírja, sőt kifejezetten igényli a meleget és a napsugarakat. Jól viseli a szárazságot, nem kell sokat locsolni, a pangó víz az ellensége. Ültethető balkonládába vagy nagyobb cserépbe is. Ha egy helyre több levendulát akarsz ültetni, akkor a tőtávolság legalább 50 cm legyen. Ha szegélynövényként alkalmazod, akkor a levendulatövek között hagyj 30 cm távolságot. Közismert gyógynövény, kiválóan használható illatosításra, a ruhásszekrénybe téve egyrészt felfrissíti a ruhákat, és távol tartja a nemkívánatos molyokat.
7. Muskátli (Pelargonium)
A Pelargonium nemzetséghez körülbelül 200 évelő, pozsgás és bokor alakú faj tartozik, amelyek fajtól függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg. Változatos színű népszerű balkonnövény, ami létezik kerti, álló, futó, borostyánlevelű, illatos-levelű és nagyvirágú változatban. Jól tűri a hőséget és az erős napfényt, jól alkalmazkodik az időjáráshoz. Minél nagyobb a fény mennyisége, annál bőségesebb a virágzás és intenzívebbek a színek. Minimális törődés mellett (öntözés, tápoldatozás) egész szezonban bőségesen virágzik, lendületesen növekszik. A szabadba csak a fagyok után ültethető ki úgy, hogy fokozatosan szoktasd hozzá a kinti levegőhöz. Az ültetés során lényeges, hogy az egyes növények között legalább 20 cm távolságot hagyj, ez lehetővé teszi a levegő áramlását a levelek között, így elkerülhető a nedves, meleg időben kialakuló penészesedés. Öntözésnél figyelj arra, hogy a napsütéses időszakokban naponta egyszer kapjanak reggel szobahőmérsékletű, állott vizet. A szaporítása egyszerű dugványozással megoldható, amihez június-júliusban, kb. 15cm-es hajtásokat kell levágni, leszedni róla a virágszárakat, a szár alsó részéről a leveleket , majd az előre elkészített földdel teli cserépbe kb. 3-4 cm mélyre kell dugni. A muskátlit át is teleltethető: egy száraz, világos, kb. 8.
8. Leander (Nerium oleander)
A Nerium növénynemzetség egyetlen faja, ami a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozik. A Dél-Európa meleg tájairól hazánkba került leander napjainkra közkedvelt fás szárú növény, egy akár 3 m magasra is megnövő örökzöld cserje. Kedveli a tűző napot, ahol bőségesen virágzik, minél több napfény éri, annál több virágot hoz. A virágok színe lehet sárga, fehér, sárga, rózsaszín, bordó és ezek árnyalatai. Egy virágzó leander azonnal mediterrán hangulatot varázsol az erkélyedre nyár elejétől egészen őszig, egzotikus illattal árasztva el a környezetet. A szárazságot jól tűri, de fagyérzékeny: a szabadban csak ott marad meg, ahol nem kell számolni tartós téli fagyokkal. A leander ellenségei a takácsatka, a levéltetű, a pajzstetű és a molytetű, amelyek ellen megoldást jelenthet a langyos, szappanos vizes lemosás, végső esetben pedig a rovarölő szer.
9. Hibiszkusz (Hibiscus)
A mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége 200-300 fajjal. Piros, sárga, fehér, bordó, rózsaszín színű virágokat hozó változata is létezik. Nagyon fényigényes, szereti a meleget, de a földjét nyirkosan kell tartani. Az Ázsiából származó növényt Európába Jean Robin hozta, a párizsi királyi füvészkertben ő ültette el először. A legtöbb dísznövénynek termesztett faja nagyon rosszul viseli a fagyokat, ezért hazánkban csak dézsában tartható - ez alól kivételt képez a kerti mályvacserje (törökrózsa) (H. Aromás illóolaj-tartalommal rendelkezik, emiatt több, gyakori fajának a virágját gyümölcsteába is belekeverik.
10. Bársonyvirág (Tagetes)
Az őszirózsafélék családjába tartozó bársonyvirág (Tagetes) - népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa - az elnevezését finom tapintású virágai után kapta. Elmaradhatatlan kedvelt dísznövénye a kerteknek, parkoknak, akár szegélyként, akár csoportosan, vagy más dísznövények közé ültetve is látványos. A sárga szinte minden színváltozatában előfordul a virágok színe: a halvány sárgától a mélyvörösig, de már a fehér színű virág is elterjedőben van. Erős, jellegzetes szaga távol tartja a kártevőket, ezzel megvédi a növényeket, a biokertek kedvenc növényévé vált. Napfénykedvelő, napos helyen folyamatosan virágzik. Nincs szüksége rendszeres öntözésre, de a száraz meleg napokon a vízpótlás a számára is elengedhetetlen. Nem csak kertek dísze lehet, hanem a virágszirmait is felhasználhatod gyógyteának, vagy saláták ízesítésére. A virágzatában található színanyagokat színezékként is felhasználják.
Kankalin (Primula)
Magyar neve kankalin, de sokan primula néven ismerik ezt a szép, tavasszal virágzó, színes évelő növényt. Számos fajtája őshonos Magyarországon. Például a Sugárkankalin, Szártalan kankalin, Lisztes kankalin, Cifra kankalin, Tavaszi kankalin, Hosszú virágú kankalin, Apró kankalin. Januártól márciusig minden virágboltban megtalálható. Piros, sárga, rózsaszín, kék és lila színekben is pompázik. A különböző fajok 10-40 cm magasra nőnek. A kankalin nemzetség (Primula) tagjai elsősorban az északi félteke mérsékelt éghajlati övezetéből származnak. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálhatók. A kankalin alacsony növésű, bokros növény, mely általában 10-30 cm magasságot érhet el. Levelei ovális vagy hosszúkás alakúak, felszínük ráncos, puha tapintású. Virágai egyessével állnak vagy ernyőben csoportosulnak. Mindenféle színben megtalálhatók, például sárga, piros, rózsaszín, lila, kék, fehér. A tavaszi vagy más néven orvosi kankalin gyógynövény is.
Kankalin gondozása: leginkább a félárnyékot, árnyékot szereti, túl erős nap megégetheti. A hűvöset szereti, 5 - 15 °C között érzi jól magát, 20 °C felett már károsodhat. Rendszeres öntözést igényel, de földje ne álljon vízben. Leginkább a félárnyékot, árnyékot kedveli, de a napfényt is elviseli, ha hűvös- és nedves környezetet biztosítunk számára. Levelei ne érintkezzek közvetlenül a hideg ablaküveggel. Ültethetjük a ház északi oldalára. A kankalin gondozásához fontos tudni, hogy a hűvöset szereti, a szobahőmérséklet nem ideális számára. Nappal 10 - 15 °C, éjjel 5 - 10 °C között érzi jól magát. Ha magról szaporítjuk, vetéstől az első virágzásig 4-10 °C közötti hőmérsékletre van szüksége. Virágzáskor az ideális hőmérséklet 10-15 °C a primula számára. Egyéb időszakban a kicsit melegebbet is elviseli. Télen ismét tartsuk alacsony 4-10 °C-os hőmérsékleten. A szabadban nevelt fajták jól bírják a hideget, egyes fajták -15 °C-ig is fagytűrők. Nagyon vízigényes, ezért rendszeres öntözést igényel. A primula földjét kiszáradni hagyni nem szabad. Ha úgy látjuk, hogy kókadnak a levelei, azonnal öntözzük meg. A leveleket és a virágokat ne érje víz. Inkább öntözzük alulról vagy merítsük vízbe 1 percre. A kankalin közepes tápanyagigényű növény. Tavasztól nyár végéig kéthetente adhatunk neki kiegyensúlyozott NPK-jú szobanövénytápot. A kankalin gondozásához fontos tudni, hogy nagyon igényes növény, ha nem tudjuk minden igényét kielégíteni, akkor sajnos csak rövid ideig lesz lakásunk dísze. Emiatt is van, hogy bár évelő növény, nálunk mégis a legtöbben csak egyévesként tartják. A télen vagy kora tavasszal vásárolt szobanövényeket elvirágzásuk után, ha tehetjük ültessük ki a kertbe. Az elnyílt virágokat folyamatosan távolítsuk el. Csípjük ki őket tőből, hogy elég ereje maradjon a növénynek újabb virágok nevelésére. A kankalin ültetéséhez és átültetéséhez is jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag föld az ideális. A föld pH értéke legyen enyhén savas vagy semleges. A kankalin átültetése legjobb, ha tavasszal történik, amikor az aktív növekedési időszak kezdődik. A cserepes kankalinok többsége nem fagytűrő, ezeket télen vigyük fagymentes, de hűvös (5 - 10 °C) helyre. A kankalin szaporítása többféle módon is lehetséges. A primula magról szaporítása elég nehézkes, ezért házilag inkább tőosztással szokták szaporítani. Néhány fajta levéldugványozással is szaporítható, bár ez ritkább. Tőosztással legkorábban a virágzás után, szeptembertől áprilisig szaporítható, de mindig érdemes ezt kora tavasszal végezni. Tőosztáskor vegyük ki a növényt a földjéből és válasszuk ketté úgy, hogy mindkét résznek maradjon ugyanannyi gyökere. Próbáljuk meg minél kevésbé megsérteni közben a növényt. A kankalin magról való szaporításához vásárolhatunk magokat, vagy ha van otthon is primula, akkor elvirágzást követően gyűjtsük be a magokat. A magok begyűjtése kicsit körülményes, mivel a homokszemnél is kisebbek. A tálcát 3-4 hétre helyezzük hűtőbe, ha másképp nem tudunk állandó 4-10 °C-os hőmérsékletet biztosítani. A csírázáshoz fényre is szükség van, ezért a tálcát üveglappal vagy átlátszó plasztik lappal takarjuk le. Készíthetünk neki miniatűr fóliaházat is. Ezzel megfelelő páratartalmat biztosítunk a csírázáshoz. A csírázás 10 - 30 napon belül indul meg. Nyár végén, ha túlélték a kánikulákat, ültessük át őket 15 cm-es cserépbe. A kankalin szaporítása sarjnövényről az év bármely szakában történhet, de a legjobb, ha tavasszal vagy ősszel végezzük. Óvatosan vágjuk le a sarjnövényeket, majd ültessük kis cserepekbe, laza, tápanyagban gazdag földbe. Bár ritkábban alkalmazott módszer, egyes kankalinfajták levéldugványozással is szaporíthatók. Állítsuk a leveleket nedves homokba vagy tőzegbe. A kankalin hajlamos néhány gyakori növényi betegségre, melyeket gombák, baktériumok vagy vírusok okozhatnak. Kártevők közül a tetvek és az atkák a jellemzőbbek. Magas páratartalom és nem elégséges szellőzés miatt megjelenhetnek a lisztharmat és a szürkerothadás (botrytis) gombás betegségek. A lisztharmat tünetei: leveleken fehér, lisztszerű bevonat, mely idővel az egész növényt befedheti. Szürkerothadás tünetei: levelein, szárain szürke, penészszerű bevonat. Levélfoltosság egy gombás betegség, tünetei: sötétbarna, fekete foltok a leveleken, melyek idővel egyre nagyobbá válnak. Kerüljük a levelek benedvesítését öntözés során. Kertbe ültetve ritkán támadják kártevők, lakásban viszont a levéltetvek a nem megfelelő szellőzés miatt előfordulhatnak. Tőlük a levelek ragacsossá válnak, torzulnak. Kertben a meztelen csigák támadhatják. Ha túl meleg van a lakásban, akkor a takácsatkák támadhatják. Tünetei lehetnek a levelek sárgulása, finom pókhálószerű bevonat megjelenése. Levélfoltosságra hajlamos, ilyenkor a sárguló leveleken barna foltok jelennek meg. Túlöntözéstől kirothadhat, aminek jelei lehetnek a sárguló levelek, a hervadó növény. Végső esetben már a szárakon és leveleken is látszik a vizesedés. Alacsony páratartalom mellett a levelek szélei barnulnak, kiszáradnak. Túl magas hőmérséklet esetén a virágok gyorsan elhervadnak, a növény lekókad. A primula levele és hajtása mérgező.
Spontán vetés és a kánikulatűrő növények
Örök dilemma így a nyár legelején, hogy vajon mit lehet még ilyenkor vetni az egynyári és balkonnövények közül, ami behozza a lemaradást és szépen virágzik is, hogy a díszítő értékét is élvezhessük? Mi tagadás a kukacvirág egy olyan klasszikus, amit bárhol és bármikor szívesen vetek, mert főleg a nyári kánikulában előjön az a nagy tudása, hogy mindent kibír: tűzőnap, szárazság légkörben, kocsibeállónál vagy a betonfalaknál sugárzó hőtől. A körömvirág nagyjából 2-3 hónapot díszíti a kertet, így akár júniusban is elvethetjük és akkor késő őszig díszít. Ha hagytuk tavaly a bársonyvirágokat és elszórták a magokat, akkor az nagyjából a májusi fagyok után kezdenek el igazán kikelni a kertben. Természetesen a nagyüzemi termesztésnél itt is sokkal korábban kezdődik a büdöskék megnevelése, de házikertben mág egy június eleji, közepi vetéssel sem leszünk elkésve. Főleg a biokertészek ismerik a sarkantyúkát, mert kiváló poloskagyűjtő és poloskajelző növény. Akár a pontszerű növényvédelemben is kihasználhatjuk ezt a nagyszerű tudását, amikor összegyűjtjük pár tő növényre az aktuális kártevőt és csak azt permetezzük. Ellenben ha ehető virágként gondolunk rá, akkor nem árt tudni, hogy a poloskákkal és az un. poloskaszaggal kalkulálnunk kell. Nagy magvait a sarkantyúkának fészekvetéssel hamar kicsíráztathatjuk és onnantól az egyenletes tápanyagokban gazdag és megfelelően nedves talajban gyorsan növekszik.
Az egyik legköltséghatékonyabb módja a kert évelőkkel történő betelepítésének, ha magról neveljük őket. Nevelésük egyáltalán nem nagy ördöngösség. Vetőtálcára szoktam vetni a kék szamárkenyeret, iringót, sarkantyúvirágot, ökörfarkkórót, és sok apró magú díszfűvet is, melyek gond nélkül, könnyen és gyorsan csíráznak langyos helyen. De a kúpvirágokkal és tátikákkal sincs probléma ezzel a módszerrel. Másik remek módszer a téli vetés. Az évelő magok egy részének hideghatásra van szüksége a csírázáshoz. A téli vetést gyakorlatilag bármilyen évelő mag esetében kipróbálhatjuk, remekül működik kúpvirágok, kasvirág, cickafark, harangláb, veronikák, ernyős verbéna, szegfűfélék, margaréta esetében. Doboz a dobozban módszerrel is szoktam nevelni évelőket, ami a téli vetés egyik verziója: ételes dobozba vetem a magokat, melyeket nagy lapos átlátszó ikejás tárolódobozba helyezek. Ez az aprószemű magok esetében nekem tökéletesen bevált. A nagyobb szemű évelők magját érdemes mechanikusan megsérteni, hogy elősegítsük a csírázást. Ez után a kényesebb vagy drágább magokat nedves papírtörlőn, langyos helyen csíráztatom, és a kis csírákat ültetem ki cserépbe. A nem téltűrő évelőket is általában tavasszal vetem, majd nagy cserépbe ültetem, és világos, de fagymentes helyen teleltetem át. Ilyenek a Tweedia és az eukaliptuszok. Meleg helyen a kis eukaliptusz vetemény napokon belül csírázásnak indul! Simán vetőtálcára vetem kora tavasszal a díszfüvek magját, majd a tálcát fóliával lefedve langyos helyen tartom. Kedvencem az árvalányhaj, melynek a magja gyorsan és megbízhatóan csírázik. Bizonyos esetekben akár két évig is nevelni kell a kis palántát, mire kimehet a végleges helyére, de mindenképp megéri a fáradtságot! A saját nevelésű évelők nálam MINDIG sokkal ellenállóbbak és jobban teljesítenek, mint a vásárolt konténeres növények.