Sokan nagyon nehezen élik meg az időjárási frontok váltakozását. Ekkor nyűgösebbek vagyunk, fáj a fejünk vagy az ízületeink. Az időjárás minden élő szervezetre hatással van, nem csupán a betegek érzik meg a frontok átvonulását és a légtömegek váltakozását, hanem az egészségesek is. A kisbabákra ugyanúgy hatnak a frontok, mint a felnőttekre.
A hidegfront hatására lassulhat a szívműködésünk és a légzésünk, míg melegfront esetén emelkedhet a vérnyomásunk, továbbá felgyorsulhat a légzésünk és a szívdobogásunk. Amikor ellentétes hőmérsékletű levegőáramlatok találkoznak, változik a hőmérséklet, csapadék várható, változik a légnyomás, a páratartalom és a levegő ionösszetétele. Nem csoda, hogy ez a sok minden hat a szervezetünkre. A hidegfront a paraszimpatikus idegrendszer működését befolyásolja, lassul a légzés, a szívműködés, csökken a vérnyomás. A melegfront a szimpatikus idegrendszerre hat: a szívverés, a légzés gyorsabb lesz, emelkedik a vérnyomás. Akár hideg, akár meleg, mindkettő eredménye lehet fejfájás, rossz közérzet, levertség.
Sok anya megfigyeli, hogy a hirtelen időváltozás, de főleg a nagyon szeles idő a békés csecsemőt is kihozza a sodrából. Neki ugyanúgy fájhat a feje, ugyanúgy rossz lehet a közérzete pusztán a front hatásaként, mint nekünk. A kis gyerkőcök, akik még nem igazán tudják kifejezni, hogy miért nem kérnek enni, vagy éppen miért nincs kedvük játszani valamint sokat sírnak a szülő legtöbbször mindig a legrosszabbat feltételezi. Ez természetesen érthető, hiszen gyermeke egészsége számára a legfontosabb. De nem kell nagyon megijedni, hiszen megeshet, hogy a pici csak frontérzékeny. A leggyakoribb panasz a lurkóknál főként a nagyon szeles napokon jelentkezik. Ekkor a babák nagyon sokat sírnak, keveset esznek és alvási problémák is előfordulhatnak. De nem kell nagyon megriadni, ezek a tünetek két-három nap múlva elmúlnak.
A frontérzékenység nem egy szerencsés megfogalmazás, hiszen alapvetően nem front-, hanem időjárás-érzékenyek vagyunk. Tehát nem csak a frontok okozzák azokat az élettani hatásokat, amelyek különböző tüneteket okoznak. Ezek nagyon gyakoriak, és sokszor ezeket nem megfelelően minősítik és értelmezik. Pedig a gyerekek körében rendkívül elterjedt az időjárás-érzékenység. Az idős korosztály után a gyerekek korosztálya a második legérintettebb korcsoport. Komoly kutatásokat végeztünk az iskolások körében, és vizsgálatok igazolják, az említett panaszok csoportosan jelennek meg. A pedagógusok is nagyon sokszor tapasztalják, hogy vannak olyan időszakok, amikor a gyerekek nagy százaléka kezelhetetlen, figyelmetlen, emiatt sokszor romlik a tanítás minősége is. A helyzetet nehezíti, hogy az időjárás-változásokra egyénileg reagálnak az emberek, tehát mindenki a saját érzékenysége szerint reflektál az időjárási hatásokra. Említette, hogy rosszul értékelik ezeket az időjárás okozta tüneteket.
Általában, amikor egy gyereknek a tanulásával, figyelmével, viselkedésével vannak problémák, akkor nagyon gyakran úgy vélekednek a szakemberek, hogy a gyerek ADHD-s, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzd, esetleg BTM áll fenn, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek állnak fenn. Nagyon gyakori, hogy egy gyerek figyelmetlen, nem tud egy helyben ülni és tanulni, nem fog a feje, fékezhetetlen, vagy éppen lehangolt és kedvetlen ugyanúgy, ahogy a felnőttek is. Ám a gyerekek esetében más okok váltják ki a problémát. Súlyos problémának érzem, hogy a gyerekek egyre kevésbé vannak kitéve a különböző időjárási hatásoknak, túlságosan izoláltan nevelik őket. Légkondicionált a lakás, az autó, az iskola, így nincsenek kitéve azoknak a terhelő tényezőknek, amelyek kellenének az alkalmazkodóképesség megfelelő kialakításához; hasonló ez az immunrendszer kialakulás kérdéséhez. Ennek megváltoztatásával sokat lehetne tenni az időjárás-érzékenység megelőzése érdekében.
Az időjárás-érzékenység folyamatosan, egész évben jelen van, csak mindenkinél más-más tényező váltja ki, és mindenki másként reagál rá, az egyéni szervezeti adottságai függvényében. Ezért van szükség arra, hogy az időjárás-érzékenységet mindig személyre szólóan vizsgáljuk ki, hiszen csak így derülhet ki, hogy miben áll az érzékenység, és azt hogyan lehet megfelelően kezelni.
A Kárpát-medencében nem ritka, hogy a hidegfront és a melegfront mellett kettős (úgynevezett okklúziós) frontok is elérnek minket. Ha melegfront éri a területet, a front átvonulása után, míg hidegfront esetén előtte nyűglődnek a frontérzékenyek.
A kisbabák esetében a frontérzékenység tünetei két-három éves korukig is eltarthatnak. Sajnos ez az érzékenység akár örökölhető is, ha az édesanya sokat szenved a hideg vagy éppen meleg fronttól, akkor valószínűleg gyermeke is küszködni fog ettől. Szerencsére ma már számos gyógyszer is segítségünkre van, ha hasonló problémával küszködünk. Érdemes az orvos, vagy gyógyszerész véleményét is megkérdezni, hogy mivel lehetne enyhíteni a front-érzékenységet. Rengeteg speciális gyógynövény készítmény létezik már, amik hatásosak lehetnek.
Időjárás: kettős fronthatás kínozza a frontra érzékenyeket
Amikor több időzónát átlépve repülünk egy távoli országba a családdal, felborulhat a szervezetünk belső napirendje. A jet lag gyerekkel utazva is utolér minket. Különösen érdemes felkészülni a baby jet lag jelenségére, ugyanis a kisbabák és gyerekek is szenvedhetnek jet lagben (magyarul „gyors időzóna-átlépés”). A (baby) jet lag jelentése az időzóna-váltással járó tünetegyüttes, ami amiatt alakul ki, mert olyan gyorsan érkezünk meg a távoli úti célunkhoz, hogy a biológiai óránk nem tud ennyire sebesen alkalmazkodni az új időhöz. Ilyenkor a cirkadián ritmusunk, azaz a belső, 24 órás biológiai óránk még az eredeti időzónával van szinkronban. Ennek eredményeként különböző tünetek jelentkezhetnek (pl. nyugtalan alvás, megfázásos tünetek, álmosság, szédülés), és akár napokig is tarthat alkalmazkodni az új időzónához.
A jet lag tünetei gyerekeknél hasonlóak a felnőttekhez. Jó hír pedig, hogy a gyerekeknél jellemzően enyhébbek a jet lag tünetei, mint egy idősebb szervezet esetén. A cél, hogy helyi idő szerint étkezzünk és aludjunk. A napfény fontos szerepet játszik abban, hogy a cirkadián ritmusunk felvegye az új idő szerinti működést. Igyekezzünk minél több időt tölteni a szabadban a gyerekkel akkor, amikor világos van. Gondoskodjunk arról, hogy végig sötét legyen, amikor alvásidő van. Az esti fektetési rutin jelzi a gyermek számára, hogy hamarosan alvás következik, és ez megnyugtatja és segíti őt az ellazulásban. Csináljuk végig az új helyen is ezeket a megnyugtató rituálékat.
A kisgyerekes utazásra általánosságban is elmondható, hogy nagy türelemre, rugalmasságra és megértésre van szükség. Azzal, hogy előre tudatosítjuk magunkban, hogy a gyerekünk is szenvedhet jet lagben, és a mi segítségünkre van szüksége a jet lag leküzdésében, nagyobb megértéssel lehetünk iránta. Ha gyermekünk étvágytalan, kínáljuk őt gyakrabban és kisebb adagokkal. Legyenek nálunk egészséges, de finom nasik, kedvenc ételek, gyümölcsök, amikből elég, ha csak pár falatot eszik. Ha fokozott az étvágya, adjunk neki fehérje- és rostdús ételeket. Ha a gyereknek a jet lag miatt ingadozik a hangulata, újra képbe jön a türelem és empátia fontossága. Ne a programokra koncentráljunk, sőt, érdemes nyugis napokat tervezni az első napokra. Legyen több pihenőidő, ingerszegény program, és olyan tevékenységek, melyeket gyermekünk élvez, pl. játszótér. Így a gyermek idegrendszere ki tudja pihenni magát, és hamarabb megszokja az időeltolódást is.
A melatonin egy hormon, ami este természetes módon termelődik a szervezetünkben. Sötétedéskor emelkedik a szintje, és ez segít minket az elalvásban és a pihenésben. Azonban a melatonin hatása több dologtól is függhet, például a jet lag megzavarhatja a működését. Vannak helyzetek, amikor érdemes lehet beszerezni melatonin készítményt. Változó ajánlások vannak azzal kapcsolatban, hogy adható-e melatonin gyerekeknek. Ha időzónákat átlépve repülünk a családdal, mindig van nálam melatonin a gyerekeknek a biztonság kedvéért.
Általánosságban a jet lag tünetei súlyosabbak, ha nyugatról utazunk keleti irányba. Ennek fő oka a cirkadián ritmusunkban keresendő. Ha nyugatról utazunk keletre, például Budapestről Thaiföldre vagy a Maldív-szigetekre, a napunk lerövidül. Ha viszont keletről utazunk nyugatra, például Budapestről Mexikóba vagy Argentínába, a napunk meghosszabbodik. A szervezetünk könnyebben tud egy hosszabb naphoz alkalmazkodni, azaz könnyebb tovább fennmaradni, mint egy rövidebbhez, ahol korábban kéne aludni menni. A jet lag tünetei (álmosság, alvászavar) erősebbek lehetnek tehát, ha nyugatról utazunk keletre.
A jet lag gyerekkel utazva is jelen van, a baby jet lag egy létező jelenség. Ha tudatosan felkészülünk a gyors időzóna-váltás kezelésére, akkor hamarabb át tudunk állni az új időzónára. Figyeljük magunkon és gyermekünkön a tüneteket, és alkalmazzuk a cikkben említett trükköket. Ne feledd, hogy a baby jet lag egy átmeneti állapot. Mindenkinél másképp jelentkezik, és az is változó, hogy mennyi ideig tart, de el fog múlni.
A mai gyerekek már úgynevezett digitális bennszülöttek. Számukra már nem új a digitális technika, amit meg kell szokniuk, meg kell tanulniuk, hanem a mindennapi élet része. Sokat hallhattunk arról az elmúlt években, milyen káros hatásai lehetnek a tévénézésnek a kicsikre, azonban arról csak keveset, vajon mennyire és mikortól lehet őket hagyni számítógépezni, tabletezni, telefonnal, konzolokkal játszani.
A babák a televízóval gyakran már az újszülött osztályon találkoznak, hiszen a szobákban, de legalábbis a közös helyiségekben van tévé és sokan nézik is. „Úgysem tudja még, mi megy benne” - mondja sok szülő. Sok családban szokás a háttértévézés napközben, de gyakori az is, hogy nappal nem, de este folyamatosan meg a tévékészülék. Bár úgy tűnik, a baba nem reagál a tévére, nem nézi, hatása azonban van, hiszen az onnan érkező zajokat, fényeket akkor is érzékeli a baba, amikor nem nézi. Mivel ezek általában nagyon intenzív fények és zajok, a folyamatos tévézés, még, ha passzív befogadóként is, túlterheli a csecsemő, a totyogó idegrendszerét.
Bár úgy tűnhet, a baba nem nézi a tévét, ha egy szobában van vele, azért még hatással van rá. Kamerás kísérletek bizonyították, hogy azok a babák, akik a bekapcsolt tévével egy szobában voltak, idővel nézni kezdték a tévét, és emiatt kevesebbet játszottak ugyanannyi idő alatt, nem tudtak elmélyülni a játéktevékenységben, mert a tévé mindig elvonta a figyelmét, valamint sokkal kevesebbet mozogtak, mint azok a babák, akik mellett nem szólt a tévé. A televíziózás fárasztja a szemet és az idegrendszert. A baba nem érti, amit lát a tévében. Sőt, a 3-4 éves gyerekek sem igazán értik, amit látnak. Ezért nagyon fontos, hogy ha már nézi a gyermek, akkor a korának megfelelő meséket nézze, ne nézzen felnőtteknek való műsorokat. A televízió nem pótolja a meseolvasást, a fejből mesélést. Amikor a kicsi tévét néz, megszűnik a belső képalkotása, nem használja a fantáziáját, aminek a fejlesztése pedig nagyon fontos lenne, hiszen később az olvasás során, az iskolában is nagy szüksége lesz ezekre a készségeire.
A tévében látható agresszió növeli a gyermek agresszivitását is, ezért is fontos, hogy jól válogassuk meg a kicsi által nézett meséket, mert sokszor még a gyermekműsorokban is előfordulnak agresszív jelenetek. Fontos tudni, hogy míg az olvasott mesében látható képet a kicsi nem képzeli el teljes valójában, addig a tévé ugyanannak a mesének a valódi változatát jeleníti meg. Például, amikor a farkas megeszi a nagymamát, az a mesefilmben megjelenítésre kerül, mesélés közben azonban a kicsi ezt nem teljes véres valójában képzeli el, ezért ott ez számára egészen mást jelent.
| Életkor | Ajánlott médiafogyasztás | Lehetséges hatások |
|---|---|---|
| 1 éves kor alatt | Lehetőség szerint ne nézzen tévét | Túlterheli az idegrendszert, csökkenti a mozgásigényt és a játékban való elmélyülést. |
| 1 éves kor után | Kisebb, 5-10 perces, korának megfelelő mesék | Nem pótolja a fantáziafejlesztést, az agresszív jelenetek növelhetik a gyermek agresszivitását. |
| Totyogók | 10-15 perc bőven elég egyszerre | Passzív médiafogyasztás káros, csökkenti az aktív mozgást. |
| Aktív médiafogyasztás (játékok) | Korának megfelelő, felügyelettel | Fejleszti a készségeket, fantáziát, logikát. Csökkenti a magatartási problémák kockázatát. |
A kérdés nem az, hogy mikortól, inkább az, hogy mennyit. 1 éves kor alatt lehetőség szerint ne nézzen tévét a kicsi. 1 éves kor után, ha szükségét érzed, akkor kisebb 5-10 perces, korának megfelelő meséket megnézhet. De ne legyen egész napos tévézés, ne menjen mindig a mesecsatorna, mert ez ugyan remekül leköti a kicsi figyelmét, de ebben a korban a legeslegfontosabb feladata az aktív mozgás lenne, ez pedig tévézés mellett nem valósul meg. - Ne nézzen hosszan tévét a totyogó, 10-15 perc bőven elég egyszerre!
A legfrissebb kutatások szerint érdemes megkülönböztetni egymástól a passzív és az aktív médiafogyasztást. A passzív befogadás, mint amilyen a tévé esetében is van, nagy mennyiségben káros a gyermek számára. Ezekben ők is aktív résztvevők, a koruknak megfelelő játékok fejlesztik a készségeiket, a fantáziájukat, a logikájukat. Több vizsgálat is kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik naponta több órát tévéztek később nagyobb valószínűséggel küzdöttek magatartási problémákkal, míg azoknál, akik naponta videójátékoztak, nem fordultak elő ilyen problémák. Fontos, hogy ezekből a játékokból is a kicsik életkorának megfelelőt válasszuk, és ne hagyjuk hosszasan egyedül játszani vele a gyermeket.
