A vérnyomás a nap folyamán természetes módon ingadozhat is, többször elérve akár az alacsonynak számító értékeket is. Az alacsony vérnyomás (hipotónia) lehet önálló betegség és tünet is. Az optimális vérnyomás felnőtt emberek esetében nem haladja meg a 120/80 Hgmm-t, és a szisztolés érték nőknél nem alacsonyabb 100 Hgmm-nél, férfiaknál pedig 110 Hgmm-nél.
A vérnyomás az egyik legfontosabb élettani mutató, amely jelzi a szív- és érrendszer állapotát. Az egészséges, átlagos életet élő felnőtteknél ideális szisztolés értéknek számít a 120 higanymilliméter, míg a diasztolés értékük ennél kisebb, 80 higanymilliméter körüli. Az alacsony vérnyomás, vagyis hipotenzió akkor fordul elő, amikor a vér áramlására nem gyakorol elegendő nyomást az erek falára, ami szédülést, ájulást és gyengeséget okozhat.
Az alacsony vérnyomás típusai és okai
Az alacsony vérnyomásnak több típusa is van, melyek okai és mechanizmusai eltérőek. Alapvetően 3 nagyobb csoportot lehet elkülöníteni: létezik tehát az úgynevezett esszenciális (primer) hipotenzió, a szekunder hipotenzió, illetve az úgynevezett ortosztatikus hipotenzió.
Esszenciális (primer) hipotenzió
Az esszenciális vagy primer alacsony vérnyomás esetében arról van szó, hogy a vérnyomás tartósan alacsony, mégpedig anélkül, hogy bármilyen különösebb oka lenne. Leggyakrabban fiatal, egészséges nőknél figyelhető meg ez a típusú alacsony vérnyomás. A legtöbb esetben teljesen tünetmentes, de előfordulhat, hogy az érintett enyhe szédülést tapasztal, esetleg fáradt vagy pedig hidegek a végtagjai. Az alapvetően alacsony vérnyomás esetén is előfordulhat vérnyomásesés, és amennyiben ez előfordul, az mindenképpen figyelmet igényel.
Szekunder vagy másodlagos hipotenzió
Ilyen esetben az alacsony vérnyomás mögött mindig valamilyen háttértényező áll. Ez lehet akár egy alapbetegség, de külső tényező eredménye is. Alacsony vérnyomás kialakulásához vezető betegség például egyes szív- és érrendszeri betegségek (szívbillentyű problémák, lassú szívverés), hormonális és endokrin betegségek is okozhatják, de akár kiszáradás és jelentősebb vérvesztés is okozója lehet. Vannak bizonyos gyógyszerek, melyek szedése során kialakulhat alacsony vérnyomás, ilyenek lehetnek bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, illetve egyes vízhajtók is. Ilyen esetekben fontos a megfelelő dózis beállítása. Tüneteit tekintve a szekunder hipotenzió gyakran okozhat szédülést, ájulást és általános gyengeséget is. Mivel ez a típusú alacsony vérnyomás valaminek a nyomán alakul ki, így mindenképpen orvosi vizsgálatra és kezelésre van szükség, hiszen magától nem fog tudni rendeződni.
Ortosztatikus (helyzetváltozással összefüggő) hipotenzió
A harmadik típusa az alacsony vérnyomásnak, a helyzetváltozással összefüggő hipotenzió. Ezt a típust a legtöbben legalább már egyszer tapasztalhatták életük során, ugyanis ez akkor jelentkezik, amikor a vérnyomás hirtelen csökken például fekvésből ülésbe, vagy állásba történő helyzetváltozásnál. Ennek oka, hogy a szervezet nem tudja a mozgásnak megfelelő gyorsasággal kompenzálni a vér eloszlását. Alapvetően egészséges, fiatal embereknél is előfordulhat olykor, de jellemzően időseknél fordul elő, vagy pedig valamilyen idegrendszeri probléma esetén. Ennek tünete is általában a hirtelen jelentkező szédülés, bizonytalanságérzet, homályos látás.
A kis artériák (arteriolák) kitágulása is okozhat alacsony vérnyomást, amit kiválthat súlyos bakteriális fertőzés (szeptikus sokk, toxikus sokk), bizonyos gyógyszerek és drogok, a gerincvelőt olyan sérülései melyek azokra az idegekre vannak hatással, melyek az arteriolák összehúzódását és elernyedését szabályozzák, allergiás reakciók (anafilaxiás sokk), vagy bizonyos hormonzavarok (pl. mellékvese-elégtelenség).
Szívbetegségek, melyek a szív teljesítményét befolyásolják és a keringési perctérfogatot csökkentik, szintén állhatnak az alacsony vérnyomás hátterében. Ilyenek például a szívelégtelenség, szívritmuszavarok (aritmiák), szívinfarktus, szívbillentyű-betegségek, túl gyors szívverés (tachycardia) és túl lassú szívverés (bradycardia).
Az említett mellékvese-elégtelenség mellett egyéb hormonális betegségek, pl. pajzsmirigy-alulműködés, valamint vénás elégtelenség is okozhat alacsony vérnyomást.
Bár terhesség alatt az alacsonyabb vérnyomásértékek normálisak, ha a vérnyomás nagyon leesik, rendkívül alacsony érték mérhető. Ez veszélyes (pl. ájuláshoz vezethet), kóros oka is lehet (pl. méhen kívüli terhesség), ezért mindenképp kivizsgálást igényel és az októl függően kezelésre is szükség lehet.
Csökkent vérmennyiség, mely lehet kiszáradás, vérzés vagy vesebetegség következménye, szintén alacsony vérnyomást okozhat. Autonóm neuropátia is hajlamosíthat erre az állapotra.
A sportolóknál sokszor előfordul tartósan alacsony vérnyomás. Az intenzív edzés ugyanis különösen erősen megdolgoztatja a szívet, így nyugalomban a szív „kímélő üzemmódba kapcsol”, a szívfrekvencia és a vérnyomás ilyenkor alacsony. Az edzetlen emberek vérnyomása gyakran rövid idő alatt csökken le, például amikor hirtelen felállnak.
A krónikus alacsony vérnyomás elsősorban fiatalok betegsége. Ezzel ellentétben az orthostaticus hypotonia a 65 évnél idősebbek 25 százalékát érinti. Gyakrabban fordul elő az ún. esszenciális vagy primer forma, amikor az eltérés pontos okát nem tudjuk felderíteni. Ez a típus a fiatal, magas nők körében a leggyakoribb és legtöbbször családi halmozódást mutat.
A vérnyomás szabályozása kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében. Az alacsony vérnyomással küzdők többségének alapvetően nincs szüksége tüneti kezelésre - egészen addig, ameddig komolyabb panaszokat nem okoz a hipotónia.
Az alacsony vérnyomás tünetei
Az alacsony vérnyomás nem minden esetben okoz panaszt, szemben a magas vérnyomással. Így az alacsony értékekre sok esetben csak vérnyomásmérés során derülhet fény. Azonban, ha a vérnyomás túl alacsony, akkor csökkenhet a létfontosságú szervek vérellátása. Az alacsony vérnyomás lehet tartós, de átmeneti állapot is. Az, hogy igényel-e bármilyen kezelést, nagyban függ attól is, hogy okoz-e bármilyen tünetet, illetve attól, hogy hirtelen alakult-e ki.
Krónikus alacsony vérnyomás esetén elsősorban szédülés, kábultság, látászavar, fejfájás, ájulás, alvászavar, depresszió, koncentrálási zavar, fülzúgás jelentkezhet. A rosszullétet a szimpatikus idegrendszer kompenzációja követi, mely szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással jár.
Az alacsony vérnyomás egyik lehetséges tünete a poszturális (vagyis testhelyzettől függő) hipotónia. Ilyenkor a gyors testhelyzetváltozástól, például felállástól olyan hirtelen és jelentősen leeshet a vérnyomás, hogy az akár ájuláshoz is vezethet.
A krónikus hipotónia hosszú távon elbutuláshoz, demenciához vezethet, hiszen rontja a memóriánk és figyelmünk összes típusát. A krónikus alacsony vérnyomás diagnózisa, az ismételt vérnyomásmérésekkel nyert kóros adatok alapján, a klinikai tünetek figyelembevételével mondható ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha időnként az optimálisnál alacsonyabb értéket mérünk, az lehet természetes jelenség is, még nem feltétlenül utal betegségre, ha azonban az alacsony értékek mellé valamilyen tünet is társul, vagy rendszeresen alacsony értékeket mérünk, forduljunk háziorvosunkhoz, aki szükség esetén továbbirányíthat szakorvosi vizsgálatokra.
A kórosan alacsony vérnyomás pl. 90/60 mellett viszont már gyakran jelentkezik szédülés, hányinger, hidegrázás, koncentrációs nehézség, elmosódó látás. Sokaknál csak álló helyzetben mutatkoznak a tünetek, ez az ún. poszturális (vagyis testhelyzettől függő) hipotónia. Ilyenkor a gyors testhelyzetváltozástól, például felállástól olyan hirtelen és jelentősen leeshet a vérnyomás, hogy az akár ájuláshoz is vezethet.
Bár az alacsony vérnyomás egy jellemzően ártalmatlan állapot, elképzelhető, hogy egy alapbetegség áll a hátterében, amely akár kardiológiai jellegű problémára is utalhat. Ilyenkor lényeges, hogy minél hamarabb szakszerű és pontos szűrővizsgálatokon essünk át.
Az alacsony vérnyomás kivizsgálása és kezelése
A konzultáció alapos kikérdezéssel kezdődik, hogy felderítsük, milyen alapbetegségek vannak jelen, milyen gyógyszereket szed a páciens, vannak-e tünetek. Sokszor már ezek alapján is lehet következtetni az alacsony vérnyomás okára.
Nagy segítséget nyújt a diagnózis felállításában, ha otthonában vérnyomásnaplót vezet, és eredményeit az első konzultációra elhozza. Lehetőség van ABPM készülék felhelyezésére is, amely olyan vérnyomásmérő eszköz, amit a páciens 24 órán át visel, s meghatározott időszakonként a készülék rögzíti az aktuális vérnyomásértéket. Az így nyert görbe az orvos számára kórjelző.
A laborvizsgálatok és az EKG mellett érdemes úgy is ellenőrizni a vérnyomást és a pulzust, hogy pár percig fekszik beteg, majd feláll, és pár percig pihen. Ha ugyanis a gyors felálláskor szédülés jelentkezik és hirtelen leesik a vérnyomás, akkor úgynevezett poszturális hipertenzióról, vagyis testhelyzet-függő alacsony vérnyomásról van szó. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szívultrahangra vagy 24 órás vérnyomásmérésre is szükség van, ekkor egy átfogó képet kaphatunk arról, hogy a nap során hogyan reagál a vérnyomás az egyes tevékenységekre.
Természetes módszerekkel enyhén megemelhetjük a vérnyomás értékeket, amennyiben nem okoz gondot és/vagy nem kórosan alacsony a vérnyomás. Ilyen módszerek:
- sós ételek fogyasztása
- gyakoribb, kisebb étkezések
- kompressziós harisnya, zokni viselése
- rendszeres vízivás
- hirtelen, gyors testhelyzetváltozás kerülése
- tűző napon tartózkodás, forró víz, levegő kerülése
- egyes gyógyszerek (pl. vízhajtók, antidepresszánsok) hatásának ellenőrzése, ezek ugyanis lejjebb vihetik a vérnyomást
Lényegében tehát az alacsony vérnyomás jellemzően nem igényel kezelést, mert a legtöbb esetben természetes állapot, ha valakinek alacsonyabb a vérnyomása. Azonban, ha ez rosszulléttel párosul, esetleg hirtelen jelentkezik és egyéb tünetei vannak, javasolt kardiológiai kivizsgáláson részt venni!
A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású. A kardio mozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás - futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás. Legalább napi 2,5-3 liter folyadék fogyasztása javasolt, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett.
Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós harisnya viselése, valamint, ha éjszaka felső testünket kb. Rendelkezésre állnak gyógyszerek is a vérnyomás emelésére, de alkalmazásukra igen ritkán van szükség. Secunder hypotonia esetén a kiváltó ok megszüntetésétől várhatunk javulást.
A vérnyomás jelzi, hogy a szív milyen erővel pumpálja a vért az erekben. A magas vérnyomás, vagyis hipertónia, akkor alakul ki, amikor a vérnyomás túl magas, ami túlzott stresszt helyez az érrendszereinkre, különösen a szív, az agy, a vesék és az erek számára. A magas vérnyomás számos súlyos egészségügyi állapotot okozhat, mint például szívbetegséget, stroke-ot, vesebetegséget.
A vérnyomásra számos tényező hat, így a genetikai hajlam, a ránk rakódó stressz a hétköznapokban, táplálkozási szokásaink és a megfelelő fizikai aktivitás is befolyásoló tényező. Ezeket a tényezőket ismernünk és szabályoznunk kell ahhoz, hogy hosszú távon egészséges vérnyomásértékeket tarthassunk fent!
A következő lépések hozzájárulnak a hosszú távú egészség megőrzéséhez és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentéséhez:
- Rendszeres testmozgás: Hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású aerobic gyakorlat, mint pl. egy gyors séta vagy úszás mindenképpen javasolt. Erősítő gyakorlatok is hasznosak, heti két alkalom már nagyon jó, ezek a mozgások a nagy izomcsoportokat mind megdolgoztatják.
- Egészséges táplálkozás: Be kell építeni az étrendbe a friss zöldség és gyümölcs fogyasztását, teljes kiőrlésű gabonákat. Ajánlott alacsony zsírtartalmú tejtermékeket inni, fogyasztani, valamint sovány húsokat, de kerülni kell a magas sótartalmú ételeket, a túl sok vörös húst, cukros italokat és ételek.
- Testsúly menedzsment: Az egészséges testtömeg-index (BMI) fenntartása. Rendszeres súlyellenőrzést végezhetünk és szükség esetén diétás étrendet kezdhetünk - szakértői konzultáció mellett -, vagy változtatunk testmozgási szokásainkon.
- Dohányzásról való leszokás: Ez szinte nem is szorul magyarázatra, hiszen minden élettani hatást tekintve ez a jó döntés. A dohányzás abbahagyása javítja az érfalak rugalmasságát, így csökken a vérnyomás.
- Alkoholfogyasztás mérséklése: Férfiaknak naponta legfeljebb két, nőknek egy pohár alkoholos ital fogyasztása az elfogadható.
- Stressz kezelése: Jóga, meditációs, mélylégzési technikák gyakorlása rengeteget segíthet. Érdemes áttekinteni az időbeosztásunkat is, ha túl sok feladatot vállalunk, túl sokat rohanunk, az nagyon könnyen visszaüthet.
Mit kezdjünk az alacsony vérnyomással? – Rendelő a Mozaikban
A vérnyomás normál értékei életkoronként változnak, és fontos azok ismerete az egészségünk megőrzése, a problémák megelőzése érdekében. Újszülötteknél és csecsemőknél a normálisnak számító szisztolés vérnyomás körülbelül 70-90 Hgmm (higanymilliméter), míg a diasztolés érték 50-60 Hgmm között mozog. Gyermekek és serdülők esetében 100-120 Hgmm (szisztolés) és 60-80 Hgmm (diasztolés) érték számít megfelelőnek.
Hogyan mérjük meg helyesen a vérnyomásunkat? A pontos mérés érdekében üljünk nyugodtan, megfelelően támasztott háttal és lábakkal. Ne igyunk koffeint, ne dohányozzunk 30 perccel a mérés előtt. A mandzsetta méretének a kar kerületéhez kell illeszkednie, és a mérés során a karunknak a szív magasságában kell lennie - ilyenkor ideális asztalra fektetni a kezünket.
