Júliusban lesz három évtizede annak, hogy az angliai Oldham városában megszületett Louise Brown, az első lombikbébi. Azóta világszerte gyakorlattá, mondhatni rutineljárássá vált a lombikban fogantatás, sok meddő házaspár kapott új reményt és lehetőséget. Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be - ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti.
Egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, ám ennek ellenére még mindig sok tévhit övezi ezt a több mint négy évtizede létező eljárást. Némelyik ezek közül egészen ijesztő, sőt elriasztó tud lenni, éppen ezért fontos, hogy valós, tudományos bizonyítékokon alapuló tényekkel oszlassuk el ezeket a tévhiteket. Ebben a cikkben pontosan ezt tesszük: következzék 8 tévhit és 8 tény a lombikbébi-kezelésről!
1. TÉVHIT: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.
TÉNY: Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, amikor egy párnál - melynek nőtagja 35 éven aluli - 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogan meg a gyermek. Amennyiben a nő 35 év feletti, akkor ez a határ 6 hónap. Elsődleges meddőség az, ha még soha nem volt fogamzás, másodlagos meddőség pedig az, ha korábban már volt fogamzás és ezután nem sikerül teherbe esni. A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének. Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).
2. TÉVHIT: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.
TÉNY: Az életkorod a termékenységed, és egyben a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező. A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%). Habár az ismételt próbálkozásokkal növekszik a sikeresség esélye, a versenyfutás az idővel eközben sem áll le. A lombikprogramra tehát nem érdemes úgy tekinteni, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad. Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.
3. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.
TÉNY: A lombikbébi-kezelés sikeressége számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen az életkor. Ahogy az előző pontban is említettük, 35-37 év alatt a legjobb a kezelés sikerességi mutatója, akár 40-50% is lehet, majd ezt követően, a harmincas évek végétől az esélyek romlása felgyorsul. Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül neked is, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége. A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.
4. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés kettős vagy többes terhességhez vezet.
TÉNY: Egy lombikbébi-kezelés során általában egyszerre több (maximum négy) embriót ültetnek vissza, hiszen ezzel nő a terhesség esélye. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy garantáltan kettős vagy többes terhesség fog létrejönni. Az ikerterhesség esélye lombikbébi programokban kb. 19%, a hármas ikerterhesség esélye 1%-ra tehető. A leendő anya életkora fontos szempont a beültetett embriók számának meghatározásakor, ahogyan az embriók életképessége is. Az embriószámról legjobb a visszaültetés (transzfer) napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.
Napjainkban az egyik legproblematikusabb és legvitatottabb pontja a programnak a sokszoros "ikerterhesség" - mondja dr. Konc János, a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumának vezetője. Zárójelben jegyezzük meg, hogy bár ikerterhességekről beszélnek, valójában az iker csak kettőt jelent, ezekben az esetekben viszont többes, hármas, négyes, sőt még ennél is több fejlődő embrióról van szó. A többes terhesség azonban már korábban is gyakorivá vált, hiszen az 1960-as években elterjedtek a petefészek működését serkentő hormonkészítmények, melyeknek a hatására több tüsző érik meg és nem volt ritka a négyes, ötös terhesség sem. Külföldön nem egyszer világszenzációként tárgyalják, ha többes terhesség során 4-5 gyerek születik, még emlékezhetünk például az 1998-as texasi nyolcas ikrek, vagy az 1997-es Iowában született hetes ikrek hírére. Ahogy a professzor elmondja, nem csodáról van szó, egyszerűen a megtermékenyítést elősegítő szerek hatásáról.
Az orvosok biztosra akarnak menni, hiszen ha több tüsző érik egyszerre, több embrió kerül a lombikba, és sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy közülük egyből, kettőből, többől gyerek is lesz. Viszont ez a folyamat irányítható. Egy lombikprogram esetén általában 100 nő közül 30 visz haza gyermeket, és ez jó eredmény. Három, vagy több embrió beültetése esetén biztosabb az eredmény, amiért érdemes a kockázatot vállalni, mégha nagyobb is az ikerszülés valószínűsége - teszi hozzá a doktor. Annál is inkább, mert ha kiderül a többes terhesség, lehet "korrigálni". Csakhogy az úgynevezett redukcióhoz a nők többsége nem járul hozzá, holott - ilyen indokolt esetekben - a terhesség tizennyolcadik hetéig a magyar törvények is lehetőséget adnak a terhességmegszakításra. A világ nagy részén már másként gondolkoznak erről, főként Dániában, Svédországban és Belgiumban, de az új szemlélet lassacskán teret nyer mindenütt, ahol lombikbébi program létezik. A feladat: kevesebb, de szelektált, jó minőségű embrió beültetése. Konc doktor állítása szerint a váltás a Budai Meddőségi Centrumban már 2005-ben megtörtént. Azóta a 36 év alatti nők esetében csak két embriót ültetnek be az első két próbálkozásnál, és a többes ikerterhesség máris csökkent.
5. TÉVHIT: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.
TÉNY: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében. A születési rendellenességek kockázata ugyanakkor enyhén magasabb lehet az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) alkalmazásakor. Ezt gyenge minőségű spermakép esetén szoktak ajánlani, éppen ezért szakértők azt feltételezik, hogy nem maga az eljárás, hanem a spermaminőség lehet az oka a magasabb kockázatnak.
6. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés sosem jár fájdalommal.
TÉNY: Először is fontos tudni, hogy mindannyian eltérőek vagyunk a fájdalomérzékelés terén, ezért alapvetően az is teljesen szubjektív, hogy kinek mi számít fájdalmasnak. Mint minden orvosi beavatkozás, így a lombikbébi-kezelés egyes lépései is járhatnak bizonyos mértékű diszkomforttal, fájdalommal. Legtöbben talán az injekcióktól félnek leginkább, pedig ezek beadása a legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy minimális fájdalommal jár. A petefészek stimuláció során a tüszők növekedése okozhat enyhe fájdalmat, diszkomfortérzetet. A petesejt-leszívás után is normális valamennyi fájdalom, ami jellemzően vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval hatékonyan kezelhető. Egyes nők az embriók beültetésekor és/vagy a rá következő napokban is tapasztalnak egy kis fájdalmat. A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított. Arról nem is szólva, hogy sikeres teherbeesés után egyöntetűen mindenki úgy véli, a nehézségeket megérte átvészelni. Ha a folyamat során bármikor (akár a kezelőintézetben, akár otthon) fájdalmat érzel, mindenképpen jelezd a kezelőorvosodnak. Ő érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító használatával segít neked abban, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat tapasztald.
7. TÉVHIT: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.
TÉNY: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől. Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek. Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét. Emellett az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között van, és mint tudjuk, IVF esetén nagyobb az ikerterhesség esélye.
8. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés rákot okoz.
TÉNY: A lombikbébi-eljárás során a petefészek működésének elnyomása, majd egyszerre több petesejt kifejlődésének, érésének elősegítése hormonkezeléssel történik. Ettől az ösztrogén és a progeszteron szintje ideiglenesen megváltozik a női szervezetben. Egyesek aggódnak amiatt, hogy ennek hatására esetleg fokozódhat a rák, különösen a mell-, petefészek- és méhrák kockázata. Becslések szerint az utóbbi négy évtizedben összesen 10 millió gyermek született IVF kezelésnek köszönhetően. Tanulmányok sora vizsgálta már a rák előfordulása és a lombikbébi-eljárás közötti összefüggést, ám a tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy az IVF kezelések hatására nem emelkedik meg a hormonérzékeny (mell, petefészek, méh) daganatok kockázata.
Hogyan működik az in vitro fertilizáció (IVF)? Lépésről lépésre elmagyarázva
A mesterséges megtermékenyítéssel, illetve a termékenység fokozásával foglalkozó egészségügyi iparág - beleértve a lombikbébi programot is - világszerte virágzik, s mögötte kőkemény üzleti érdekek húzódnak meg. A többes terhesség azonban nem veszélytelen, sem az anyára, sem a születendő gyerekekre. A sikernek tehát nagy ára van - mondhatnánk.