A magyar nyelv gazdag szólásokban és közmondásokban, amelyek évezredes tapasztalatokat, életbölcsességeket és kulturális hagyományokat őriznek. Ezek a rövid, velős mondatok gyakran sűrítik magukba a népi megfigyeléseket az emberi természetről, a társadalmi viszonyokról, az egészségről és a mindennapi életről. A TINTA Könyvkiadónál megjelent "Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája" Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztésében 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz, szótárszerű elrendezésben. A kiadvány nem csupán összegyűjti ezeket a kincseket, hanem értelmezi is őket, néprajzi és művelődéstörténeti megjegyzésekkel kiegészítve, népszerűsítő formában, de tudományos igényességgel.
A család számos szólás és közmondás forrása. A szövevényes rokoni kapcsolatokat és a viselkedési normát nyelvünk változatos formákban fejezi ki. Emberi környezetünk jellemzésére nemegyszer az állatvilágból vesszük a példákat. Ki ebe-fia? - kérdezzük, ha valakinek a szülei felől érdeklődünk. A szülői gondoskodást a "ha borja, nyalja" közmondás testesíti meg, miként az önzetlen szeretetet az "úgy szeret vki vkit, mint a galamb a fiát". Jobb, ha a családban mennél több a gyermek. A szülői szeretetnél nincs erősebb kötelék, s bármennyire kedveli is az ember a gyermekei házastársát, a nép azt tartja, hogy "a lányom nem menyem, a menyem nem lányom". A nem vér szerinti rokonok iránti érzelmeink lazaságát a "sógorság, komaság nem nagy atyafiság", a megszűnését pedig a "meghalt a gyerek, oda a komaság" közmondás fejezi ki szemléletesen. Gyakran egy barát vagy szomszéd jobban szívén viseli sorsunkat, és segítőkészebb, mint a vérrokon (a "jó szomszéd jobb a rossz atyafinál"). Sokszor a gyermekek szüleikre hasonlítanak, s ezt a tényt számos szólás és közmondás örökíti meg.
Különös erővel nyilvánul meg a paraszti életbölcsesség a házassághoz fűződő frazeológiában, ahol gyakoriak a körülíró, szépítő kifejezések. Ha valamely leány házasságon kívül gyermeket hozott világra, azt így fejezték ki: "csontot vetett a valaga", s a csecsemő apjáról azt mondták, hogy "az apja kánikulában a jég alá hótt". Az ilyen leszármazottat nem tekintették az apa rokonának, csak az anyáénak. Ha meghalt, nem az apjához temették. A vadházasság a magyar parasztságnál elismert együttélési formának számított, főleg idősek, özvegyek, elváltak vagy testi fogyatékosok körében. Életmódjukat a törvényes házasokétól csupán a hivatalos jogi aktus hiánya különböztette meg. A törvényes házasság nélkül együtt élőkre számos gunyoros kifejezés született.
Régen az asszonnyá avatás jelképeként a menyasszony fejét kendővel kötötték be. Addig a lány a többi ruhadarabnál díszesebb és színesebb, korona vagy félhold alakú fejéket, pártát viselt, mely alól kilátszott a haja (vö. hajadon ’fedetlen fej’). Ez már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. E szokás frazeológiai vetületei: "kimaradt a pártából"; "beköti vki vkinek a fejét".
Népköltészeti alkotásaink egyik műfajcsoportját alkotják a mulattató dalokhoz közel álló szellemes csúfolók, amelyek a kigúnyolt személyt, csoportot vagy tulajdonságot komikusan ábrázolják. Gyakran rímes szerkesztmények, s nemegyszer dallá terebélyesednek. Költői eszközeik a csipkelődéstől az ironikus megfogalmazásokon át a sértő gúny bántó formájáig széles skálán mozognak. Például vénlánycsúfoló: "Várok még egy farsangot, / tán majd valakit fogok." Házastárscsúfoló: "Megházasodtam, te Pista."
Szólásaink és közmondásaink tekintélyes hányada egészségi állapotunkat az egészség és betegség közötti skálán elhelyezve írja le. A jó egészségnek örvendő személyt növényhez ("egészséges vki, mint a makk"), állathoz ("egészséges vki, mint a hörcsög") vagy bibliai személyhez ("egészséges vki, mint Sámson") egyaránt hasonlítjuk. Nyavalyáink különféle tünetekkel járhatnak: sápadtság ("sápadt vki, mint a kukoricamálé"), köhögés ("úgy köhög vki, mint a hordó, mikor széjjelmegy"), prüszkölés ("tüsszög vki, mint a macska"), étvágytalanság ("a betegnek még a borjúszar is íztelen") vagy hideglelés ("elővesz a hideg vkit"). Megtalálhatók a frazeológiában olyan mindennapi kórok is, mint a hasmenés ("elcsapta a hasát, mint Murányi kutyájáét a savó"), sömör ("töpörtyűt lopott a barátoktól"), érfájás ("fájnak a madzagok") és a szem szikrázása ("sorjadozik vkinek a szeme"). Jelentéktelen sérülés vagy gyöngélkedés esetén a következő szólással vigasztalják a kislányt: "meggyógyulsz, mire bíróné leszel". A "jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul" - vonjuk le a következtetést, ha valaki munkában eltöltött szorgalmas élete alkonyán betegen vonul nyugalomba. Akad szimuláns is, aki csak megjátssza a beteget; környezete azonban átlát rajta, és gúnyosan állapítja meg: "olyan beteg, hogy százfélét is megeszik".
Minden nyelv igen gazdag a negatív tulajdonságokat kifejező frazémákban. A korlátoltság, az emberi butaság is közéjük tartozik. Itt előfordulnak az állatokra rossz fényt vető kifejezések ugyanúgy, mint a nemzetiségcsúfolókra jellemző megfogalmazások: "okos vki, mint a tordai malac"; "ökörtől lótanács"; "értetlen vki, mint az oláh". Aki az alapvető dolgokkal sincs tisztában, az azt se tudja, "hol pisil a tyúk", illetve "annak korpa van a fejében". "Észt nem árulnak a vásárban", szögezi le a keserű igazságot a közmondás, akárcsak a rá rímelő "Kinek Isten nem adott, a kovács se kalapál annak", amely szerint a sült bolondon már a földöntúli hatalom sem segíthet.
Frazeológiakincsünk gazdag a vendéglátással, evéssel-ivással kapcsolatos szerkezetekben is. Az étel csak akkor esik jól, ha van étvágyunk. De bárhogy légyen is, embertársunknak illik evés előtt jó étvágyat kívánnunk. A megszokott, elkoptatott kifejezés helyett néha tréfásan a hasonló hangzású "jó, itt vagyok az ebédhez!" kifejezést használják egyes vidékeken. Aki takarékoskodik vagy diétázik, elmondhatja, hogy "szűk konyha - jó étvágy". Ellenben aki válogatás nélkül mindent befal, az "annyit eszik, mint egy táltos", illetve "annak a lába szára is bendőből áll". A finomságok sokféle alkotórészből állnak, s ha bármelyikük is hiányzik, az étel már nem jóízű. Ezt fejezik ki a következő frazémák: "jó a káposzta a disznó emberségével"; "túróval a rossz káposzta is jó". A módjával fogyasztott ital - főleg a középkortól híres magyar borok számos fajtája - hozzátartozik a konyhánkhoz. Egy rosszmájú megjegyzés szerint a magyarnak az imádságra is jólesik a bor: "Uram, Jézus, segíts meg, ezt a kis bort igyuk meg!". Sokan képtelenek mértéket tartani az ivásban.
Örülünk a látogatónak, de ha csak ukmukfukk beállít, akkor "hívatlan vendégnek kuckóban a helye". Kidobni azonban udvariatlanság, ilyenkor kissé bosszankodva mondjuk neki: "üljék hát le nálunk, ha hozott széket!".
Régi babonák, hiedelmek szövik át a frazeológia minden területét. Jelentésük napjainkra gyakran elhomályosult. Némelyek valaha rontó hatalmak, gonosz szellemek nevei lehettek, akik valamilyen nyavalyával sújtották az embereket. Épp ezért betegségként maradtak fenn, ám hogy kire, mire vonatkoztak, ma már nem tudjuk. Ilyen szavak találhatók a következő szólásokban: "a patvar egye meg!"; "a tüzes rohonc üssön ki!"; "a sutra vinné el!". A boszorkányhit szerint a bűbájos áldozata nyakán ülve fejti ki rontó hatását, innen a kifejezés: "nyakára lép vkinek" ’megront vkit’.
A pici baba számára az anyatej a legjobb táplálék.
Az élet bölcsességei sokszor összetett kérdéseket vetnek fel, amelyekre a közmondások próbálnak választ adni. Például: "Mit jelent a Nem babra megy a játék. közmondás?", "Mit jelent a Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy közmondás?", "Mit jelent a A bagoly is bíró barlangjában közmondás?", "Mit jelent a Mindenkinek megvan a maga baja közmondás?", "Mit jelent a Szegény ember vízzel főz közmondás?", "Mit jelent a Bolond ütközik kétszer egy kőbe közmondás?", "Mit jelent a Bolondnak kedvez a szerencse közmondás?", "Mit jelent a Ebcsont beforr közmondás?", "Mit jelent a Még ha cigány gyerekek potyognak is az égből közmondás?", "Mit jelent a Nem szokta a cigány a szántást közmondás?", "Mit jelent a Minden cigány a maga lovát dicséri közmondás?", "Mit jelent a Bolond lyukból bolond szél fúj közmondás?", "Mit jelent a Alkalom szüli a tolvajt közmondás?", "Mit jelent a Jobb az élő kutya a halott oroszlánnál közmondás?", "Mit jelent a Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó közmondás?", "Mit jelent a Serény asszonynak rest a lánya, rest asszonynak serény a lánya közmondás?", "Mit jelent a Addig üsd a vasat, amíg meleg közmondás?".
Az ördög a részletekben rejlik, azaz miért nem elég a nagy képet látni? Nem minden az, aminek látszik! Egy zseniális ötlet vagy terv sokszor papíron tűnik tökéletesnek, de amikor a megvalósításra kerül sor, a legapróbb hibák is összedönthetik az egészet. Megbántad már valaha, hogy nem cselekedtél időben? Sokszor csak akkor jövünk rá, mit kellett volna tenni, amikor már késő.
"Egyszer volt Budán kutyavásár" - Mit jelent ez a régi közmondás, és hogyan használhatod a mindennapokban? Minden csoda 3 napig tart - de vajon miért? A "sör nem ital, a medve nem játék, az asszony nem ember." Vajon mit jelent ez a székely eredetű közmondás? Szerinted mi az "új seprű jól seper" közmondás jelentése? Te nem szeretnél nagyobbat, jobbat, szebbet? De csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Hogyan lehet szólítani az édesanyákat? Mit jelent, ha valaki az anyja kötényébe kapaszkodik. Hányféle szólás kötődik az anyákhoz és mit is jelentenek azok? Az "édesanya" szó 1572-ben a Zsélyi Szójegyzékben tűnt fel először. Aki az anyja kötényébe kapaszkodik az gyámoltalan, félénk gyerek, aki viszont az anyja szoknyáján ül, az már nem gyerek, hanem önállótlan, gyámoltalan férfi, aki az anyja befolyása alatt áll. Mit mondanak arra a fiatal házasra, aki gyakran hazajár szüleihez? Ha valakire az anyja sem ismerne rá, annak nagyon megváltozott a külseje, ezzel szemben ha valaki az anyja lánya, az épp olyan mint az anyja, teljesen az anyjára ütött. Az anyai szeretet pedig bizonyítja néhány régiesebb szólásunk is.
Kalandozzunk határok nélkül magyarul! - Ismert közmondások jelentése, eredete
Kiss Gábor, 2005, Magyar Szókincstár. Zaicz Gábor, 2006, Etimológiai Szótár. Bárdosi Vilmos - Kiss Gábor, 2005, Szólások.
A szólások és közmondások gyűjteménye nem csupán a nyelv szépségeit tárja fel, hanem betekintést nyújt a magyar nép gondolkodásmódjába, értékeibe és életbölcsességeibe is. Ezek a mondások hidat képeznek a múlt és a jelen között, segítve megérteni és értelmezni a világot.
tags: #szolasok #kozmondasok #gyujtemenye #anyatej