A szülés az élet egyik legnagyobb változása, és nem csupán az édesanya, hanem az újszülött számára is meghatározó élmény. A születés pillanatai, a magzati lét tapasztalatai, és a szülést követő első órák mind mélyreható hatással vannak a gyermek testi és lelki fejlődésére. A modern társadalomban egyre többen készülnek fel tudatosan erre az eseményre, de fontos megérteni, hogy mi történik a babával, és hogyan támogathatjuk őt a legoptimálisabb kezdethez.
Az embergyermek már születésekor is rengeteg olyan képességgel rendelkezik, mely a túlélését biztosítja. Aki látott már az anyja hasáról mellre kúszó kicsit, illetve az anyától ideig-óráig elszakított újszülöttet, tudja mire gondolok. Anélkül hogy ennek a lelki hátterét boncolgatnánk, vessünk egy pillantást az élettani részére.
Ma már orvosi tény, hogy a csecsemő alapvető életfunkcióinak szabályozását nagyban megkönnyíti az anyával való testkontaktus. A módszernek számos pozitív élettani és pszichés hatása van a koraszülött-ellátásban.
A szülés után elkezdődik az újjáalakult családok közös élete. Mivel jellemzően nem többgenerációs, hanem elszigetelt mikrocsaládokban nőttünk fel, ezért sokunknak nincsenek élő, friss emlékeink csecsemőkről. Így a könyvekben leírt, időre evő, alvó kicsik képe lebeg a szemünk előtt. Holott ez a jelenség inkább modernkori vívmány, aminek most a történelmi, neveléstörténeti hátterét nem részletezném. Elég csak szemünk elé képzelni a főemlősöket, és máris látjuk, az ember valójában hordozó „állat”. A hordozó állatok gyermeke az anya testén van biztonságban, az anya közelségében jut hozzá az életben maradáshoz szükséges gondoskodáshoz, így minden ösztöne arra készteti, hogy maga mellett tartsa elsődleges gondozóját. Az embergyermek e szükségletét hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, vagy akár elkényeztetettségnek titulálni, pedig ahogyan a fentiek is mutatják, nem erről van szó.
Az embergyermek e szükségletét hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, vagy akár elkényeztetettségnek titulálni, pedig ahogyan a fentiek is mutatják, nem erről van szó. A csecsemők igényei merőben megváltoztathatják a család mindennapi életét. Ez az időszak próbára teszi a friss szülők erőforrásait, rugalmasságát, alkalmazkodóképességét. A fentiek ismerete mentén már a babaváráskor erre a lényegi, ún. normatív krízisre való felkészülésre is érdemes időt fordítani.
A születés módja és annak hatásai
Életünk legnagyobb változása, egyik legküzdelmesebb élménye: a születés. Világrajövetelünknek legalább olyan fontos hatása van a személyiségünkre, mint a méhen belüli élményeinknek. Számos kutatás bizonyítja, hogy a szülés alatti orvosi beavatkozásoknak hosszan tartó, negatív testi és lelki következményei vannak. A gyermekkori viselkedésünk, sőt a felnőttkori személyiségünk sajátosságai, életutunk elakadása, párkapcsolataink alakulása is függhet a születéstörténetünktől.
Igen, mindenképpen hatással van egy kisbabára, sorsának további alakulására a születésének módja. De nem csak ez, hanem már a korábbi magzati lét élményei is. Egy újszülött sem tiszta lappal születik meg. Amikor világra jön, már komoly múlt áll mögötte. Méhen belüli élményeit tapasztalatok formájában gyűjti össze, és amikor világra jön, ezek, valamint születésének élménye hatással lehetnek sorsa további alakulására.
Kutások is mutatják, hogy ezek a tapasztalatok és hatások egyfajta programként futnak a megszületett csecsemőben. Ezek a tapasztalatok mozgatják viselkedéses állapotait, nem pedig véletlen, öntudatlan próbálkozások ezek. Újabb felfogás szerint a születés az élet első nagy normatív, vagyis előre bejósolható krízise. Nem mindegy, hogy a magzat ezt hogyan éli meg. A tapasztalatok szerint a születés mintázata a gyermek későbbi életében, különböző helyzetekben is megmutatkozik, egyfajta mintaként szolgál. A szülés körüli traumák hatással lehetnek a személyiség alakulására, a későbbi karakterre, a különféle helyzetekkel való megküzdési stratégiákra és reakciókra, de a kapcsolatok alakulására is.
A természetes úton való megszületés is alakulhat oly módon, amely nem zökkenőmentes, és ez megnehezítheti a baba méhen kívüli életkezdetét. Önmagában a császármetszés nem kell, hogy szükségszerűen ilyen problémákat okozzon. Vannak helyzetek, amikor indokolt és létjogosultsága van, hiszen életmentő beavatkozás az anya és a magzat számára. De nem mindegy, hogy a császármetszés szükségességével, a várható eseményekkel kapcsolatosan az anya milyen módon és mennyi információt kap. Bevonják-e ebbe a döntésbe, vagy a feje felett döntenek? Partnerként, kompetens szereplőként lehet-e jelen, tiszteletben tartják-e testi-lelki szükségleteit?
A császármetszések számának megsokszorozódása nem csökkentette az oxigénhiányra visszavezethető idegrendszeri károsodások arányát a kisbabáknál. Valószínűleg azért, mert ezek a károsodások többnyire nem a szülés és a vajúdás során, hanem korábban keletkeznek.
Jó hír, hogy míg a múlt század végén az anyák elhalálozása 3-7-szer magasabb volt császármetszés esetén, mint a természetes szüléseknél, addig az új évezred első évtizedében a biztonságos altatásnak, a kórházi ellátás magas színvonalának, a vérátömlesztés lehetőségének és az antibiotikumoknak köszönhetően ez a különbség megszűnt.
Bakterológiai szempontból is különbség van a hüvelyi és a császármetszéses szülés között. Az emberi emlős az anya végbélnyílásához közeli nyíláson keresztül jön világra. A császármetszéssel született kisbaba gyökeresen más módon lép be a kórokozók világába. Ő egy műtő steril világába születik, előbb találkozik a kórházi levegő és a személyzet által átadott mikrobákkal. Ezek miatt az okok a császármetszéssel született baba bélflórája más, mint amilyen az élettani szülés után lenne.
A vajúdás és szülés közben a méh összehúzódásai és a szülőcsatornán való áthaladás hatására a magzatban kifejezetten erre a célra kialakult mirigyekből (paraganglionok) olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli. A hormon termelését a gyermekben a méh összehúzódásai által teremtett szorongatott helyzet váltja ki. Így alkalmazkodik a szervezet az új és szokatlan körülményekhez.
A kitolási szakaszban egy másik hormonnak jut fontos szerep: ez az adrenalin hormon, amit a stresszel szoktunk összefüggésbe hozni. A legtöbb szülő nő egy picit megijed, amikor az összehúzódások ritmust és fokozatot váltanak a kitolási szakasz kezdetekor… Megugrik az adrenalin típusú hormonok szintje, ezért ilyenkor hirtelen visszazökkenünk a vajúdó varázsvilágból a jelenbe, ismét élesen és tiszta fejjel tapasztaljuk az eseményeket és megújúlt erővel vágunk neki a szülés következő szakaszának!
A hormonok után nézzük meg az összehúzódások hatását is! A kitolási szakaszban általában már nem ép a magzatburok, így ezek az rendkívül erős összehúzódások valóban közvetlenül érik a babát. Ez az erős stimulus ingerli a nyakban futó vagus ideget, aminek hatására csökken a baba pulzusa és a vér az agyba és a szívbe áramlik, míg a test többi szervében csökken a keringés. Ezzel a mechanizmussal tulajdonképpen védi magát a baba, hogy a méhlepény összepréselése miatt keletkező pillanatnyi oxigénhiányos állapotban elegendő oxigénhez jussanak a létfontosságú szervei.
Mi történik még a babával a kitolási szakaszban? Ahogy a szülőcsatornán áthalad, a teste összeszorul és szinte kipréselődik a tüdőből és a légutakból a magzatvíz - vagyis felkészül a tüdeje, hogy a megszületés után azonnal munkába tudjon állni és a baba lélegezni tudjon!
Kevésbé látványos és kevésbé kézzelfogható még egy fontos mozzanat: az újszülött mikroflórájának a kialakulása. A baba ugyanis szinte steril az anyaméhben, viszont amikor áthalad a szülőcsatornán, az ott élő mikroszkópikus lények szinte birtokba veszik a testét. Azáltal, hogy ezekkel a “jó” mikroszkópikus lényekkel találkozik először, kevesebb esélye van teret hódítani a kórokozóknak! A mikroflóra, más néven a mikrobiom kialakulása tehát fontos lépcső az immunrendszer első védvonalának kialakításában és műtéti szülésnél ez a folyamat sem tud kiteljesedni.
Még drámaibbak lehetnek azonban a tüdőben visszamaradó magzatvíz következményei. A természetes szülés során az első lélegzetvétel előtt kipréselődik a tüdőből a magzatvíz, a császármetszéssel világra jött gyermekek viszont az első percekben gyakran küzdenek légszomjjal.
Különböző tanulmányok készültek arról is, hogy kimutatható összefüggés a császármetszés és a különböző allergiák, valamint autoimmun betegségek kialakulása között.
Az első órák és napok a kórházban
Ma már tudjuk, hogy tudat alatt a gyermek is átéli saját születését, és ez az élmény meghatározó a későbbi életére - nyilatkozta korábban Barbara Maier, a bécsi Wilhelminenspital nőgyógyászati és szülészeti osztályának vezetője a Kurier című napilapnak. A születés előtt, közben és az azt követő első hetekben alakulnak ki az érzelmeink, a gondolkodásunk és a kötődési mintáink.
A gyermekápolónak a születés után közvetlenül fontos feladata, hogy felmérje az újszülött állapotát, megfigyelje a légzését, az izomtónusát és bőrének színét. Ha minden rendben van, akkor az édesanyánál maradhat a baba. A legjobb, ha közvetlenül a születés után a mama pocakjára kerül, ezt nevezzük aranyórának. Ilyenkor a kisbaba készen áll, hogy életében először szopjon. Már a várandósság alatt elkezdődik a tej termelődése, és szülés után közvetlenül rendelkezésre áll a kolosztrum, melynek színe sárgás, tele van immunanyagokkal, élő sejtekkel és minden olyan tápanyaggal, amire a babának szüksége van.
A szakember kiemeli, hogy az édesapa jelenléte is nagyon fontos, például császármetszés esetén, amíg az édesanya még a műtőben van, addig az édesapa mellkasán is lehetőség van az aranyóra megkezdésére. A bőr-bőr kontaktus segít normalizálni a testhőmérsékletet, szabályozni a szívverést, stabilizálni a légzést, erősíteni a kötődést.
Az aranyórát követően az Újszülött Osztályon lemérjük a kisbaba paramétereit: a súlyát, a hosszát, a mell- és fejkörfogatát. A rooming-inben történő ellátás (amikor az édesanya együtt van a babájával) alatt az édesanyát igyekszünk megtanítani az alapvető babagondozási feladatokra, a baba fogására, tartására, megmutatjuk a pelenkázást, a köldökápolást és a fürdetést is. A köldök szakszerű ápolásának nemzetközi ajánlásában az szerepel, hogy szárazon, pelenkán kívül kell tartani a köldökcsonkot.
Tapasztalatunk szerint a legtöbb kérdés mindig a szoptatás körül van. Itt kell a legtöbbet segíteni, támogatni az édesanyát és az édesapát. Az Újszülött Osztályon nagyon sokat segítünk a szoptatásban. Lényeges, hogy az édesanya számára kényelmes legyen a választott szoptatási pozíció. Fontos tudatosítani, hogy a szoptatás nem lehet fájdalmas, ha fáj, akkor keresni kell a fájdalom okát.
A hazabocsátás előtt megtörténik az anyagcsere-szűrő vizsgálat, amit PKU-szűrésként is szoktak említeni. Nagyon ritka anyagcsere-betegségeket szűrnek vele, sőt vizsgálják a veleszületett alacsony pajzsmirigyműködést is. Vizsgáljuk a babák hallását, az ép hallás a beszédfejlődés alapja, ezért minden újszülöttnél kötelező elvégezni. Ha nem sikerül kimutatni az Újszülött Osztályon elvégzett vizsgálatkor, akkor 1 hónapon belül ismétlésre van szükség.
A babák a távozás előtt az Újszülött Osztályon megkapják az első kötelező védőoltást, a BCG-t, ez a TBC kórokozója ellen nyújt védelmet. Az oltást a picik a bal váll felső harmadába kapják, a védőoltás nem jár lázzal. Négy-hat hét múlva kicsi piros duzzanat jelenik meg, mely elfehéredhet, esetleg gennyes lesz, ami kifakadhat és hegesen gyógyul.
6 dolog, amit tudnod kell szülés után
A baba és az anya kapcsolata a születés után
A méhen belüli életben és a szülés, születés során átélt traumák, nehézségek feldolgozásra szorulnak. Mind a baba, mind az anya részéről. Így érhető el, hogy az újszülött későbbi életútja során életét jól szolgáló megoldásokra legyen képes és ne kezdeti tapasztalatai határozzák meg reakcióit, megküzdési stratégiáit.
Ha a születés nehéz volt, vagy az anyát és a babát elválasztották egymástól, segíthet, ha az anya sokszor elmeséli a babának születése történéseit. Kifejezheti, ki- és elsírhatja fájdalmait, hiányait, akár együtt a babával.
Amikor az újszülött elfoglalja helyét a családjában, ez valamennyi családtag számára fontos időszak. Tisztázásra kerülhetnek a szerepek, az, hogy kinek mi a dolga a babával. Mindenki másképpen értékelheti a baba születésének körülményeit. Van, hogy nehéz érzések bukkannak fel a születése kapcsán. A családban lezajló, tisztázó beszélgetések sokat segíthetnek abban, hogy ezeket a szülés, születés körüli nehézségeket át tudják értékelni. Ne úgy éljék meg, hogy valami baj van a csecsemővel, és korai élményei egy életre meghatározzák sorsának alakulását.
Sokat segíthet már az is, ha a szülők, a tágabb család és környezet nyugodt, biztonságos körülményeket tudnak teremteni az újszülött számára otthon. Ez a „megtartó”, minden értelemben ölelő környezet segíthet abban, hogy a korai negatív élményeket a baba feldolgozhassa. További segítség lehet a születési élmény professzionálisabb, pszichoterápiás feldolgozása célzott lelki munkával.
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között?
A baba érzékelése és kommunikációja
A látás gyakorlására a méhen belül alig-alig van mód, így aztán nem is meglepő, hogy az újszülöttnek bizony még akadnak gondjai az éleslátással. Fókuszálni csak 20-25 centiméterre képes - ám ez éppen elég ahhoz, hogy etetés közben egymás szemébe nézhessetek.
Az első időkben a látásnál nagyobb szerepe van a többi érzékelési formának, különösen a hallásnak. Egyértelműen azonosítani tudja a hangodat, ami ugyan erejét, tisztaságát tekintve nagyban különbözik attól, amit odabent hallott, ám frekvenciája, tempója és mintázatai változatlanok.
Az adrenalin hatására egyébként is fokozottan éli meg a külső ingereket - soha az elkövetkező hetekben nem leszel tanúja olyan fokú éberségnek, mint közvetlenül a születés után. A külvilág rendkívül zavaros és rideg a biztonságos anyaméhet alig néhány perce elhagyni kényszerült baba számára.
Annak ellenére, hogy még nincs tisztában a hozzá intézett mondatok konkrét jelentésével, nagyon is hasznos beszélni hozzá. Mivel az elmúlt hónapok során folyamatosan hallotta a hangodat, minden kétséget kizáróan felismeri azt. A kommunikáció szavak nélküli formája még sokáig fontosabb lesz kettőtök kapcsolatában, mint a beszéd.
Vedd az öledbe, akár félmeztelenül is, hadd érezze a tested illatát, mivel ez később a biztonságot jelenti számára, és nagymértékben hozzájárul a kettőtök kapcsolatának elmélyítéséhez.
Új élményekkel gazdagítják a babát a helyiséget betöltő, ismeretlen illatok is. Talán kárpótlásul a kezdeti gyengébb látásért, szaglása igen érzékeny, és kiválóan alkalmas akár a körülötte lévő felnőttek-gyerekek azonosítására is. Ha például csendben belépsz a baba szobájába, szinte biztos lehetsz abban, hogy, bár nem lát, beazonosít az illatodról, és feléd fordítja a buksiját.
tags: #szules #hatasa #az #ujszulottre