A keresztény hagyomány egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja Szűz Mária, Jézus édesanyja. Az Újszövetség szerint Mária abban az egyedülálló megtiszteltetésben részesült, hogy szűzként szülhette meg a Messiást. Ez a csodálatos esemény, a szűzi fogantatás, Mária személyének középpontjában áll, és számos teológiai és történelmi vitát generált az évszázadok során.
A Messiás születéséről szóló próféciát Ézsaiás jelentette ki: „A fiatal nő teherbe esik, fiút szül” (Ézsaiás 7:14). Isten arra ihlette Mátét, az evangéliumírót, hogy Ézsaiás próféciáját Jézus fogantatására alkalmazza. Lukács evangéliumíró szintén beszámol arról, hogy Mária csoda útján esett teherbe.
Lukács leírta, hogy Isten elküldte Gábriel angyalt „egy szűzhöz, aki egy József nevű férfinak, Dávid leszármazottjának a jegyese volt. A szüzet pedig Máriának hívták” (Lukács 1:26, 27). Mária is megerősítette, hogy ő valóban szűz. A szent szellem, vagyis Isten tevékeny ereje által lett terhes (Máté 1:18). Az angyal ezt mondta Máriának: „Szent szellem száll rád, és a legfelségesebb Isten ereje árnyékol be téged. Ezért fogják a születendőt szentnek hívni, Isten Fiának” (Lukács 1:35).
A szeplőtelen fogantatás kérdése
A "szeplőtelen fogantatás" kifejezés arra utal, hogy Szűz Mária életének első pillanatától, már a fogantatásától kezdve mentes volt az eredendő bűntől. Az emberiség ugyanis a bűnös emberi természetet örökli. Ezzel szemben a Biblia sehol sem tanítja, hogy Mária mentes lett volna az eredendő bűntől (Zsoltárok 51:5; Róma 5:12). Mária maga is bizonyította bűnös voltát, amikor a mózesi törvénnyel összhangban tisztulási áldozatot ajánlott fel a templomban (3Mózes 12:2-8; Lukács 2:21-24).
A katolikus enciklopédia is megjegyzi: „A Szentírás nem tanítja nyíltan Mária szeplőtelen fogantatását.” A keleti kereszténységben már a 7. századtól ünnepelték Mária fogantatását, az ünnep a 11. században érte el Angliát, majd elterjedt egész Európában. Hivatalos megerősítést nyert az ünnep a 15. században, és az egész katolikus egyházra kiterjedt az ellenreformáció korában, a 17. században, megerősítvén a Mária-kultuszt az attól idegenkedő protestáns egyházakkal szemben.
A szeplőtelen fogantatás dogmáját Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án. A katolikus naptárban a szeplőtelen fogantatás ünnepe december 8., Kisboldogasszony napja, Mária születésének ünnepe pedig szeptember 8. A kettő között éppen 9 hónap telik el. Ez azt jelenti, hogy Mária az, aki szeplőtelenül fogant december 8-án.
Ezzel szemben Jézus fogantatásának ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus születésnapja, karácsony előtt 9 hónappal van, március 25-én. Már a 2. századból való Apostoli Hitvallásban is szerepel, hogy Jézus szűztől született. Ez több mint másfélezer éve kanonizált dogma, azt nem kellett 170 évvel ezelőtt hivatalossá tenni.
Mária örök szüzessége
Az örök szüzesség keresztény tanítás, amely szerint Jézus anyja, Mária szűz volt fia születése előtt (ante partum), alatt (in partu) és után (post partum) is. Ez a római katolikus egyház négy Mária-dogmájának egyike, de az ortodox egyházak, valamint egyes evangélikus és anglikán közösségek is elfogadják.
A protestáns felekezetek többsége a szeplőtelen fogantatás kivételével elveti Mária örök szüzességének tanítását, mivel az a Biblia szövegéből nem vezethető le. Az örök szüzesség teológiai gondolata a 2. század második felében kibontakozó aszketizmus nyomán terjedt el.
A 4. század második fele eszmeáramlatainak és mozgalmainak, legfőképp a manicheizmusnak Jézus születése és Mária szüzessége körüli, eretneknek megbélyegzett gondolataival vitába szállva Szent Jeromos és Szent Ambrus vetették meg a dogma teológiai alapjait. A 389-es mediolanumi zsinat hirdette ki először Mária örök szüzességét, a 649-es lateráni zsinat pedig megerősítette annak hármas természetét.
A katolikus egyház második vatikáni zsinata 1964-ben foglalta össze a tanítást. A Mária szüzességének kérdése azonban egészen a 2. század végéig nem tartozott a fontosabb teológiai kérdések közé. Antiochiai Szent Ignác (kb. 35-108) már említette Jézus szűztől való születését.
A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. században.
A Biblia és a viták
A Mária örök szüzességének nincs bibliai alapja - érvelnek a kritikusok. A Mária örök szüzessége mellett érvelő teológusok előtt álló legnagyobb dilemma, hogy Pál apostol levelei, a négy evangélium és Az apostolok cselekedetei egyaránt említik Jézus testvéreit (ἀδελφοὶ / adelphoi). Márk és Máté evangéliumai a testvérek neveit is felsorolják, és nevek nélkül ugyan, de Jézus nővéreiről is tesznek említést.
Jakab protoevangéliuma magyarázata szerint ezek a testvérek valójában József korábbi házasságából származtak, és ezt a nézetet osztja az ortodox egyház is. Szent Jeromos azonban úgy vélte, hogy akárcsak Máriának, Józsefnek is egész életében szűznek kellett maradnia, ezért azzal érvelt, hogy valójában a szent szűz nemzetségébe tartozó másik Mária gyermekeiről van szó.
További nehézségek adódnak Lukács evangéliumának egyik passzusából (Lk 2,7), amelyben Jézust Mária „elsőszülött fiának” nevezi, illetve Máté evangéliumának azon kitételéből (Mt 1,24-25), amely szerint József „magához vette feleségét, de nem ismerte meg őt [ti. nem hált vele], amíg az meg nem szülte a fiút”. A 4. században élt Helvidius szerint az „elsőszülött” szó használata további szülésekre utal, az „amíg” pedig teret ad annak az értelmezésnek, hogy József és Mária Jézus születése után beteljesítették házasságukat.
A protestánsok szerint egyedül Jézus volt bűntelen, sőt, a protestánsok szerint Máriának és Józsefnek már Jézus előtt is voltak közös gyermekeik. A katolikusok ezzel szemben úgy tartják, hogy Mária bűntelen volt, és mindörökké szűz maradt. A nézeteltérések ebben az esetben feloldhatatlannak tűnnek, hiszen a Bibliában nincs bizonyíték bűntelenségére. Mária bűntelenül fogant meg, de ez egyházi tradíció.
Történelmileg hitelesek-e a Mária-dogmák?
Mária szüzessége Jézus születése előtt bizonyítva van Máté evangéliumában, ahol azt írja, nem volt köztük Józseffel házassági kapcsolat, amíg meg nem szülte a fiút. A katolikus egyházban Mária bűntelensége és szüzessége két kulcspontja a hívők közötti konfliktusoknak.
A Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik elnevezése, amely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án emlékezik meg Szűz Mária pártfogásáról, és kéri közbenjárását nemzetünkért. Ennek eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki a XII. századi Hartvik legenda szerint halála előtt felajánlotta az országot Szűz Máriának.
A római katolikus máriatan szerint a mindenkori szűz Mária szűzen fogant a Szentlélektől, majd a szülés előtt, alatt és után is megőrizte a szüzességét. Vagyis, a szűzen fogantatás tulajdonképp a megtestesülés titkának a hátoldala. Amelyből az is következik, hogy mindenfajta örökbefogadási elméletet vissza kell utasítanunk.
A muszlimok is tisztelik Jézust, és az iszlám azt tanítja, hogy ne tegyünk nyilatkozatot arról, amiről nincs tudásunk. Allah azt mondta a Koránban: „Ne kövesd hát azt, amiről nincs tudásod! A hallásról, a látásról és a szívről - minderről számot kell majd adni!” (17:36).
Az iszlám így tanítja Jézus születését: „Azt mondta [Mária]: Bizony, én a Könyörületestől kérek menedéket ellened! [Maradj hát távol tőlem,] ha istenfélő vagy! Azt mondta [az angyal]: Én csupán a te Urad küldötte vagyok, [azért], hogy tiszta ifjú gyermeket ajándékozzak neked. Azt mondta [Mária]: Hogyan is lehetne nekem ifjú gyermekem, holott nem érintett engem ember és nem vagyok céda.” Azt mondta [az angyal]: „Így lesz. Urad azt mondta: ‘Könnyű ez nekem. És jellé tesszük őt az emberek számára és kegyelemmé tőlünk.’” Ez a csodás születés, ha bizonyít valamit, akkor bizonyítja Isten nagyságát, hiszen a Mindenható Isten Ádámot is szülők nélkül teremtette korábban.
A zsidó Mária és József fia volt. Máté evangéliuma azt mondja, „de nem ismerte meg őt addig, amíg meg nem szülte első fiát - akit Jézusnak nevezett el”. Az „ismerte meg” kifejezés a héberben a szexuális egyesülésre is vonatkozik, és a görög is megtartotta ezt a kifejezésmódot. Hiszen nyilvánvaló, hogy nem arra vonatkozik, hogy nem mutatkozott be a feleségének Jézus születéséig. Az „addig, amíg” a görögben is pontosan azt jelenti, hogy egészen addig. Valószínűleg tehát voltak testvérei Jézusnak.
Sokak szerint Szűz Mária a legnagyobb szent, hiszen Isten őt választotta ki, hogy fiának anyja legyen, és amiért szabadon döntött abban, hogy együttműködik a neki adott kegyelmekben, és elfogadta rendeltetését.
tags: #szuz #maria #teherbeeses