A terhesség alatti depresszió hatása a magzatra

A várandósság az egyik legizgalmasabb, és ugyanakkor talán az egyik legstresszesebb időszak is egy nő életében, mely a testi és lelki változások következtében jelentős pszichés kihívást jelent a kismama számára - különösen első alkalommal. A várandósság során tapasztalt pszichés változások nemcsak az édesanyára, hanem a magzatra, valamint az újszülöttre is kihatással lehet. A várandós pszichés állapota hatással lehet a szülés, és a szülés körüli, úgynevezett perinatális (gyermekágyas) időszakra, valamint az újszülött fizikális állapotára is egyaránt. Már a várandósság idején kialakul egyfajta érzelmi kötelék az édesanya és a magzat között, mely magyarázza a szoros kapcsolatot.

Az Association for Psychological Sciences arra hívja fel a figyelmet, hogy már a hathetes embrióra is hatással vannak az anya érzelmei. Az, hogy az anya hogy érzi magát befolyásolhatja azt is, ahogy a magzat a saját életére tekint. Bizonyos mértékben mindenki stresszel a terhessége során és rendben is van. Ha azonban a stressz és a szorongás állandósul, depresszió kíséri végig a terhességet, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a baba is szorongó lesz. Amikor szorongasz, akkor a tested stressz hormont termel. És persze azt gondolod, hogy az érzelmeid nem jutnak el a magzathoz, de bizony ezek a stressz hormonok képesek átjutni a placentán.

A legtöbb szülő látott magzati ultrahangképet a babájáról, és boldogan számolgatta, milyen sok ujja (10 is akár) van a kezén, milyen helyes a fitos kis orra, csodás a kacskaringós füle. Új kutatások felfedték, hogy az anya érzelmi és lelkiállapota a hormonokon keresztül befolyásolja a kicsi hangulatát, érzéseit. Egy 2020-as tanulmány szerint a babákra hatással vannak az anya érzelmei, a stressz (rövid távon javítja a fejlődést, de hosszú távon rontja), a hangulatváltozások. Mivel az édesanya a legszorosabb kapocs a baba és a külvilág között, a kicsi minden rezdülésére rezonál, ha az anya boldog, a baba is, ha az anya szomorú, akkor a baba is. Az anya hasában töltött 9 hónap alatt a kicsi felkészül az életre az anyától kapott reakciókon, érzelmeken keresztül.

A Kaliforniai Egyetem tanulmányából kiderült, hogy az anya mentális állapotát a placentán keresztül érzékeli a baba hormonok közvetítésével. Prenatális pszichológusok egy csoportja állítja, hogy a baba amellett, hogy érzékeli anyja érzéseit, a gondolatait is kódolja, ami szintén befolyásolhatja a fejlődését.

A terhesség azonban - még komplikációk nélkül is -egy rendkívül megterhelő időszak, amely a legritkább esetben stresszmentes. Napjainkra a stressz a legtöbb terhesség velejárója lett, még az egyébként problémamentes váradósság és jó szociális körülmények sem óvják meg a leendő anyákat a stressztől. Az egyik leglátványosabb „kísérlet” 1998-ban kezdődött Kanada Quebec tartományában. A viharnak nemcsak azokra az emberekre volt hatása, akik átélték, hanem a még meg nem született magzatokra is. Kutatók éveken keresztül vizsgálták és vizsgálják a mai napig a vihar alatt várandós anyák gyermekeit és megdöbbentő felfedezéseket tettek. A vihar alatt várandós anyákat és azokat, akik a vihar kezdetét követő 3 hónapon belül estek teherbe 1998 júniusában a kértek meg két kérdőív kitöltésére, amelyekben a vihar és az azt követő áramkimaradás alatt átélt stressz mértékét rögzítették. Minél tovább volt áram nélkül egy várandós anya és volt ezáltal egyre fokozódó stressznek kitéve, annál inkább csökkent a gyermek IQ-ja. Az összefüggés okára 2011-ben derült fény, amikor a kutatók a vihar után született gyermekek vérét elemezték. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vihart az anyaméhben átélt gyermekek DNS-ében is kimutatható változások következtek be. A kutatás a mai napig tart és egyre több összefüggést találnak a stressz és a mára már fiatal felnőttek egészségi állapota és mentális képességei között. A stressz hatással volt például a kislányok testtömegindexére és a pubertás kezdetére.

Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás során megerősítést nyert, hogy az anyai stressz befolyásolja a születendő gyermek agyának a fejlődését és a gyermek kognitív képességeiben is megmutatkozik a stressz hatása. A kutatás során 97 várandóst vizsgáltak MRI képalkotó eljárás segítségével. Bár az, hogy a stressz hatással van a magzat fejlődésére már régóta ismert, az MRI technika fejlődése csak mostanra tette lehetővé, hogy ezt a hatást a magzat méhen belüli fejlődése során is követni lehessen. A magzatok agyának fejlődését, a hippokampusz és az agykéreg méreteit, valamit az agyi kolin- és kreatinszintet a 24. és 40. terhességi hét között kétszer vizsgálták. Az anyai stressz, szorongás és depresszió mértékét pedig kérdőívek segítségével mérték fel az MRI vizsgálattal azonos napokon. A magzatokat születésük után, 18 hónapos korukban vizsgálták újra, amikor is értékelték az idegrendszeri fejlődésüket, kognitív, nyelvi, motoros, szociális képességeiket és alkalmazkodóképességüket. A szülők stresszszintjét ekkor is felmérték. Az eredmények alapján minél nagyobb anyai stressznek volt kitéve a magzat, annál gyengébb kognitív képességekkel rendelkezett a gyermek 18 hónapos korában. A kutatók a képességekben mért különbségeket az agy felépítésében, különösen a hippokampuszban tapasztalt különbségekkel magyarázták. Azok az anyáknak, akik a várandósság alatt magasabb stressznek voltak kitéve, illetve szorongtak vagy depressziósak voltak a gyermekek 18 hónapos korában is nagyobb eséllyel kellett ezekkel megbirkózniuk. A vizsgálat során a résztvevők 36%-a tapasztalt stresszt, szorongást vagy depressziót, illetve ezek kombinációját.

A stressz olyan hormonális és immunfolyamokat indít be az anyai szervezetben, amelyek a méhlepény közvetítésével jelentős hatással lesznek a magzatra is. Egyrészt érdemes az okokat felderíteni és azokra magoldást találni. Kutatások igazolják, hogy a zene, és az éneklés is enyhíti a terhesség alatti depresszió és stressz mértékét és javíthatja a szülő-gyermek kötődés kialakulását. Szintén hatásos lehet a megfelelő instrukciók szerint végezett jóga gyakorlatok rendszeres végzése.

Bár vannak olyan helyzetek (pl. természeti katasztrófák, háborúk), amelyek elkerülhetetlenül stresszhatásnak teszik ki a várandósokat, de amennyire lehetőség van érdemes a hétköznapi élet során kiküszöbölhető stresszhelyzeteket kerülni és mielőbb megoldást találni rájuk. Bár a fenti kutatási eredmények olvasása talán tovább fokozhatja a kismamák szorongását, érdemes megjegyezni, hogy a stressz okozta változások kutatása még messze nem zárult le, valószínűsíthető, hogy ezek a hatások ellensúlyozhatók és nem végzetes mértékűek.

A várandós nők nagy hányada tapasztal a mentális egészségével kapcsolatos kihívásokat a várandósság során, úgymint szorongás, depresszió, stressz. Korábbi tanulmányok változást mutattak ki a külső- és belső stresszt megélő magzatok agyi anyagcseréjében és más tényezőkben. Ez a tanulmány az első, amely a perinatális anyai stresszt és annak a magzat fejlődő idegrendszerére gyakorolt hatását vizsgálja. 50 egészséges, normál ultrahangos, és magzati biometriai leletekkel rendelkező várandós nőt (átlagéletkor 33.77 év) hívtak meg a kutatásba, hogy ugyanazon a napon, amikor a magzati MRI-t elvégezték, kitöltsék az anyai stresszre, szorongásra és depresszióra vonatkozó kérdőíveket (PPS, SSAI, STAI, EDPS). A kutatásba 50 magzat (átlagosan 33,5. A magzati MRI-felvételeken 100 agyi területet vizsgáltak, hogy megnézzék, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és ezeket összehasonlították az anya stresszszintjével az MDMR-modell segítségével. Az eredmények alátámasztják azon elméletet, hogy az anyai szorongás összefüggésbe hozható a kiterjedt magzati agyhálózat változásaival. Pontosabban, ennek a tanulmánynak az eredményei megmutatták, hogy a szorongással küzdő anyák magzatainál megerősödés figyelhető meg az éberség és jutalmazó központ agyi területei között.

A stressz egy negatív érzelmeket összefoglaló kifejezés, ami utalhat akár rövid, vagy hosszan tartó aggodalomra, feszültségre, szorongásra stb. Egy 30 évet felölelő finn tanulmány szerint a várandósság alatti súlyos stressz hosszútávú negatív hatásokkal járhat a babára nézve, aki később akár tízszer nagyobb eséllyel nézhet szembe személyiségzavarral. A várandósság alatti kóros stressz a gyermek későbbi depressziójának, szorongásának is a kiindulópontja lehet. Kifejezetten káros stresszfaktornak számít a folyamatosan fennálló tehetetlenség érzés, amit az anyuka nem tud feloldani és nem követi nyugalmi állapot. Fakadjon ez egzisztenciális kérdésből, például mély szegénységből, vagy természeti katasztrófa átéléséből, esetleg erős gyászból, érzelmi vagy fizikai bántalmazásból.

A kisbaba érzékeli az anya negatív érzelmeit, akárcsak a boldogságát. Stressz hatására a vérben megnő a kortizol hormon szintje. Ha ez az állapot folyamatosan fennáll, az fizikai és lelki értelemben is kifárasztja a szervezetet. Mivel a kortizol képes átjutni a méhlepényen, a magzatvízben befolyásolhatja a baba agyának dopamin termelését. Természetes, hogy érzelmi hullámzást élünk meg a mindennapokban. Ez is az élet része, hiszen a stresszt nem lehet teljes mértékig kiiktatni. A normál mennyiségű stressz, amit nyugalmi állapot követ, segíti a magzat érzelemszabályozásának fejlődését.

A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatásából kiderült, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja. Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Stressz hatására az anya (és minden ember) szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a krotizol nevű stresszhormon szintje. A méhlepény, amely a magzat tápanyagellátásáról gondoskodik, szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, aminek rengeteg veszélye van, egyrészt ha a növekedés üteme túl gyors, az a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, másrészt koraszüléshez vezethet.

A kutatók megállapítása szerint az akut rövid távú stressz nincs hatással a magzatra. 34 egészséges várandós nőnél végeztek magzatvíz-mintavételt (amniocentézis), bár az eljárás nagyon vékony tűvel történik, és minimális fájdalommal jár, mégis akut stresszhelyzetet jelent az anyukának, aminek hatására a kortizolszint rövid időn belül és rövid távon megemelkedik, ezt a kismamáktól vett nyálmintákban ki is mutatták, ugyanakkor a magzatvízben nem történt CRH-emelkedés. Ha azonban az anyuka hosszú távon volt kitéve stresszhatásnak, a magzatvíz CRH-szintje mérhetően megemelkedett. A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint pl. a depresszió, gyakorlatilag "beleprogramozza" azokat. A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.

További kutatásokkal megállapítást nyert, hogy a magas anyai kortizolszint a terhesség második felében heves stresszválaszt vált ki a magzatnál. Ha hosszú időn át emelkedett a stresszhormon szintje, akkor a szervezet energiaigénye megnő. A szimpatikus idegrendszer fokozza a vérkeringést és növekszik a pulzusszám. Emiatt a magzat súlygyarapodása és fejlődése késhet, az idegrendszere érése is elmaradhat. (Sandmann, 2011) Elsősorban a pszichoszociális stressz vezet az anyai, placentáris és magzati neuroendokrin paraméterek megváltozásához. (Wadhwa, 1996) Megnövekszik a fejlődési rendellenességek, a koraszülés, a preeklampszia és a gesztációs diabétesz rizikója is, továbbá nagyobb a kockázata a gyermek későbbi életében érzelmi és kognitív problémák jelentkezésének. (Valladares, 2009; Sandmann, 2011; Gennari-Moser, 2011)

Fontos, hogy a várandósság alatt minél kevesebb negatív stressz érje az anyukát. A számos kutatási eredményt figyelembe véve lehetőség nyílik a gyerekek egészségi állapotának javítására. Mindennek tudatában még fontosabbá vált, hogy csökkentsék a stresszt, ami a várandós anyukákat éri, illetve a veszélyeztetett gyerekek egészségének megóvását célzó megelőző intézkedések ugyancsak nagyon hatékonyak lehetnek. Azoknak az anyukáknak, akik tartós stresszhatásnak vannak kitéve, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta támogatását kérni, hogy megtanuljanak könnyebben és eredményesen megküzdeni az őket érő stresszel, mind saját maguk, mind kisbabájuk érdekében.

Mit lehet tenni? Sokszor ehhez egy kis zenehallgatás is elegendő, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás) is. És természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a tizedik héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet.

Az anyai stressz hatása a magzatra leginkább a stressz mértékétől függ. A hétköznapi stressz viszont az élet velejárója. Amennyiben érdekel a kismama masszázs, mint a stresszoldás egyik eszköze, várlak szeretettel!

A depressziós anyák csecsemői körülbelül másfélszer nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és 18 éves korukra más érzelmi nehézségek is jellemzik őket, mint pl. erős menstruáció előtti hangulati zavarokat él meg. A depresszió a magzat fejlődésére is hatással van: ha az anya terhesség alatti és utáni állapota megegyezik, akkor a magzat és a baba fejlődésére ez nincs negatív hatással. Ha haraggal gondolsz a benne fejlődő magzatra, az bizony hatással lesz rá. Akkor te vagy az az anya, ki teljesen átlagosan működik. A kilenc hónap nem folyamatos rózsaszínű lebegés, teljesen természetes, ha vannak napok, amikor nem érzed jól magad. Egy szóval, ha néha rád tör a szomorúság vagy a stressz, akkor nincs semmi baj, ezen nem kell külön aggódnod.

A Bázeli Egyetem kutatói vizsgálatuk eredményeit az Environmental Health Perspectives című szaklapban közölték. A tudósok 75.000 várandós nőt vizsgáltak meg és a gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon. A stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok kialakulásának kockázata. Ha a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél. Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg. Ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy az anya olyan érzelmeinek, mint amilyen a rövidebb ideig tartó szomorúság vagy lehangoltság, nincs hatása a születendő gyermek egészségi állapotára. A rövid ideig tartó stressznek megállapításaik szerint tehát nincs hatása a magzatra. Amennyire ártalmas a stressz, annyira jót tesz a születendő gyermeknek, ha az anya elégedett és kiegyensúlyozott. Az anya nyugodt szívverése támogatja a magzat érzelmi és testi fejlődését. A legfontosabb, hogy a kisbaba azt érezze, hogy szeretik, elfogadják és várják, hogy a világra jöjjön. Jó hír, hogy azt találták, hogy a boldog kisgyermekkor és egy szerető család képes lehet ellensúlyozni az olyan, enyhébb, nem maradandó problémákat, amelyeket az anya által megélt stressz okozott.

Szülés utáni lehangoltság (baby blues) a szülés utáni labilis érzelmi állapotot jelöli, melyet a legtöbb édesanya megél. Ekkor gyakori a hangulatingadozás, a gyakori sírás, a szorongás és az alvási problémák. Ez legtöbbször a szülést követő 2-3 naptól 2 héten át áll fenn. A gyermekágyi depresszió a szülés után jelentkező depressziót jelenti. Ez az állapot tovább tart, mint a baby blues. Ilyenkor az újszülött ellátását, valamint a mindennapi teendőket is nehezen képes elvégezni az édesanya. Nehezen alakít ki kapcsolatot gyermekével, étkezési vagy alvási problémái lehetnek, fáradékonyság, érdektelenség, ingerlékenység, reményvesztettség, értéktelenség érzés, bűntudat jellemezheti. Ennek oka lehet többek között a hormonális változások, az etetési nehézségek, valamint az alvás hiány, az élet fölötti kontroll elvesztésének érzete. Ritka esetben a gyermekágyi pszichózis is megjelenhet. Ekkor zavartság, hallucinációk, alvási zavarok jelentkezhetnek. A pszichózis mindig sürgős orvosi segítséget igényel.

tags: #terhesseg #alatti #depresszio #hatasa #a #magzatra