A terhesség megállapítása az első, legfontosabb lépés a biztonságos várandósság felé.
A menses elmaradása, mellfeszülés, hányinger, fáradékonyság, alhasi szúró panaszok jelezhetik a terhességet, azonban ezek a jelek önmagukban nem bizonyítják, csupán a gyanút alapozzák meg. Bizonyságot terhességi gyors-teszt végzésével szinte 100%-ban kaphatunk.
A nők egy része rendszertelenül menstruál. Ennek számtalan oka lehet, de az esetek jelentős részében csak arról van szó, hogy a "biológiai órájuk", amely az agyalapi mirigyben található, nem működik szabályosan. Az ilyen típusú nőknél az első terhességi gyanú a vérzéskimaradás, nyilván nem valószínűsít terhességet, ezért fontos a többi lehetséges jelre is figyelni. Akik rendszeresen menstruálnak, azoknak sem kell megijedni az első menstruációs nap elmaradását követően, hiszen a vérzés késésének számtalan oka lehet, mint a fokozott stressz vagy a nagy intenzitású sporttevékenység. Ezeknek a jeleknek a jelenléte és intenzitása egyénenként változhat, és terhességről terhességre más és más lehet. Vannak, akik a menstruáció kimaradásától eltekintve alig vagy egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket az első harmadban. Olyanok is vannak, akiknél még a menstruációhoz hasonló, enyhe vérzés is van a fogamzás utáni méh két-három hónapig.
A megtermékenyült petesejt néhány nap után beágyazódhat a méh üregében és ezzel kezdetét veszi a terhesség.
A várandóság korai kimutatására szolgáló 5 mIU/ml érzékenységű terhességi tesztcsík a megtermékenyítéstől számítva a 7. napon már kimutatja a terhességet. A vizeletbe mártott terhességi teszt pozitivitását a magzatboholy által termelt HCG (humán gonatropin hormon) nevű hormon okozza, amelynek termelődése a beágyazódáskor indul meg. A vizelettesztek széles körben kaphatóak. A terhességi teszt kétféle lehet: kémcsöves - kétórás - és tesztcsíkos - pár perces. A gyógyszertári tesztek pontossága elég jó, bár közel sem 100%-os. A két határozott csík (általában) terhességet jelent. A teszt pozitivitása esetén mindig célszerű nőgyógyászhoz fordulni és megerősíteni ultrahang vizsgálattal a terhesség tényét. Az ultrahang vizsgálat keretein belül meghatározzák az embrió méretét is. Egy csík, negatív tesztet jelent, de ha a vérzés továbbra sem jön, érdemes egy hét múlva megismételni a tesztet.
A vizeletből történő terhességi hormon kimutatásnál sokkal érzékenyebb módszer a vér vizsgálata. A terhesség korai szakaszában, alacsony hormonszint mellett is megállapítható a várandóság ténye. Bizonytalan esetekben pl. a hCG emelkedési ütemének követésére (pl. 4-5. 5-6. 6-7. 10. 12. héten) is alkalmas.
Kezdetben a terhesség 4-5. hetében ultrahang vizsgálattal csak a petezsák mutatható ki, benne az embrió még nem látható. A petezsákon belüli szikhólyag megjelenése már a terhesség megállapítható egyértelműen igazolva a méhen belüli terhességet. A 6. héttől már a petezsákban legtöbbször látható már az embrió és szívműködése is észrevehető vagy hallható. Nem marad tehát le semmiről az, aki biztosra megy és csak a terhesség 6. hetében megy az első ultrahangra.
Ha nincsenek panaszok, mint a friss piros vérzés, az erős alhasi görcsök vagy a komoly rosszullét, akkor az első ultrahangot érdemes a vérzés kimaradás utáni 2-3. héten, tehát a 6-7. héten elvégezni. Hüvelyi ultrahang vizsgálatot a terhesség 10. hetéig javasolt végezni. Hasi ultrahang fejjel a 10. hét után javasolt.
Manapság szinte mindenki azonnal terhességi tesztet csinál és hamar orvoshoz szalad, de ilyenkor még nem látható mindenképpen a terhesség. Előfordul, hogy a megtermékenyülés nem akkor történt, amikor a ciklus közepén jártunk, illetve a peteérés is később volt. Ezért fontos megérteni, miért "kisebb" a terhesség a számítottnál: a peteérés/beágyazódás egyéni különbségei miatt.
A korai ultrahangvizsgálat célja a terhesség tényének megállapítása és annak ellenőrzése, hogy a petezsák méhen belül található-e. Az esedékes menstruáció elmaradásától nagyjából 2 hetet követően, azaz a terhesség 6-7. hetében javasolt az első ultrahangvizsgálat. Például, ha az utolsó menstruáció első napja október 3-án volt, és az átlagos ciklus 27 napos, akkor a következő várhatóan október 30-án érkezett volna meg. Ettől a naptól számolva további 2 hét elteltével, azaz legkorábban november 13-ára érdemes nőgyógyászhoz fordulni. Ekkor fog a várandósság körülbelül 6-7 hetesnek számítani.
A szülész-nőgyógyász szakorvos kikérdezi a kismamát az utolsó menstruációja első napjáról és a tüneteiről. Ezt követően hüvelyi ultrahangvizsgálatra kerül sor, ahol felméri, hogy a beágyazódás a megfelelő helyen történt-e. Ezután az orvos megbecsüli a szülés várható időpontját. Ha a leendő édesanya nem volt egy éven belül méhnyakszűrésen, akkor arra is sor kerülhet.
A 6-7 hetes várandóssági korban (azaz az utolsó menstruáció első napjától eltelt 6-7 hétben) általában petezsákot és benne a szikhólyagot - egy kis szabályos, kerek, gyűrűszerű hólyagot - fogunk látni. A szikhólyag jelenléte arra utal, hogy az embrió a megtapadás után rendben fejlődésnek indult. Míg általában az 5. héten a petezsák körülbelül 2-3 mm, a 6. héten már maga az embrió lehet ilyen méretű. Ne essünk kétségbe akkor sem, ha a 6. hét elején még csak petezsák látható, vagy szikhólyag szívcsőpulzálás nélkül, mert a ciklus hossza, így a megtermékenyülés és beágyazódás időpontja egyénenként eltérhet.
Ez az ultrahangvizsgálat hüvelyi úton történik. A magzat már most is, nap mint nap hatalmas fejlődésen megy keresztül, a szervei már most elkezdenek kialakulni, ezért különösen fontos a megfelelő életmód betartása.
Ha a 6-7. hétben érkeztünk a vizsgálatra, általában az orvos még vissza fogja hívni a kismamát egy kontroll korai UH vizsgálatra 2 hét múlva, hogy a fejlődés ütemét és a szívműködést is ellenőrizni tudja.
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.
A terhesség során alapvetően két genetikai ultrahang történik. A genetikai ultrahang vizsgálat nem babamozi, elvégzése kötelező. A köztudatban a 3. trimeszteri ultrahangot is sokan tévesen genetikai ultrahangnak hiszik, de az nem tekinthető annak. A harmadik trimeszteri vizsgálat nem a fejlődési rendellenességek kiszűrésére szolgál, hanem a magzat méretének, elhelyezkedésének stb. ellenőrzésére.
Az első genetikai ultrahang ideális időpontja a 11. hét + 5 nap és a 13. hét + 6 nap között van (a magzat ülőmagassága 45-84 mm között kell legyen). Ez a vizsgálat meghatározza a magzat korát és a szülés várható időpontját. A tarkóredő vastagságának mérése (NT - Nuchal Translucency) is ekkor történik, mely a Down-szindróma előszűrésének egyik fontos mutatója. Az orrcsont jelenlétének vizsgálata szintén ekkor történik, mivel Down-szindróma esetén később kezd el kifejlődni, így az első trimeszterben még hiányozhat. Az orrcsont jelenlétét a leleten NB-vel jelölik. Ha mindezek rendben vannak a vizsgálat során, akkor is érdemes kiegészíteni az ultrahangot egy vérvétellel, melynek során anyai hormonokat vizsgálnak, ezzel még pontosabbá teszik a szűrést. Ezt nevezzük együttesen kombinált tesztnek. A kombinált teszt nem diagnosztikai vizsgálat, statisztikai adatokon alapul, és az ultrahangot vérvétellel kiegészítve 90-95% -os pontosságú eredményt ad. Csak ultrahangvizsgálat esetében ez 60-70 %.
Az ultrahangvizsgálat mellett, a kombinált teszteken kívül DNS-vizsgálaton alapuló úgynevezett NIPT tesztek (Nem-Invazív Prenatális szűrő tesztek) segítségével pontosítható az ultrahang vizsgálat eredménye. A NIPT-ek során az anyai vérben keringő magzati DNS-t vizsgálják, nem jelent kockázatot sem az anya, sem a magzat számára, és nagy pontossággal kiszűrhető általuk megannyi genetikai rendellenesség.
Az első trimeszterben érdemes elvégeztetni a terhességi toxémia, másnéven preeclampsia szűrést is. A 34. hét előtt kialakuló fehérjevizeléssel és ödémával társuló vérnyomásemelkedés a legsúlyosabb esetekben az anya és a magzat életét is egyaránt veszélyeztetheti.
A második trimeszteri genetikai ultrahangszűrés ideális ideje 18-21. hét között van. Ezen vizsgálat során a fejlődési rendellenességek kiszűrése történik. A mérések hasonlóak lehetnek, mint az első trimeszteri vizsgálatoknál, de ebben az esetben az ülőmagasságot, illetve a tarkóredőt már nem mérik. A méréseken kívül ekkor kell szűrni - az AFP eredmény birtokában - a nyitott gerincet, illetve a koponyafejlődési rendellenességeket. Egy jó minőségű ultrahang készülékkel a nyitott gerinc legalább 95%-ban, a koponyahiány 100%-ban szűrhető, mely rendellenességeket a magas AFP szint is jelezheti. A terhesség korai szakaszában szedett folsav tartalmú magzatvédő szerekkel jelentősen lehet csökkenteni a nyitott gerinc kialakulásának a veszélyét. Az 18-20. heti ultrahang-vizsgálat során kell megnézni, hogy a csontok, illetve a belső szervek normálisan fejlődnek-e. Külön hangsúlyt érdemes fektetni az embrió szívének a vizsgálatára, mivel a szív fejlődési rendellenességek genetikai rendellenességre utalhatnak. A 18. héten az orrcsont hosszának a mérésével lehet a Down-szindróma kockázatát jelentősen csökkenteni.
A harmadik trimeszteri ultrahang vizsgálat ideális ideje a 29-32. hét. Ekkor a magzat növekedésének, magzatvíz mennyiségének, lepény érettségének ellenőrzése történik. A baba pozícióját is megállapítják, bár ennek igazából még nincs jelentősége, mert ekkor még bármikor változhat.
Az utolsó ellenőrzés a várandósság 36. hete környékén várható: itt pontosítják a szülés feltételezhető időpontját, valamint ismételten meghatározzák a baba méreteit.
Ultrahang vizsgálatok várandósság alatt
Az egyes készülékekre jellemző más-más képfelbontási tulajdonságok és a vizsgálatot végző szakemberek különböző mérési technikái sok - az esetek többségében utóbb feleslegesnek minősülő - aggodalmat okoznak a leendő szülőknek. A 11. és 14. hét környékén végzett tarkóredőmérés egy tipikus példája ennek: a Down-kockázat becslésére használt érték elvben jól mérhető, ennek ellenére a gyakorlatban igen változatos eredmények születhetnek. Definíció szerint 2-3 mm feletti tarkóredő-vastagságnál beszélünk fokozott Down-kockázatról, azonban sok orvos már 2,5 mm körüli eredménynél genetikai vizsgálatra küldi a páciensét. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a normál értékeknél vastagabb tarkóredővel is rengeteg egészséges kisbaba jön a világra, ahogyan sajnos az is tény, hogy ideális méretű tarkóredő mellett sem lehet maximális biztonsággal kizárni a betegség jelenlétét. Az orrcsont láthatóságával hasonló a helyzet, sőt ha lehet, még kevésbé számíthatunk biztos eredményekre. A vesetágulat jelei szintén gyakran okoznak riadalmat, holott a probléma legtöbbször spontán megszűnik a születést követően (általában a 18-20. hétre). A második harmadban gyakran felfedezhető agyi ciszták túlnyomó része is magától felszívódik, további lépések kizárólag akkor szükségesek, ha a kontrollvizsgálaton is láthatóak maradnak. Ez utóbbi esetben vérvizsgálat segítségével kell tisztázni, mi állhat a ciszták kialakulásának hátterében. Az sem feltétlenül jelez bajt, ha a belek rajzolata kiemelkedik a felvétel más részeihez képest - pusztán azt is jelentheti, hogy valamilyen oknál fogva teltek voltak a vizsgálat időpontjában; probléma akkor van, ha ez állandósul.
A számított terhességi kor, a szülés becsült időpontja és a baba aktuális méretei egyaránt szerepelnek a kapott leleteken.
Háromdimenziós ultrahang már a 90-es évek közepe óta létezik. Ez a technológia térhatású, de statikus képet ad - napjainkban azonban már lehetőségünk van a baba mozgásait is megfigyelni, ezáltal lehetőségünk nyílik bepillantani a méhen belüli élet eddig rejtett pillanataiba. Értelemszerűen nem mindegy, mikor megyünk „mozizni”: érdemes kivárni azt az időszakot, amikor már határozott mozgásokat végez a baba, látszanak az arcvonásai, grimaszol, ásít, stb.
A terhesgondozás négy ultrahangos alapvizsgálatot ír elő a kismamáknak, melyek mind a baba egészséges fejlődését hivatottak igazolni.
A 12-13. héten végzett ultrahang vizsgálat rendkívüli fontossággal bír, hiszen ilyenkor már számos súlyos fejlődési rendellenesség kiszűrhető, valamint bizonyos markerek mint a nyaki redő (NT) vastagság mérés, az orrcsont jelenlétének vizsgálata, és ductus venosus áramlásmérés kromoszóma rendellenességek szűrésének része. Ezt egészítheti ki az anyai vérből végzett biokémiai markerek vizsgálata, melyek együttesen (kombinált teszt, integrált teszt) alkalmasak arra, hogy nagy biztonsággal felbecsüljék a leggyakoribb kromoszóma rendellenességek rizikóját adott terhességben. A magzat méretei alapján ilyenkor történhet a terhességi kor, valamint a terminus pontosítása.
Harmadik trimeszteri vizsgálatok (24-35. hét): A 24-26. hét között OGTT (vércukor terhelés) vizsgálatot végeznek. Rh negativitás esetén II. negyedéves immunológiai ellenőrzésre is sor kerül. A 28-30. hét körül ultrahang szűrővizsgálatot végeznek a magzat növekedésének, magzatvíz mennyiségének, lepény érettségének ellenőrzésére. A 36-37. hét környékén vérvétel történik, majd a 35-40. hét között CTG (kardiotokogram) vizsgálatot végeznek a magzati szívfrekvencia és méhizomzat aktivitásának vizsgálatára.
A 35-36. hét között B-csoportú Streptococcus szűrése történik hüvelyváladékból. A 35-37. hét között utolsó ultrahang szűrővizsgálatra kerül sor a magzat helyzetének, növekedésének, magzatvíz mennyiségének, lepény érettségének ellenőrzésére.
Komplikációmentes terhesség esetén naponta CTG ellenőrzés, 2 naponta amnioszkópia (ASK), vagyis magzatvíz színének ellenőrzése szükséges a 40. hét után. Kedvező méhszáj status esetén a szülés a 41. hét betöltésével történik. Kedvezőtlen méhszáj státus esetén a felvételre általában 40+6 naposan kerül sor.
A genetikai ultrahang vizsgálatok mind a magzat, mind a kismama egészségének érdekében történnek, céljuk hogy időben kiszűrhetőek legyenek a kromoszóma rendellenességek, a fejlődési rendellenességek, illetve a szüléssel járó szövődmények.
A terhesség és a szülés is tartogathat nemvárt eseményeket, melyeket szerencsés esetben a megfelelő odafigyeléssel időben tudunk észlelni és kezelni. Sajnos egyik szűrővizsgálat sem 100%-os eredményességű, bizonyos rendellenességek a legkorszerűbb technológia alkalmazása ellenére is rejtve maradhatnak.
tags: #terhessegi #het #menstruacio #elter #az #ultrahangos