Anyává válni csodálatos érzés, de ugyanakkor félelmetes is tud lenni, mikor az újszülött legelőször megbetegszik. Hajlamos lehetsz arra, hogy pánikba ess, ha a gyermeked egy kicsit eltüsszenti magát, vagy kiütéses lesz.
A csecsemők bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat.
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.
Ha gyermeked szája, a száj nyálkahártyája vagy a nyelve kék színűvé változik, azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap elég oxigént. A szervezet oxigénhiányos állapota több szervrendszer megbetegedésének, működési hibájának folyományaként is kialakulhat, más és más mechanizmussal, de végeredményben mindegyik az elégtelen oxigénellátottságot eredményezi. Többségükben a bőrelváltozáson kívül a kiváltó ok függvényében egyéb kísérő tünetek is láthatóak.
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.
A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését. Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba.
A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. A vizsgálat nem fájdalmas. A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.
Mit kell tenned?Hívd fel azonnal a gyermekorvosodat.
Íme, 6 súlyos tünet, ami csecsemők estében fordulhat elő és amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A csecsemő sokat hánynak. Azonban ha a hányás zöldszínű epe, az valami komolyat jelent. A zöld epe jelezheti a belek elzáródását, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A fejsérülés után jelentkező hányást ugyancsak érdemes átértékelni, mivel ez eszméletvesztés jelét jelentheti. Mindig jobb biztonságban érezned magad, mint hogy utána sajnáld.
Mit kell tenned?Az orvosok többsége azt fogja ajánlani, hogy etesd gyermekedet minél többször, így a gyermek megszabadulhat a felgyülemlett bilirubintól, székleten keresztül. A következő lépés az, hogy helyezd a gyermekedet ultraibolya (UV-fényterápia) sugárzás alá, hogy ezzel is sürgesd a bilirubin felbomlását. Ha a sárgaság súlyosbodik, vérátömlesztésre lesz szükség.
Ha a csecsemőd bőre születés után egyre jobban és jobban besárgul, súlyos sárgaságra gyanakodhatsz. Nem minden újszülöttkori sárgaság súlyos. Egyesek közülük normális, és magától el fog múlni, de ha ez mégis súlyosbodni kezd, akkor szükséges az átértékelés. A bilirubint a máj termeli. Születésüknél, amikor még a kis májuk nem működik megfelelően, a bilirubin felhalmozódik a szervezetbe, ettől sárgul be a bőrük. Amennyiben a bilirubin szintje makacsul nagyon magas marad, hatással lehet az agyra. Görcsöket valamint maradandó agykárosodást okozhat az újszülöttnél.
Mit kell tenned?Mindig a végbélben mérd az újszülött lázát, mert ez a legpontosabb egy csecsemőnél. Amennyiben láza lenne, hívd azonnal a gyermekorvost! Egy újszülött akár kórházba is utalható, hogy további vizsgálatokat végezzenek el rajta, valamint, hogy pontosan értékelhessék a megjelent magas láz okait. Esetleg antibiotikumra lehet szüksége.
Ha a csecsemő pelenkái nem lesznek vizesek, kiszáradásra gondolhatsz. Hatnapos koráig naponta általában egy vizes pelenkával találkozunk, de utána naponta hatot szeretnénk látni. Ez azt jelenti, hogy két pelenka jut 2 napra, három pelenka 3 napra, és így tovább.
Mit kell tenned?Minél hamarabb értesítsd a gyermekorvost, és kérj tőle tanácsot! Ajánlani fog egy olyan folyadékot, amely az elektrolitokat pótolja - ezt gyógyszertárakban tudod beszerezni.
Alapszitnű elsősegélynyújtás 3.0 - Csecsemő és gyermek légúti akadály eltávolítása
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. A terhesség 40. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik. A túlhordással kapcsolatban egyéb bőrjelenségek is megfigyelhetők, mint pl.
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal. A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet. Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők. A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb- nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg. Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség. A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
Mikor az újszülött világra jön a köldökzsinór még lüktet a vér a nagy köldökvénában és a két ütőérben még nagy sebességgel áramlik, oxigént és tápanyagokat juttatva a magzatnak. Kb. 4-5 perc telik el amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemőtestén 3-4 cm -es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. Születéskor a köldökzsinór, fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek. A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta ezt a nevet - a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás.
Néha a mirigyekből tejszerű váladék is ürül. Az emlők duzzanata fokozatosan csökken és megszűnik.
Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Előfordulhatnak perifériás szederjesség hideg környezeti hőmérséklet hatására, ami a kis erek erőteljes összehúzódása miatt alakul ki. Hideg vízben való fürdőzés esetén az ajkak is szederjessé válhatnak, de a szájnyálkahártya, nyelv nem. Jellegzetes, hogy az ujjpercek érösszehúzódás következtében először elfehérednek, majd a rossz szöveti oxigénellátottság miatt szederjessé válnak, végül pedig az érösszehúzódás megszűntével kipirosodnak. Gyakran mindkét kézen megfigyelhető, átmeneti fájdalommal jár, és hideg, vagy érzelmi izgalom provokálhatja.
Bármely életkorban bekövetkezhet perifériás szederjesség hideg környezeti hőmérséklet hatására, ami a kis erek erőteljes összehúzódása miatt alakul ki. Hideg vízben való fürdőzés esetén az ajkak is szederjessé válhatnak, de a szájnyálkahártya, nyelv nem. Jellegzetessége, hogy az ujjpercek érösszehúzódás következtében először elfehérednek, majd a rossz szöveti oxigénellátottság miatt szederjessé válnak, végül pedig az érösszehúzódás megszűntével kipirosodnak. Gyakran mindkét kézen megfigyelhető, átmeneti fájdalommal jár, és hideg, vagy érzelmi izgalom provokálhatja.
A szervezet oxigénhiányos állapota több szervrendszer megbetegedésének, működési hibájának folyományaként is kialakulhat, más és más mechanizmussal, de végeredményben mindegyik az elégtelen oxigénellátottságot eredményezi. Többségükben a bőrelváltozáson kívül a kiváltó ok függvényében egyéb kísérő tünetek is láthatóak (pl. 2016.