A petefészek ciszta és a női termékenység

A petefészek ciszta egy folyadékkal vagy szilárd anyaggal teli tasak, amely a petefészekben vagy annak felszínén alakul ki. A nőknek két petefészkük van, amelyek a méh mindkét oldalán helyezkednek el, és mandula alakúak és méretűek. Sok nő szembesül petefészek cisztával élete során. A legtöbb ciszta nem okoz jelentős kellemetlenséget, és általában kezelés nélkül, néhány hónapon belül magától megszűnik.

A petefészek ciszták többsége a menstruációs ciklus során alakul ki, ezeket funkcionális cisztáknak nevezzük. A funkcionális ciszták a leggyakoribb típusú ciszták a nőknél. Más típusú ciszták ritkábban fordulnak elő.

A petefészkek általában minden hónapban növesztenek cisztaszerű struktúrákat, amelyeket tüszőknek hívnak. Ha egy normál havi tüsző növekszik, akkor funkcionális cisztaként tartjuk számon. Két fő típusa van a funkcionális cisztáknak:

• Follikuláris ciszta: A menstruációs ciklus közepe táján a petesejt kilép a tüszőből és a petevezetéken keresztül elindul a méh felé.
• Corpus luteum ciszta: Miután a tüsző felszabadította a petesejtet, progeszteront és ösztrogént kezd termelni a fogantatás elősegítése érdekében. Ezt a struktúrát sárgatestnek nevezik.

Ritkább esetekben előfordulhatnak más típusú ciszták, amelyeket az orvos a medencei vizsgálat során fedezhet fel. A menopauza után kialakuló cisztás petefészek-tömegek esetében fennáll a rosszindulatú (rákos) elváltozás lehetősége.

A petefészek működése és a ciklus

A női ivarszervek összehangolt, egészséges működése és a fogamzóképesség egy összetett, több szinten zajló biológiai rendszer eredménye. A női ivarsejtek, a petesejtek a petefészkekben termelődnek. Az érés folyamatában számos szerv vesz részt, egy igen összetett hormonális rendszer szabályozza azt az utat, amíg az éretlen petesejt a bölcsőjében, az ún. tüszőben megérik, majd kiszabadul, és a petevezetéken át elindul a méh irányába.

Az agyalapon található hipotalamusz termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. A női ciklus vezérlésének következő szintje az agyalapi mirigy, amelynek hormonjai szabályozzák a tüszők működését. A hipofízis FSH hormontermelését is sok tényező (daganat, stresszhatás, súlyproblémák - túlzott soványság éppúgy, mint az elhízás) befolyásolhatja. Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely a szoptatós anya tejelválasztását biztosítja, és gondoskodik arról, hogy az anya ne essen idejekorán újra teherbe.

Ha idáig minden rendben van, és az agyból megérkezik az „üzenet” a tüszőkhöz, akkor kezdődik a havi ciklus folyamata, amelyet ellentétes hatású hormonok tartanak fenn. A ciklus első felében az FSH hormonok hatására megindul a petesejtet tartalmazó tüszők fejlődése. Ezek ún. tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek, amelyek szerepe az, hogy felépítsék, megvastagítsák a méhnyálkahártyát. Az emelkedő ösztrogénszint gátolja az FSH hormonok termelődését, majd a középidő közeledtével kiváltja a hipofízisből a sárgatest-érést serkentő (LH) hormon termelését, amely a megérett tüsző megrepedéséért felelős. A megrepedt tüsző helyén bevérzés jön létre, amelyben hamarosan sárga festékanyag rakódik le, az így létrejövő sárgatest szintén hormonokat termel. Legfontosabb hormonja a progeszteron, mely a méhnyálkahártya mirigyes átalakítását végzi, alkalmassá téve a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha nem jön létre fogamzás, a sárgatest visszafejlődik, a megvastagodott méhnyálkahártya hormonhiány miatt elsorvad és kevés vérzés kíséretében lelökődik.

A fenti folyamat bármelyik lépcsőjénél adódhat probléma, amely miatt a tüszők nem működnek megfelelően, és a pete nem érik be. Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) nevű betegség, amelynél a hormonok közötti együttműködés zavara, közte a magas inzulinszint férfihormon-túlműködést eredményez (ez okozza a jellegzetes tüneteket, az aknés arcbőrt, a szőrösödést, hajhullást és szeborroeát). A petefészkek megnagyobbodnak, kérgük megvastagszik, bennük számos apró ciszta található. Ehhez hasonló elváltozás a meg nem repedt („túlélő”) tüsző szindróma (folliculus persistens). Ebben az esetben a tüsző megérik, de nem reped meg, nem érlelődik a helyén sárgatesthormon. Ez az elváltozás többnyire csak az egyik petefészekre terjed ki, féloldalas.

A petefészek ciszta lehetséges szövődményei

A megnagyobbodó ciszták a petefészek elmozdulását okozhatják, ami növeli a petefészek fájdalmas csavarodásának esélyét. Ezt petefészek-torziónak nevezik. A tünetek között szerepelhet hányinger, hányás és hirtelen fellépő súlyos kismedencei fájdalom.

A felszakadt ciszta belső vérzéshez és súlyos fájdalomhoz vezethet. Minél nagyobb a ciszta, annál nagyobb a repedés veszélye.

A petefészek ciszta kezelése

A petefészek-ciszta kezelése a ciszta életkorától, méretétől és a petefészek-ciszta bármely tünetétől függ. Az orvosok általában két fő megközelítést alkalmaznak:

• Várj és figyelj: Ebben az esetben megvárhatják a ciszta alakulását, mivel az néhány hónap múlva magától is eltűnhet. Ez a megközelítés akkor lehetséges, ha az egészségügyi szakember nem észlel tüneteket, és az ultrahang azt mutatja, hogy a ciszta kicsi és folyadékkal telt.
• Sebészet: Az orvosok csak akkor javasolják a műtétet, ha a ciszta mérete nagy, fájdalmat okoz, és két-három menstruációs cikluson keresztül folyamatosan nő.

Bár nincs mód a petefészek-ciszta megelőzésére, az éves ellenőrzések segítenek a petefészkekben bekövetkezett változások mielőbbi diagnosztizálásában.

A petesejt egészsége és a termékenység

A petesejt egészsége a jó termékenység egyik sarokköve. A petesejt (ovum) egészsége kihat arra, hogy a megtermékenyülés és beágyazódás bekövetkezik-e, valamint arra is, hogy életképes lesz-e a terhesség. A tudomány korábbi vélekedése az volt, hogy minden nő adott számú petesejttel születik, és az élete során nem termel többet. Ezért gondolta mindenki, hogy az életkor olyan nagy hatással van a petesejtek egészségére. A petesejtek azon kevés sejtek közé tartoznak az emberi testben, melyek nem képesek regenerálódni... legalábbis így hittük hosszú időn át.

A legújabb kutatások ígéretes eredményeket mutatnak a petesejt-termeléssel kapcsolatban - a női szervezet képes lehet új petesejteket is termelni a reproduktív évek alatt. 2012-ben amerikai tudósok egy csapata olyan őssejteket talált felnőtt egerekben és emberi petefészkekben, melyek új petesejteket termelnek. Azonban tény, hogy új petesejtekre is hatással van az életkor, hiszen a petefészkek öregedésével a petesejtek „háza” egyre kevésbé biztosít optimális környezetet számukra. A meglévő petesejtek védelmére, valamint a petefészkek egészségének támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani - ebben a táplálkozás, a gyógynövények és kiegészítők szedése és a reproduktív rendszer keringésének fokozása tud segíteni.

A petesejt ovuláció felé vezető útjának ciklusa során van egy szűk lehetőség, egy rövid időszak, mely alatt bizonyos tényezők hatással lehetnek az ovulációra készülő petesejtek egészségére. Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap. Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket. A petesejt egészségéhez hozzájáruló tényezők az alábbiak:

• Vérellátás
• Megfelelő oxigénellátás
• Hormonális egyensúly
• Tápanyagbevitel
• Stressz

Ezek azok a tényezők, melyekre figyelmet kell fordítanod, ha szeretnéd egészségesebbé tenni a petesejtjeidet. Tekintsük át kicsit részletesebben őket.

Vér- és oxigénellátás

A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. Kutatások sorra igazolták, hogy a legmagasabb beágyazódási potenciállal rendelkező embriók azok, melyek kiváló vér- és oxigénellátást kapó tüszőkből lettek. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet.

Hormonális egyensúly

A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több és több nőnek borul fel a hormonegyensúlya. Ez oda vezethet, hogy a petesejtek nem reagálnak, a termékenységi ciklus felborul és az ovuláció is elmaradhat. Komplex hormonális folyamatok összehangolt működésére van szükség minden egyes hónapban ahhoz, hogy a termékenységi ciklus beteljesülhessen.

Tápanyagbevitel

A szervezetedbe bevitt tápanyagok pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a petefészkeid és petesejtjeid egészségét. Petesejtjeid számára elengedhetetlen tápanyagokhoz a vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban gazdag étrend fogyasztásával tudsz hozzájutni.

A petesejt egészségét támogató ételek:

• Omega-3 zsírsavak
• Maca
• Spirulina
• Brokkoli
• Bogyós gyümölcsök
• Sötétzöld leveles zöldségek
• Laposhal
• Lazac
• Tökmag
• Szezám-mag
• Kurkuma
• Gyömbér

Étrend- és életmódbeli szokások, melyek árthatnak a petesejt egészségének:

• Cigarettázás
• Koffein
• Alkohol
• Cukor
• Nem organikus húsok és tejtermékek
• Üdítőitalok
• Alacsony zsírtartalmú étrend
• Feldolgozott élelmiszerek
• Transzzsírok
• GMO ételek

Antioxidánsok

Az antioxidánsok az egészséges termékenység legfontosabb hozzávalói, különösképpen, ha a petesejtek egészségét szeretnéd támogatni. Az antioxidánsok megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen.

Stressz

A stressz modern korunk népbetegsége, az egészségügyi gondok egyik leggyakoribb okozója. A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.

A stressz csökkentése tehát kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha szeretnéd petesejtjeid egészségét javítani. Ennek érdekében először is vegyél ki egy kis szabadságot, tedd félre a munkahelyi és otthoni teendőket, pihenj.

tags: #ures #tuszo #oka