A gondozási terv és a várandósgondozás kulcsfontosságú elemei az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek, biztosítva az egyének és családok jólétét a legkülönfélébb életszakaszokban. Ez a cikk részletesen ismerteti a gondozási terv elkészítésének folyamatát, a szükséges dokumentációt, valamint a várandósgondozás menetét, kiemelve a kötelező vizsgálatokat és a rendelkezésre álló támogatásokat.
A gondozási terv elkészítése és dokumentációja
A gondozási terv egy személyre szabott dokumentum, amely az ellátást igénylő egyén szükségleteihez igazodik. Az ápoló feladata a személyi adatok rögzítése, amely történhet a gondozott vagy törvényes képviselőjének, hozzátartozójának elmondása, vagy a személyi igazolvány és a kórházi zárójelentés alapján közvetlenül az intézménybe érkezéskor.
Minden új lakó esetén bekerüléstől számított 24 órán belül el kell készíteni a gondozási anamnézist. A felvételt végző ápoló két órán belül köteles rögzíteni a páciens kardinális tüneteit (RR, pulzus, hőmérséklet), tudati állapotát, túlérzékenységre, fájdalomra vonatkozó adatokat.
A mentálhigiénés munkatárs a bekerüléstől számított egy héten belül tölti ki a mentálhigiénés állapotfelmérést, saját megfigyelése, a foglalkoztatás esetében a gondozott kikérdezése alapján.
A gondozási anamnézist a gondozó, ápoló tölti ki a bekerüléstől számított 24 órán belül. Ez a lakó önellátó képességéről ad felvilágosítást, illetve meghatározza a segítségnyújtás fokát. Minden évben, illetve állapotromlás esetén (pl. bénulás, leépüléses folyamat) újra ki kell tölteni, ezáltal nyomon követhető a lakó önellátó képességében bekövetkezett változás.
A gondnokkal való első találkozáskor a felvételt követő egy hónapon belül minden gondnokság alatt lévő lakó esetében kötelező kitölteni a gondnoki megállapodást. Ezt hárman írják alá: a lakó, a gondnok és az osztályvezető ápoló.
A lakó vagy a lakó elmondása alapján a nővér írja le a bekerüléstől számított egy héten belül a lakó anamnézisét. Ezt a bekerüléstől számított egy héten belül az ápoló tölti ki a megfigyelései alapján, lényegre törően és információ gazdagon.
Kidolgozását munkacsoport végzi a bekerüléstől számított 1 hónapon belül, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt (orvos, főnővér, foglalkoztatásvezető, mentálhigiénés szakember). A gondozási tervet a team, a lakó állapotában bekövetkező jelentős állapotromlás-javulás esetén, illetve minden év végén, vagy a következő év elején értékeli. A gondozási tervet minden esetben alá kell íratni az ellátást igénybevevő személlyel, a főnővérrel, családfővel, szintvezető nővérrel, a foglalkoztató team egyik tagjával.
A gondozási terv része a gondozási lap, amelyen rögzítésre kerülnek folyamatosan az egy év alatt történt fontosabb események. Akkor kell vezetni, ha a lakó egészségi állapotában bármilyen nemű állapotromlás következik be, például: öngyilkossági kísérlet, nagyfokú agresszivitás, nyugtalanság, gyógyszerbevétel megtagadása, pszichés állapotváltozás, stb. Ilyenkor a szakgondozó, szakápoló a gondozási tervet kiegészíti egy gondozási lappal, amelynek a vezetése minden műszakban elengedhetetlen.
A háziorvos a lakó egészségügyi állapotában bekövetkező változásokat, elrendelt vizsgálatokat, terápiákat írásban rögzíti. Minden évben egyszer köteles átnézni a lakók gyógyszerelését és megvizsgálni általános állapotukat és ezt írásba rögzíteni.
A pszichiáter szakorvos a lakók pszichés állapotában történő változásokat, elrendelt terápiákat írásban rögzíti. Évi egyszeri alkalommal köteles átnézni a lakók gyógyszerelését és nyomon követni a pszichés állapotukat.
Havonta a gondozók, ápolók vezetik a lakó állapotával kapcsolatos méréseket, hónapra lebontva: vérnyomás, pulzus, testsúly, vizelet, stb. Itt kell jelölni az adott mérések eredményeit illetve dátumát.
A szakápoló tölti ki közvetlenül az ellátott bekerülésekor, a kórházi zárójelentés vagy a hozzátartozó elmondása alapján a kórházi előzményeket.
Kitöltésére akkor kerül sor, ha a lakó távozik az intézetből: pl. kórházba, más intézetbe. Ez a további ellátásban nyújt segítséget, támpontot.
Minden új lakó bekerülésekor az ellátást igénylővel annak törvényes képviselőjével megállapodást köt az intézményvezető (főnővér). Az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője kézjegyével ellátja és az intézményvezető (főnővér) hitelesíti.
Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Ez az ápolási feladatok dokumentációja, mely tartalmazza az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, alkalmazható technikákat.
Az ápolási terv akkor kerül kitöltésre, ha az ellátott beteg, vagy állapotában oly mértékű változás következik be, hogy alapvető fiziológiás szükségleteinek ellátásában részleges vagy teljes segítségre szorul. Célja: az ápolás megtervezéséhez szükséges információk összegyűjtése.
Miután felmértük a lakó állapotában bekövetkező változásokat, meghatározzuk azokat a tevékenységeket, amelyekben a beteg segítségre szorul, illetve el kell végezni helyette. Kitöltése a szintvezető ápoló (vagy az általa megbízott személy) feladata.
Mivel nincs rá kötelező séma, intézményi szinten az egyes pontok változtathatók, illetve az ápolt egyénhez is alakítható, ami által valóban megvalósítható az egyéni szükséglethez igazodó ápolás.
Az ápolási terv elkészítője: megbízott szakápoló a lakó aktív közreműködésével.
Az ápolási tervben meghatározott utasítások alapján a beteg ápolási szükségleteinek áttekinthető megjelenítésére szolgál.
Az ápolási terv részeként alkalmazzuk, ha a beteg egészségi állapotában olyan jellegű romlás következik be, (pl. decubitus veszélye áll fenn, vagy már alakult ki, illetve ha a betegnek stómája van).
A bentlakásos intézményében, ha az ellátott személy veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott korlátozó intézkedés alkalmazható. Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén - ide nem értve a pszichés megnyugtatást - adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni.
Csecsemőgondozási díj és jogosultság
A szülő nő helyett csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet a gyermek születésének napjától számított 168. napig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvtv.) alapján. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából figyelembe vehető az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. évi rendelet, valamint a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási idő.
Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. A keresőtevékenység a Tbj. definíciója szerint értendő.
Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Ha a gyermek a születését követően meghal, a díj a halálát követő 15. napig folyósítható.
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha az előzőekben meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási idő.
Amennyiben az előző pontok szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
Ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon jogviszonyban magasabb naptári napi alap alapján jogosult ellátásra, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a, kivéve ha a csecsemőgondozási díjra jogosult a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat.
Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja igényli, mert a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a "Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból.
Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek a csecsemőgondozási díj iránti kérelmüket kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatják be.
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, egyéb esetben - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt - az illetékes kormányhivatal.
Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet érvényesíteni.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. nap.
Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.
Várandósgondozás: a terhességtől a szülésig
A várandósgondozás a terhesség első pillanatától kezdve meghatározza az anya és a magzat egészségi állapotának alakulását. A várandósgondozás már a pozitív terhességi teszt után elindulhat, és az első lépés rendszerint az első ultrahangvizsgálat, amely megerősíti a terhesség tényét, megállapítja a petezsák elhelyezkedését és a szívhang meglétét.
A nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyvedet. A terhesgondozáson kötelező részt venned és a védőnő személye nem választható.
Az EgészségAblak mobilalkalmazással elektronikusan is nyomon követheted a vizsgálataid eredményeit, letöltheted a szükséges dokumentumokat, és megtalálhatod a felírt recepteket.
A terhesség alatt folyamatos vizsgálatok szükségesek a kismama és a születendő gyermek egészségének védelme érdekében. A kismama terhességének gondozása elengedhetetlen, a terhesgondozás országonként és régiónként különbözik. Amennyiben állami keretek közt képzeljük el a terhesgondozást, úgy kevesebb ultrahang és hüvelyi vizsgálatra fog sor kerülni, esetenként nagyobb várakozási idővel, ellenben térítésmentesen. Mindkét esetben vannak azonban olyan vizsgálatok, melyeket javarészt egy állami kórházban végeznek el; ilyen például a genetikai ultrahang, vagy a terheléses vércukor mérés.
A terhesgondozásokon való megjelenés nem csak azért fontos, hogy pontosan tudjuk, a babánk korát és állapotát. Szülést követően lesz olyan állami támogatás, amit csak akkor vehetünk igénybe, ha legalább négyszer részt vettünk terhesgondozáson.
Vizelet vizsgálat: ébredés után, gyűjtsük egy jól zárható üvegbe a reggeli első - középsugaras - vizeletünket, ezt vigyük magunkkal a vizsgálatra. Vérvétel: éhgyomorral kell megjelenni (utána egyből együnk valamit).
Az első trimeszterben (1-12. hét) a következő kötelező vizsgálatokon kell részt venned: teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés, vizeletvizsgálat, vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés, HBsAg-szűrés, VDRL-vizsgálat, fogorvosi vizsgálat, genetikai ultrahangos szűrővizsgálat, genetikai tanácsadás (37. életévtől), EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.
A második trimeszterben (13-24. hét) a következő vizsgálatokon kell részt venned: második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között), terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között). A nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat.
A harmadik trimeszterben (25-40. hét) a következő vizsgálatokon kell részt venned: ultrahangvizsgálat (30-32. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között), kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta), GBS-szűrés.
Ha nem vagytok házasok, a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy közösen gyakorolhassátok a szülői felügyeleti jogokat.
Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt kivehetsz. Ha tudod, hogy mikor szeretnéd megkezdeni a szülési szabadságod, jelezd a munkáltatódnak.
Magyar állampolgárként csak a Nyelvtudományi Intézet által jóváhagyott, anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített keresztnevet adhatsz a gyermekednek.
A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes utánajárni, milyen támogatások vehetők igénybe.
A várandósgondozás célja, hogy támogassa a magzat egészséges fejlődését, elősegítse az egészséges születést, valamint hozzájáruljon a kismama egészségének megőrzéséhez. A rendszeres találkozások nemcsak kontrollvizsgálatokat jelentenek, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a kismama bármilyen felmerülő kérdését, aggodalmát megbeszélhesse. A visszatérő, ismerős szakmai jelenlét önmagában is biztonságot ad.