A terhesség alatti magas vérnyomás kezelése

A magas vérnyomás (hipertónia) a terhesség alatt jelentős egészségügyi probléma lehet mind az anya, mind a magzat számára.

A vérnyomás normalizálásának célja a terhességhez társuló mellékhatások csökkentése a magzati fejlődés befolyásolása nélkül.

A magas vérnyomás a terhesség során előforduló leggyakoribb szövődmények közé tartozik, és a terhességi toxémia egyik fő kockázati tényezője is lehet.

A terhesség alatt az anyai vérnyomás rendszerint csökken az első trimeszterben, majd az utolsó trimeszterben ismét emelkedhet.

A magas vérnyomás a terhesség előtt már fennálló betegség lehet, vagy a terhesség alatt alakulhat ki.

Terhességi magas vérnyomásról beszélünk akkor, ha a vérnyomás 140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb, illetve, ha a felső, a szisztolés vérnyomás érték a terhesség alatt 30 Hgmm-t emelkedik, a diasztolés, az alsó érték pedig 15 Hgmm-t.

Magas a vérnyomása, ha 140/90 Hgmm vagy magasabb.

A terhességi magas vérnyomás főbb típusai:

  • Krónikus magas vérnyomás: terhesség előtt már meglévő magas vérnyomás.
  • Terhesség kiváltotta magas vérnyomás: a terhesség 20. hete után diagnosztizált magas vérnyomás.
  • Preeclampsia: a terhességi magas vérnyomás súlyosabb formája, ami érintheti pl. a vesét, májat, agyat is.

A terhességi toxémia a terhesség második felében az anyában kialakuló, magas vérnyomással, vizenyővel és leggyakrabban veseműködési zavarral jelentkező kórkép.

A terhességi toxémiának (tehességi toxaemia vagy preeclampsia) három alaptünete van: vizenyő, fehérjevizelés és magas vérnyomás.

A leggyakrabban előforduló kóros állapot a magas vérnyomás, amely együtt járhat számos terhességi kórképpel és a magzat fejlődési zavarával.

A magas vérnyomás a leggyakoribb terhesség alatti egészségügyi rendellenesség, világszerte az összes terhesség 5-10%-ában fordul elő.

Dr. Alan T. Tita (University of Alabama, Birmingham), az ACC-n elhangzott és az előadással egyidőben a N Engl J Med-ben megjelent a Chronic Hypertension and Pregnancy (CHAP) vizsgálat kezdeményezője és vezetője és munkatársai vizsgálatában 2308, 160/90 Hgmm-ben meghatározott, mérsékelt krónikus magas vérnyomásban szenvedő várandós asszony vett részt.

Egy részüknél kezelést vezettek be a vérnyomás 140/90 Hgmm alá csökkentésének érdekében, a másik részüket nem kezelték (hacsak nem 160/105 fölé emelkedett a vérnyomásuk).

Minden várandós asszony csak egy magzatot hordozott.

A vizsgálatba való beválasztás a várandósság előtt legalább 23 héttel történt.

A súlyos magas vérnyomásban szenvedőket (160/105 Hgmm fölött), továbbá bizonyos kísérőbetegségekben szenvedőket (pl. diabetes) kizárták a vizsgálatból.

A vérnyomás csökkentésére a béta-blokkoló labetalolt, vagy a kalcium-csatorna blokkoló nifepidint részesítik előnyben a szakmai irányelvek, de egyéb gyógyszerek használata is megengedett.

A randomizálás után mindkét csoportban csökkent a szisztolés és a diasztolés vérnyomás is, de az aktívan kezelt csoportban jobban csökkent és tartósan alacsonyabb maradt, különösen a randomizálás utáni első 20 hétben.

A számtalan alcsoportban (diabetesek, nem diabetesek, a terhesség előtt 13 héttel kezeltek, vagy nem kezeltek) egyaránt jelentkezett a kezelés előnye - bár statisztikailag nem volt különbség.

Megjegyzendő, hogy a résztvevők 48%-a fekete volt, 35%-uknak 40-nél magasabb volt a BMI-je, de az ilyen jellemzők szerinti csoportosítás mindegyikében is előnyösebb volt a kezelés.

A súlyos SGA (ötödrész alatt) számszerűleg szintén gyakoribb volt a kontroll csoportban a kezeltek csoportjához képest (5,5% vs 5,1%), de az eltérés nem volt szignifikáns.

Az ACC felkérésére meghívott kommentátor, Dr. Athena Poppas (Lifespan Cardiovascular Institute, Providence, Rhode Island) hangsúlyozta, a mérsékelt krónikus magas vérnyomás kezelésének szükségességére igen nyomós választ adott a vizsgálat.

Az elsődleges kimenetel összesített értéke, azaz a súlyos preeclampsia, az orvosilag indikált 35 hét előtti koraszülés, a placenta leválás, vagy a magzati/újszülöttkori halál relatív kockázata 18%-kal csökkent a kezeltek körében a nem kezeltekhez képest (37%-ról 30,2%-ra, HR: 0,82, P<0,001).

Dr. Mary Norine Walsh (Ascension Saint Viincent Cardiovascular Research Institute, Indianapolis) szerint nem csak a mérsékelt krónikus magas vérnyomás kezelése megoldatlan, de az USA-ban emelkedett az anyai halálozás is, amelynek mértéke meghaladta számos fejlett ország adatait.

A magas vérnyomás önmagában háromszorosára, míg fehérjevizeléssel együtt hússzorosára emeli a szülés körüli magzati halálozást.

Ezeken kívül magzati szövődmények is kialakulhatnak.

Gyakran vezethet koraszüléshez, krónikus méhen belüli oxigénhiányos állapothoz, illetve méhen belüli sorvadás is kialakulhat.

Sajnálatosan jelentősek az anyai szövődmények is.

Kialakulhat görcsroham (eclampsia), tüdőödéma, méhlepény leválás, bonyolult véralvadási probléma is.

A terhességi magas vérnyomás szövődményei:

  • A terhességi magas vérnyomás ronthatja a méhlepény vérkeringését, így a magzat oxigén- és tápanyagellátása csökkenhet, melynek következtében éretlenül vagy alacsony súllyal jöhet világra.
  • A kezeletlen betegség továbbá növeli a terhességi cukorbetegség, a méhlepényleválás, a koraszülés és a halvaszületés kockázatát.

A magas vérnyomás a terhesség alatt rontja a méhlepény vérellátását.

Érkárosodások jöhetnek létre a vesében, a májban, az agyban és a méhizomzatban is.

A károsodások miatt fehérje jelenik meg a vizeletben, fokozódik a szövetek közti folyadékfelszaporodás, ami testsúlynövekedés képében jelenik meg.

A terhességi magas vérnyomásnak nincs jellemző tünete, általában a várandósgondozáskor végzett rutinvizsgálatok során derül rá fény.

Az egyik ok, amiért olyan gyakran kell orvoshoz fordulnia, amikor terhes, az az, hogy ellenőrizni kell a vérnyomását.

Néhány magas vérnyomásban szenvedő nőnél fejfájás, látásváltozás, felső hasi fájdalom vagy duzzanat jelentkezik a kezében vagy az arcában.

A terhességben észlelt magas vérnyomás másik formája, amikor a 20. terhességi hét után alakul ki, és a szülést követő hat hónapon belül rendeződik.

A legsúlyosabb forma a preeklampszia, amelyet enyhe formában magas vérnyomás és a vizeletben jelentős fehérjevizelés jellemez, és súlyos esetben vese-, májelégtelenséghez, véralvadási zavarokhoz, idegrendszeri tünetekhez (fejfájás, görcsök), valamint akut szívelégtelenség, agyvizenyő miatt az anya halálához vezethet.

A terhességi toxémia legfontosabb tünetei:

  • Magas vérnyomás.
  • Fehérjevizelés.
  • Testszerte megjelenő vizenyő.
  • Fokozódó lepénykeringési elégtelenség.

Egyéb tünetek:

  • Fejfájás, rossz közérzet, fülzúgás, szikralátás, kettős látás, látótérkiesés, májtáji, gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás.
  • A legsúlyosabb formában a fő tünetekhez görcsroham társul, ami azonnali, halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényel.

A terhességi magas vérnyomás diagnosztizálása:

A vérnyomást a várandósság alatti rutin nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával mindig ellenőrzik egyszerű vérnyomásméréssel.

A terhességi magas vérnyomás kezelése függ a vérnyomás értékeitől, a magzat korától, a tünetektől és a kockázattól.

A kismértékű vagy közepesen magas vérnyomást alacsony kockázat esetén nem feltétlenül szükséges kezelni.

A folyamatos ellenőrzés, nyomon követés azonban nagyon fontos a súlyosabbá válás, illetve a preeklampszia megelőzése érdekében.

A nemzetközi ajánlások szerint a terhességi magas vérnyomás gyógyszeres kezelésére 150/95 Hgmm fölötti átlagértékek esetén van szükség, kockázat esetén 140/90 Hgmm fölött.

A vérnyomás beállítását intézetben kell megtenni, és egy vagy többféle vérnyomáscsökkentő kombinációjából kell beállítani a megfelelő terápiát.

A vérnyomáscsökkentő szerek mellett szerepet kapnak a nyugtató jellegű gyógyszerek is, azonban alapszabály, hogy vízhajtó gyógyszereket illetve folyadékbevitel korlátozását nem szabad javasolni.

Fontos azonban, hogy a gyógyszerek mellett megfelelő életmódbeli és diétás tanácsokat is vezessünk be.

A magas vérnyomás Magyarországon népbetegségnek számít.

A magas vérnyomás korai felismerése életeket ment.

A terhességi magas vérnyomás megelőzése:

A terhességi magas vérnyomás kialakulásának esélyét - csakúgy, mint a terhességtől függetlenül kialakuló magas vérnyomást - is lehet csökkenteni az egészséges életmód kialakításával még a várandósságot megelőzően.

A betegség kialakulásának veszélyét csökkenthetjük, ha abbahagyjuk a dohányzást, az alkoholfogyasztást.

Kalciumban és magnéziumban, fehérjében gazdag táplálkozást vezetünk be.

A terhességi magas vérnyomás kialakulásának okai:

A terhességi magas vérnyomás kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert.

Bármelyik terhességnél előfordulhat, azonban nagyobb az esély az alábbi esetekben:

  • Korábbi terhességnél előforduló preeklampszia.
  • Közeli hozzátartozónál előforduló preeklampszia.
  • Krónikus vesebetegség vagy cukorbetegség.
  • 40 év feletti életkor.
  • Túlsúly.
  • Ikerterhesség.

Az anya betegségei. Ilyenek a magasvérnyomás-betegség, az idült vesebetegségek, a cukorbetegség, vagy az általános érkárosodással járó betegségek.

A környezeti hatások. Ide tartozik például a nem megfelelő táplálkozás (a túl egysíkú, nagymennyiségű, só-, fűszer- és zsírdús táplálék), a nagyfokú fizikai igénybevétel, a pihenés, fekvés hiánya, a tartós álló- vagy ülőmunka.

A klímaviszonyok változásának, időjárási frontoknak, továbbá az idegrendszeri túlterhelésnek, pszichés traumáknak is nagy a jelentőségük, és mind a toxaemia kialakulását segítik elő.

A terhes méh és a méhlepény közötti kedvezőtlen vérkeringés.

Régi tapasztalat, hogy az igen sok magzatvíz, ikerterhesség esetén gyakoribb a toxaemia előfordulása, amikor is a méhfal túlfeszülése rontja a vérkeringést.

Olyan terheseknél is fokozott a kockázat, akiknek alapbetegsége (pl. cukorbetegség) miatt károsodhat a méhlepény érrendszere.

A toxaemia gyakorisága igen nagy eltéréseket mutat a különböző földrészeken, országokban és népcsoportok között.

Az eltérések egyik oka a külső környezeti tényezők különbözősége.

A terhességi toxémia legfontosabb előjelei, melyek megfigyelése a gondozó orvos felelőssége:

  • Tartósan 90 Hgmm feletti artériás középvérnyomás. Számítása: 1x felső érték + 2x felső érték osztva hárommal.
  • Heti 0,5 kg-ot meghaladó testsúlynövekedés.
  • A 24. héten mért magas szérum-kreatininszint.

Bármelyik jelenség esetén kórházi kivizsgálás lehet indokolt.

A modern diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak bizonyos biomarkerek, például az sFlt-1 és a PlGF arányának vizsgálata.

Bár ezek a vizsgálatok még nem minden intézményben rutinszerűek, a nemzetközi ajánlások egyre inkább támogatják alkalmazásukat magas rizikójú esetekben.

Nem minden terhességi magas vérnyomás jelent preeclampsiát.

Létezik úgynevezett gesztációs hipertónia, amikor fehérjevizelés és szervi érintettség nélkül emelkedik a vérnyomás.

Ugyanakkor az állapot átcsaphat toxémiába, ezért a gondos követés elengedhetetlen.

A kezelés alapelve mindig az anya biztonsága, miközben a magzat érettségét is figyelembe kell venni.

Enyhébb esetekben szoros ambuláns ellenőrzés, pihenés, vérnyomáscsökkentő terápia és magzati monitorozás elegendő lehet.

Súlyosabb esetben kórházi felvétel szükséges.

A görcsmegelőzésben a magnézium-szulfát adása bizonyítottan hatékony, különösen eclampsia veszélye esetén.

A végleges megoldást azonban a szülés jelenti, hiszen a kóros lepény eltávolításával a folyamat kiváltó oka megszűnik.

A szülés időzítését gondos mérlegelés előzi meg: mennyire érett a magzat tüdeje, milyen gyorsan romlik az anya állapota, fennáll-e közvetlen életveszély.

Koraszülés esetén a neonatológiai ellátás jelentősége felértékelődik.

A terhességi toxémia nem ér véget feltétlenül a szüléssel.

A szülést követő napokban is fennállhat a vérnyomás-emelkedés, sőt, ritkán postpartum eclampsia is kialakulhat.

Ezért a gyermekágyas időszakban is szükséges az ellenőrzés.

Hosszabb távon a preeclampsián átesett nők esetében nagyobb a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Ezért a szülés után is fontos az egészséges életmód, a testsúlykontroll és a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés.

Megelőzés tekintetében a magas rizikójú várandósoknál - például korábbi preeclampsia, többes terhesség, krónikus hipertónia vagy autoimmun betegség fennállása esetén - az alacsony dózisú aszpirin adása bizonyítottan csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

Ennek alkalmazásáról azonban minden esetben a kezelőorvos dönt.

Összességében a terhességi toxémia ma már jól ismert és szoros ellenőrzéssel többnyire biztonságosan kezelhető állapot.

A kulcs az időben történő felismerés, a rendszeres gondozás és az együttműködés az egészségügyi szakemberekkel.

Ha Ön figyel a teste jelzéseire, és nem hagyja figyelmen kívül a gyanús tüneteket, jelentősen hozzájárulhat saját és születendő gyermeke biztonságához.

A terhesség alatt a magas vérnyomás kezelésének folyamatos felügyelete és követése szükséges.

Az orvosi vizsgálatok, a gyógyszerek és az életmódváltoztatások (pl. egészséges étkezés, testmozgás) segíthetnek a magas vérnyomás kezelésében és a szövődmények megelőzésében.

Nővér vérnyomást mér egy várandós nőnek

Magas vérnyomás terhesség alatt: Preeclampsia okai és kezelése | Brigham tábornok tömege

Infografika a terhesség alatti magas vérnyomás kockázati tényezőiről és tüneteiről

tags: #varandossag #alatti #hypertonia #kezelese