A várandósság és a gyermekvállalás jogi és anyagi vonatkozásai

A várandósság és a gyermekvállalás időszaka számos jogi és anyagi kérdést vet fel mind az édesanyák, mind a családok számára. A magyar jogrendszer igyekszik biztosítani a kismamák és a megszületendő gyermekek védelmét, valamint támogatni a családokat a gyermeknevelésben.

A jogképesség kérdései

Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv 9. §-a kimondja, hogy a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, bár bizonyítani lehet, hogy ez korábban vagy később történt. A hatályos magyar jogi szabályozás szerint a magzat nem jogalany, azonban a Ptk. gondoskodik a megszületendő gyermek érdekeiről. A magzat jogképessége az élveszületés feltételéhez kötött, így az feltételes és általános, de egyenlő.

Az apaság jogi kérdései

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. Az anyai jogállással szemben, amit ténynek tekintünk, az apai jogállást vélelemnek tartja a jog. Az elismert apaság alapulhat házasságon, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, bírósági megállapításon, vagy az anya utólagos házasságkötésén.

A várandósgondozás és az anya jogai

Amennyiben a nő a terhesség megtartása mellett dönt, a védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét, amely tartalmazza az elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki, de a területi várandós gondozóban dolgozó szakorvos és a kórházi orvos is tehet bele bejegyzést. A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállományba veheti.

A terhesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a 33/1992. rendelet szabályozza.

Az első trimeszter (1-12. hét) során az első "vizsgálat" az otthon elvégzett terhességi teszt. A HCG hormon szintjének emelkedése jelezheti a terhességet, de méhen kívüli terhesség vagy kóros állapotok is okozhatnak magas HCG értéket. Ezért a terhesség tényét nőgyógyászati vizsgálatnak kell megerősítenie. Az első nőgyógyászati vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor, hüvelyi ultrahanggal. Ekkor kapja meg a kismama a terhesgondozási kiskönyvet. A háziorvost is érdemes értesíteni, aki szükség esetén táppénzre veheti a kismamát.

Az első trimeszterben laboratóriumi vizsgálatok (vér- és vizeletvétel) történnek a vérkép, vércsoport, fertőzések szűrésére. Fogászati vizsgálat is szükséges. A 11-13. héten genetikai szűrő ultrahangvizsgálat történik. Belgyógyászati vizsgálat is javasolt.

A második trimeszterben (13-27. hét) havonta egyszeri védőnői látogatás történik, vérnyomás-, pulzus-, súly-, és vizeletmérés. A 18-20. héten második szűrő ultrahangvizsgálat, kb. 24-26. héten cukorterheléses vizsgálat történik. Újabb laborvizsgálat méri a vérszegénység szintjét.

A harmadik trimeszterben (28-40. hét) a védőnői látogatások gyakorisága kéthetente nő. A 30-32. héten ultrahangvizsgálat történik a magzat fejlődésének, a méhlepény működésének ellenőrzésére. Újabb laborvizsgálat (vérkép, vizelet) következik, különös tekintettel a vércsoport-összeférhetetlenségre. A nőgyógyászati vizsgálat során a leleteket átbeszélik, hallgatják a magzati szívhangot, ellenőrzik a méhszáj állapotát.

A dolgozó nők jogai terhesség és anyaság esetén

Magyarország ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amely rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén joguk van a különleges védelemhez. A munkavállaló nőknek fizetett szabadság, megfelelő társadalombiztosítási ellátás vagy közalapokból származó ellátás révén biztosítják, hogy gyermekük születése előtt és után összesen legalább 14 hét szabadságot kapjanak. A Munka Törvénykönyve (Mt.) tiltja a diszkriminációt, így a terhesség miatt sem tagadható meg a nő alkalmazása, kivéve, ha a munka jellege ezt indokolja.

A munkajogi szabályozás védelmet nyújt a nők számára. A terhes nők áthelyezése, illetve megváltoztatott feltételek melletti foglalkoztatása a nő kezdeményezésétől függ, és beleegyezése szükséges. Ez a jog a gyermek egyéves koráig is megilleti a nőt. A törvény kompenzálja az esetleges bércsökkenést, így a nő keresete nem csökkenhet. A munkáltató köteles erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. A nőt gyermeke 3 éves koráig kiküldetés tekintetében is hasonló jogok illetik meg.

A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy az egyedül nevelő szülőt évenként pótszabadság illeti meg. A várandós, illetőleg szülő nőt ezenkívül 24 hét szülési szabadság is megilleti, amelyből 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik a gyermek halva születése, halála, vagy állami gondozásba adása esetén, de a szülést követően nem lehet rövidebb 6 hétnél.

A munkáltató a szülési szabadság letelte után, a munkavállaló kérelmére, köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a gyermek gondozása céljából a gyermek 3., tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén annak 10. életéve betöltéséig, továbbá a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12. életévéig.

A szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetén ez az időtartam az ikrek számának megfelelő mértékben illeti meg az anyát.

A nők számára fontos garanciális szabály a felmondási tilalom. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt beteg gyermek ápolására történő táppénzes állományba helyezés, terhesség, szülést követő 3 hónap, szülési szabadság, gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

Családtámogatási és egészségbiztosítási ellátások

A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere a gyermeket vállaló édesanyák és családok jövedelmi helyzetének javítását, az egyenlőtlenségek és szegénységi kockázatok csökkentését célozza. A szülőket megillető pénzbeli ellátások két fő csoportja a családtámogatási és az egészségbiztosítás alapján járó ellátások.

Családtámogatási ellátások

• Anyasági támogatás: A szülést követően járó egyszeri támogatás, amelyhez általában a várandósgondozáson való részvételt is igazolni kell (legalább 4 alkalom, koraszülés esetén kevesebb is elegendő). Az összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a, ikergyermekek esetén 300%-a. Az igényt a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani.
• Családi pótlék (nevelési ellátás / iskoláztatási támogatás): Az állam havi rendszerességgel nyújt segítséget a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válás évének október 31-éig jár. Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a gyermek 20. életévéig jár, ha tanulmányokat folytat.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A saját háztartásban nevelt gyermek 3. életévéig jár (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig; tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig). Nem jár, ha a hat hónaposnál fiatalabb gyermeket intézményben helyezik el, vagy ha a gyermek féléves kora előtt keresőtevékenységet folytat. A GYES havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos (gyermekek számától függően emelkedik).
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Három vagy több kiskorút nevelő szülő jogosult rá, a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. életévéig. A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladóan folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A GYET havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos.

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások

• Csecsemőgondozási díj (CSED): Társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött havi juttatás, amely a szülési szabadság idejére jár. A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítás szükséges. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Összege a naptári napi jövedelem 100%-a, ami adóköteles bruttó összeg. A CSED folyósítása mellett keresőtevékenység nem folytatható.
• Gyermekgondozási díj (GYED): Társadalombiztosítási jogviszony vagy felsőoktatási nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján igényelhető. A CSED lejártát követően, a gyermek 2. életévéig jár. A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a. A GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
• Gyermekápolási táppénz: A 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás.

Általános tudnivalók és teendők

A várandósság alatt fontos a terhesgondozás elindítása, az időpontok és leletek rendszerezése. Ellenőrizni kell a TB/biztosítási jogviszonyt, különösen váltás, vállalkozás, vagy korábbi GYED/GYES esetén. A családi adókedvezmény a magzatra a 91. naptól igénybe vehető. A szülés előtt a CSED igénylésének időzítése fontos, akár a várható időpont előtt 28 nappal is kérhető. Szülés után az anyasági támogatás, majd a GYED/GYES igényelhető helyzettől függően.

A terhesgondozás és a vizsgálatok ütemezését az orvos és a védőnő határozza meg. A nőgyógyászati szakellátás sok esetben beutaló nélkül is elérhető. Javasolt egy "terhesség mappa" vezetése a leletek, igazolások és időpontok tárolására.

A csecsemőgondozási díj (CSED) megigényléséhez a szülést megelőző 2 évben legalább 365 nap biztosítás szükséges. A GYED általában a CSED után következik, összege a jövedelem napi átlagának 70%-a, maximummal. A GYES összege a szociális vetítési alaphoz kötött, és több élethelyzetben lehet releváns.

Az anyasági támogatás egy egyszeri juttatás, amelyhez tipikusan a várandósgondozáson való részvételt kell igazolni. A gondozási igazolásokat érdemes időben beszerezni.

A jogi szabályozás folyamatosan fejlődik, így érdemes naprakész információkkal rendelkezni a témában.

tags: #varandossagi #jogosultsag #vege