A magyar védőnői szolgálat egyedülálló és kiemelkedő szerepet tölt be az egészségügyi alapellátásban, Európában is páratlan módon. A védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek, akiknek feladata a családok egészségének megőrzése, segítése és a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. Munkájuk alapelve a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák támogatása és tájékoztatása.
A védőnői munka alapjai egészen 1915-ig nyúlnak vissza, amikor Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével megalakult az Országos Stefánia Szövetség "az anyák és csecsemők védelmére". E szervezet keretein belül indult el a gondozóképzés, melynek utódai a mai védőnők. Az elmúlt évszázadban a képzés folyamatosan fejlődött, 1989-től már főiskolai diplomát ad.
A védőnők szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látják el, de szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot ápolnak gondozottjaikkal, tanácsot nyújtanak egészségügyi, szociális és mentálhigiénés problémákban.
A védőnői szolgálat feladatai és tevékenységei
A védőnői szolgálat tevékenysége átfogó és rendkívül széleskörű, a családok életének számos területére kiterjed. A jogszabályok és rendeletek pontosan meghatározzák a védőnők feladatait, melyek magukban foglalják a család- és nővédelmet, a tanácsadást, a családgondozást, a szűrővizsgálatok szervezését és a krónikus betegek gondozását.
Nővédelem
A gondozás teljessége kiterjedhet az anyán és a csecsemőn túl a család és a gondozási körzet többi nőtagjára is, megelőzési céllal. A védőnő kiemelten foglalkozik:
- a családtervezéssel, segítve a női szerepre és anyaságra való felkészülést,
- a betegségek megelőzésével és az elváltozások korai felismerésével.
Várandós anya gondozása
A védőnő már a várandósság kezdetétől kapcsolatba lép a kismamával. A szülész-nőgyógyász szakorvostól kapott igazolással fel kell keresni a területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadásokon általában 4-6 hetente kell megjelenni, hogy a kismama jogosult legyen az anyasági támogatásra. A tanácsadások során a védőnő elvégzi a szükséges vizsgálatokat, mint testsúly- és testmagasság mérés, vérnyomás és pulzus mérés, haskörfogat mérés, magzati szívműködés vizsgálata, vizeletvizsgálat, valamint általános tanácsadást nyújt a terhességgel és a babavárással kapcsolatban.
A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik. Ez követően a gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetel után 48 órán belül meglátogatja, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük.
Gyermekágyas gondozás és gyermekgondozás 6 éves korig
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül meglátogatja a családot. Az első hat hétben hetente, utána havonta tartja a kapcsolatot a családdal. A védőnő tanácsot ad az édesanyának a szoptatással, pelenkázással, öltöztetéssel, fürdetéssel, altatással kapcsolatban.
A gyermek növekedésével a látogatások ritkulnak: egyéves korig havonta, majd 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő. A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek.
A státuszvizsgálatok alkalmával a védőnő méri a kisbaba súlyát és hosszát, bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is. Megbeszélik a baba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket, ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának. Egyéves kor után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban is segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Iskolai és óvodai védőnői feladatok
A védőnők látogatják az óvodákat is, valamint az iskolás korú gyermekek szűrővizsgálatait már nem a tanácsadókban, hanem az iskolákban végzik. Az iskolai védőnők feladata a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
A védőnői szolgálat története és fejlődése
A magyar védőnői szolgálat 2015-ben hungarikummá nyilvánították, elismerve komplex prevenciós ellátási jellegét. A képzés folyamatosan fejlődött: 1917-ben létrejött a gyermekápolónői iskola, 1975-től 3 éves képzés, majd 1989-től főiskolai diplomás képzés váltotta fel. A Magyar Védőnők Egyesülete ma is tömöríti az ország védőnőit, továbbképzéseket szervez és képviseli érdekeiket.
A védőnői rendszer működése és a szülői partnerkapcsolat
A védőnő adott körzetben látja el a kisgyermeket nevelő családokat. A házi gyermekorvos körzetéhez képest kisebb területet lát el, így alkalma van a személyesebb kapcsolatfelvételre a családokkal. A védőnő, a házi gyermekorvossal ellentétben nem választható, azt a szakembert kell felkeresni, ahol életvitelszerűen élünk. Amennyiben lakóhely szerinti gyermekorvost választunk, a védőnő szorosan együttműködik a gyermekorvossal a gyermek ellátása során.
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. Ennek elsődleges célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése és a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A Szülői kérdőívet 1 hónapos és 6 éves kor között összesen 12 alkalommal tölti ki a szülő. A kérdőív kitöltése segíti a szülőket abban, hogy tájékozódjanak gyermekük fejlődéséről, felismerjenek esetleges elmaradásokat, és időben segítséget kérjenek.
A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el feladataikat. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak különféle problémákban, szűrővizsgálatokat szerveznek, védőoltásokat készítenek elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak.
A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten. A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, melynek három fő területe:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra nevelés.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartósan betegek, fogyatékkal élők gondozása, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, valamint a civil-karitatív szférában is.
A védőnők szerepe kulcsfontosságú a kisgyermekes családoknál
A védőnői látogatásokat és a tanácsadások rendjét rendelet szabályozza, de érdemes ezekre a találkozásokra lehetőségként tekinteni, hiszen igen fontos életszakaszoknál vannak jelen a család életében, azért hogy segítsenek. A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban.