A terhességi cukorbetegség (GDM - gestációs diabetes mellitus) olyan, a várandósság során észlelt szénhidrátanyagcsere-zavar, amely terhesség során alakul ki (az esetek 90%-a) vagy a várandósság előtt is fennállt, csak nem ismerték fel (10%). Hazánkban jelenleg minden tizedik várandósságra jellemző, az utóbbi 20 évben előfordulása megduplázódott. A terhességi cukorbetegség kockázati tényezői a következők: cukorbetegség egy korábbi terhességben (40 százalékos kockázattal jár az ismétlődés), előzetesen igazolt csökkent glükóztolerancia, emelkedett éhomi glükózszint, cukorbetegség a családban (különböztet az elsőfokú rokonnál), elhízottság a teherbeeséskor és jelentős súlygyarapodás a korai terhességben, a cukorbetegség előtti egészségügyi állapot (pl. policisztás petefészek szindróma), idősebb anyai életkor (≥35 év), egy 4000 g-nál nagyobb súlyú csecsemő szülése előző terhességben.
A terhesség alatti magas vércukorérték a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti, amit a várandósság 24-28. hetében szűrnek a várandósgondozás során. Fokozott rizikó esetén azonban már koraterhességben is indokolt a terheléses cukorvizsgálat elvégzése. A várandósság alatt a szövetek inzulinérzékenysége csökken, így e hetek alatt a hasnyálmirigynek fokozott aktivitásra van szüksége. Néhány kismama szervezete nem tud megfelelni ennek a fokozott igénynek, így vércukorszintjük megemelkedik. Ez okozza a terhesség alatti cukorbetegséget, amely gyakorlatilag bármelyik kismamánál kialakulhat. Nagyobb esély van erre azoknál a leendő anyukáknál, akik már elmúltak 25 évesek, túlsúllyal küzdenek, vagy a családjukban van cukorbeteg, ám ezekben az esetekben sem törvényszerűek az eltérő értékek.
A terhességi cukorbetegség szakértő kezelése szinte teljességgel kizárja a magzati szövődmények kialakulásának esélyét. A terhességi diabétesz a kismamák 7-8%-át érinti, jellemzően a második vagy harmadik trimeszterben jelentkezik. A magzat és a leendő édesanya egészségéhez azonban elengedhetetlen a pontos orvosi utasítások betartása.
A terheléses vércukorvizsgálat fontossága
A terheléses cukorvizsgálattal elsősorban a cukorbetegség ismerhető fel, illetve az azt megelőző állapot, a pre-diabetes, illetve az inzulinrezisztencia. A terheléses vércukorvizsgálat célja, hogy megvizsgálja, mennyire képes szervezetünk a glükózt felhasználni. A cukorbetegség állapotos hölgyeknél akkor is kialakulhat, ha előtte egészségesek voltak, így a várandósság alatt fontos a terheléses cukorvizsgálat elvégzése. A terheléses vércukorvizsgálat legalább 2 órán át tart, melynek során cukoroldatot kell inni éhgyomorra, majd pontos időközönként vérvételre kerül sor.
A terhességi diabétesz szűrésére (az ún. orális glükóztolerancia tesztre), a várandósság 24-28. hetében kerül sor. A vizsgálatra 8 órai éhezési időszakot követően érkeznek a kismamák, ahol elsőként az éhomi vércukorértéket ellenőrzik egy vénás vérvétellel. Ezt követően 75 g cukrot tartalmazó cukorszirupot kell elfogyasztaniuk, majd a 60. és a 120 percben is veszünk tőlük vért. A gesztációs diabétesz diagnózisához legalább kettő, eltérő időben mért kóros eredmény szükséges. Ha a 75 g glükóz elfogyasztása után a 120 perces érték eléri vagy meghaladja a 7,8 mmol/l értéket és/vagy bármelyik köztes érték a 11,1-et, terhességi diabétesz áll fenn.
A 20. hét után már érvényesül a terhesség diabetogén hatása, így a valódi GDM diagnosztizálható. A szabványos 75 g szőlőcukor elfogyasztása helyett előfordul, hogy a kezelőorvos „saját reggelis” terhelést kér, ilyenkor a páciens a szokványos reggelijét eszi meg a 0. percben. Az első vérvétel az ún. 0. percben történik. A terheléses cukorvizsgálat során a 0 és 120 perces glükózértékek mérése történik. A határértékek a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlásokban is többször változtak az elmúlt években, az alábbiakban a Magyarországon 2020-tól érvényes ajánlás értékei olvashatóak. 7 mmol/l feletti random vagy éhgyomri, illetve 11 feletti terhelést követő 2 órás glükózérték cukorbetegséget jelez.
Nagyobb kockázatú kismamáknál már a 16.-18. héten elvégzendő a terheléses vizsgálat. Továbbá a nagy kockázatú várandósoknál ismét a 24.-28. héten, ha a korábbi (16.-18. hétben végzett) vizsgálat eredménye eltérő volt.
A terhességi diabétesz kezelése és teendők
Ha a terheléses vizsgálat során megállapítják a várandósság alatti cukorbetegséget, egyenesen a diabetológiára irányítják a kismamát, ahol szakértő kezekbe kerül. Ahhoz, hogy a kezelőorvos folyamatosan figyelemmel kísérhesse az értékek alakulását, szükséges a vércukorszint gyakori mérése és ezzel együtt a cukorbeteg napló vezetése is. Ez otthon is elvégezhető egy vércukorszintet mérő készülékkel, amely egy csepp vérből megállapítja az aktuális értékeket. A legjobb, ha a kismama reggeli, ebéd és vacsora után egy órával végzi el a méréseket.
A terhességi cukorbetegség terápiájának sarokpontjai tehát a megfelelő diéta és a testmozgás. Mind a terhességi hyperglykémia, mind a terhességi cukorbetegség során fontos a diéta! Az étrendet az orvosok írják elő, lényege, hogy naponta hat - hét alkalommal étkezzen a kismama az előírtak szerint. Fontos továbbá, hogy a magzat egészsége érdekében kerülni kell a szacharin alapú mesterséges édesítő szereket. A mennyiségi diéta azt jelenti, hogy kismamának pontosan meghatározott időben meghatározott szénhidrát tartalmú ételt kell fogyasztani az előírt módon: 150-160 gramm szénhidrát, naponta ötször, három óránkénti étkezéssel.
A másik fontos cél, hogy a kismama súlya maximum 8 kg-ot gyarapodjon a várandósság alatt. Ezt a szakorvos által előírt diétával és rendszeres, orvosi tanácsoknak megfelelő testmozgással lehet elérni. Rendszeres testmozgás az edzettséghez igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve). Várandósoknak a nem terhesekhez képest reggelire kevesebb, tízóraira ugyanannyi vagy kicsit több szénhidrát fogyasztása javasolt. Az első trimeszterben összesen naponta 140-160 g szénhidrát, 1500-1600 kcal bevitele testtömegtől függően (22-35 kcal/ttkg).
A harmadik fontos cél a vizelet keton tartalmának minimálisra csökkentése. Ha nincs elég inzulin az ember szervezetében, a test a zsírokat kezdi el lebontani, mellyel együtt keton is termelődik, ez pedig veszélyes lehet a születendő gyermekre. A magas keton szint jellemzően akkor jelentkezik, ha túl sok idő telik el két étkezés között vagy nem visz be a kismama megfelelő tápanyagot a szervezetébe, így erre fokozottan érdemes odafigyelni.
Mit tehetünk a mozgással?
Természetesen nem órákon át tartó kemény edzésről van szó, azonban étkezések között 20 -30 perc könnyű séta, úszás vagy torna jót tehet a kismama szervezetének és szinten tarthatja vércukorszintjét is. Mindenekelőtt azonban érdemes erről előzetesen konzultálni a kezelőorvossal! A rendszeres fizikai aktivitás hat a stressz ellen, csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz az inzulinszükséglet is. A mozgásnak köszönhetően ugyanis az izmok dolgoznak, és a nagy munka közben tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből.
Milyen hatással van mindez a magzatra?
Mivel a magzat és a kismama keringése közös, így természetesen az is érinti a születendő gyermek fejlődő szervezetét, ha az édesanyának magasabb a vércukorszintje. Ekkor az ő hasnyálmirigye is aktívabb lesz, ugyanis nagy mennyiségű inzulint kezd el termelni. Ezért lehet az, hogy a várandósság alatt magas vércukorszinttel rendelkező kismamák gyermekei a szokásosnál nagyobb méretekkel jönnek a világra, melynek kiváltója az inzulin hormon. Ez a szülés közben járhat komplikációkkal, hiszen egy nagyobb gyermek nehezebben illeszkedik a szülőcsatornába, ám erre előre fel lehet készülni. Arra viszont kevés esély van, hogy a gyermek cukorbeteg lesz.
Az anyai cukorbetegség a magzat fejlődését is veszélyezteti, többek közt azért, mert az erek falára, így a méhlepény ereire is hatással van. Előfordulhat, hogy a baba nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, de súlyos cukorbaj esetén a magzat fejlődése visszamarad. Ez azonban csak igen ritkán fordul elő.
Mi történik a szülés után?
A gyermek világra jöttét követően elővigyázatosságból azonnal ellenőrzik a vércukorszintjét, valamint a következő 24 órában a baba és az édesanya értékeit is többször mérik. A szülést követő hatodik hétben végeznek újra az anyukával glükóz - tolerancia tesztet és vércukorszint mérést, hiszen ekkor már megállapítható, valóban minden érték visszatért-e a normális intervallumba. A szoptatást nem befolyásolja a terhességi diabétesz, így ha a kismamának van teje, bátran táplálhatja gyermekét.
A szülés után - a vércukor normalizálódása esetén - az inzulin kezelés elhagyható, de a diéta marad. Hat hét további diétázást követően pár napos szünet után újabb cukorterhelés következik. Ennek eredménye dönt a továbbiakról. Sokan hiszik, hogy ha valakinél inzulint kezdenek adagolni, akkor az ember hozzászokik és már nem lehet elhagyni. Azoknak a nőknek, akik terhességi cukorbetegséggel küzdenek, jelentősen megnő az esélyük egy későbbi 2-es típusú diabétesz kialakulására. A gondozott nők 20-50 százalékában alakul ki a szülés után 5-10 évvel 2-es típusú diabetes mellitus.